Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
Tudomány — Technika Beszélgetés a szülészet-nőgyógyászatról ér. Zoltán Imre szülész-nőgyógyász professzorral — Professzor űr. ön szerint melyek jelenleg a szülészet- nőgyógyászat legfontosabb problémái? — Azzal kellene kezdenem, hogy az orvostudományi szakágak között a szülészet-nőgyógyászat sajátos helyeit foglal el. Alapvetően azért, mert tevékenysége jelentős részben nem betegségekkel, nem beteg emberekkel foglalkozik, hanem egészségesekkel. Ez egyben annyit is jelent, hogy a szülészet-nőgyógyászat problémái nemcsak tudományos, hanem szervezési jellegűek is. Nos, melyek a problémák? A legaktuálisabbak közül hármat tartok a legfontosabbnak. Esőként említem az újszülött-halálozás csökkentését. Hangsúlyoznom kell, hogy ez komoly társadalmi probléma is, tehát nemcsak az egyént érinti. Ma Magyarországon az a helyzet, hogy egy megfogant terhességből a gyermeknek csak. 70 százaléknyi esélye van arra, hogy élve és egészségesen jöhessen világra, mert közbeszólnak a vetélések, a koraszülések, és többfé’e betegség. Azt már elértük, hogy a terhes-ellenőrzés, vagyis a terhesek védelme, mennyiségi szempontból kifogástalan. Ez annyit jelent, hogy hazánkban gyakorlatilag minden terhes gondozásban részesül, és a terhesgondozáson való megjelenés is megfelelő gyakorisággal történik. De nem lehetünk még elégedettek a terhesgondozás országos színvonalával. Ennek a javítása központi feladatunk. A második probléma a születésszabályozás modem és veszélytelen módszereinek kidolgozása. A szájon áit szedhető fogamzás- gátló tabletták megjelenését, én — a magam részéről — a század legnagyobb fölfedezései közé sorolom. Ez az ún. hormonális fogamzásgátlás, mely elméletileg ma már megoldott kérdés, és kiváló gyógyszerek vannak nálunk is forgalomban. A kutatás most már elsősorban arra irányul, hogy még egyszerűbb, még kényelmesebb, teljesen veszélytelen szereket állítsanak elő. A harmadik igen fontos probléma a női nemiszervek rosszindulatú daganatainak gyógyítása. Ez nem annyira sajátosan nőgyógyászati kérdés, hanem kapcsolódik a rosszindulatú daganatok terápiájának fejlődéséhez. — A szakterületén belül a közeljövőben hol várja a legnagyobb fejlődést? — A jövő reális perspektívái szorosan kapcsolódnak a jelen három problémájához. Tehát, először is: véleményem szerint a következő tíz évben elérhetjük, hogy minden, egyébként egészséges gyermek élve és egészségesen szülessék meg. Az újszülött-halálozás minimálisra fog csökkenni. A megelőzés, a prevenció, mely századunk orvos- tudományának alapeszméje, talán sehol sem érvényesül olyan nagymértékben, mint a szülészet, elméletében és gyakorlatában. A terhesség élettanának és kórtanának alapos ismerete, valamint a diagnosztikai módszerek fejlődése lehetővé teszik, hogy a szü’.etendő gyermekre váró esetleges veszedelmeket minimálisra csökkenthessük A születésszabályozás, a fogamzás- gátlás terén ugyancsak várható továbbfejlődés. Most csak utalok például a prosztaglandinnal kapcsolatos kutatásokra. Várható, hogy néhány éven belül egykét tabletta fogja helyettesíteni a fogamzásgáVó tabletták rendszeres szedését. Ami pedig a harmadik probléma alakulását illeti, abban is bizakodó vagyok. Az elmúlt évek során fölfedezett nagyhatású gyógyszerek, a dinamikus és kombinatív kezelések jelentős haladást jelentettek a rosszindulatú daganatok gyógyításában. Egyébként a közelmúltban tanácskozott Budapesten az Európai Rákkutatók Társaságának kongresszusa, amelyek napirendjén éppen a rosszindulatú daganatok gyógyszeres keze’ése szerepelt. Eöry Éva Megnöveli élettartam A sodronykötelek „életük” során sokféle igénybevételnek vannak kitéve: húzás, hajlítás, nyomás egyaránt hat a sodrat alkotóelemeire, a vékony huzalszálakra. Nem csoda, hogy idővel „kifárad” az anyag, amit még a kopási és korróziós igénybevétel is siettet. Ez utóbbinak sokáig nem tulajdonítottak fontosságát megillető jelentőséget, míg rá nem jöttek, hogy az olajjal vagy zsírral kent sodronykötél élettartama 10 százalékkal növekszik. Ehhez a szükséges, hogy a kenőanyag a huzalszálak közötti belső teret, hézagokat töltse ki, megakadályozván az oxigénnek és más. a korróziót előidéző anyagoknak a huzal felületéhez való iutásái A korrózió elleni védelem úgy a leghatásosabb, ha a jó tapadóképességű, savmentes kenőanyagot a sodi^inykötél gyártása során viszik be a huzalszálak közé. A képen az a szabadalommal védett speciális sodrófej látható — magyar szakemberek alkotása —, amellyel ez a technológiai „fogás” megvalósítható. A berendezés a sodrófejből, a fűthető kenőanyagtartályból, valamint egy Ids szivattyúból áll Az így bejuttatott kenőanyag a kötél egész élettartama alatt bennemarad annak belsejében és ott kifejti védő és kenő hatását. f ISO éve I született Pasteur 150 éve született a francia nemzet és az egyetemes tudomány nagy egyénisége, Louis Pasteur, vegyész és bakteriológus, a mikrobiológia egyik megteremtője. Párizsban végezte el a tanárképzőt, majd a Sor- boninon szerzett fizikai és kémiai diplomát. Már korai munkájáival, amelyben a borkősav és a szőlősav összetételével foglalkozott. kihívta kora legjelesebb vegyészeinek az elismerését. Később szegényes láboratóriumában az alkoholos erjedést tanulmányozta, és felfedezte az erjedést okozó mikróbákat. És ezzel közismertté tette nevét, az erjedés elméletén messze túllépve ezzel megcáfolta az ősnemzés, vagy másként a teremtő erő elvét. További munkássága során megfejtette a Franciaország bortermő vidékeit sújtó bőrbetegség bakteriológiai okát, és bevezette a pasztőrözés eljárását, vagyis a mifcróbák ártalmatlanná tételét felmelegítéssel. E munkássága irányította a kutatók figyelmét a sehgennyedés elleníi védekezés, a, antiszep- szis alkalmazására. Érdeklődése az orvosi területeik felé fordult. 1877-ben megkezdte a lépfene kórokozóinak a kutatását, s közben tisztázta többféle egyéb betegség (sep- tikaemda, anthrax) fertőzési mechanizmusát. Tanai megvédése érdekében szenvedélyes vitákat folyta* tott kora tekintélyes tudósaival, sőt ellentétbe került Robert Kocákat is. 1879- ben mesterséges immunitást hozott létre, majd a felfedezett vírus gyengítésén fáradozott. Kidolgozta a vakcinái ás módszerét és bejelentette a lépíene elleni védőoltás felfedezését. E munkájáért beválasztották a francia Akadémia halhatatlanjai közé, hiszen ezzel új irányt alapított a orvostudományban. Ezután a veszettségre fordította figyelmét. Előbb a kórokozót kutatta, majd az ismeretien vírus gyengítésének lehetőségét. Rájött, hogyha a hosszai lappangási idő alaitat sikerül gyengített vírussal immunizálnia a szervezetet, akkor a kórokozó nem jut el az idegrendszerig és nem tudja azt károsítani. Tömeges áMafkisérietekkel sikerült kidolgoznia olyan oltóanyagot, amely rövid idő alatt hatásos. E felfedezéséből nőtt ki az 1888- as közadakozásból felépült Pas- teur-intézet, amelyet a világ minden táján hasonlók követtek, így hazánkban is. A szenvedélyes harcokba belefáradt Pasteur utolsó évelt nyugalomban töltötte. 1895-ben halt meg, sírját a Pasteur-inté- zetb&n helyezték el. Az orvostudomány és az emberiség neki köszönheti a láthatatlan kórokozók eüienl eredményes harcot I. J. Erdőpusztulás a vietnami háborúban A hosszú évek óta tartó vietnami háború Dél-Vietnam faunájában és flórájában olyan károkat okozott, amelyeknek helyreállítása — ha ez egyáltalán lehetséges — hosszú évtizedeket vesz majd igénybe. Az alábbi szomorú adatokat amerikai felmérések alapján közöljük. Dél-Vietnam erdőterülete 25 millió acre, ebből 15 millió a gazdasági értékű terület Az utóbbiból 3,7 millió acre nagyságú erdőterületet egyszer, 1,2 milliót több alkalommal permeteztek végig vegyszerekkel lombtalanítás céljából. Ez a művelet 10—60 százalékos fa- kipusztulást jelent, pontosan 40 millió m3 faveszteség Ezzel együtt természetesen a permetezett állományok növekedése is visszaesik. Az összes tényező következtében előállt fapusztulás 470 millió dollár kán tesz ki. Ebben a számoan csak a kereskedelemben értékesíthető fa szerepel, tehát a£ adatot tűzifa nélkül kell érteni A hosszú háború a legértékesebb és legjobb fekvésű erdők nagyrészét elpusztította Dél-Vietnam területén. A pusztítás zömét az amerikai vegyi fegyverek és nehézfegyverek rovására kéül írni. Ez a nagyméretű pusztulás az erdők későbbi helyreállítását jelentősen megnehezíti. A Saigon környékén és Tay Minh tartományban 266 fűrésztelep és egyéb faipari létesítmények nyersanyagellátása vált bizonytalanná a háborús erdőpusztulások következtében. Könyvtár az útipoggyászban Ha valaki elutazik, becsomagolhat könnyűszerrel akár egy fél könyvtárra való olvasnivalót. Nem lesz nehéz a bőröndje sem, mert a könyvek lapjait mikrofilmre felvéve egyetlen levelezőlap nagyságú filmre 323 oldalas könyv fér el. Nem okoz gondot a mikrofilmről való olvasás sem: az amerikai Bell S Howell, továbbá a Kodak cégek egy „mini leolvasókészülékkel” jelentek meg a piacon. A leolvasókészülék alig valamivel nagyobb egy könyvnél. ß mjMsm 1972, DECEMBER 19.
