Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1972. május 16—i határozatában megállapította, hogy ipari kapacitásaink — elsősorban gépeink — állandósuló kihasználatlansága veszé’yezteti a hatékonyabb munkavégzésért, a szolgáltató ágak fejlesztéséért és az iparon kívüli munkaidő csökkentéséért tett erőfeszítések sikerét.

A határozat az ipari kapacitások jobb, ésszerűbb kihasználását akadályozó tényezők köu. zött elsősorban a fejlesztésben uralkodó mennyiségi szemléletet, a szakemberhiányt, a nem gépek mellett dolgozók indokolatlanul magas számát, arányát, a vál'alati üzem- és munkaszervezés viszonylagos elmaradottságát. a gazdasági vezetés fogyatékosságait, a piaci igények hiányát, a gyártásszakosítás alacsony fokát és a termelő ember szociális környezetének elmaradottságát (a lakás-, a bölcsőde-, az óvoda-hiányt, a korszerűtlen közlekedést) veszi számba.

A Politikai Bizottság ebből az értékelésből kiindulva döntött úgy, hogy az ipari termelő kapacitások az évről -évre a termelésbe álló korszerű berendezések jobb kihasználására többek között növelni kell a közvetlen termelésben dolgozók arányát, el kell érni, hogy csupán egymű- szakos üzemeltetésre új, korszerű termelő-kapacitásokat ne hozzanak létre, illetve meg kell teremteni a fejlesztések és a munkaerőforrások összhangját.

A feladatok összegzése után a határozat leszögezi, hogy a Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a pártszervezetek támogassák a termelőkapacitások jobb kihasználását szorgalmazó vállalati javaslatok kidolgozását és segítsék elő az intézkedések végrehajtását.

Az e határozat végrehajtásáról szóló intézkedési tervét az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága 1972. október 13_i ülésén hagyta jóvá. Az intézkedési terv első része megyénk iparának főbb jellemzőit felisorolva, megállapítja* hogy az iparúnkban foglalkoztatottaknak alig néhány százaléka dolgozik olyan, 2000 főnél többet foglalkoztató nagyüzemben, amelynek csak egyetlen telephelye van. A szétszórt telephelyeken pedig, illetve a korszerű be’_ ső anyagmozgatáshoz alkalmatlan. zsúfolt és nem ipari célra létesült épületekben az átlagosnál jóval több dolgozót kell anyagmozgatással foglalkoztatni. Az ebből eredő gondok ösz- szefüggéseit kutatva, illetve az intézkedési terv megvalósulásának feltételeiről, megyénk iparának jelenéről, jövőjéről képet kapni — tettük fel kérdéseinket Baukó Mihálynak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének.

Kérdés: Számíthatunk-e valaha is arra, hogy megyénkben 2000-nél több dolgozót foglalkoztató nagyüzemek létesülnek, alakulnak ki? Ennek erőltetése helyett nem az a feladatunk inkább, hogy a középüzemeinket erősítsük, korszerűsítsük?

Felelet: Kétezer dolgozónál többet fogl'>1,'oztató nagyüzemünk kettő van. illetve másfél, mert szemben a Békéscsabai Kötöttárugyárral, a konzervgyárban csak a munkacsúcsok idején dolgom k kétezernél többen.

, Ilyen szempontból az Orosházi Üveggyár—-jöhet még majd számi tásba, de nem hiszem, hogy a kö_ ze’jövőben lesz ennél több nagyüzemünk. Hiszen me"”Ank ioar- szerkezete valóban a kis- és a középüzemekre énül. Ezen belül is az ioari szövetkezetok azok, amelvek jelentő.« hányadot képviselnek. Sainos, mint ismert, ezeknek egy része és a tanácsi iparvállalatok naevobb hányada nem a termelés céljára létesített ép .— .ekben tevékenvkedik De még ezen túl is, a tanácsi ipar van ro«s*mhí> ’ 1 cetben, mivel itt nagyobb a szétszórtság. Erre mi «em leilem-öhb, mint az, hogy üzemeinek, teleohe- lyeinek a száma több. mint 300. Ennek ellenére a cél mégis csak e kis- és középüzemek viszonyMegyénk iparának jelenéről,

jovojerol

r ■ ÁiSt i j

Beszélgetés Baukó Mihállyal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével

lagos koncentrációjának gyorsítása lehet.

Kérdés: Tekintettel iparunk Ön által ismertetett „áldatlan állapotára”, lehetséges-e egyáltalán a termelés színvonalát néhány éven belül emelni a megyénkben?

Felelet: Eredményekről már most is beszámolhatunk. Ezeket főleg az utóbbi években értük el. Korábban ugyanis az ipari termelést elsősorban a dolgozók létszámának növelésével fokozta a megye. Azt is majdnem kizárólagosan a hagyományosnak tekinthető élelmiszer-, a könnyű- és a szövetkezeti iparban. Lényegében ez a fejlesztési irány okozta a kialakult, viszonylag kedvezőt’en iparszerkezetet is, meg azt is, hogy a korábban alapított üzemek műszaki színvonala, a gyártmányok korszerűsége elmarad a követelményektől.

Mindezek ellenére áz ipartelepítés során létesített új üzemek technikai felszereltsége, gyártmánya és az alkalmazott technológia általában már korszerű.

További eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy szövetkezeteink 80 százaléka a végleges és korszerű telephelyen dolgozik, korszerű műszaki fe1 tételek mellett. Illetve azt is, hogy a tanácsi Ipar egyes ágazataiban is megindult a korszerűsödés: folyamat. így a Gyulai Kötőipari és az Orosházi Faipari Vállalatnál, de folyik a tanácsi nyomda korszerűsítése és a Gyulai Cementipari. Vállalat is új, korszerű telephelyre költözött.

Kérdés: A koncentrálódás folyamata — ha jól értelmezzük az előbbi szavakat —, ezek szerint mégsem elég gyors ahhoz, hogy orvosolhatná azokat a gondokat, amelyek a szétszórtság miatti crőelaprózásból erednek. Hiszen a megyei párt- bizottság intézkedési terve is további tartalékok után kutat,

amikor megállapítja, hogy nem tartja megfelelőnek — mert a lehetőségektől messze elmarad — a megye ipari üzemeinek közös fejlesztési törekvését. Ez igy természetesen eléggé általánosnak ható megfogalmazás. Együttműködésről beszélve, mégis megyénk mely vállalatai, üzemei jöhetnek szóba?

Felelet: A lehetőségek a koo- ■ perációra legelső sorban a köny- nyűiparban adottak megyénkben. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár kelmét állít elő. A Férfi Fehérneműgyár pedig alapanyagként kelmét használ fel. Talán nincs is szükség további magyarázatra. Megyénk vezetése támogatja is, ösztönzi is, a két vállalat együttműködését. A megyei iparfejlesztési alapból éppen ezért kapott a Kötöttáru- gyár 40, a Férfi Fehémeműgyár 6 és fél millió forintot. Ez utóbbi az idén már 214 tonna kötöttárugyári kelmét dolgoz fel. Megítélésünk szerint az optimális mennyiség azonban a 400 tonnánál kezdődik.

Tovább folytatva a sort, talán az sem ártana, ha a szövetkezeti ipar is keresné a megoldást ahhoz, hogy miként tudna a kelmefeldolgozás és értékesítés együttműködési láncolatába bekapcsolódni. Egy ilyen textilipari integráció elősegítené az üzemek szakosodását és biztosítaná, fokozná a Békés megyei termékek piacképességét is.

De ugyanígy adottak a lehetőségek az élelmiszer-gazdaságban is. Ezeket a lehetőségeket az üzemek, vállalatok, gazdaságok tobbé-kevésbé ki is használják. A konzervgyár, a hűtőház és a baromfifeldolgozó vállalat a munkacsúcsok idején összehangolja az áru fogadását és megegyeztek a nyersanyag, illetve a munkaerő szükség szerinti átcsoportosításában is. Ügy érzem, hogy az együttműködés további elmélyítése sem ütközne leküzdhetetlen akadályokba.

Export a BOV-tól

A BOV békéscsabai gyárában gyöngyösből exportot raknak. A gyár legnagyobb vevője Olaszország, ide szállítják a most ketrecbe rakott gyöngy tyúkokat. (Fotó: Demény)

Említést érdemel a gabonafelvásárló és az állami gazdaságok kialakulóban levő együttműködése is, a takarmánykeverők kihasználásában. A mezőgazdaságban egyébként talán a legerőltel- jesebb a kooperáció fejlődése. Elég csak azt venni, hogy 29 szakosított telepünknek 60 mezőgazdasági üzem a gazdája. Azután a kérdés kapcsán szólni kell a lakossági igények kielégítésére alakult olyan társulásokról is, mint a Sárrét, vagy a szervezés alatt álló Békéscsabai Tej- feldolgozó Társúlás, amelyhez több tsz, állami gazdaság, ÁFÉSZ és a tejipari vállalat is csatlakozik.

Ugyancsak az együttműködés szorgalmazására, elősegítésére telepítettük telekhatárosan Békéscsabán az északi ipartelepen a bútor-, a vas-, illetve az építőipari szövetkezetei is. Első lépésben csak a közművesítésük, az energiaellátásuk és az iparvágányuk a közös. A második lépést — félkész terméket előállítani és azt közösen összeszerelni — megtenni, már csak rajtuk múlik.

Kérdés: Az ipari kapacitások jobb kihasználására a megyei pártbizottság a koncentrálódási folyamat gyorsítását és az üzemek együttműködését — érthetően — még együtt is kevésnek ítéli meg. Intézkedési tervében ugyanis az áll, hogy az iparvállalatok vizsgálják meg annak lehetőségét, hogyan lehetne növelni a többműszakos munkarenddel üzemelő munkahelyek számát. A törekvés célja világos, hiszen hiába korszerű egy gép, ha azt nem megfelelően használják ki, esetleg megfizethetetlenül drágán termel. De van-e megyénkben kellő számú dolgozó, aki gyermeke óvodai, bölcsődei elhelyezése után, megfelelő anyagi ösztönzésre vállalja a több műszakot?

Felelet: A kérdés első felére annyit mondhatok, hogy nálunk a több, mint 60 ezer ipari foglalkoztatott mellett a mezőgazdaságban az összes keresők 43— 44 százaléka do1 gozik. Országosan ez az arány 25—27 százalék. Tartalékunk tehát van. Annak ellenére is, hogy a mező- gazdaságban dolgozók között nagyon sok az idős ember. Ami a kérdés másik részét illeti, el kell ismerni, hogy anyagi lehetőségeink a szociális létesítmények bővítésére ugyancsak korlátozottak. De még ezekhez is csak úgy teremthetünk alapot, ha a millió forintokba kertilő gének nem maradnak kihasználatlanul. Az ösztönzésről gondoskodni eddig az érintett. v£iiaia_ tok feladata.

Ott, ahol nagyon drága eszközökkel dolgoznak, minimálisan a két műszakot, az új fejlesztéseknél pedig a hármat kell bevezetni ahhoz, hogv életszínvo- nal-nolitikánk érvényesülhessen. Mindenki tudja, hogy csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Épp ezért nem maradhat az következmények nélkül, ami megyénkben is megtörtént, hogy egy nagy vállalatnál tíz millió forint értékű gép áll már két éve úgy becsomagolva, ahogy megvásárolták. ;

Békés megyében egyébként egyáltalán nem új dolog a több műszak. A há^om műszakot azonban — mint mondtam — elsősorban csak az új, korszerű üzemek és gépek „bírják el”. Ilyen az Orosházi Üveggyár, a

Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vál'alat új alagút-kemen- cés üzeme, de ilyenek a mező- gazdaság korszerű, szakosított állattenyésztő telepei is. Más kérdés aztán az. hogy az utóbbiak miatt a Gyulai Húsipari Vállalat is kénytelen volt nyújtott műszakot bevezetni. Van egy érdekesség is: A nyomdaipari vállalat párttagjai elhatározták^ hóm/ egy 30 millió forint értékű gépüket naponta négyszer hatórás műszakban „dolgoztatják”. A több műszak feltétlen hasznosságát egyébként a szövetkezetek is felismerték. Cél is, hogy a textilfeldolgozó szövetkezetek új - gépeiket mindenképpen legalább két műszakban üzemeltessék.

Kérdés: Mindazt, ami a több műszakról itt elhangzott, az intézkedési terv így összegzi: Az iparvállalatok kiemelten foglalkoznak a gazdaságos és korszerű kapacitások kihasználásának megszervezésével.

Ennek szó szerinti értelmezése nem vezet-e a lakossági érdekek háttérbe-szorulásához? Hiszen alapvető szükségletek kielégítését ide sorolva, a szolgáltatásokat is, esetleg éppen gazdaságtalanul üzemelő kapacitások biztosítják.

Felelet: Az idézet elsősorban az árutermelőkre vonatkozik. Itt is meg kell azonban vizsgálni, hogy a gazdaságtalan termelést, hogyan lehetne gazdaságossá tenni. Ha semmi mód nincs a gazdaságosság megteremtésére, de alapvető szükségleti cikkről van szó, magától értetődik, hogy mégis megkülönböztetett figyelmet kell rá fordítani. Ezt szolgálják a preferenciák is. A negyedik 5 éves tervben 56 millió forintot biztosít megyénk a lakossági szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére. Ezt az összeget a szolga'tatók árutermelésre nem használhatják fel. Nagyobb javulás természetesen ennek következtében csak a tervidőszak végére várható, de jelei az autó-, illetve a tartós fogyasztási cikkek javításában már tapasztalhatók, ugyanígy a vegy- tisztításban is, amely ma központi kérdés. Érthetetlen, hogy ennek ellenére két év óta áll kihasználatlanul mégis több, mint egymillió forint értékű két gyorstisztító gép is a megyében.

összegezve, megállapítható, hogy bár az utóbbi évben a közületi szolgáltatások értéke 22, a lakosságiaké pedig 9 százalékkal emelkedik, a színvonal még mindig nem kielégítő amiben az is közrejátszik, hogy a tanácsi vállalatok tevékenységében a lakossági szolgáltatások aránya a korábbi 5—6 százalékról indokolatlanul egy-két százalékra esett vissza.

Kérdés: Befejezésül arra szeretnénk választ kapni, hogy a most ismertetett gondokon, bajokon ki, vagy kik, és hogyan segíthetnek?

Felelet: Intézkedési tervünk a párt Politikai .Bizottságának határozata nyomán született. Végrehajtásának sikeréért csak az szavatol, ha a vállalati, üzemi pártszervek és pártszervezetek politikai munkával segítik a meglevő korszerű gépek és berendezések jobb kihasználását, az üzemen belüli munkaerőtartalékok feltárásával, ésszerű foglalkoztatásával. Vagyis azzal, ha eleget tesznek a tavaly novemberi — az üzem. és munkaszervezés állandó javítását előíró — párthatározatnak. Megyénk ipara ugyanis legkevesebb 20 százalékkal terme’hetne többet a je’enlegi évi 12 milliárd forintnál, a szervezésben rejlő tartalékok kiaknázásával — fejezte be a beszélgetést Baukó Mihály.

Kőváry E. Péter

3 mmmm

1972. DE^lttBEK 2