Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
TARKA hasáb ők IOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Szilveszteri cirkusz Téli terhek - veszedelmek Télen, amikor rövi. debb a nap, hosszabb az éjszaka, általában több a kényelem az embereknek, több meleget, több ételt és másféle italt kívánunk, min* nyáron. Akkor jól esik a hűsítő üdítő ital. gyümölcslé. a savanyká« bor, vagy fröccs ebédre, vacsorára, néha még hajnali harangszóra is. Tóién a legtöbb ember még a nyers hideg bortól is vlszolyog Ilyenkor a bort forralni kés,, cukorral, fahéjjal, vagy csillagánizzsal ízesítve. A pálinka nyáron sem tesz jót, de télen méginkább kívánja az ember. Azzal melegíti a belső részét — ahogyan egyesek mondják. 'Valóban » az alkohol kaióriatartalma magas. Kitűnően és gyorsan fűti a szervezetet Ezért kedvesebb télen, mint nyáron. De a világ legdrágább kalóriáinak egyike Nagyon ráfizet pénzben is, meg egészségben is az. aki rendszeresen fogyasztja. Olykor-olykor — disznóöléskor, hajnali téli munkán, csikorgó hidegben — megjárja egy-egy kupica rövid ital, de rendszert ne csináljon belőle senki, még télvíx Idején sem. Oktalanság pénzért veszedelmet venni. Reggelire ne forralt bort, vagy pálinkát, hanem meleg teát, fórait tejet vagy egy tányér Jő meleg levest fogyasszon az ember- Étkezés után pedig Le- hetó’eg oltsa a saomját, vitamin, nal dúsított gyümölcsszörppel, •• gyümölcslével; természetesen j étkezés után megengedhető egy i pohárka bor vagy fröcs* 1st. ; Bizonyos, hogy a t«iS frideg Jóval több kalóriát ígé- E nyel, mint a nyári időjárás. De * nyáron rendszerint nehezebb,; megerőltetőbb és hosszabb ideig : tartó a munka, mint télen. A i munkában pedig lejárjuk, le- S mozogjuk ledolgozzuk a káló- E sdát. télen viszont fölös szén- E hidrát és zsírmennyiség lera- E kódik az izomszövetekben. E Elzsírosodik, el pocakosod ik az E egyébként ép és egészséges em- E bér is. Es aki nem egészséges?™ 5 A téli eszem-iszom, a mozgás- ■ szegénység, a nagyobb kénye- ■ lem, egy-egy bőséges ünnepi ■ ebéd, disznótoros vacsora is »ok 5 bajt okozhat Utána jön az epe- 5 görcs, gyomorfájás, a bélkólika, 5 felfúvódás, emelkedik a vémyo- S más és így tovább.-. Mindezt E pedig kinek köszönheti a finom 5 falatokban mértéket nem isme. : ró ember? Elsősorban önma- E gának. A tél komoly veszélye a M- ■ deg-ártalom is. Lakásba húzó- i dóssal, fűtött szobával, meleg i ruhával védekezünk ellene. De 5 okosan gondosan, céltudatosan : kell fűteni, szellőztetni, öltöz- E bödni, mert a szellőzeüenség,» vagy a túlfűtés épp o'yan vészé- j delmes, mint a megfázás; ép-; pen annyi gondot okoz, mint az ■ emberek összezsúfolása. A zsúfoltság, a szobába E szorulás a cseppfertőzés iehe_ \ tőségét növeli. Főleg ott, ahol ; sok helyről sok ember seregük ■ össze, például állomásokon, vo- jj naton, autóbuszon, éttermek- • ben presszókban italboltokban, ; mozikban, stb. A cseppfertőzés j és a hurutos betegségek lehető- ; sége is a tél veszedelmei közé ; tartoznak. Ezért különösen gya- : koribb megbetegedések és fő-» ként járvány idején, ha csak lehet, ha nem feltétlenül szükséges, ne látogassuk az Ilyen helyeket Komoly hidegártalom a fogyás la. A nem védett, be nem krémezett arcon megfagyhat a fül. az orr hegye, sót a szájszél is szenvedhet komoly fagyártalmat. Főleg azok a testrészek hajlamosak fogyásra, melyeknek gyenge a vérellátása, vagy amelyeken szoros a ruha, amely a jó vérellátást akadályozza. Ilyenek a sarok, a boka. a lábujjak. A megfagyott felüiet nyáron csendben marad, de a következő télen már fagypont kö_ fül, az orr hegye, sőt a szájszél májában. A fogyott bőr duzzadt, vörös, fájdalmasan ég, viszket Ésszerű öltözködéssel, a fedetlen bőrfelület védelmével előzzük meg a fagyártalmat- Ha pedig már megtörtént, váltogatott hideg-meleg fürdővel és fogyhat. zsammal rendszerint enyhíthetjük a panaszokat A tél megnöveli az ember gondját A téli élet sokkal nagyobb gondosságot követel, mint a nyári, öltözködésben, táplálkozásban, tisztálkodásban, lakáskultúrában egyaránt. Törődjünk mindezekkel, hogy a téli hónapok alatt Is megvédei- mezheasük egészségünket { Dr. B. Z& 3 j Receptek Ü RAGULEVES: l Konyhakész csirke vagy fca- ; csa aprólékét hideg, sós vízben i feltesszük főni. Egy másik e- ; dónyben, apróra vágott húsle- ! vesbe való vegyes zöldséget kell vés (dalon vagy zsíron megpáro- S lunkyanojd me#üntjűS liszttel, ! kevés piros paprikáival és fel- i öntjük hideg vízzel A csinkeap- { rólékkad összeforraljuk. (Ha J aokíborsöa rizst készítünk, két- | három evőkanál borsót is te■ gyünk a levesbe.) Májgaluskát i vagy finom metéltet főzünk a ■ levesbe, s ha levettük a tűzről, j ízesítsük egy csomag apróra vá- • gott petrezselyeimeoldjévefl. és : törött borssal. | KÄPOSZTALEVES: ; Egy kanál zsíron megpirítunk 1 egy kisfej apróra vágott hagy- £ mát, majd meghintjük kevés ■ liszttel és ízlés szerint piros pap■ rikával, adunk hozzá 1 gerezd ■ apróra vagdalt fokhagymát és felengedjük káposzta levéve!, beletesszük főni a káposztát is. Fél órai főzés után beledobunk 4—5 aszaltszilvát. 1—2 szem apróra vágott gombát és karikára vágott kolbászt Ha a káposzta puha, ízlés szerint ízesítjük sóval, borssal, cukorral; ha a káposzta nem efóg savanyú, kevés ecettel. Téli bőrvédelem Télen több óvintézkedést Igényel az arcbőr védelme. A fedetlen arcbőr a hideg szélnek, hóesésnek — egyszóval a tél viszontagságainak is ki van téve. És még egy. A napfény is hiányzik az arcbőrnek. A szervezet kevesebb vitaminhoz jut, így ellenállóképessége csökken. A nyirkos, hideg levegő hatására a bőr apró erei összehúzódnak. A szűkebb csatornákon keresztül kevesebb vér áram- ük; ez az oka annak, hogy a sápadt bőr sejtjei kevesebb tápanyaghoz jutnak — mondja dr. Kovács László bőrgyógyász-főorvos, a Bőrgyógyászati KUnika' igazgatója. A nyirkos levegő ártalmai közé tartozik az is, hogy fellazul a külső szaruréteg, s „köny- nyű utat” biztosít a kívülről támadó kórokozóknak. A hideg időjárás természetesen fokozottabb bőr-lehűlést idéz elő. A szél elősegíti a párolgást, ami a bőr további lehűlését csak növeli. Ezek a tényezők nagymértékben szárítják a bőrt, sőt a felső rétegen apró berepedések is keletkezhetnek. Mindezek a veszélyek elsősorban a száraz arcbőrt érintik, mert az összehúzódó ereken át a bőr faggyúmirigyei „éheznek” — kevesebb táplálékhoz jutnak és a tartós hideg hatására a faggyútermelés csökken. — Hogyan védekezzünk a hideg ellen? — Az óvórendszabályok betartásara elsősorban a száraz 12 békés Hicws. ■®® 1912, DECEMBER a. arrt>őrflekre vonatkozik. Reggel, munkába indulás előtt vékonyan krémezzék be arcukat és kezük háti felszínét félzsíros — könnyen felszívódó — krémmel. A bekrémezett arcot leheletnyi vékonyan puderezzék. Ezzel kettős célt érnek el: eltüntetik a krém zsírfényét és a púderról bizonyos mértékig védelmet biztosítanak arcuknak, mivel a füstös, kormos levegőből leülepedő apró szemcsék a puderréteg felszínére tapadnak. E szennyeződés a tisztítással eltávolítható. A pórusok tehát megmenekülnek a szennyeződéstől. A zsíros, pattanásos bőr ugyancsak védőiemre szorul, hiszen a napfény fertőtlenítő, faggyútermelést csökkentő hatása hiányzik. Ezért javasolt a zsíros bőr gyakoribb tisztítása, különféle helyi kezelések alkalmazása (antibiotikumos arc vizek, aludttejes pakolás, stb.), valamint a rendszeres, fokozatos kvarcolás is. Vitamindús étélek fogyasztásával mindkét bőrtípus köny- nyebben regenerálódik, s ellen- ádlóbbá válik az időjárás viszontagságaival szemben. A téli bőrvédelem tízparancsolatában a fejbőr védelme is helyet kap. A fejbőrt óvni kell a lehűléstől. Éppen ezért megszívlelendő tanács; hidegben, szélben, esőben, hóesésben ne járjunk fedetlen fővel. A hideg összehúzza a fejbőr ereit, ezáltal a hajszálgyökereket termelő, tápláló sejtek nem jutnak elegendő táplálékhoz, amelyeket a vér biztosít számukra. Vigyázzunk, nehogy megfázzon a fejbőrünk mert hajritkulás, esetleg kopaszodás lehet a következménye. A Sóhajosztályozó Vállalat minden eddiginél nagyobb szabású Szilveszterre készült: a fiatalok szervezésében és rendezésében műsorra tűzték a vállalati Nagycirkusz bemutatkozását. És amint kiderült, a szerep- osztás nagyszerűen sikerült. Az igazgató mint erőművész lépett fel. Egyszerre akarta felemelni a normákat és a béreket is. Am hiába dülledtek ki a szép savó színű szemei, a mutatvány nem sikerült. Ezután nyakérkidagasztó erőfeszítéseket tett arra, hogy egyszerre legyen jó a dolgozóknak is, a főhatóságnak is. De sajnos, ez sem ment. pedig a számot szegény diri egész évben gyakorolta. A főmérnök a narrátor szerepét töltötte be. Megpróbált magyarázkodni, de mint egész évben, most sem értették. Ettől azonban az egész évi termelés és az előadás is ment tovább. A főkönyvelő, mint illuzionista lépett a kollektíva elé és szemfényvesztő módon a nyílt színen tüntette el a nyereségrészesedés utolsó akadályát képező mérleghiányt Mondani sem kell, milyen óriási sikert aratott A titkárnő oroszlánszeliditőként lépett porondra. A nézőtéri kollektíva lélegzetét visszafojtva figyelte a vérfagyasztó produkciót: a fenevadként dühöngő igazgatót addig cirógatta, míg az any- nyira le nem csendesedett, hogy nagy dorombolás közepette harapdálni kezdte a titkárnő fülcimpáját. oroszlántól merőben szokatlan gyöngédséggel. Az üb-titkárt egyensúlyozó művészként látták viszont, amint egy vékonyka vonalon billegett. A produkciójához szép, csillogó szemkápráztató ruhát öltött és azt igyekezett bemutatni a dolgozóknak, hogy egyedin képviseli az érdekeiket, a vállalat igazgatójának pedig azt, hogy mindenben együttérez a vezetés gondjaival. És mindezt úgy csinálta, hogy mindkét fél érezze, egyedül hozzá húz. Tény ez, hogy mind a két oldal halálra kacagta magát. A párttitkár varázssipkás fellépésében egy teljesen töretlen irányvonalat mutatott be, amely óriási tetszést aratott. Csak azt nem értették a jelenlevők, hogy miért kellett ezzel év végéig várni. A nöfelelős is szót kért a műsorból. Mint hasbeszélő folyton csak azt hajtogatta, hogy „könnyít- sünk a dolgozó nők helyzetén!” Először még elég jól hangzott ez a szöveg, de később úgy megszokták, hogy oda se figyeltek rá. Végül két koccintás között, feszült figyelem előzte meg az utolsó számot, a személyzetis fellépését aki bejelentette, hogy most megjátssza a kámfort, vagyis el fog tűnni Afár magát a bejelentést is kitörő üdvrivalgás fogadta és amikor tényleg nem került elő egész éjszaka, a boldogság poharai csordultig teltek. Hiába, ha a vége jó, minden jó. —OKI— Vicc fesztivál PÁRIZS — Nem tudnál egy Jó (Soreoal ajánlani, Mire! He? — Mi bajod van, drágám? — Semmi, csak férjhez akarok menni... • • • BERLIN — Berontottam a főnökhöz, az asztalra csaptam, és kértem, azonnal emelje fel a fizetésem, — S mit szólt a főnök? — Semmit A büfében volt.« * • • VARSÓ Az ifjú férj barátainak mutogatja esküvői képeit Egyik barátja megkérdi: — Mondd, miért állsz olyan messze a feleségedtől? — Azért, hogy ha elválunk, kettévághassuk a képet... • • • RÖMA Egy hölgy egy fafkutyára alkuszik, ős megkérdi az eladótól: — Ez a kutya valóban olyan előkelő származású? — Annyira az, asszonyom, hogy ha beszélni tudna, se önnel, se -velem nem állna szó* ba!... • • • BUKAREST — Szeretném megjavíttatni az órámat. Mennyibe kerül? — Mi a baja? i — Fogalmam rinca! — Hetvenöt lejt « » * NEW YORK — Megmondtam a lányomnak, hogy ha valaki meg meri csókolni, agyonlövöm az iüetőt — S erre ő? — Azt mondta, hogy akkor vegyek gépfegyvert... * * * FRANKFURT A repülőgép motorja elrom- Uk. A gép zuhanni kezd, a rémült utasok között egvszerre megjelenik a pilóta, ejtőernyővel felszerelve, ugrásra készen. — Ne aggódjanak kérem — mondja. — Segítségért megyek™ • • • BELGRAD Egy hölgy válogat a dpőboit- ban: — Nem tudom milyen cipő kell, de alacsony sarka legyen. — Mihez akarja viselni? — Kopasz, kövér étteremveao* tőhöz... • • • BUENOS-AIRES Az egyik Buenos-Aires-j mozi pénztárához odalép egy revolve. res férfi: — Nem tetszik a film, senora. Ide a kasszával!... • « • SZÓFIA A betegágyon teljesen bepó- lyált férfi fekszik. — Es az a boxoló, akit elütött egy motoros? — kérdi az ügyeletes orvos. Mire a nővérke; — Nem doktor űr, ez az a motoros, akit elütött egy boxoló... • • • BECS Telefonbeszélgetés. Férfi- hang: — Nagyon haragszol rám, kedves? Női hang; — Igen. Rögtön szakítanék veled, ha nem lennél a legjobb barátnőm férje!... * * • ZÜRICH Az autójavítóban mondja egy izgatott férfi a vezetőnek: — Rossz a kocsim fékje, kérem javítsák meg — Rendben, uram, , a hét végén meglesz. — Hamarabb nem lehet? — Nem, uram nézze mennyi kocsi várakozik itt! — De nekem nagyon sürgős utam van! Mire a vezető dühösen: — Ha sürgős az útja, uram, akkor minek magának íék?..J G. 3.
