Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

Bőséges válaszfék a karácsonyi filmműsorban Az ellopott csata egy jelenete. Nem túlságosan szerencsésen keresztelték el alkotói a Mázsács- ka című csehszlovák filmet, mely egy kedves — igaz, nem éppen pehelysúlyú — kamasz­lányról szól. Azokról a gondok­ról, amelyek Itkát kövérsége miatt foglalkoztatják. Sok-sok csúfolódás, kinevetés után aztán egyszercsak felfedezik It ka te­hetségét,. elhívják a sportegye­sület edzésre, ahol eredményesen próbálkozik a dobóatlétikával. Közben egy rokonszenves szőke fiatalemberrel is megismerkedik s időközönkénti összezördülések után egymás mellé ülnek az egyesü’eti autóbuszon. Színes, szinkronizált amerikai film a Személyiségeiére. Egy or­vosilag ma még megoldhatatlan operációval kezdődik: a kiváló tehetségű, rákban megbetegedett jogász agyvelejét átültetik egy másik, egy néger férfi szerve­zetébe. A műtét sikerül, a faj­gyűlölő Egyesült Államokban azonban — s a történet itt mar a jelenben folytatódik — nem könnyű David Rowe é’ete. A fe­hérek négernek, a négerek fe­mintazsák. Ue vannak aprő­igok. Mások szemében sém­iit mondóak, de nekem mégis Íjnak. — Éspedig? _ Egy köszönés. Tudja sok­ilek énpen lehet köszönni. No- a már ezen is túltettem ma- amat. Egy férjes asszonynak lás dukál mint nekem. — Lenézik? — Ezt nem morph'd"‘m. 'ülaidonkénnen becsülnek a niinkám után, csakhát ez is lás. Mert azt mondják en dohaza kinihenhe'em maga­dat nekem nincs második mű- zakom. — Érzékeny? _ Nem vagyok érzékeny, tn­;á hb zárkózott. Valamikor ná­tron közlékeny voltam. Azóta neetanultam. hogy aki kitárul- :ozik. az védtelenné válik. — És most? — 38 éves vagyok. Talán, egy - ;zer férjhez megyek. De aim ontos — mondja nevetve. \hoav beidegzett mozdulattal jsz'alán mapa°lé húzza az író­gépet és munkához lát. moso- yn rátagy szikár, vértelen ar­Az Í02iizó hérnek tartják s egyéni sorsában is problémát jelent, hogy mo’ylk asszony oldalán találhatja meg a kiegyensúlyozottságot. Tragé­diáját betetőzi, amikor egy rend­kívül kusza bírósági ügyben fe­hérek és négerek között kellene igazságot tennie, s amikor rá­döbben: a koronatanú becsapta őt. Színes, szélesvásznú történet egy híres tizennyolcadik századi tolvajról az NDK—csehszlovák koprodukcióban készült Az el­lopott csata. Mulatságos történeti kalandfilm királyokról és kato­nákról, hadvezér és muníció nél­küli seregekr6\ tervezett és meg­akadályozott árulásról, tervezett és megakadályozott halálos íté­letről. A cselekmény mozgatója Käsebier, aki minden elérhetőt eltulajdonít s akinek ezért egyre magasabb összegű vérdíjat tűd­nek a fejére. Mígnem azután tol- vajmű vészeiének csúcsaként egy készülő hatalmas csatát is a kabátujjába rejt. Néhány hiva­tásos viador bánatára, az embe­rek többségének annál nagyobb örömére. ................................................................ H etilap lesz a Közneve.és A Műveloaésügyi Minisztéri­um közismert szaklapja, a Kuz_ nevelés 1973. január 1-től he­tenként jeleniK meg, teljesítve a pedagógusok régi óhaját. Havi átlagban is növekszik a lap ter­jedelme és formátumát is meg­változtatja. Évente 44 számot adnak ki, júliusban és augusz­tusban, a nyári szünet idején a lap nem jelenik meg. A hetenként megjelenő Köz­ti eveié* a/ réginek valameny- nyi erényét meg akarja tartani, több vonatkozásban pedig még jobban támogatni a pedagógu­sok munkáját. Frissebben, vál­tozatosabban és részletesebben foglalkoznak majd az időszerű oktatáspolitikai elképzelésekkel és Intézkedésekkel, több se­gítséget kívánnak nyújtani az iskolák Irányításának nehéz és bonyolult munkájához. Egyre több jó módszert és tapasztala­tot tesznek kftzkínecsé. megfe­lelő »sikkekkel, tam'’monyokkal segítik a neda'rő'Tiisok tovább- képzt'sét A 7 adó** k~re*eken )>(._ lü1 növel”» a be' ‘old; óq a kül­földi hlrno vaoot, idö-ői időre. bemtdafn-V ogv err',rn'*'ve. I sen működő í-koi-» kínáló r^~ I da"ó<?iigit. Vómtl da nem ftorbrn nz-vnhh »o-e* »zentől. | rtfr a na^z'-ém»7-.»* ury-di -isink éis tyma-znln-k A- m'-d-mt nnnl. n m ' "I — — á —(q f I • a - Ó* r— Z—f n *— ás f*«í—,1* í 1 í.K-í—,^0—í ,, )-k/|i-l —»Izmus poZl?ÍCÍ­nak o-a«'*~-aA-t Hírek Elekről Ebben az évben 230 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói Eleken. Segítették a gimnázium pince­klubiának kialakítását, rendbe­hozták a földutakat, parkosítot­tak a Marx utcában. A járda­építést is meggyorsították azzal, hogy mintegy 2 kilométeres sza­kaszon társadalmi munkában szedték fel a régi utcaköveket. Dr. Baukó Márton, a Nagy­községi Tanács elnöke tálékoz- tatta lapunkat a község úlabb beruházásairól. Elmondta, hogy a íövő év elején feiez'k be Elek telles vízmüvesítósét. Madiák a törpevfzművet és valamennyi lakáshoz elvezetik a vízvezeté­ket. November eleién kezdte meg munká'át a szolgáltató ház, ahol női és férfi fodrászat, vala­mint háztartási géneket javító műhely all a lakosság rendelke­zésére. Rövidesen átad'ák a *2 millió forintos beruházással érdtett ser- tá, kombinátot. ahonnan évente 80ü0 hízott sertést szánó—ak a néngazdasáz-qk. Énül a 250 ezer forint értékű autóbusz vár-te­rem. és folyamatosén kom-mrü- sítik a község közvilágítását. Békéscsabai Építőipari Sző- ! vetkezet azonnali belépéssel felvesz: gépírni tudó általá­nos adminiszlrátiirt Fizetés megegyezés szerint. Minden szombat szabad, jelentkezni lehet: Békéscsaba, Vörös Október sor. 229988 Színházról, társadalomról, ifjúságról Ha komolyan végiggondoljuk! a művészet történetét, megfe­ledkezve a hétköznapok oly gya­kori fitymálásáiról, hinnünk kell a művészet ember-, néha sorsformáló erejében, világot megváltoztató — ha nem Is azt megváltó — hatalmában. Hin­nünk kell. mert ezt bizonyítják makacsul, újra meg újra a té- 1 nyék. Táplálják színházművészetbe vetett hitünket is. Aminek ha­tása nem kevésszer és jó okkal felülmúlja a többi művészete­két. Mert a színházbamenés mindig ünnepi alkalom — nem lehet bármikor és bárhogyan színházi előadást néznl-látnl —,1 mert sajátossága, hogy a befo­gadó maga is részt vesz az al­kotás fob-amatában — tangsal, nevetéssel, fütyüléssel, plssze-1 géssel —. mert társas szórako- ( zás a szüneteikben barátokkal, 1 ismerősökkel találkozhatunk. I beszélgetünk — kevesebbet hí- ze’kedésből. mint őszinte ér­deklődésből s telén többet a művészetről mint a mc'l-ttünk állóik ruházatáró’. A színhózba- járó máskéno, kifinomultabb érzékkel látja a világot s ab­ból is elsősorban az eleven em­bert. Job' an megérti kortársait — tudatosabban gvűlöll a rósz- j szaka*, szenvedAtvesebben sze- | réti az arra érdemeseket. For- mé’ódl’- a kv'eme. emK°r»bb emberré, a tA-s.d-iinm értéke­sebb tagjává lesz. A társadalomiak iS érdeke tehát, hogy minél többen része­sünknek a művész»t-kíoálta le- t,e»Sc<-r-vv,ől né’Jéul a ezto- házművészet-kínálta lehető- fréaekbőt, St érdeke — és ké*ság- te’en felelőssége —, hoev köze­lebb hozza a színházművészet­hez. akárcsak a többi művé­szethez is n leendő társadalom gerincét, alkntó emberit a ma fia*a’sárét. Erről »anárskoztak az elmúl* napokban Budangg- ten a világ színházt szakembe­rei. írók. dramaturgok, rende­zők, színészek, esztéták. krptku- sok. Fibangzott a rangos nem­zetközi fórumon, hogv minél fia*a'abb knrbpn kell elkezdeni a szfnházművészet megismerő- . sét mer* akkor legfogékonyabb. Ie»»'i’én’éknn»»ehb az elme. akkor j fajtheM ki tornrndmánvosebban ég inr»gv,b tövőbnnt é»»en át ha­tását a ssfnoadi 1ó»ék. Hogv mennyire t»v van ez, bizon”f*iák a l»ek»<l>tnbHzAhh fc’mé-ásnv aH-tgt. *«»**'SV kö- zöt* a békéscsabai Tftúsárt és Üförőház J7(~házn«»Mtt'-al S7akkSránek nem-én fob-tatott vizsi»á’a»a, fpnivr»1' sorén o-er fíq*ai vá'aszol* a fei*e‘t kér^é­gakre _ szakmunkástanulók g Ímno-is*ák. szakköréit s’rnlő- sok. bA'-s—sabán a a—'Umkn4!. vagy koliárinmbaji lakók és ngunnta b^iárők. Az össz^reróshől ki^OT'ül. hóm» a merVánón7o»t>v a Jókai Színház pi^q-íácninak 4ö 4 s?á- za'ává» látták. Jínnái mnrasabb arányú vo’t a kol'A"iumh«n la­kók SZÍ"házlátOUn*ás-, no szá- zaiáki. a'a"snm'ebb a b%4="sa- ba'aké (35 száza’ók 1 és a be­járóké 05 százaiMl. Más szem- nou*l,rV ir'arasrbh volt a szín- há-iátorn»ási aránya azoknak, akik tízéves voruk elótt vo'+ak plös-Kr srf-.1'ásbqn »8» s aiaesom-abh az először tfz- és tizennégy esztendős koruk­ban a színházba el jutóknak (51 százalék) s azoknak, akik ti­zennégy esztendősnél idősebben láttak először színházi előadást (30 százalék). A fenti adatok azért rendkí­vül fontosak és figye’emre mél­tóak, mert egy harmadik néző­pontú vizsgálat szerint a köze­pesnél gyengébb tanulók az elő­adások 30 s-áza'4’<át 1á*.*ák a három és négy egész közötti ta­nulmányi átlaggal rendelkezők az előa-i-ások 48 szá-alékát. a négyesnél jobb tanulók pedig 56 százalékét. Ezzel nem kí­vánjuk art állítani, hogv a ta­nulmányi eredmény — ame'ven egyébként bármennyit is vitat­koznak, nsgv átlagban mégis­csak pontosan jelzi a tanulók tudásszintjét — a színházláto­gatás mértó’-étv függ. Az azon­ban okkal feltehető, hogy az idézett egyenes arány ki­alakulásában szereoet ját­szó*! a színházművészet is. Hogv bővítette a tanú’ók blzonyosfejta Ismereteit, fogé­konyabbá tette őket más művé­szetek, a társadn’om humánus kérdései iránt. Ami aztán az átlagosztályzat emelkedésében is megnyl'vánult. Visszatérve a korábbi adatok­hoz — a most már az át’aeosz- tályzat és a színházlátogatás gyakorisága ös«zefü«Résének ismeretében — érthető, hogy a vidéken lakó. s nanonta belá­tó tanulók kevesebb előadást látnak, mint a Csabán élők. Az azonban elgondo’koztató. hogy a szöleikné’ la’-ók —. akik pe­dig évente több napot töltenek a megyeszékhelyen. „színház- köze’ben”. mint a kollé"lsták — kevesebbet járnak színházba, mint a kollégiumban élők. Per­sze, ti‘okról nincs szó: a kollé­giumot Irányító felnőtte’'' Al*a- Iában nagvobb gondot fordíta­nak a ráiuk bízott fiatalok Vul. turá’órására, mint a szülők töhbsóge s to’án a színházi prongganda Is jobban eUut a kollé«tum. mint a csrládi o*t- hon fq'at közé. Többet ke’lene tö-ődnt — o'sősorhan a szülők­nek — f'atnlok színházha- já-ésával Ménedig miné' fia­talabb korban már. Mert ugyancsak a szamok bizonysága szprtnt a kögánfoVŰ oktatási lntézmánvekbe láró diákok an­nál töbh «-(-ká-ri *>isadá«t lát­nak. minél f'a*aiabb korban kqu*ák az e’-s 77»—bá^i é’mó-ut. Erre a statisztikai adatra Rr|n*án jobban oda kellene fi­gyelni — például még több energiát fo-dítva a Jókat Szín­ház punrmek- és if’űsáei elő- adá«n!nak szervezésire A szü­lőik és a színház részéről, az etö-dások Ía ru^anyi­géce sz°mnontíáb7>i egvaránt. fi, |qlorj srfnb A,»l á ‘órától a jövő leendő színházlátogatói eavben. A lövő s7Ínbáziátoua*őt P ma tiotaliai. S a lüyő felnőtt társada’ma a mai ifíúaág. Mngy mi’i'en lesz az a társadalom, mi’ven műveltek lesznek falun vaev »rároqbqi, é* ő dolgozói, moonvire lösznek kőzösqáoi ona- hpmV. pfrviryp-- — n-m kis mér- tpVbpn a mai fo’nS»*ek pontos- sáeá»A1 fio-ol-nó^ől neuelő­TTiunkátá*ól. füzg. Vom-sak et- U| £, fí,-o-^,7ptrt«lon nem ol­SŐSOrbao pftó’ hO’V tlzon­Békás-sabal vasútállomás. Késő este. A váróteremben egy középkorú, borostás arcú férfi üldögél. Kezében sörös­üveget tart. Révedező tekintet­tel né’ maga elé. _ R, pál vagyok. Budapesten dolg osom, az építőipari válla­latnál. — Hova utazik? _ Vésztőre, a családomhoz. V an ’ ét gverekem’ ■ Jó’ iön ez a szabad szombat Két napig ígviitt leszünk. Vasárnap este Indulok vissza. — Eavodül?-- Igen. Két éve naég öten * * * : A bevezetőben felvetett kér- | désekre egyéni sorsok, egyéni | módon adnak fe’eletet. A ma- t gányosság hálójában vergődő S emberben azonban kitörölh°tet- S lenül él a végv. a társ, a kö- : zösség u*án. Hogy bet“’leSül-e ; a vágy. az nem csak rajta mú- • lile, hanem a családián. s nap- : jainkban eevre gyakrabban a ■ muni-aheivl i-öoXsságoken. Egy- ■ egy bántó sző. rossz hangsúly ; kéterártoimű megiegvzés csak i sebez. S a magányos embernek j a magány a leg"*«*"'"»’- "“be. 9 Serédi János • Orosháza Városi Tanács VB Műszaki Osztálya felvételt hirdet 1973. január hó 1-től. KÖ7I F.KEDÉST MÉRNÖK — tl7R**MÉRNÖK — FEISÖFOKÜ VÍZGÉPÉSZ TECHNIKUS munkakör betöltésére. Jelentkező*: Az osztályvezetőnél személyesen, vagy írásban. Szabadság tér 4**6. II. cmalct 10. ^ évoseink rnopió-ik-e a te* vamr sem. De a**ű’ is. Mint a ti-so-’ilmi Ks-zb-*áo am r Víg rász’a*á»ő1. És egvá’+a’ábgn nem mindogv hoev ez a ’■''szlet homrqn és mmm-ire segíti — aVzdátyozza — a na­gyobb egészet. (daniss) R BÉKÉS MOTELT^ V 1972. DECEMBER 21. jártunk fel. együtt dolgoztunk. Társaim lassan lemorzsolódtak, Közelebb vállaltak munkát, hogy esténként a családdal le­hessenek, én pedig tovább in­gázom. Persze a kereset miatt. — Mi a terve? __ Egyelőre semmi. A felesé­gem azt mondja, keressek ma­gamnak munkát a megyében. — A gyerekek? — Nagyok. Vagv 15 éve já­rom az országot. Volt úgy, hogy csak havonta jöttem haza. A gyerekek közben felnőttek. Az egyik gimnazista. Ugye furcsa? — tárla szét kezét. — Mire gondol? — a gyerekekre. Tudja már sokszor elhatároztam, hogy egy­szer a’anosan kifaggatom őket. Kíváncsi vagyok, hogy mi la­kozik bennük. Az asszony ne­velte őket. Szájához emeli a sörösüveget. Nagyokat kortyo’gat. majd üre­sen teszi maga mellé, a padra. _ az ember bn«'"ní ’r1őn á t távol van az övéitől, akkor jobban vágyik hozzájuk. A baj az, hogy ha hazamegyek és va­lami nem stimmel, akkor kész a veszekedés. Nekem is köny- nyen fe’szalad a vérnyomásom. Az asszonv is ideges. Nem tu­dom miért. Pedig mindig vi­szek haza pénzt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents