Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
(Folytatás a 3. oldalról) Munkásosztályunik, népünk teremtő munkájának eredményeként hazánkban minden dolgozó osztály és alapvető réteg életszínvonala rendszeresen emelkedik. Biztosított az országban a teljes foglalkoztatottság. Emelkedtek a keresetek és bővül a lakosság fogyasztása. Javultak a lakás- viszonyok. Előreléptünk az egészségügyi-szociális és kul- | turális ellátottság fejlesztésében is. Nem titkoljuk, hogy fejlődésünk e téren sem volt és ma sem problémamentes. A nagyüzemi munkások keresetének növekedése az utóbbi években viszonylag lassúbb volt, mint más rétegeké. Ismerjük a sokgyermekes családok gondjait is. Helyzetük javítása érdekében megtettük és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Kedves Elvtársakt Az állami iparban és építőiparban — a vállalatok saját lehetőségeit is figyelembe véve — 1973-ban a központi külön egyszeri intézkedéssel együtt az ipari munkások és művezetők bére átlagosan — tehát nem mindenkinél egyforma mértékben — 10—12 százalékkal növekedik: az építőipari dolgozóké némileg kisebb mértékben. A béremelé- lésben részesülő állami, ipari és építőipari munkások együttes reálbére ennek következtében igen jelentősen, 5—6 százalékkal lesz magasabb. Ez az intézkedés egyik fontos biztosíték arra, hogy a X. kongresszuson elhatározott és a IV. ötéves tervben számított életszínvonal-emelkedés a munkásosztály legaktívabb, legáidozatkészebb részénél, a nagyüzemi munkásság körében is megvalósuljon. A béremelések végrehajtásánál a Központi Bizottság külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek elosztásánál következetesebben kell alkalmazni a szocialista bérezés aiapelvét: „mindenkinek munkája szerint’. Az 1973. évi költségvetés számot a jövő évre tervezett — és most első ízben előre meghirdetett — árintézkedésekkel. Januártól a tejet az állam 5.30 —5.40-ért fogja felvásárolni. Mindenki megértheti, hogy ugyanakkor nem lehet 3 forintért, illetve 3.60-ért árusítani. Ez gazdasági lehetetlenség. Az intézkedés lényege: a tejtermelés általános, ezen belül a saját fagyasztásra való termelés ösztönzése. Ha ez nem így történne, melyik termelő lenne olyan „öntudatos”. hogy ne az állami boltban vásárolja vissza 3 forintért azt a tejet, amelyet 5,30—5.40- ért eladott. Ugyanez áll a tejtermékekre is. A tej- és tejtermékek árának i emelése tehát azért vált szükségessé, mert a zavartalan ellá- I fást tejből és tertermékekből a j jövőben csak növekvő termelés mellett lehet biztosítani. Az elhatározott fogyasztói áremelés után sem szüntethető meg az állami ártámogatás, az továbbra is jelentős marad. A tej- és tejtermékek fogyasztói áremelését a fogyasztásban legjobban érintett gyermekek, > többgyermekes családok és öregek részére kompenzáljuk. Tisztelt Képviselőtársak! Külön is szólni kívánok —• szinte csak jelzésszerűen — a nők és az ifjúság helyzetéről. Csakis a társadalom általános fejlődésével együtt biztosíthatjuk a dolgozó nők helyzetének javítását, A X. kongresszus óta e téren nagy erőfeszítéseket tettünk, vannak is eredmények, de még nem sikerült teljesen leküzdeni a konzervatív szemlélet maradványait. A közvetlenül előttünk álló feladatok teljesítése közelebb visz bennünket e nézetek leküzdéséhez. Ezért pl. a béremeléssel nyílt lehetőséget is fel kell hasznái’ni arra, hogy a vállalatoknál újabb határozott és megfontolt lépést tegyenek előre az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósításában, j Tetteinknek és magatartásunk- 1 nak sugároznia kell, hogy a dolgozó nőkről, különösen az s»yákról való gondoskodás nem Megkezdődő» az országgyűlés ülésszaka szívesség, hanem társadalmunk lényegéből fakadó kötelesség. A kormány a társadalom minden szervezetével karöltve napirenden tartja az ifjúságpolitika időszerű tennivalóit. Az Ifjúsági Törvény alapján ez év végéig minden minisztérium kiadja végrehajtási utasításait. Most következik a gyakorlati munka „kritikus” pontja, amikor a fő figyelmet a vállalatok, üzemek, intézmények és iskolák reális intézkedéseire kell fordítani. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság ülését követően minden munkahelyen ki kell alakítani a konkrét következtetéseket, a gyakorlati teendőket. Oly módon kell a tevékenységet folytatni, hogy a végrehajtás érezhetően javuljon. Azokon a helyeken, ahol e feladattal nem képesek megbirkózni, — megfelelő türelmi idő után — egyes jól megfontolt és szükséges káderintézkedésektől sem szabad visszariadni. A végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni! Ezen politikánk hatékonysága múlik. Pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításában a legszélesebb társadalmi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg, mert a X. kongresszus irányvonala találkozik munkásosztályunk, népünk cselekvő támogatásával. A dolgozók magukénak vallják és végrehajtják a X. kongresszus határozatait. Erre épül a mi szilárd egységünk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi állami költség- vetést — amely megfelelően tükrözi a jövő évre szóló gazdasági munka irányelveit a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Ezután Feleszi István (Szabolcs megye, 11. vk.), Mráz Tibor (Borsod megye, 11. vk.) és Fegyveres István (Vas megye, 1. vk.) képviselő szólalt fel, majd szünet következett. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnöklésével folytatódott a tanácskozás. A vitában ezután Tóth István (Bp. 29. vk.), Tiliczki József (Heves megye, 11. vk.), Sebesi Lász- lóné (Békés megye, 5. vk.) és Itybián Márton (Szolnok megye, 8. vk.) képviselő szólalt fel. Ezzel az országgyűlés keddi tanácskozása befejeződött. Az ülésszak szerdán délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. (MTI) Parlamenti tudósítónk jelenti: Békés megye is részesüljön kiemelt állami támogatásban Sebesi Lásxlóné felszólalása ax országgyűléseit A jövő évi költségvetésről szóló tervezet vitájában szót kért és kapott Sebesi Lászlóné, megyénk országgyűlési képviselője. Hozzászólásában többeik között ezeket mondotta: Tisztelt Országgyűlés! Figyelmesen áttanulmányoztam az élet minden területére kiterjedő, gondosan összeállított jövő évi költségvetésről szóló tervezetet. A legkisebb családban is folyik hasonló ter- vezgetés a jövőt illetően, ahol szó esik kisebb, vagy nagyobb költségigényű tervek megvalósításáról, figyelembe véve a család jövedelmét, a családtagok számát, életkorát, igényeit és szükségleteit. Minél nagyobb a család, annál több a gond. A nagy családok ilyen irányú megbeszélései általában azzal járulnak, hogy cipő, ruha, tanszer kell a gyerekeknek. Az utóbbi időben a gyermekek iskoláztatási problémája párt- és állami szerveinknek is egyik fő gondja lett.' Hozzászólásomban oktatási problémákkal kívánok foglalkozni,, bemutatva szűkebb hazám. Békés megye törekvéseit, gondjait a teljesség igénye nélkül. Az elmúlt időszakban örömmel és megelégedéssel tapasztaltuk az állami oktatás fejlesztésére irányuló fontos intézkedéseket, amelyek a gyermekek érdekében történtek s egyben a pedagógusok iránti megbecsülést és bizalmat tükrözik. A Központi Bizottság júniusi ülésén elhangzott célkitűzések között fő feladatként szerepel aiz általános iskola tartalmi, minőségi továbbfejlesztése, az iskolák közötti színvonalbeli különbségek kiegyenlítése. A színvonalbeli eltéréseket a rosszabb helyzetben lévő intézmények személyi és tárgyi feltételeinek javításával lehet csökkenteni. Az elmúlt években megyénkben is igen sok pozitív intézkedés történt az oktatás javítása érdekében. Mind e lehetőséget kihasználtuk a váltakozó tanítás megszüntetésére. Szükségtantermek Létesültek régi, használaton kívül levő, eredetileg nem iskolai célra épült helyiségekben is. Sajnos ezek állaga egyre romlik, ami által szaporodik a váltakozó tanítással használt tantermek száma. Megyénk a művelődéspolitikai feladatokat és távlati célkitűzések kielégítő módon való végrehajtását gyakran gátolják a hiányzó tárgyi feltételek. Itt elsősorban az intézmények elhelyezését és költségvetési szintjét kell megemlíteni. Iskolaépületeink 85 százaléka a századforduló tóján, illetve a század elején épült s állaga igen rossz. Ennek ellenére az elmúlt ötéves tervek során alig épült új iskola s a belépő új ingatlanok nagy része a városi lakások építéséhez kapcsolt beruházásként jött létre. Iskolaépületeink korszerűtlensége miatt a bennük folyó oktató-nevelő munka korszerű tárgyi feltételeit igen nehéz biztosítani, összesen egyezer 734 általános iskolai tanulócsoport van, s csak egyezer 609 az általános iskolai tantermek száma. A váltakozó tanítás aránya állandó növekedést mutat, mivel a megyében lévő 261 szükségtanterem nagymérvű állagromlása miatt egyre többet kell megszüntetni. Az 1972/73-as tanévben 125 tanteremben van váltakozó tanítás. Ha figyelembe vesszük, hogy 314 általános iskolai napközis csoportból önálló terme ésak 51-nek van, akkor a dél- előtt-délután használt tantermek száma 388. A beruházásból megvalósuló tantermek mennyisége jóval elmarad a szükséglettől és így a közeljövőben ezen a területen lényeges javulás nem várható. A helyi tanácsok fenntartása alatt álló oktatási intézményi épületek 10 százalékában felújításra nyílt lehetőség. A felújításra használt összeg az elmúlt évi ráfordításnál 60 ezer forinttal nagyobb volt, de a megnövekedett felhasználás nincs arányban az építőanyag áremelkedésének ütemével. Az intézmények korszerűsítése továbbra is sok gondot fog okozni, mert jelenleg az állag- megóvást sem lehet teljesen biztosítani. Jellemző képet ad iskoláinkról a következő adat is: az iskolák nagy része nem rendelkezik tornateremmel, 1734 általános iskolai tanulócsoport részére mindössze 59 tornaterem áll rendelkezésé- re. Az általános iskolai napközi otthonok szervezésekor a konyhákat és ebédlőket régi, elavult épületekben tudták elhelyezni. Ma már ezek az épületek nem felelnek meg az egészségügyi és munkavédelmi követelményeknek. A meg- novekedett és egyre növekvő igények ellátása folyamatos problémát jelent. Jelentős beruházást igényel a megszüntetésre ítélt épületek helyett a megnövekedett feladatok el- { látására alkalmas, KÖJÁL maximális előírásainak megfelelő újak építése. Ismerye a tanácsok rendelkezésére álló fejlesztési alapot hosszabb időre van szükség, áhhoz, hogy jelentős változás történjen a napközi otthonos konyhák modernizálása területén. Az iskolai napközis csoportokban a tanulók létszáma magas, egyes területeken a jelentkező igények teljesítésére nincs lehetőség. Megyénkben az egy általános iskolai tanulócsoportra jutó fel- használás jelentős része bér, vagy bérjellegű kiadás. A működéshez szükséges tárgyi feltételeket biztosító dologi jellegű ráfordítás (bér nélkül) tanulócsoportonként mindössze 16 ezer 090 forint, ami az országos átlag alatt van. A középiskoláknál az átlagos ellátottsági szint még alacsonyabb feltételeket biztosít az oktató-nevelő munkához* Az állami oktatás fejlesztésének egyik igen fontos, megoldásra váró feladata az iskolák körzetesítése. Elsősorban a felsőtagozatos gyermekek érdekében van erre nagy szükség, mivel a szakrendszerű oktatás megköveteli a megfelelő szemléltetést és a szaktanári apparátust, melyek a kislét- számú külterületi iskolákban nem biztosíthatók. Megyénk az 1960-as évek' elején szinte kezdeményező szerepet vállalt e téren. Az elmúlt 10 évben 118 iskola lett körzetesítve. A megye területén lévő 9 általános iskolai diákotthonban jelenleg 764 gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. Ide elsősorban a közlekedési szempontból nehezen megközelíthető helyen lakó tanulók nyertek felvételt. A többiek naponta bejárnak a körzeti iskolákba. Megoldásra vár még 34 iskola körzetesítése és 31 megszüntetése. Ez 1636 tanulót érint. Ezek közül 622 felsőtagozatos. A tények figyelembevételével szükségessé válik a kollégiumi férőhelyek számának növelése. A körzetesítési program megvalósításának egyik alapvető feltétele a közlekedés biztosítása. Ezt megköveteli a diákotthoni férőhelyekkel való ésszerű gazdálkodás is. Szerencsés helyzetben vannak a kollégiumban elhelyezett tanulók. A bejárók azonban jelentős áldozatot hoznak a nagyobb tudás megszerzéséért. A gyermekek szállítása a helyi adottságokat tekintve főleg közutakon, állandóan zsúfolt autóbuszon történik. A megye úthálózata, mely a körzetesítésben jelentős szerepet kap, igen elavult. A főútvonalak hossza 225 kilométer, ezeknek mintegy 50 százaléka, azaz 1201 kilométert kitevő alsóbbrendű utak 67 százaléka korszerűtlen. Az átkelési szakaszok az állami úthálózat 24 százalékát teszik ki, melyek 45 százaléka nem felel meg a korszerű követelményeknek. A leromlott alsóbbrendű úthálózat szintentartása felemészti a fenntartási keret 60—70 százalékát. Vannak 4, sőt 3 méter szélességű, igen gyenge burkolatú útjaink is, amelyeken a közlekedés veszélyes, ezek mielőbbi felújítása szükséges. Az autóbuszvezetők becsületes helytállásának köszönhető, hogy nagyobb baleset nem történt ezeken az utakon, s minden esetben épségben szállították az iskolába és otthonukba a gyerekeket. A körzetemhez tartozó községeket járva gyakran utazom autóbuszon, s személyesen győződtem meg a közlekedés nehézségeiről, valamint a közlekedési dolgozók nagy többségének felelősséggel végzett, fárasztó munkájáról, emberségéről. A közúthálózat helyzete nagyban befolyásolja a körzetesítés következtében bejáró tanulók szállítását és a közlekedés biztonságát. A Volán 8-as számú Vállalat igyekszik eleget tenni a felmerülő követelményeknek, azonban éppen a rossz útviszonyok miatt az autóbuszok megrongálódnak, elhasználódnak, így az autóbuszpark növelése helyett csökkenés következik be. A meglévő járatok a diákjáratokkal egyidőben igen jelentős számban munkásokat is szállítanak, akiknek pontos munkakezdése népgazdasági érdek. A közlekedés javítására csak a megyei járműpark fejlesztésével nyílik lehetőség. Megyénk gondjait nem azzal a céllal soroltam fel, mintha karbatett kézzel mindenben felső intézkedésre várnánk. Tudjuk, hogy nekünk is sokat kell tenni a kitűzött cél megvalósításáért, A Központi Bizottság 1972. június 15-i határozatának végrehajtása érdekében Békés megyében is növelni kell az ellátottsági szintet az oktatási intézményeknél, különösen a Művelődésügyi Minisztérium által felsorolt hiányosan, vagy rosszul ellátott területeken. Az utóbbi időben végzett felmérések szerint a szükséges költségvetési előirányzat a megye költségvetéséből nem biztosítható. Kérésünk az, hogy a területi aránytalanságok csökkentése és a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében Békés megye is részesüljön kiemelt állami támogatásban. Igaz, hogy az oktatási intézmények nem szerepelnek nagy összeggel a költségvetés bevételi rovatában. Itt nem folyik kézzel fogható, piacon értékesíthető munka, mint a gyárakban, üzemekben, de a jövő nemzedék becsületes, életre való felkészítését éppen úgy nem lehet pénzben kifejezni, mint ahogyan a szülök gyermekneveléssel kapcsolatos fáradozását sem lehet semmilyen mértékegységgel lemérni. A gyermekek oktatására, nevelésére fordított összegek csak akkor térülnek meg, ha sikerül belőlük becsületes állampolgárokat nevelnünk. A közvélemény képletesen a pénzügyminisztert tartja az ország leggazdagabb emberének, mivel rábízták a nép vagyonának kezelését. Sebesi Lászlóné beszédét a következőkkel fejezte be: Ránk, pedagógusokra ennél is többet, a legdrágább kincsét, a gyermekét bízta a nép. E sok, természetadta kincsből kell nekünk kifogyhatatlan szeretettel nemes embereket csiszolni mindnyájunk örömére, a haza javára. Ehhez azonban az anyagi, tárgyi feltételek biztosítása nélkülözhetetlen. Az 1973-as év költségvetéséről szóló tervet elfogadom. Rocskár János
