Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
Ax FTC nyerte a Képes Sport Kupát A legkozérdelcűbb közérdek Befejeződött a miskolci sportos m kb n a K pes '"pori (erem- labdarúgó Kupa háromnapos mé klzcssoroz.-.ta. Az első helyet — Jobb g£lkül"nl'séggel — a Ferencváros szerezte meg a DVTK, a Vasas és a Tatabánya clot Kép’ nk'n Gclei Józsii a torna egyik sze vc-ője Vitár Róber nak nyilatkoz k a tapasztalatokról, s a rendezők terveiről. A békéscsabai sjJírtegyasii'eJök közgyüéseiről jelentiíik SPORTEGYESÜLETEINK ewskften | a napokban tartják meg beszámoló közgyűléseiket. Békéscsabán eddig a VTSK, MEDOSZ, Agyagipar, Konzervgyár, DÉGAZ, Rózsa Fe- j reme Gimnázium, Kemény Gábor ! Gimnázium, Útépítési Szakközép- lrfrola, óm. sz, ITSK, «38. uz. rrsK, éo a Vasas sportegyesületémek elnöksége adott számot az elmúl* két év munkájáról. Az egyesületi közgyűléseiket az | előre elkészített ütemtervnek meg* : felelően tartották meg. Kivétel a j Szlovák Gimnázium sportegyesül-te, I ahol a november 9-re tervezett köz- j gyűlést az egyesületi elnök betegsége miatt későbbi — még meg nem határozott — Időpontra halasztották el. A közgyűléseken — az ütemtervnek megfelelően — az MTS városi tanácsa tagja. Illetve a közvetlen apparátus tagjai Is részt vettek. A jelenlevő tanácstagok beszámolói és a közgyűlési Jegyzőkönyvek alapján az eddig megtartott közgyűlésekről az alábbiakat jelentjük:. A KÖZGYŰLÉSEK beszámoló jellegűek, az eltelt év munkáját értékelik és a jövő feladatait határozzák meg. A felvetett problémák lényegesen enyhébbek, mint az elmúlt évi közgyűléseiken. Többségükben nem hibákat tárnak fel, hanem a továbbfejlődés megoldásának lehetőségét keresik. A beszámolók Igyekeznek a Mubbok tevékenységét az általános sportheüy- zet tükrében vizsgálni, különösen szem előtt tartva az olimpián eflért magyarvonatkozású eredményeket. Az előző évinél mélyrehatóbban foglalkoznak a tömegsport-tevékenységgel, ami arra enged következtetni. hogy — Igen helyesem — egyre Inkább az egyesületek Irányítják a vállalatok tömegsport tevékenységét, természetesen együttműködve a vállalati KISZ- és szakszervezeti szervekkel. KÉMÉNY GABOR gimnázium SK: Kérdésiként merült fel az iskola vezetése felé, hogy a sport terén végzett társadalmi munkát miért nem tekintik ugyanolyan KISZ-munkának, mint az egyéb társadalmi munkát? A sportkört tagok kifejtették, hogy a fiatalok körében a sport lránt meglevő érdektelenség egyik oka az, hogy kevés propagandaanyag szól a sportról. Kifejtették a fiatalok, hogy igénylik az alapfokú versenybírói és Játékvezetői tanfolyamok megtartását ; 611. SZ. ITSK: A hozzászólások zöme azzal foglalkozott, hogy mikor oldódik meg az iskola tornaterem- és pálya-problémája?! Addig is megoldást k'llene találni a megfelelő sportolási lehetőségre. Kifejtették, hogy a bejáró tanulók Igénylik a sportolást csak a módját kellene megtalálni annak, hogy hogyan?! Útépítési szakközépiskola SK: Sportáganként értékelték a hozzászólók az Iskola eredményeit, így foglalkoztak asztalitenisz, labdarúgás, atlétika, kézilabda, röplabda sportágakban elért eredményekkel. A hozzászólások nagyon Jónak tartották az iskolában levő házibajnokságok rendszerét. VTSK: A beszámoló körüli vita elsősorban a labdarúgó-szakosztály gyengébb szereplése körül alakult ki. Általános vélemény, hogy itt ég. a többi szakosztálynál js elsősorban a szakceztályvezetést kell megerőritenl ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessen:*. Olyan szakosztály-vezetőségeket kell létrehozni, amelyek önállóan, felelősség- teljesen és rendszeresen végzik munkájukat. DEGAz SC: Az egyesület közgyűlése kimondta a sportkör megszűnését ... MEDOSZ SC: Az egyesület csak tömegsport-tevékenységgel foglalkozik, de azt nagyon jól és Igen lelkesen végzi. Problémájuk az, hogy a tömegsport-tevóknyr éghez nem kapnak megf^’e'ő segítséget a sportszervektől. KONZERV SK: A vita főképp a kézilabda-szakosztály körül alakult ki. Mindenki elismeri, hogy eredményeik jók, de nem látják biztosítottnak az utánpótlás-nevelést, A vállalat gazdasági vezetőinek ae a véleménye, hogy minden támogatást megadnak a szakosztálynak, de a szakosztály úgy irányítsa tevékenységét hogy az kielégítő és a Konzervgyárhoz méltó legyen. AGYAGIPAR SE: Az ismert problémák ellenére sem foglalkoztak az lfjúságnevelé6 kérdésével és morális prob: 'mákkal. Érdektelenség Jellemezte a labdarúgó-szakosztály tagjait a közgyűlés Iránt. A közgyűlés menete eltolódott a labdarúgó-problémák felé. Jobb szervezéssel kelett volna az egyesület tagságát a közgyűlésre aktivizálni I VASAS SK: A közgyűlésre rányomta bélyegét a labdarúgó-szakosztály körül kialakult vita Így szakosztályi értekezlet-jelleget öltött a közgyűlés ... Az építendő ifjúsági és diák- sporttelep miatt az egyesület megkapta a konzervgyári labdarúgó- pályát. Az új Vasas sporttelep kialakításához a városi tanács bontásból eredő építőanyagot biztosit az egyesületnek. E mellett a sport- j körön és a vállalaton beiül komoly társadalmi összefogást kellene ki- ; alakítani ahhoz, hogy megfelelő [ minőségben és Időben elkészüljön I a sporttelep Ahhoz, hogy a | minőségi elképzelésüket meg tudják ' valósítani a vasasok, feltétlenül erősíteni kell az egyesületi veze- , tést és ezen belül a szakoeztály- vezetéetl 1 A „modern" betegségek ellen — az erőket egyesítve @ A testedzés — egészségvédelmi tanácskozás margójára Amíg a december 12-én megjelent előző cikkemben a testnevelés és egészségvédelem kapcsolatáról, átalános jellemzőiről szóltam, addig most a tatai konferencia előadóinak gondolataiból kívánok meríteni — és idézni. A testnevelés és egészségvédelem kérdése nem veszít és nem veszíthet aktualitásából. Országos lapjaink is egyre gyakrabban foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Jogos igény Tényként állapíthatjuk meg, hogy a ma embere szellemileg meglehetősen magas szintre ju- tott el, de fizikailag nem mindig képes nehezebb feladatok megoldására. A műveltség, kul- ' turáltsdg nem szorítkozhat csupán a szellemi javak kívánására, megszerzésükre való törek- ' vésre, hanem kiterjed a testkul- ! túra ápolására, aktív gyakorlására is. Jogos tehát az igény,1 hogy eddigi eredményeink elismerése mellett többre, jobbra törekedjünk, hogy felzárkózzunk a tömegek testedzése terén élenjáró országok mellé. Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszterhelyettes bevezetőjében annak a reményének adott kifejezést, hogy a konferencia egy hosszú-hosszú folyamat kezdete lesz, nem pedig egy rövidlejáratú kampány megindulása. Mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy a tömegsoortnak — a tömegek sportjának — a mi korunkban mi a feladata, mi a szerepe, és hogy ezt a feladatát miként tudja betölteni. Közel járunk az Igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy az egészséges ember szolgálata kell, hogy le- gyen a feladata. A lélekben és testben egészséges embert kell szolgálnia a sportnak. De a testedzésnek a prevencióban és a rehabilitációban is egy, jelentősebb szerepet kell betöltenie. Mege’őzés —gy-^gyítós Külön figyelmet érdemelnek Itt azok a szavak, amelyek a testedzésnek a megelőzésben és a gyógyításban betöltött — bár eddig nem mindig tudatosan és következetesen végrehajtott — szerepére hívják fel a figyelmet. Legyen szabad e kérdésnél rövid kitérőt tennem. Azt hiszem, mindenki hallott már arról a napjainkban újra kibontakozó mozgalomról, amelyet röviden, kifejezően munkahelyi testnevelésnek — vagy más szavakkal aktív pihenőnek — szoktunk ne- | vezni. Röviden arról van szó, ! hogy — főleg az ülő foglalkozást végzők körében — a műszak fe- ' lénél rövid, 5—6 perces hasznos testmozgást, tomagyakorlatokat • végeznek a dolgozók. Ez is a megelőzést, a munkahelyi ártalom ellensúlyozását szolgálja — ott, ahol komolyan, felelősséggel végzik! Sajnos, a mozgalomba már bekapcsolódott üzemekben j nem végzik mindig folvamato- ) san, rendszeresen a gyakorlato- ^ kát, noha erre adva van minden feltétel. A XX. század emberét kell még ilyen dolgokról meggyőzni? Vagv itt Is eluralkodik a közöny, a fásultság? Vannak persze jó példák is, ezekre nem akarok kitérni. A tanácskozás vitaindító előadását Bíró Mihály, az MTS OT elnökhelyettese tartotta meg. A testedzés és sport szerepének kérdését a szocialista társadalmi rend érdekeinek oldaláról kell vizsgálni — hangoztatta. Urbanizációs ártalmak A testnevelés és sport szerepe, hogy mint eszköz szolgálja az emberformálást, gondoskodjon az ifjúság, a lakosság testi neveléséről, járuljon hozzá népünk | egészségének megőrzéséhez, fejlesztéséhez, alkotó- és munka- képességének növeléséhez, magas szinten tartásához, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltéséhez. | Az ember környezete változik, szebbé, kényelmesebbé válik, s ez számtalan veszélyt rejt magában. Az előadó hivatkozott ; Berg szovjet akadémikusra, aki ! kiszámította, hogy a XIX. század közepén a végzett munka 93 százaléka emberi és állati erőből származott, ma már ez a szám mindössze 1 százalék. A városiasodással, az urbanizációval együttjáró ártalmak megnövekednek: fokozódik a levegő szenyezettsége, növeli a veszélyt a helytelen táplálkozás. Viszont egyre kisebb teret kap a rendszeres testedzés és sport. Egy másik felmérés azt bizonyítja, hogy a tanuló fiatalok szabadidejének csak mintegy 5 százalékát teszi ki a testedzés és sport. A mozgásnak különösen a felnőtt lakosság körében van nagy jelentősége. A mozgásszegénység ma már nemcsak városi probléma, falun is egyre inkább jelentkezik. S szinte népbetegségnek számít a neuraszténia. Életmódunk elhízáshoz, szívós vérkeringési megbetegedésekhez vezet, a szervezet korai elkopásához, időelőtti elöregedéshez. A közlekedési eszközök terjedése fokozza a kényelmet. A mozgás hovatovább a lakás és a garázs, vagy a lakás és a villa- j mosmegálló közötti távolságra korlátozódik. S a jövő még ri- j asztóbb képet sejtet: a közieke- j dési eszközök további terjedését, J mozgólépcsők, mozgójárdák megjelenését! A jövő emberének munkája sem ad alkalmat a fizikai tevékenységre, mivel egy- re inkább a gépek és gépsorok, automaták irányítójává, ellenőrzőjévé válik. A háztartás gépesítése is mindjobban kiszorítja a munkát. Éppen ezért kell egyre nagyobb szerepet kapnia a lakosság körében a rendszeres sportnak, testedzésnek. | A rendelkezésre álló statiszti- j kák alapján megállapítható, I hogy ha nem is kellő mérték- ! ben, de lassan növekszik a testedzés és sportolás különböző ak- ! cióinak száma, tehát a sportolás- I ban résztvevők száma is. Jelenleg lakosságunknak mintegy 16— 18 százaléka vesz részt különböző sportágak űzésében. Növekszik azoknak a száma is, akik egyénileg, baráti vagy családi körben kapcsolódnak be a testedzés különböző formáiba. Ilyenek például a természetjárás, kirándulás, otthoni testedzés, rendszeres napi séta, futás, nap- és légfürdőzés. A sport- és társszervek is hozzájárulnak a sportolók számának gyaparításához, különböző versenyszerű és nem versenyszerű sportprogramok szervezésével, lebonyolításával. Erdei tomapá- lyák, kondicionáló pályák, lakótelepi kispályák, néhány helyen iskolai úszó tanmedencék, tömegsporttelepek segítik egyre több városunkban a sportolás ki- szélesítését. Ez az egészséges fejlődés az utóbbi 2—3 évben indult meg. Nem lebecsülendő tehát, ha a kérdést a szervezetten sportolók számának gyarapításával vetjük össze. Sokkal nyugtalanítóbb a kép, ha a tömegsportmozgalom fejlődését az egyén és a társadalom érdekelnek oldaláról vizsgáljuk, szem előtt tartva a technikai fejlődés ütemét és az urbanizációs ártalmak egyre növekvő hatásait. Ebből a szempontból vizsgálva tehát elért eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. Tény, hogy megyénkben is jelentősen megnőtt a tömegversenyeken résztvevők száma az elmúlt évekhez képest (az SZMT felmérése szerint például az 1972-es évben körülbelül 26 ezer dolgozó versenyzett üzemi, városi, megyei szakmai és szakmaközi versenyeken), de a nem versenyszerűen sportolók száma alig változott. (Folytatjuk) —ákóA Le»%hó Pál emléhveraenyent Román László és íd. Áncsin György az élen A Békéscsabán folyó Leszkó Pál sakk-emlékverseny harmadik fo.-dulója útin Román Lősz. ló és Id. Ancsin György a két Előre Spartacus versenyző a listavezető. A mezőny kedves színfoltja M oravszki András I (Előre Sp.) eredményes precíz | játékvezetése ,aki — bár alig] hagyta maga mögött a serdülőkort, — ériékes dön etlent ért el Samu János mesterjelölt és id. Ancsin csillagos I. a versenyző ellen. Remé'jük, a kitűnő rajt után — a folytatás nem okoz csalódást! A verseny rendezősége egyébként eltért a korábbi elképzeléstől és, jónéhány olyan 11. osztályú versenyzőt is meghívott. akik eddig ilyen szinten versenyen még nem vettek részt. Ezek a versenyzők névszej rint: Ribai István, Gelencsér Mihály, Marsovszki András, Laurenc7y Péter (Bcs. Előre > Spartacus) Görgényi Tamás, és Papp Károly (Muronyij MEDOSZ) akik a megyei I. osztályú csapatbajnokság során elért igen jó eredményeikkel kiérdemelték azt, hogy kísérletet tehessenek a magasabb minősítés (1. o.) megszerzésére. A három forduló meglepetései: ezek vo’tak: Valkó—Samu 0:1» Gelencsér—Papp 1:0, Marso. sz_ ki—id. Ancsin döntetlen, Román—Papp döntetlen, Samu— Marsovszki döntetlen. A verseny állása a harmadik forduló után: 1—2. Román László, id. Ancsin György 2—2, 3—5. Búzás József, Leszkó György, Samu'János 1,5—1,5 (1—1 füzgő), 6—. S. Nagy László 1(2), 7—9. Gelencsér Mihály, Valkó István, Marsovszki András 1—1 (1—1), 10—11. Ribai István, Görgényi Tamás 0,5—0 5 (1—1), 12. Papp Károly 0,5 13. Laurenczy Péter 0 (1) ponttal. Szeles Imre 8 eiíÉJfPMssz 1972. DECEMBER 19.
