Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

Politikai Könyvnapok *72 DR. JAKUCS TAMÁS* a megyei bfróság elnöke decem­ber 8-án az Országházban az Elnöki Tanács elnöke előtt tet­te le az esküt. — Ki lehet bíró? — kérdez­tük. — Hivatásos bíróvá az a büntetlen ellőéletű, feddhetet­len magyar állampolgár vá­lasztható, akinek választójoga van, 24. életévét betöltötte, egye­temi jogi végzettsége van és a külön jogszabályban meghatá­rozott szakvizsgát letette. — Mi a választás jelentősé­ge? — A bírák választását az ez évben módosított Alkotmány, illetőleg ennek alapján megal­kotott 1972. évi 4-es törvény, amely a bíróságokról szól — írja elő. A magyar igazságszol­gáltatás történetében most került sor elsőízben a bírák választásá­ra. Ez az állami aktus állami és társadalmi életünk korszerűsí­tésének és demokratizmusának bizonyítéka. De egyben az igaz­ságszolgáltatás jelentőségének a szocialista társadalomban el­foglalt szerepének, valamint a bírói munka igen magas társa­dalmi megbecsülésének is kife­jezője. A bírákat az Elnöki Ta­nács határozatlan időre választ­ja meg. Felmentésükre, vissza­hívásukra ugyancsak az Elnöki Tanács jogosult. A választás­kor megyénk 42 bíráját ruházta fel az Elnöki Tanács a bírói munkával kapcsolatos jogosult­ságokkal és kötelességekkel. Nagy felelősség nehezedik azok­nak a vállára, akik a bírói emelvényről a Népköztársaság nevében hirdetnek ítéletet. Me­gyénkben évente mintegy 12 ezer ügyben hoznak döntést a bírák. Az ítélkezési munka a legközvetlenebbül érinti az ál­lampolgárokat, személyes ügyei­ket, életüket, sorsukat. Az ün­nepélyes eskütétel demonstrál­ja a bírói függetlenséget és egy­ben azt is, hogy a bírák fele­lősek a Magyar Népköztársaság­nak, végső soron az egész tár­sadalomnak minden szóért, amelyet kimondanak a tárgya­lótermekben, minden döntésért, ■melyhez nevüket aláírják. DR. PÁLKA ISTVÁNNÉ, a gyulai járásbíróság tanácsve­zető bírája: — Mióta dolgozik a bírósá­gon? — 1965 óta a járásbíróságon a fiatalkorúak ügyében eljáró büntető tanács vezetője va­gyok. Nagy felelősség ítélkez­ni a fiatalkorúak ügyében. Ezt a felelősséget átérzem, mint bíró, de mint édesanya is. Hi­szen két gyermekem van. A bí­róság olyan ítéletet igyekszik hozni, hogy a fiatalkorú fejlő­dése helyes irányba terelődjön. — Az eskü egyik mondata így szól: ..Minden igyekezetem­mel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Nép- köztársaság fejlődését előmoz­dítsam.” — A bíróságok működésük során a szocialista törvényesség követelményét juttatják érvény­re. Ugyanakkor elő kell segí­teniük azoknak az okoknak és körülményeknek a megszünte­tését, amelyek az eljárás adatai szerint a jogsértés elkövetését lehetővé tették. — Hogyan jut ez kifejezésre a fiatalkorúak ügyében történő bíráskodás során? — Jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a bírósági eljárásban fény derüljön egy- egy jogsértés hátterére, a jog­ellenes helyzet kialakulását elő­idéző. vagy elősegítő környezet­re. A bíróságoknak a döntés so­rán elő kell segíteniük a jogsér­tések elkövetését lehetővé tevő okok és körülmények meg­szüntetését. A fiatalkorúak bűn- elkövetésében döntő szerepe van a családi környezetnek és a felnőttek rossz példamutatá­sának. Az ítélkezéssel elő kell segíteni, hogy a fiatalkorú be­leilleszkedjen a családba, a társadalomba és törvénytisztelő felnőtté váljon. DR. NAGY GYÖRGY, a megyei bírósághoz benyúj­tott fellebbezések ügyében jár eL — 1959-től dolgozom a me­gyei bíróságon. A másodfokú bíróság a jogvitát végérvénye­sen lezárja, az ítélet jogerőre emelkedik, s további fellebbe­zésnek nincs helye. Ebből kö­vetkezik a másodfokú bíróság nagy felelőssége. Az elbírálásra kerülő ügyekben a gazdasági, a társadalmi összefüggések szem- előtt tartásával kell a törvényt alkalmazni. — „Hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen eljárok.” — így szól az eskü egyik mondata. — A bírói függetlenség azt je­lenti, hogy a bírák a helyi szer­vek befolyásától függetlenül látják el ítélkező tevékenységü­ket. A bíró csak a törvények­nek van alárendelve, sem hi­vatali szerv, sem magánszemély konkrét ügyben utasítást részé­re nem adhat. A részrehajlás nélküli, lelkiismeretes eljárás kifejezi a szubjektivitástól men­tes, a törvényeikben meghatáro­zott szabályok szerint történő eljárást, tekintet nélkül arra, hogy személy szerint kinek az ügyében hoz a bíróság döntést. A bírói függetlenség helyes ér­telmezéséhez azonban hozzátar­tozik* annak hangsúlyozása, hogy az nem jelent valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlenséget. Az ítélkezés so­rán a bírák a törvényeik és más jogszabályok alapján jár­nak el. A törvényeknek és jog­szabályoknak pedig az a ren­deltetésük, hogy a szocialista társadalom építését előmoz­dítsák. így a törvény alkalma­zásakor a bírák a szocialista társadalom ügyét szolgálják. Ettől a feladattól a bíró nem lehet független, hanem éppen ennek érdekében minden ügy­ben a törvényesség szem előtt tartásával kell meghozni az j igazságos ítéletet. Így alkot j egységet a bírói függetlenség és j a társadalmi fejlődést szolgáló | rendkívül felelősségteljes, de j egyben megtisztelő ítélkező fel- j adat DR. SZIKORA ISTVÁN, a Békéscsabai Városi Bíróságon dolgozik, tanácsvezető bíró. — Kétéves fogalmazói munka, valamint a bírói szakvizsga le­tétele után 1965-ben neveztek ki tanácsvezető bírónak. — Miért- vepasztotta-ézt a pá­lyát? — Mint jogi egyetem hall­gatója, az utolsó két évben gya­korlati foglalkozásokon gyakran vettem részt bírósági tárgyalá­sokon. Megragadott az igazság keresésének izgalma és szépsé­ge, s átéreztem ennelk a mun­kának a rendkívül nagy fele­lősségét. Ekkor fogant meg ben­nem az .az elhatározás, hogy bírói pályát választok élethiva­tásul. — „A nép érdekeinek szol­gálatában eljárok” így hangzott az eskü egyik gondolata. — A bíróságok az állam ne­vében és kénviseletében járnak el, ezért ítéleteiket a Népköz- társaság nevében hozzák. E tör­vényi meghatározásból követ­kezik. hogy az ítélkezési mun­ka során a bíróság a hatalmat gyakorló dolgozó nép érdekeit szem előtt tartva működik, a nép érdekeit szolgálja. Az igazságszolgáltatás védi és biz­tosítja a nénköztársaság álla­mi és gazdasági rendjét, az ál­lampolgárok, valamint az álla­mi. társadalmi és gazdasági szervek jogait és törvényes ér­dekeit. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában bűvül az alapve­tő áFamoolgári jogok köre. Az igazságszolgáltatás szervezeté­nek is olvannak kell lenni, hogy. erősödjék az állampolgá­rok jogai és köte1 ességei érvé­nyesítésének jogi biztosítéka. A bíróságok szervezetének és működésének továbbfejlesztése révén az igazságszolgáltatás egyszerűbbé válik, a jogviták intézése meggyorsul. A bírói tevékenység során mindenkor biztosítani kell azokat a törvé­nyes garanciákat a nép érdeké­ben, amelyek az állampolgári jogok védelmét szolgálják. Serédj János Fclfíll uiramK , .Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, an­nak népéhez és Alkotmányához hű leszek, az állami és szolgálati titkot megőrzőm,az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom. A hatáskö­römbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelki- ismeretesen a nép érdekeinek szolgálatában eljá­rok és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bí­rói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődé­sét előmozdítsam.’* I megyei bíróság elnöke A fiatalkorúak bírája iegyei bíró lanácsveieiö bíró Igazséjngyminiszter az amerikai bűnözésről Ramsey Clark Bűnözés Ameri­kában című könyvének magyar előszavában olvashatjuk: „Aki e sorokat — ,Ügy látszik, olyan országgá váltunk, ama’yben az erőszak uralkodik a félelem fö­lött, a szabadság romjain’ — ír­ta, nem sorolható a fennálló tár­sadalmi renddel elégedetlen, úgynevezett új baloldal értelmi- ségijei közé. s nem a berendezi, kedés alapjait támadja, nem kí­ván mélyreható változásokat az Egyesült Államok uralmi rend­szerében. Nem széplelkű szoba­tudós s nem a botrányok ki- piszkálására specializálódott, szenzációhajhászó újságíró. Könyve azért tarthat számot ér­deklődésre az Egyesült Államok határain kívül is, mert olyan em­ber tollából származik, aki az amerikai bűnözés kérdéseit leg- belülről ismeri, hiszen éveken át ő volt az Egyesült Ál’amok kor­mányzatában a bűnüldözéssel kapcsolatos kérdések legfőbb fe­lelőse”. Gyermekeket ajándékoztak meg A Békéscsaba és Vidéke Tex­tilfeldolgozó Szövetkezet dolgo­zói képviseletében december 14- én küldöttség látogatott a batto- nyai állami gyermekotthonba és 15 bélelt mellénnyel, 25 kötött sállal, 30 fürdőnadrággal, 22 kö­tött inggel, valamint néhány könyvvel és édességgel ajándé­kozta meg a gyermekeket. Hajdú Károlyné szocialista brigádjá­nak tagjai elhatározták, hogy az iskolai szünidőben egy gyerme­ket vendégül látnak. Búcsú az óévtől Sarkadon Egy esztendeje alakult a Sar- kadi Cukorgyárban a nyugdíja­sok klubja, s néhány napja tar­tották évzáró összejövetelüket. Fele1 evení tették 1972 esemé­nyeit, debreceni kirándulásukat, a Röpülj páva-műsort, a Váci Mihály, Radnóti Miklós, Kosz­tolányi Dezső verseiből összeállí­tott irodalmi délutánt, az el­hangzott jogi, politikai, gazda­sági témájú előadásokat. Megemlékeztek a decemberi klubdélutánon Petőfi születésé­nek százötvenedik évfordulójá­ról, a klub egyik tagja a Honfi- dal című verset mondta el, amellyel már három évtizeddel ezelőtt is közönség elé állt. Ez­után édességcsomagokkal ked­veskedett a jelenlevőknek a „télapó”, majd elkészítették a jövő esztendő terveit. A nap to­vábbi részében régi munkahe­lyükre látogattak a klubtagok, összehasonlítást tettek az évtize­dekkel ezelőtti és mostani mun­kaeszközök, gyártási technoló­gia, munkakörülmények között, ebéd után pedig közösen tekin­tették meg a Rekviem című szí­nes jugoszláv filmet. Herman Imre szmjsmm q 1972. DECEMBER 17. V

Next

/
Thumbnails
Contents