Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

t M A JELENTÉS A TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL (3. oldal) MAGÁNYOS EMBEREK (4. oldal) SZÍNHÁZRÓL, TÁRSADALOMRÓL, IFJÚSÁGRÓL (5. oldal) Legfőbb a hatékonyság Tudatos félkészülés a Jövőre j — ez immár napok óta újság­jaink vezető anyagainak gondo­lata. A minap befejeződött or­szággyűlési ülésszak megvitatta ! és elfogadta az 1973. évi állami \ költségvetést, majd értékelte, j elemezte és törvényben össze­gezte tervgazdálkodásunk ne­gyedszázados tapasztalatait. A vasárnapi lapok pedig részlete­sen ismertették a népgazdaság jövő évi tervét. így az óeszten­dő utolsó munkanapjain érthe­tő módon a közfigyelem egyre inkább az új év feladataira terelődik. A távlatok, az orszá­gos összefüggések megterméke­nyítik a köznapi munkát, az év­zárás finisét. Eredményekben gazdag esz­tendő zárására készül az or­szág. A népgazdaság a IV. öt­éves terv célkitűzéseinek meg­felelően fejlődött 1972-ben. Amíg a nemzeti jövedelem vár­hatóan 5—6 százalékkal nő az idén, addig felhalmozásra — be­ruházásokra és a készletek nö­velésére együttesen — keveseb­bet költöttünk, mint az előző évben. Vagyis sikerült a beru­házások aránytalanul gyors nö­vekedését radikálisan lefékez­ni. Ezzel lényegében helyreállt a felhalmozás és a fogyasztás között 1970—1971-ben felbom­lott kellő arány. A beruházási piac feszültsége végre enyhült. A beruházási kereslet mérsék­lődése egyben hozzáiárult az exporfikínálat növeléséhez, a költségvetési hiány csökkenésé­hez és általában a gazdaság egyensúlyi helyzetének javulá­sához. Jellemző például, hogy az idei export mintegy 20 szá­zalékkal lesz nagyobb a tava­lyinál, miközben a behozatal lényegében az előző évi szin­ten marad. A kormány által megvitatott és jóváhagyott 1973. évi nép- gazdasági terv a nemzeti jö- v védelemnek a szokásosnál mér­sékeltebb, 4—5 százalékos növe­kedését irányozza elő. A lehe­tőségek e mértéktartó számba­vétele a túlköltekezés megaka­dályozását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítását célozza. A beruházá­sok például mindössze 3 száza­lékkal növekednek az úi évben, összesen öt új egyedi nagy- beruházás elkezdését engedé­lyezték és 23 nagyberuházás befeiezését tervezik 1973-ban. Az épífő- és szerelőtevékenvség viszonylag szerény. 4 százalékos emelésével számolnak, _ hogy meggyorsuljon a beruházások munkaigénves befejezése, s ja­vuljon a minőség. Az 1973. évi mérsékelt gaz­dasági növekedést a- időiárási viszonyoktól] erősen függő és éppen ezért biztonságosan ter­vezett mezőgazdasági termelés is indokolta. Nem éníthetünk kiemelkedően jó mezőgazdasági évre s nem tervezhetjük meg újra 1972-ben és az előző év­ben is elért 4—5 százalékos termelésnövekedést. A jövő évi terv a növénytermelés és a sertéstenyésztés idei, viszonylag magas szintjének megszilárdí­tását és a szarvasmarha-te­nyésztés fellendítését tűzte ki célul. Jó munka és nem utolsó­sorban kedvező időjárás esetén természetesen a mezőgazdaság termelése a tervezett 1—2 szá­zaléknál nagyobb mértékben is növekedhet. Az idei 6—6,5 százalékos nö­vekedést alapul véve az ipa­ri termelés 1973-ra tervezett 5,5—6 százalékos emelkedése reálisnak tűnik. A többletter­melés teljes egészét jövőre is — immár hagyományosan a munkaerőgondok miatt — a ter­melékenység emelésével érik el. Az elmondottakból persze egy­általán nem következik, hogy az ipar — és bármely más nép- gazdasági ágat is említhetnénk — nem járulhat hozzá a terve­zettnél nagyobb arányban a nemzeti jövedelem növeléséhez. Tegyük mindjárt hozzá: nem annyira a mennyiségi, mint in­kább a minőségi előirányzatok túlteljesítésével. Az 1973. évi népgazdasági terv a hatékonyság erőteljes növelé­sét irányozza elő mint fő fel­adatot. De a központi terv jel­legénél, helyzeténél fogva nem számolhat valamennyi vál’alatt tartalékkal. Ezek feltárása és hasznosítása a helyi vezetők és a dolgozó kollektívák feladata. A vállalati tartalékok között megemlíthetjük a korszerű üzem- és munkaszervezésben rejlő sokrétű lehetőségeiket, a termelés szerkezetének, a gyárt­mányok összetételének szünte­len javítását, az állóeszközök jobb kihasználását, a termelési költségek csökkentését, a minő­ség javítását. A vállalati terve­zés fő feladata e tartalékok feltárása és mozgósítása, s a dolgozó kollektívák, a szocialis­ta brigádok szintén sokat tehet­nek azért, hogy felszínre hozzák és hasznosítsák mindazt, ami kiesik a tervezők látószögéiből. A hatékonyság növelésének, a tartalékok mozgósításának fel­tételei a szokásosnál kedvezőb­bek. Az 1973. évi népgazdasági terv keretében ugyanis az MSZMP Központi Bizottsága novemberi állásfoglalásának megfelelően március 1-től köz­pontilag emelik az állami ipar és építőipar munkásainak, mű­vezetőinek bérét,. Mindez a he­lyi bérfejiesz+éssei együtt 8—12 százalék, tehát szép summa. Ha nem mechanikusan, az egyen- lősdi jegyében osztják szét. ha­nem a legfontosabb feladatok végrehajtására, a hatékonyság fokozására ösztönöznek vele. ak­kor jól megalapozzák a jövő évi terv sikeres teljesítését és túlteliesítését. a következő esz­tendők magsabb jövedelmét, emberibb életét. K. J. Tovább javul Békéscsaba helyi közlekedése Békéscsabán a 3-as az 5-ös és , a 8-as jelzésű autóbuszok sok­szor igen zsúfoltak. A 3-as és a | 8-as vonalon 60 személyes busz, | míg az 5-ös vonalon 130 szemé- \ lyes csuklós busz közlekedik, j amelyeket csúcsidőben kisegítő autóbuszok egészítenek ki. A I Volán 8-as számú Vállalat a helyzet javítására december 27- től a 3-as vonalon a 60 szemé­lyes buszt 130 személyes csuk­lós buszra cseréli ki. A 8-as vonalon naponta 25 új járatot állít be. fi LeiIi-maazéleiaiBál koszorúzott tegnap a magyar küldöttség A Szovjetunió fennállásának | félévszázados jubileuma alkal- í mából Kádár János vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar párt. és állami küldöttség —, amelynek tagjai: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja és Rapai Gyula moszkvai nagykö­vet — szerdán a koradélutáni órákban koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumn.ál és az is­meretlen katona sírjánál. A IV. ötéves terv kezdetén az Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ nem volt túlságosan kedvező helyzetben. Endrőd nagyköz­ségben 26 kiskereskedelmi és 14 vendéglátóipari egységet üzemeltetett. Ez a szám nem j kicsi, a boltok viszont azok ! voltak. A 40 egység összes alap­területe mindössze 3344 négy­zetméter volt. Tetézte a gondot, hogy az egy négyzeitméterre jutó vásárlók száma Endrődön magasabb volt az átlagnál, ősz- I szességében: alacsonyabb volt az ellátottság színvonala, mint a járás más községeiben. Az ÁFÉSZ fő célkitűzése az volt, hogy bővítse az üzlethálózatot és nagyobb alapterületű egysé­geket létesítsen. Az ötéves terv­időszakra 2 millió forintos fej­lesztési kerete volt az ÁFÉSZ- nek, melyet a megyei szövet­ség még 2 millió forintos jut­tatással és 2 millió forintos köl­csönnel is támogatott. A beruházások eredménye­ként eddig már több mint 300 négyzetméterrel bővült a léte­sítmények adóterülete és a 6 millió forintból 2 milliót hasz­náltak fel. A tervidőszak hát­ra levő részében még nagy fel­adatok várnak az Á^ÉSZ-re. Felépítenek a Lenin úton egy 540 négyzetméter alapterületű ÁBC-áruházat, tovább bővítik meglevő üzleteiket és az ÁBC- áruház elkészülte után újjászer­vezik az endrődi központi üzlet- hálózatot is. A boltokat persze nemcsak felépíteni, hanem üzemeltetni, áruval ellátni is kell. Ez álta­lában egyenletes és jó. Az alap­vető élelmiszereknél már huza­mosabb ideje nem volt problé­ma. A tőkehús-ellátásnál vol­tak csak kisebb választékhiá­nyosságok. Észrevehető javu­lást hozott a húskészítmények választékában, hogy a Gyulai Húsinari Vállalat az év máso­dik felétől már hetente kétszer szállít árut. Hasznos és jó öt­let, s jelentősen segíti az ellá­tást, hogy a szövetkezet fenn­tart egy seriéshizlaldát. Az idén csaknem 400 hízót vágtak le. Tejet és tejtermékeket fő­ként a sárréti tejtársulástól és Gyoméról kannak az endrődiek. A zacskós tej bevezetésével nö­vekedett a forgalom, mert azt szívesebben vásárolja a lakos­ság. Vannak persze nehézségek is. A nagylaposi és az öreg- szőlősi vegyesboltba például Gvomáról szállítják a tejet, pe­dig mindkettő a tejbegyűitő-ál. lomás mellett van. A szállítók ragaszkodnak a 25 literes kan­A magyar delegáció először a [ Lenin-mauzóleum előtt helyezte el koszorúját, amelynek szalag­jára a következő mondatot ír­ták; „Dicsőség Leninnek, a szovjet állam megalapítójának Ezután a küldöttség „Dicsőség a népek szabadságáért elesett szovjet hősöknek” feliratú ko­szorút helyezett el az ismeret­len katona síremlékén, amely néhány száz méterre a Mauzó­leumtól, ugyancsak a Kremli fa­lai alatt van. nákhoz és ennyi tej nem fogy el ezekben a kis boltokban. , Nemcsak az endrődiek gond­ja ,de őket is érinti, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nem mindig tudnak megfe’elő választékban olcsó árut szállí­tani. Hiába rendel a szövetke­zet, nem kap a szezonban kel­lő mennyiségű új, divatos cik­keket. Az építőanyag-ellátás jelen­tősen javult. Jelenleg már olyan problémája van a szövetkezet­nek, hogy a kiutalt mennyiséget helyhiány miatt nem tudja át­venni. Baj van viszont egyes anvagoik különösen a téglák mi­nőségével. Az áruellátás további javítá­sára a szövetkezet megyén kí­vüli nagykereskedelmi vállala­tokkal is felvette a kapcsolatot, így várhatóan még szélesebb I lesz az Endrődön kapható áruk választékák A koszorúzáson szovjet rész­ről jelen volt Nyikolaj Baj- bakov szovjet miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke, Vlagyimir Sauro* az SZKP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, valamint az SZKP Központi Bizottságá­nak több felelős munkatársa, továbbá Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. Magyar részről jelen volt Monori István követ-tanácsos, a moszkvai magvar nagvkövet- ség más vezető beosztású mun­katársai, valamint Papp Lászlót hazánk áll;...dó KGST-képvise- lőjének helyettese. A magyar párt- és állami (küldöttség szerdán látogatást tett a szovjet képzőművészek „Ha ánk — a Szovjetunió” cí­mű jubileumi kiállításán, a „Manvezs” (kiállítóteremben, ahol kedden nyitották meg a szövetséges köztársaságok e nagy képzőművészeti sereg­szemléjét. A vendégeket Jurij Koroljov, a Szovjet Képzőmű­vészek Szövetségének titkára és Nyikolaj Smidt, a kiállítási csarnok ieazeatója kalauzolta végig a terméken. A küldöttség csaknem másfél órát töltött a ..Hazánk — a Szovjetunió” című kiállításon, de így is csak a 2500 műalkotás egy részét tudta megtekinteni. Távozáskor Kádán János a kül­döttség nevében az alábbi sza- vekat írta a vendégkönyvbe: „Gratulálunk, további sikereket kívánunk a szovjet művészek­nek, akik a legméltóbban, alko­tásaikkal ünneplik a nagy év­fordulót, a Szovjetunió fennál­lásának 50. évfordulóját. (MTI) Csengés mozdonyok Az ELZETT Fémlemezipari Művek Győri Gyáregységében eb­ben az évben 26 millió forint értékű közlekedési játékot gyár­tottak, köztük a közkedvelt elektromos csengős mozdonyokat, melyek a napokban ,,indulnak” az ország különböző játékbolt­jaid- (MTI fotó—Ma túsz Károly—KS) Üilethólózat-fe jlesztésre: hatmillió forint Új ABC-áruház épül Endrődön

Next

/
Thumbnails
Contents