Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1972. DECEMBER 17., VASÄRNAP Ara: 1,20 forint XXV11. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Országgyűlés után Még, ha egyetlen téma — a jövő évi költségvetés — köré csoportosítjuk is az országgyűlésről feltétlenül elmondandókat, akkor sem könnyű a dolgunk. Arról nem is 6zólva, hogy a tervezésről elfogadott törvény, a külügyminiszter beszámolója a magyar külpolitikáról és az említett kérdésekkel kapcsolatos számos felszólalás különösen sokoldalúvá és tartalmassá tette ezt az ülésszakot. Nemzetközi és hazai politikánk, ezen belül gazdasági fejlődésünk messzemenően tárgyilagos képe bontakozik az elhangzottakból, és örülhetünk, hogy helyzetünk őszinte taglalása nem kevés okot ad a bizakodásra. A legelső, amit megemlíthetünk, hogy mértékadó vélemények szerint az ötéves terv teljesítése jól halad. Vonatkozik ez mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, amely a tervidőszak kezdetén, egy-két éve — a beruházások hajszolása és a növekvő behozatallal kevéssé lépést tartó kivitel következtében — gyengeségeket mutatott. Az intézkedések kedvező változásokra vezettek: nemzetközi áruforgalmunk egyenlege javul és a felhalmozás túlzott üteme lassubbodott. Ez a két tényező igen fontos helyzetünk megítéléséoen. Egy harmadik, nevezetesen maga a költségvetés, is javuló irányzatú, de sajnos, még korántsem olyan mértékben, mint szükség lenne rá. A termelés hatékonysága ugyanis nem javul kielégítő mértékben, amiért is a különböző fajta állami támogatások túlzottan sok pénzt emésztenek fel. Az elmondottak végeredményben meg is szabják az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat. Nem véletlen, hogy ezek — alig néhány héttel a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése után — e parlamenti ülésszakon igen nagy határozottsággal rajzolódtak ki. Ha a termelés hatékonyságával vannak problémáink, akkor korszerűen gondolkozva, mindenekelőtt a vállalati és üzemszervezésre keld jóval több energiát fordítanunk. Annál is inkább, mert az erre vonatkozó határozatok ellenére, számos vállalatnál eddig alig történt valami említésre méltó e téren! Félreérthetetlen, ami az ülésen e tárgyban e’hangzott, hogy tudniillik jó vállalati vezető nem tűrhet el elavult irányítási és szervezési módszereket. Szorosan ide tartozik a költséggazdálkodás is, amely a munka és a gépek széles körben eltűrt rossz kihasználása, a géppark sok helyütt tapasztalható elöregedése, az anyagfelhasználás kedvezőtlen vonásai, a vállalatok közötti kooperáció egyes negatív jelei, végül főleg a növekvő adminisztrációra visszavezethető maaas ri«w»ikftttsél»»l<miatt, a mainál jóval több figyelmet kíván. Nos, ami a kormányzati szerveket illeti, ilyen természetű figyelemben a jövőben nem lesz hiány. Középpontjában az a 40— 50 ipari nagyvállalat áll majd, amelynek munkája az egész népgazdaság szempontjából! meghatározó jelentőségű. Következésképpen az említett követelmények velük szemben fokozottan érvényesek. Fokozottan érezni fogják tehát a gazdasági vezetés támogatását, közöttük is elsősorban azok az igen nagy létszámú vállalatok, amelyek a maguk erejéből nem tudják megoldani termelésük és termék-kínálatuk halaszthatatlan korszerűsítését s az ezzel kapcsolatos átcsopor- tosítási és átszervezési teendőket Mindez természetesen a kívánatos jobb hatékonyságot szolgálja. ennek révén pedig a gazdasági tervek még sikeresebb megvalósítását. Első helyen áll ezek között az életkörülmények folyamatos javítása. A felszólalók elismerően emlékeztek meg a jövedelmek tapasztalt növekedéséről és a szemlátomást ja- vu'ó árukínálatról, ám — éppen a helyzet alapos ismeretében — örömmel üdvözölték a munkásbérek jövő évre bejelentett nagyobb mértékű, központi növelését és az ellátás további javítását célzó intézkedéseket. Hadd emlékeztessünk a béremeléssel kapcsolatos fontos figyelmeztetésekre is, amelyek a végrehajtás figyelmébe ajánlották a szükséges differenciálást a jobban képzett, a nehéz fizikai munkát végző, a több műszakban do1 gozó munkások és nem utolsósorban a munkásnők javára. De hogy a béremelés kedvező hatását az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike érezze, olyan kívánság hangzott el, hogy öt-hat százalék béremelést azok is kapjanak, akiknél az említett különleges indokok nem állnak fenn. Szóba került a ruházati cikkek kínálata is, többen elismerték a kedvező jelenségeket, de elhangzott számos bíráló megjegyzés is, a többi között a gyermekruházati cikkek minőségének és választékának javítását, a folyamatos áruellátás és szolid árak fontosságát ajánlották a könnyűipar és a kereskedelem illetékeseinek figyelmébe. Nem folytatjuk a sort. A tárgysorozat csupán gazdasági vonatkozásban is a fontos kérdések olyan széles körű tárgyalását tette lehetővé, mi több. szűk*, ségessé, hogy csupán első, inkább felületi áttekintésére vállalkozhattunk. Egy — hamarosan beköszöntő — új esztendő gazdasági tennivalói kerültek terítékre Lesz még bőven alkalmunk külön-külön, részletekbe menően szólni róluk. (b. j.) Szocialista brigádvezelők országos tanácskozása Békéscsabán Tíz éves jubileum a hűtőházban Tíz évvel ezelőtt a hűtőházzal új iparág kezdte meg működését Békéscsabán. Az első esztendőben, 1963-ban összesen 2 000 tonna gyorsfagyasztott árut készítettek mezőgazdasági termékekből. Tavaly már 7 180 tonna árut adtak a népgazdaságnak, az idén pedig 10 ezer tonnát gyártanak bogyós-gyümölcsből, zöldborsóból, zöldbabból, karfiolból és gyökérzöldségből, valamint félkész- ég konyhakész! termékekből. A gyorsfagyasztott árutermelés ilyen nagyütemű fejlődését a mezőgazdasági nagyüzemekkel kialakított jó kapcsolatuk és az a munkásgárda tette lehetővé amely szocialista brigádokba tömörülve a Magyar Hűtőiparban 1972. ben termelési rekordot állított fel. A 10 éves fennállását ünneplő Békéscsabai Hűtőházban hol. nap hétfőn a Hűtőipari Országos Vállalat szocialista brigádvezetői tanácskoznak, ismerkednek a békéscsabaiak munkasikereivel. Kedden december 19- én az Ifjúsági és Űttörőházban emlékünnepséget tartanak, melyen méltatják a hűtőiparon be. lül a hűtőháziak igen eredményes munkáját a gyorsfagyasztott áru termelésében a belföldi ellátásban és az export-lehetőségek igen jó kihasználásában. Gáspár Sándor a Szovjetunióba utazott Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével szombaton reggel szakszervezeti delegáció utazott a Szovjetunióba. A küldöttség részt vesz a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A küldöttséget a repülőtéren a SZOT titkárságának tagiai búcsúztatták. Ott volt A. M. Szorokin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. (MTI) A bírák a szocialista társadalom ügyét szolgálják Esküt tettek megyénk bírái Megyénk 42 bírája fogadalmat tesz. (Fotó: Demény Gyula) December 15-én délután 3 órakor Gyulán, a Megyei Bíróság dísztermében került sor a megyénkben dolgozó bírák ünnepélyes eskütételére. Dr. Jakucs Tamás, a Megyei Bífóság elnökének megnyitó beszéde után dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja üdvözölte az eskütételre megjelent bírákat. Méltatta a bírói munka jelentőségét, a társadalmunkban betöltött szerepét. Ezt követően dr. Jakucs Tamás felszólította megyénk 42 bíráját, hogy tegyék le az esküt az Elnöki Tanács tagja előtt. Az ünnepélyes fogadalomtétel után dr. Bakó József, a Megyei Bíróság elnökhelyettese mondott köszönetét a megválasztásért. Ez alkalommal kapták meg a bírák azt az okiratot, amelyben az Igazságügyi Minisztérium meghatározta hivatali beosztásukat. Dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja ünnepi beszédét mondja. Mellette jobbról dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, balról dr. Jakucs Tamás, a Megyei Bíróság elnöke, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Hidas Mihály, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, • ■ ' Sr' " I ' MA AZ 1973. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV (3. oldal) SZÜNTESSÜK MEG HÁTRÁNYOS HELYZETÜNKET (4. oldal) 0 PENZAI VENDÉG GYULÁN (5. oldal)
