Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

A párthatározat megértése nélkül nincs garancia a cselekvésre Ülést tartott a KISZ megyei Bizottsága — Tevékenyséoünt'e* i változatlanul az MSZMP KB J ifjúságpolitikai határozata, a KISZ VIII. kongresszusának do- , kumentumai, valamint az Ifjú­sági Törvényije foglaltak hatá­rozzák meg. E gondolat szellemében tartot­ta tanácskozását a hét elején a KISZ Békés megyei Bizottsága. Az elnökségben helyet fogialt dr. Szabó Sándor, a megyei párt- j bizottság titkára. Márton József, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Mihalik György, a KISZ megyei Bizottságának első titkára és a megyei titkárok. | Mihalik György szóbeli kiegé­szítésében az 1972. évi munkát elemezte és ismertette a KISZ MB 1973-ra szóló politikai és rendezvénytervezetét. Klsők«-n határozat elfoga­dására tett javaslatot. A határo­zat kifejezi a KISZ egyetértését pártunk politikájával. Hangsú­lyozza, hogy a KISZ M^l meg­érti és egyetértéssel fogadja a párt Központi Bizottságának a I népgazdaság fogyatékosságainak I javításával, az ideológiai élet i megszilárdításával kapcsolatos állásfoglalását. A KISZ MB az elkövetkező időben mindent megtesz annak érdekében, hogy j megyénk ifjúsága fokozottan dolgozzon a párthatározat és ez­zel egyidejűleg a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért. KISZ-szer- [ vezeteink gondoskodnak arról, J hogy az agitációs és propaganda \ munkában jelentős szerepet kap- ; jón a párthatározat értelmezése j és magyarázata. A határozat a továbbiakban felszólítja a KISZ- I tagokat arra, hogy tekintsék el- I sődleges feladatuknak, hogy a „Jobb munkával, nagyobb tudás­sal a szocialista Magyarorszá- j gért” jelszó szellemében kell se­gíteniük a népgazdásági tervek megvalósításátv Segítséget kell nyújtaniuk az üzemek terme-^ lékenységének és jövedelmező­ségének fokozásához, az önkölt- j ség csökkentéséhez, a munka szervezettségének javításához. Végezetül hangsúlyozza a hatá­rozat: szükséges, hogy az 1973- as év második felében a KISZ megyei bizottsága értékelje a VIII. kongresszus óta eltelt idő- j szak tevékenységét, a tapasztala- i tokát hasznosítva kezdjen hoz- j zás a IX. kongresszus széleskörű, i a fiatalok aktivitását igénylő tartalmi előkészítéséhez. Felhív­ja a KISZ-tagok figyelmét a pél­damutatásra, a szocializmus előtt álló feladatok megvalósítására. Mihalik György ezután rátért az 1972-es év munkájának érté­kelésére. Megállapította, hogy az ; elmúlt évben megyénk ifjúsági szervezeteinek munkájában tar­talmilag előrelépés tapasztalha­tó. A KISZ-szervezetek prog­ramjai vonzóbbak, érdekesebbek voltak, mint az előző évben. A KISZ agitációs munkájáról szól­va elmondta, hogy tovább nőtt a propagandisták törzsgárdája és a párttag propagandisták lét­száma. Nem elég hatékony vi­szont az agitációs munka. Nö­velni kell a KISZ-oktatás hatás­körét, elsősorban a falun, ta­nyán élő és a KISZ-en kívüli fiatalok körében. Fontos feladat a termelési agitáció mind szé­lesebb körben való elterjeszté­se. A hazafias és internacio­nalista nevelésről szólva elisme­réssel beszélt a Forradalmi Ifjú­sági Napok népszerű és tartal­mas rendezvénysorozatáról, a Dózsa- és a Petőfi-évfordulókkal j kapcsolatos megemlékezésekről, j Elmondta, hogy gazdagodott a Szovjetunió-beli barátainkkal kialakult kapcsolat, bővült a Penza megyei, az Arad megyei és a zrenjanini ifjúsági szerveze­tekkel kötött munkakapcsolat programja. Megyénk ifjúságának internacionalista szellemét fém­jelzi, hogy az 1972-es évben 160 ! ezer forintot fizettek be i viet- I nami nép segítésére alapított számlára. A KISZ aiapszervezetek pr >g- ramjait értékelve többek között elmondta, hogy különös figyel­met kell fordítani a falusi sport­munka szervezésére, az önálló al^pszervezeti sporttevékenység tömegesítésére. A politikai akciók, a kulturá­lis nevelőmunka hozzájárult az ifjúsági mozgalom célkitűzést i- nek megvalósításához. Fokozot­tabban kell kihasználni a to­vábbiakban a helyi lehetősége­ket. Jobb módszereket kell ki­dolgozni a fiatalok rendszeres önművelésére. A KISZ alapszer­vezetek kezdeményezzék a mű­velődési házak ifjúsági program­jainak megtervezését. Törekedni kell arra, hogy mind többen kaocsolódjanak be a megyében működő 67 ifjúsági klub munká­jába. Váljanak a klubo.i az esz­mei politikai nevelőmur.i'a szín­terévé. Nagy szükség van az ön­tevékeny művészeti csoportok tevékenységére és foglalkozni kell a megyénkben élő fiatal művészekkel is. E^srojvésse1 szólt az Orosházi Üveggyár építkezései felett vállalt KISZ-védnökság sikeréről, a kommunista műsza­kokról, a termelést segítő társa­dalmi munkaakciókról. Elmond­ta, hogy a megye ifjúmunkás létszáma nő, de nem javult kel­lően a rizikai dolgozók szervezett­sége. Nagy gondot jelent még a munkába való beilleszkedés ide­jének rövidítése. Alapvető fel­adat a párt- és az ifjúságpoli­tikai határozat megismertetése az ifjúmunkásokkal. Külön értékelte az úttörőéle­tet. Elismeréssel szólt az úttö­rők sikeres akcióiról, a gyer­mekszervezet aktivitásáról. Vé­gezetül hangsúlyozta: az ifiúsági szövetség erejét a feladatok mi­nél eredményesebb megvalósítá­sára kell összpontosítani. Kie­melten kell foglalkozni az aktí­vahálózat bővítésével, a KISZ taglétszámának növelésével, a vezetőképzés fejlesztésével, a vidékről bejáró fiatalok életkö­rülményeivel és a KISZ-esek párttaggá nevelésével. Mindezek során gyorsítani kell a feladatok végrehajtásának ütemét. A KISZ MB ülésén ezután többen véleményt nyilvánítottak a beszámolóról. Közöttük kért szót dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Tolmácsol­ta az MSZMP megyei bizottsá­gának jókívánságait, majd a párt Központi Bizottságának novem­ber 15-i határozatáról szólva el­mondta, hogy az a KISZ mun­kájának középpontját kell* ké­pezze. — Nem lehet fórum — mondotta — , ahol ne szerepel­nének megfelelő hangsúllyal a határozat legfontosabb részei. A határozó’ megvaló­sítása egyben az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását is jelen­ti. Hangsúlyozta, hogy a pártha­tározat megértése nélkül nincs garancia a cselekvésre. Ezután a politikai munka el­sődleges szerepéről szólt Arról, hogy minden tevékenységnek a politikai célkitűzéseket kell erő­sítenie. Kiemelte, hogy az ifjú­sági szövetség sem hagyhatja válasz és megütközés nélkül a vitás kérdéseket, illetve a szoci­alista eszme ellen irányuló né­zeteket. Szükséges az elszántabb eszmei, politikai harc minden területen, — mondotta. Erősíteni kell a kritikai álláspontot és ez­zel a párt szövetségi politikáját is. E feladatok megvalósításában a KISZ-nek is részt kell vállal­ni úgy, ahogyan azt az 1973-as programban megtervezte a me­gyei bizottság. A K'SZ megyei bizottsága ülésének résztvevői ezután el­fogadták az ifjúsági szövetség jövő évi munkájával kapcsola­tos határozatot. R. I. 50 éves a Szovjetunió: Erdőfüzérben a Pamir írta: Fjodor Morgun Kirgizia, Minisztertanácsának helyettes elnöke A toktiguli vízíerCmű ípí.kczése a Narln folyó.-iái Kirgiziá­Kirgiziát a világ erdőtérképén folytonos fehér folttal jelölik. Csak egy-két helyen látni zöld erdőszigítecskéket. Pedig a monda szerint a Pamir lejtőit borító sűrűben vadászott egykor Nagy Sándor is. A századok so­rán azonban a fentről lezúduló gleccserek és a sivatag lentről támadó hullámai 'kiirtották a hegység zöld erdő'égéit. Benne volt ebben a pusztításban az ember keze is: a rendszertelen irtás és az erdők benépesülését követő erdőtüzek számos zöld szigetet semmisítettek meg. Nem hiába született a szomorú, de nem alaptalan közmondás: „A7 ember vitán az erdőkből csak pusztaság marad”. Ma azonban ez a közmondás inkább a múlt vonatkozáséban érvényes, mivel a térképészek már nem is tudnak lé-és* tarta­ni a köz’ársaság újabb és újabb zöld szigeteinek születé­sével! 1966 és 1970 között Kirgizia hegyei között és a szárazságsúj­totta te ü'eteken 36 ezer hektár fiatal erdőt telepítettek. Még több érdit ültetnek a kilence­dik ötéves tervidő^zak'an. En­nek e’ső évében is már több tíz­ezer hektár növendékerdő sar­jadt ki. Az erdő nemcsak a föld ékes­sége. Meg kell pé'dául akadá­lyoznia a hegyeidből lezúduló vizes kőgör get igék és a víz év­százados munkáiénak pusztítá­sát. Az erdőtelepítések megaka­dályozzak a szakadékok é-. töré­sek kiszé’erjedését ,és fontos a mintegy másfél ezer hektárnyi mezővédő erdősávok szerepe is. A sivataghoz kö-e’ebb fekvő vá_ rossk és a télén ülések körül, a csatornák és a folyók partján hensnú kilom^tereden át üPe'ett epjcszegély húzódik. Öv ja a le­A Békéscsabai Körös Hotel-1 ben, illetve étteremben, amint! arról már lapunkban hírt ad-| tunk, december 12 tői 19-ig ro­mán napokat rendeznek. Ez alatt a nagyváradi Transzilvánda vendéglátó kombinát delegáció ) iának vezetői és tagjai állnak Békéscsaba, illetve a megye kö-1 zönrégének rend lkez sére. Eb-! ben az id " ben a Transzilvánia főszakácsa, pincérei, zenészei hírnevükhöz méltón tálalják a Körösben a román ételkü’önle- gességeket és a román nép ze­néiét. Esténként a Román Rádió és vegőt és a vizet a közép-ázsiai sivatagok forró lehel lété tói. Még egy fontos részlet a szov­jet ember és az erdők kapcsola­táról. Az új erdők jobbak és gazdagabbak a természetesnél, De nézzünk ta'án erre vonatko­zóan egy pédát: a kirgiz dicer- dők világvis-onylatban is érté­kesek. A diót Kirgiz'ában már ő ni dók óta értékes tápanyagnak tartják. A dióbél mintegy 70 Televízió népla'ének'snője, Maria Haisuc arat nagy sikert bihari és román népdalaival, asztali zenéjével. A szakmai küldöttség napköz­ben ismerkedik megyénk ven- díg'étó'parával. Csütörtökön, a híres Kondorosi Csá~dát és a régi betyár út mellett álló Kis­tölgyfa csá dát látogatták meg. péntek<in Gyulán megtekintet­ték a várat és a fürdőt, vala­mint a fürdőváros néhány ven­déglátó üzemét Ké-ünkön az Árdeleanu De- ziderin vezette zenekar kíséri a román népdalénekesnőt százaléka zsír és gazdag vita­minokban is. Kaló.iataríalmát tekintve két-háromszor felül­múlja a kenyeret, a húst, a ha­lat, a tejet és más élelmiszere­ket is. Nemhiába nevezte Mi­csurin a diót „a jövő kenyeré”- nek. A köztársaság erdőgazdasági szakemberei azonban keveslik a diófák termi sietés hozamát, és az is problémát okoz, hogy a dió-rdők környékén rosszak az útviszonyok. Kirgiz tudósok ezért tervet do’goztak ki a dióerdők m nőségének javításá­ra. Az ember telepítette dióül­tetvényeken 13 ezer facsemete került földbe. Az elkövetkező években a „világ tetejének” lej. tőin már a legjobb helyi és máshonnan származó fajtákból álló dióerdők lombja susog majd. 1930-ra 9,5 ezer hektáron dió. mandula, és más hasznos kultúrák nőnek majd. Az erdőgazdaságoknak azon­ban vízre is szükségük lesz. Kir. giziában, a Narin folyón hatal­mas eneree'ikai gócpont épül, az egym’lli'-ké százezer kilo­watt teljesítményű toktoguli vízierőmű. Az építkezés során 217 méter magas ívgátat emel­nek. A hegyszoros beszűkülése, ahol a szilái Narln fo’yó höm­pölyög. a h id roag’re”á torok tel. jenen új rendszerű e’helyezését követelte meg. A négy, egyen­ként 300 kilowatt teljesítményű turbogenerátert párosával, két egymás fölötti szinten helyezik éL A toktoguli vízierőmű építőd, akik között a Szovjetunió 45 nemzetiségének kénviselői dol­goznak .elhatározták, hogy a vízierőmű első két aggregátját 1974-ben, a második kettőt pe­dig 1975-ben átadják. Az erő­mű eleo ü-embehelyezése nagy­mértékben javítja majd Kirgi­zia, Kaz"hsztán és Üzbegisztán üzemein k e ere ael'áto1tsá°át. A7 e'őmű 19 milliárd köbmé­ter befogadóképességű víztáro- lóia segítségével 4r0 ezer hektár földterületet kapcsolhatnak be az öntözőrendszerbe, és 900 ezer hektáron javíthatják meg a víz­ellátást. A Kirov nevét viselő gazdaság már hozzá is kezdett egy ön'öző. csatorna építéséhez. Az egymil­lió rube’es ráínHítás gyorsan és bőségesen megtérül. A korábban még erdőtlen Pa­mir néhány évtized múlva er­dők gyűrűjében pompázik majd. '•«■■•■■■■■■■■■■■■«••■•■■■•■•■■■■■■•■■■•■•■■•■■■•■•«■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■•A Sikeresek a román napok Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents