Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
MA Világ proletárjai egyesüljetek! MÍPÜJSAC A MEGYEI PÁRT Rl ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA LTON A PENZAI VENDÉGGEL (5. oldal) FELÉLEDNEK A RÉGI NÉPVISELET HlMZÉSMINTÁI (4. oldal) 1972. DECEMBER 15., PÉNTEK Ara: 80 fillér Törvény a népgazdasági tervezésiül Darvas Józsefet as Elnöki Tanács, Skalieski Károlynét as új Építési és Közlekedési Bizottság tagjává választották Befejeződött az országgyűlés ülésszaka XXVII. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM HALÁLOS KÖZLEKEDÉSI BALESET (8. oldal) Ünnepi lii^jíílés Békéscsabán F. P. Bobrov mondott beszédet az Oktatási Igazgatóságon Csütörtökön délelőtt a népgazdasági tervezésről szóló törvény- javaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő. Pár dl Imre beszéde Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotásával magasszintű szabályozást kap alkotmányunknak az a rendelkezése, amely szerint: „a Magyar Nép- köztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg”. A szocialista tervgazdálkodás több mint negyedszázada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének, népünk életében bekövetkezett mélyreható átalakulásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A tervgazdálkodás útján haladva — támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió- tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. Gazdasági fejlődésünk az 1947 óta alkalmazott és állandóan tökéletesített szocialista tervgazdálkodás rendszerében valósult meg. Az eltelt két és fél évtizedben végbement nagyarányú fejlődés és az elért jelentős eredmények igazolják a terveknek és azok megvalósításának társadalmunkban betöltött alapvető szerepét. A népgazdasági tervezés történelmi jelentőségét bizonyítja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jövedelem 1970- ben az 1938. évinek több mint a háromszorosa volt. A lakosság egy főre jutó fogyasztása a termelékenység emelkedéséhez hasonlóan, csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszorosára, a mezőgazdasági termelés mintegy másfélszeresére nőtt. Hazánk agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált Gazdaságunk dinamikus fejlődését tükrözik a foglalkoztatottságban bekövetkezett jelentős változások. A két világháború között a foglalkozási szerkezet alig változott. 1970-ben viszont az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya az 1930. évi 20—21 százalékról már 44 százalékra emelkedett, egyidejűleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya a foglalkoztatottak több mint -50 százalékáról 25 százalékra csökkent. Széles bázison nyugvó nehézipart teremtettünk, amelyen belül a vegyipar és a gépipar játsz- sza a legnagyobb szerepet; együttes részesedésük az összes ipari termelésből eléri a 38 százalékot. Gazdasági fejlődésünk eredményei tükröződnek a lakosság jövedé.mének, fogyasztásának emelkedésében; a szociális, kulturális ellátás és az életmódot érintő egyéb szolgáltatások fejlődésében. A fogyasztás növekedését a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú változása kísérte. Élelmiszer-fogyasztásunk egészségesebbé vált: az egy főre jutó gabonából készült termékek fogyasztása a háború előttihez képest 10 százalékká1, csökkent, a húsfogyasztás viszont 70 százalékkal emelkedett, a cukor- fogyasztás pedig a háromszorosa az akkorinak. A fogyasztás szerkezetében az elmúlt évtizedben a legfontosabb változás a tartós fogyasztási cikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a lakásviszonyok: 1951. és 1970. között 1 millió 50 ezer új lakás épült az országban, ennek nagyobb része abszolút többletet jelent, kisebb része pedig a megszűnt, korszerűben, egészségtelen lakások pótlását szolgálja. Gazdasági fejlődésünk jelentős tényezője a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése. A két világháború között az aktív keresők 90 százaléka még az általános iskola jelenlegi 8 osztályának megfejelő képzettséggel sem rendelkezett. 1970- ben már az aktív keresők több mint 60 százalékának van 8 osztályos általános iskolai végzettsége. Nagymértékben emelkedett az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya is. 1930-ban a két kategória együttes aránya még csak 5 százalék volt, 1970-re viszont elérte a 20 százalékot. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus világméretű e'őretörésében és fejlődésében fontos politikai szerepe van a népgazdasági tervezésnek. A szocialista országok nemzetközi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyítja. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a tervgazdálkodás, a tervezés a szocializmus építésének nemzetközileg is bizonyított általános törvényszerűsége, amely a szocializmus útjára lépett nemzetek és országok sajátos viszonyai között nyer konkrét megvalósítási formát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy ma már a tervezés a kapitalista világban is elismert. fogalom. A tervezés tőkés változata a két társadalmi és gazdasági rendszer versenyének körűiméi nyei között alakult ki, amikor a kapitalizmus kénytelen a realitásokat figyelembe venni, a szocializmussal együtt élni, átvéve attól a gazdaságirányítás egyes módszereit. Amikor a népgazdasági tervezés politikai tartalmát hangsúlyozzuk, tesszük ezt azért, mert napjainkban a burzsoá propaganda világszerte azt terjeszti, hogy a tervezés független a társadalmi rendszerektől’, politikailag semleges jelenség, csupán technika, módszer, nem pedig társadalmi-gazdasági kategória. Ezzel az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet a népgazdasági méretű tervezés valóságos lehetőségének legfontosabb előfeltételéről. a termelési eszközök tár(Folytatás a 2. oldalon) A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után KISZ-fi- atalok irodalmi színpadának Ady Endre „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek”-soraitól Rozsgyesztvenszkij Rekviemjéig ívelő gondolatokból összeállított műsorával kezdődött az MSZMP Békés megyei Bizottsága pártalapszervezetének kibővített taggyűlése, melyet a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója* tiszteletére rendeztek csütörtökön délután az Oktatási Igazgatóságon. Kovács Ferencné, az MSZMP Békés megyei Bizottsága Propaganda- és Művelődésügyi Osztálya helyettes vezetője, az alapszervezet titkára köszöntötte a megjelenteket, majd méltatta a magyar és szovjet nép több évtizedes barátságát. Ezután az ünnepi szónok Viktor Pavlovics Bobrov, az SZKP Penza megyei Bizottságának munkatársa tolmácsolta a testvérmegye kommunistáinak üdvözletét, majd arról aiz útról beszélt, amelyet végigjárván hazája a népek cárizmus-kori börtönéből a szabadság országává, a béke legfőbb védelmezőjévé lett. A továbbiakban a Szovjetunió nemzetiségeinek összefogásából, közös munkájából Lenin eszméi nyomán született gazdasági, politikai, kulturális eredményeket sorolta, az ötéves tervek sikereit, a szovjet dolgozóktól mérhetetlen szenvedést, önfeláldozást, bátorságot kívánó Nagy Honvédő Háború győzelmeit, Penza megye elmúlt öt évtizedének eseményeit említette. Befejezésül méltatta az SZKP XXIV, kongresszusa határozatainak folyamatos megvalósítását, a Szovjetunió fél évszázaddal ezelőtti megalakulásának nemzetközi hatását, Békés és Penza megyék egyre erősödő barátságát. A taggyűlés a béke, a barátság, a kommunizmus éltetésével, az Internacionálé hangjaival ért véget. Sajtótájékoztató a Központi Tiszthelyettes Iskolán December 13-án, szerdán a Központi Tiszthelyettes Iskola Parancsnoksága újságírókat fogadott Békéscsabán. Az iskola életéről, munkájáról/ működéséről Kerekes Szilveszter ezredes iskolaparancsnok tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a több mint 15 éves iskoláról nagyon sok tiszt- helyettes került a néphadsereg alakulataihoz, majd arról beszélt, hogy mi tette szükségessé a tiszthelyettes iskola megalakítását. — Nem volt folyamatosság a haditechnika szakszerű kezeléAz országgyűlés szünetében Kádár János, K. Papp József és Brutyó János, (MTI fotó—KS) seben és a jogi gondok megoldásában, a honvédségi alakulatoknál, mivel hivatásos tiszthelyetteseket 1957 előtt nem képeztek ki Magyarországon. Tiszthelyettesi garnitúránk gerincét képezi a hadseregben a szolgálat ellátásának. A tiszti állomány megterhelésének a csökkentése érdekében szükség van jól képzett tiszthelyettesi karra. Ezt követően az iskolaparancsnok arról beszélt, hogy a jövőben még magasabb szinten képezik ki az iskola hallgatóit. A zömmel 17—18 éves fiatalok az ország minden részéből jelentkeznek a hivatásos katonai pályára. S hogy az iskola a fiatalok képzésében eredményes munkát végez, annak bizonyítéka, hogy a múlt tanévben a tanulmányi átlag 3,86 volt. Négy hallgató végzett kiválóan és az összes hallgatók 64 százaléka kiváló, jeles és jó eredménnyel, 30 százaléka közepes eredménnyel, 6 százaléka elégséges eredménynyel zárta a két éves iskolát. Az iskolán folyó szocialista versenymozgalomról szólva arról tájékoztatott, hogy a hallgatók 45 százaléka ért el kiváló, élenjáró szintet. Ezt követően elmondta az újságíróknak a felvételi eljárás rendszerét, sajnálattal állapította meg — s ez elgondolkoztató —, hogy orvosi szűrés következtében a jelentkezők 35—39 százaléka szóródik ki. A részletes tájékoztató utón az újságírók megtekintették a katonai iskola házimúzeumát, könyvtárát, a tanszékeket, azokat a gépeket, műszereket, amelyekkel a kiképzés történik. majd elbeszélgettek a tiszthelyettes iskola hallgatóival. B. S.
