Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
ÉPÜLT 1972-BEN A „Barátság TL* kőolajvezetéken érkező nyersolajat dolgozza tét Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat nj atmoszférikus és vákuum desztillációs Szeme. A Pan. American Airways 30 000 jelentkezőt tart számon Hold-utazásra. A társaság szóvivője kijelentette, hogy sok ezer ember nem habozott 10—25 dollárt fizetni, hogy helyet biztosítson magának egy ilyen kirándulásra, amely pedig a XXI. század előtt egyáltalán nincs kilátásban. A jelentkezők között három űrhajós van, Neil Armstrong, az első, aki a Hóid földjét taposta, Edwin Aldrin és Michael Collins. Az első, aki feliratkozott, egy osztrák újságíró, Gerhard Pistor, hét évvel ezelőtt jelentkezett. Egy philadelphiai dédnagymama, a 66 éves Au gs ti na Dillon ott van az első tíz jelentkező között, de minden nemzedék képviselteti magát. les, képes ehhez alkalmazkodni az Egyesült Államok. Mindenesetre az ázsiai biztonsági rendszer kialakítása kérdésében az Egyesült Államok ma negatív értelemben bizonytalansági tényezőnek látszik. A másik nagy kérdőjel: Japán álláspontjának alakulása. Ázsia elsőszámú tőkés gazdasági hatalma ma a Washington- Peking—Moszkva—Tokió négyszögben mozog és politizál. Mindebből az következik, hogy Japán minden valószínűség szerint többértélmű álláspontot fog elfoglalni az ázsiai kollektív biztonsági rendszer kérdésiében. Ez bizonyos lehetőséget adhat a szovjet külpolitika számára a megfelelő szívós munkáira. K ína első szava a szovjet kezdeményezésre az elutasítás, sőt az ingerült rágalmazás volt. Azt állították Pekingben, hogy a Szovjetunió a kollektív biztonsági rendszerrel Kína bekerítésére törekszik. A helyzet pedig az. hogy a Szovjetunió kollektív biztonságot javasol és hatalmas ereje részvételét ígéri az ebben közreműködőknek állami biztonságuk, függetlenségük, békéjük és nem utolsó sorban határak sérthetetlensége védelmében. Kína viszont vagy nyíltan, vagy kifürkészhetetlen fenyegető hallgatásba burkolózva szinte minden vele határos állammal szemben területi követeléssel lép fel. Kína tehát, legalábbis egyelőre, ádáz elensége a., ázsiai biztonsági értekezlet eszméjének. Ez a körülmény természetesen igQen nehézzé teszi az előrehaladást, hiszen a földrész egyik vezető hatalmáról van szó. Ne feledjük azonban, hogy az összeurópai biztonsági rendszer megteremtéséért folytatott harc kezdetén sem volt sokkal biztatóbb a helyzet, például a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer javaslatának — egyebek között — éppen áttetsző világosságában, egyszerűségében van a nagy ereje. Hiszen a kérdés lényege nem az. hogy md ellen, hanem az, hogy minek az érdekében ajánlatos kollektív megállapodásra jutniuk az ázsiai országoknak, népeknek. Biztonságos békéjük védelmében — ez a válasz. S aki már mindenképpen azt keresd, hogy má, vagy ki ellen szól az összefogás, annak az a felelet: minden és mindenki éllen, aki Ázsiát saját hatalmi céljai és önző érdekei szolgálatába akarná kényszeríteni. E gy ázsiai kollektív biztonsági rendszer kialakítása hosszú, göröngyös útjának csak a legkezdetén vagyunk. De a szovjet, kezdeményezés nagy érdeme, hogy nyugtalan világunk egyre neuralgikusabbá váló pontja stabilizálásának tervét idejében körvonalazta, s ezzel a megöl dá,sók megtalálásához elengedhetetlen álláspont- tisztázást megindította. Ez a politika Európában bevált és Ázsiában is kedvező folyamatok megindítását szorgalmazhatja. Nemes János H a nagyon röviden, egyszersmind túlságosan leegyszerűsítve kívánjuk megfogalmazni mindazt, ami napjainkban, sőt már a korábbi évszázadokban is az embei élelmének előteremtéséért történj úgy talán ez a helyénvaló megállapítás: korrigálni a termesze, tét! Ez vezette őseinket, amikor kézzel, körömmel egyenként dugdosták a legkülönfélébb magvakat a szorgalmat többnyire megháláló földbe, s ez a szándék ösztönözte a modern mezőgazdaság találmányait is: a mérőműszert a talaj nedvesség- tartalmának meghatározására, a tojást válogató fotocellás gépet, a másodpercenként ötezer szem bensőt rostáló berendezést és így tovább. A kezdetekhez visszanyúlva, az első gépek úgyszólván kideríthetetlenül régien jelentek meg a mezőkön. Így följegyezték, hogy a spanyol király a XVII. században adott privilégiumot egy Locatello nevű földbirtokos, nak az első vetőgépre. Ránkmaradt egy hasonló magyarországi adalék is: szintén a XVII. században szerkesztett szántó-vető gépet egy debreceni föltaláló!, bizonyos Nagy László. a magyar mezőgazdaságban roppant lassan terjedt el a gép, voltaiképpen csupán, az utóbbi évtizedben, a termelőszövetkezetek általánossá válásával vonult be visszavonhatatlanul a növénytermesztésbe, majd — napjainkban —■ az állattenyésztésbe. Pedig már a múlt század gazdái, parasztjai — persze, aki megtehette, — éberen figyelték a világ technikai forradalmát Íme, egy pasz- szus az 1839-es évfolyamú Gazdasági Tudósításokból — így értesült a magyar olvasó először a gőzgép mezőgazdasági hasznosításáról: „Franciaországban egy gőzerőművezietésű, öt] lóerejű gépet találtak fel gaibo- ^ Inacséplésül, amely mindamellett egy helyről másikra igen könnyen átvihető”. Napjainkban általánosan elfő. gadott: jóllehet nem nélkülözs- hetjiik a hazai gyártású mező-| ", gépeket, iparunk aligha rendez-, 3 kedhet be arra, hogy önmaga te- 5 remise elő a korszerű termelés-1 i hez távlatilag szükséges • 750— ■ 800 géptípust Ez ellenkezne az ; elemi gazdaságpolitikai és gaz- • daságossági elvekkel. Hozzávetőleg 70 ezer traktorunk van, —j • a felszabadulás előtt egy tizedé-j • vei rendelkeztünk —, s a tekin- j j télyes állomány zöme szovjet Í gyártmányú. A gabona betaka- I rítása ma lényegében teljesen ; gépesítettnek mondható, s eb- ; ben a döntő segítséget szá- • inunkra a Szovjetunió nyújtót- • ta, egyre növekvő teljesítőké- • pességű kombájnokat szállítván ! a magyar mezőgazdaságnak. ; | par és mezőgazdaság őszI szefüggéseire akad sokféle * elemzésünk, de hogy az ■ ország meglehetősen speciális 5 helyzetében milyen irányzat ér- » vényedül, azt talán legjobban • dr. Csizmadia Ernő vázolja ! egyik tanú1 mányiban: „Ha■ zánkban a mezőgazdaság hely- ; zete és fejlődése nemcsak az • életszínvonal révén, hanem az 5 élelmiszer-export növelése úfc- 3 ján, a műszaki fejlesztésben, az ; intenzív iparosításban is figye. ■ Iemreméltó — az utóbbj évti- ' zedtoen határozottan növekvő — • szerepet játszik... Lényegét ’ tekintve... ez a folyamat a komplexen gépesített tömeg-1 ; termelési, a gyárszerűség térhő- j 3 dítása a mezőgazdaságban. Af 3 folyamat lényege... azonos: az; 3 igaerőn és kézi munkán, nyugvó 3 mäJUEmm 1972. DEQEMBEB 28 hagyományos mezőgazdálkodást: a korszerű géprendszerekkel, berendezésekkel folytatott tudó. mányos alapokra helyezett korszerű technológia váltja fel”. Ha egy hasonlattal kívánnánk élni: mezőgazdaságunk jelenleg a nagy, de még befejezetlen beruházás képét nyújtja A tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával évente 20— 22 milliárd forint értékű ipari terméket használnak föd a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, s annak eredménye elsősorban, hogy az elmúlt évtizedben nagyobb utat jártunk be, mint a XX. század egész első felében. A fejlődés mérföldköveit jelzi, hogy bizonyos termékek —■ így a búza a tojás — előállítására felhasznált élőmunka már legalább egytizedére apadt, mégis komoly, gbndokat okozott a munkaerő csökkenése. Ezért volt úgyszólván kényszerűség az az elhatározás, hogy a csökkenő termőterületű zöldségfélék, s a cukorrépa termelésének növelésében is szerepet kapjon a gép. 1972-ben egymillió dollárt költöttünk imoort-gének beszerzésére, a további százmillió forintot a magyar gyártmányú zöldsógmasinák megvásárlására, illetve az állami támogatás céljaira. Ügy tervezik hogv ez az összeg 1973-ban, az új esztendőben megkétszereződik, s így — bármennyire is sok a kezdeti zavar, s itt-ott megtorpanás is észlelhető — talán nincs messze az idő, hogy elmondhatjuk: a búzamezők után a zöldséges kertekben is átvette a hatalmat a gép. (1972-ben hét amerikai és négy magyar géprendszer dolgozott például a paradicsomföldeken, valameny- nyi 120—120 hektárra méretezve. A zöldbab gépesítése ilyen adattal jelleme hető: 15 magyar gépen kívül 44 holland, hét svéd, s hat NSZK-jövevény dolgozott, mégpedig úgy, hogy a zöldbab esetében hamarosan megközelítjük a zöldborsóbeli i színvonalat Márpedig a zöld- I bonsó gépesítése — a zöldséenö. vények közül —eddig a legtöké-1 letesebben megoldott. Hozzátehetjük .hogy sainos egyelőre ez] az egyetlen zöldség, ahol már nagyobb a jövedelmezőség, ha! nem kézzel, hanem géppel tor-] ténik termesztése. N apjaink jellemzője, hogy a' technikai forradalom mindinkább tért hódít az állattenyésztésben is. Hőszabályozó regulátor páratartalommérő, hőérzékelő segíti például a sertésgondozók munkáját — átalakulóban a régi tartási módok. Automatikák működnek, takarmány-'eceptúrák szolgálnak az etetéshez, mind több a villanyszerelő, a lakatos, a technikus, s egyre kevesebb a hagyományos gondozó ezeken a telepeken. A sokirányú törekvés eredménye, hogy egy-egy modern, úgynevezett zárt rendsze-, rű, vagy komplex technológiájúnak is mondott sertéstelepeit, egymillió kétszázé'er forintnyi termelési érték jut egyetlen dolgozóra,! (Lényegében hasonló. de növénytermesztési adalék: a% Agárdi Állami Gazdaságot november végén megtekintő magasrangú szovjet küldöttségnek, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy a kukorica-ágazatban min. den egyes dolgozó egymillió forint termelési értéltet produkált.) A mezőgazdaságban immár kétszázezer szakmunkáig dolgozik, s míg korábban főként a felsőoktatás tennivalói dominál, tak, a IV. ötéves tervben a szakmunkásképzés került előtérbe. Ez a folyamat óhatatlanul föltétele annak, hogy a fogyó munkaerőt pótolja a technika és a hozzáértés. Az iparban oly lázasan lejátszódott műszaki forradalom a hagyományos eszközeit jóval tovább megőrző mezőgazdaságban lényegében tehát az elmúlt évtizedben bonta.. kozott, illetve a következő esztendőkben bontakozik ki. A folyamat korszakait több-kevesebb határozottsággal elkülöníti, hetjük. így beszélhetünk moto- rizálásról, amelynek csúcspontja a traktor, majd a hozzá csatolt speciális munkagépek megjelenése volt. Ez a kombináció az iparban használatos félautomata gépekkel egyenértékű. A további lépés a tökéletes mű. szerezettség: műszer jelzi a mé. hek raizási idejét, figyeli midőn a pulykák tolvaj vagy ragadozó közeledtére menekülnek — íme, csupán néhány apróság e műszaki forradalomhoz. Egy további kuriózum az a műszer, amely a mezőn figyelemmel kíséri a növénvek fejlőűés^t. s amikor a termény kaszálásra érett, egy traktor automatikus bekapcsolásával elvégezteti — ember nem kell hozzá — ezt a programot. De vajon non túlzott optimizmus-e akár megemlíteni is efféle példákat? Hiszen bármennyire igaz is, hogy az úgynevezett gépi vonóerő részaránya a felszabadulás előtti hat százalékról nyolcvankét százalékra emelkedett a magyar mezőgazdaságban. az is közttmert, hogy tengernyi gond — elsősorban pénzügyi természetű — nehezíti a gépek beszerzését, illeti, ve működtetését. A IV. ötéves terv, így a most kezdődő esztendő egyik legfontosabb célja az e1 öregedett traktorok „megfiatalítása”. A zt, hogy a gépek vásárlásának mértéke-határa —■ elméletileo tekintve — hol húzódik, pillanatnyilag a gazdaságok pénzügyi eszközei határozzák meg, az ideálisnak mondható gépesítés azonban szinte a végtelenbe nvúlva folytatódhat Mindenesetre nehéz megjósolni, hogy mikor érjük el Magyarországion is azt a szinte utópikus állapotot, amelyről Fritz Baade tudósít. Versenyfutás a 2000. évig című könyvében. Egy „nyomógombos” farmról is sző esik e könyvben. A farm gazdája tíz perc alatt négvszáz szarvas- marhát és ötszáz disznót lát el egy kapcsoló+ábla, azaz egy automata rendszer segítségével, hogy aztán kedvenc elfoglaltságának szentelje magát: Bach- koráiokat játsszon orgonáján... Keresztényi Nándor A magyar mezőgazdaság »csendes forradalma" Kilencvenezer jegyet adtak el a Holdra
