Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-05 / 262. szám
így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Nixon politikai bűvészmutatványa Aliét azzal kezdődött, hogy] a világnak mind a négy sarkán azt kérdezték az emberek: aláírják? Nem írják alá? Az előző hét közepén ugyanis megtudta az egész világ, hogy a párizsi bizalmas amerikai—vietnami tárgyalásokon már megszületett a megegyezés a vietnami fegyverszünetről és a politikai kérdések rendezésének mikéntjéről is. Csupán a megállapodás aláírása volt hátra. Az aláírási aktus eredeti dátuma szintén ismertté vált: Az elvi megegyezés értelmében október 31-én, kedden kellett volna az amerikai külügyminiszternek és a VDK külügyminiszterének aláírnia a történelmi jelentőségű okmányt. Amikor Hanoiban közzétették a megegyezés részleteit, nyilvánvalóan az is volt a VDK kormányának a szándéka, hogy biztosítsa az október 31-i aláírást. Joggal gyaníthatták Hanoiban, hogy a washingtoni vezetők nem fognak sietni az aláírással, hanem mint már annyiszor, újabb időhúzásba kezdenek. Sajnos, ez történt. Nixon elnök olyan ürügyekkel, hogy „még további részleteket kell tisztázni az aláírás előtt”, meg hogy „Thieu saigoni elnök kifogást emelt az aláírás ellen”, „kitért az elől, hogy létrejöjjön a megállapodás, és ennek következtében elhallgassanak a fegyverek”. Világos, hogy az elnök, aki egyben elnökjelölt is, a november 7-re kitűzött választás napja előtt politikai bűvészmutatvány segítségével akarta maga mellé állítani mind a vietnami agresz- szió helyeslőit, mind a háború amerikai ellenségeit. Az előbbieket meg akarta nyugtatni azzal, hogy az USA nem fogad el „akármilyen” békét és nem bocsátkozik bele „meggondolatlanul” a végső tárgyalásokba, az utóbbiaknak viszont azt mondhatta: „Valójában már kész a megállapodás, előbb-utóbb meg is lesz, de természetesen nem viselheti el, ha az elnökválasztás közeledtével akarnak rá nyomást gyakorolni...” Az aláírás elmaradt. Az ellenségeskedések tovább tartanak. Az amerikai légierő gépei folytatják a terrorbombázást. A délvietnami szabadságharcosok újabb hadműveletekbe kezdenek, hogy biztosítsák a már felszabadított területen uralmukat, a nép uralmát. Érthető ez, hiszen a közeljövőben mégis csak szükségszerűen megteremtendő fegyverszünet rögzíteni fogja Dél-Vietnam megoszlását a felszabadított területek és a sai- goni rezsim kezén maradt rész között. Ami magát az elnökválasztási küzdelmet illett, a kampány végén olyan képet festenék politikusok és publicisták, közvéleménykutató intézetek és hírügynökségek Amerikáról, hogy Richard Nixon újraválasztása 99 százalékig bizonyosra vehető. A demokrata párti McGovern „outsidar”-nak, esélytelen versenyzőnek minősül a helyzetképben — szerdán délben már többet fog tudni a világ ..: Észak-Amerika másik nagy országában e hét elején voltak parlamenti választások ég — ami meggondolásra késztethet azért az USA választási harcának kimenetelét illetően is — meglepetést hoztak, pierre Elliot Trudeau, az eddigi miniszterelnök, aki liberális pártjának abszolút többsége birtokában éveken át háborítatlanul kormányozhatott, előbbre hozta a választások esedékes időpontját, úgy hitte, hogy ez a maga és a pártja érdekeit szolgálja, abban reménykedett, hogy az eddigi abszolút többséget megtarthatja és további öt évig megmaradhat az ottawai kormánypalotában. Nem így lett. Trudeau pártja több mint 30 mandátumot vesztett és elvesztette még az egyszerű öbbségetl ia Az ellenzéki, ún. „haladó konzervatív” párttal, egyformán 109—109 képviselői helyet szerezve, holtversenybe került. A liberális párt kudarcát minden bizonnyal az okozta, hogy az utóbbi években Kanadában meg- növekedfeft a munkanélküliség, 'fellépett az infláció is, a Quebec tartományban lakó francia ajkú kanadaiak szeparatista szándéka szintén szilárdult, az USA gazdasági és pénzügyi nyomása pedig mindinkább ránehezedett az országra. A hét elején ismét feszültté vált a közel-keleti helyzet annak a látványos akciónak a nyomán, amelyet a „Fekete szeptember” fedőnevű szélsőséges arab szervezet emberei hajtottak végre, eltérítették a Lufthansa nyugatnémet légitársaság egyik menet- rendszerű utasszállító repülőgépét, majd közölték, hogy a gépet és az utasokat meg a legénységet túszoknak tekintik. Csak akkor szolgáltatják vissza a repülőt és csupán akkor nyerik vissza szabadságukat a pilóták és az utasok, ha a nyugatnémet hatóságok szabadon bocsátják, méghozzá az eltérített gépre tétetik fel a müncheni merénylet három életben maradt palesztin terroristáját, A bonni kormány rövid tárgyalás után úgy döntött, hogy eleget tesz a „Fekete szeptember” követelésének: Münchenből külön gép vitte az időköziben Zágrábban leszállt Lufthansa gépig a három kiszabadult arabot. A Boeing utána meg sem állt egy líbiai repülőtérig. Itt — ismerve a líbiai kormány élesen Izrael-ellenes magatartását — ..hősökként” fogadták az eltérítőket s a kisza- badítottakat. Az eset várható következményei nem maradtak el. Izrael — mintegy megtorlásul — újabb légitámadásokat intézett palesztin menekülttáborokban sejtett gerilla-csoportok ellen. Ezúttal Szíriái területen bombáztak sz izraeli felségjeles repülőgépek. Tel-Aviv-ban felvetették, hogy még Líbia elleni megtorló-akciót is tervbe vehetnek. Ugyanakkor a bonni kormány magatartása ellen is tiltakoztak az izraeli vezetők, a Tel Aviv-i nyugatnémet nagykövetség előtt pedig egymást érték a tüntetések. Természetesen Bonn és Tripoli viszonya is feszültté vált. A nyugatnémet kormány azonban nem kérte az arab terroristák kiadatását, mondván, hogy nincs kiadatási egyezmény a két ország között. Érdemes megjegyezni, hogy a világsajtó egy része azt feszegeti: a géprablás és a müncheni terroristák sza- badonbocsátása ‘ azzal a következménnyel is jár, hogy — elmarad a várt nagy per, a látványos bírósági eljárás, ahol bizonyítékok kerültek volna a világközvélemény elé, ahol tanúkat hallgattak volna ki és szembesítettek volna, ahol vád- és védőbeszédek hangzottak volna el. Az olimpia napjaiban az egész világot megi'ázó dráma így lezáratlanul ér véget. ChMéről annak nyomán kell még szót ejtenünk, hogy a hónapok óta folyó belpolitikai küzdelemben most új fordulat állt be: lemondott a Népi Egység kormánya, hogy lehetővé tegye Allende elnöknek a kabinéig új összetételében való megalakítását, három magasrangú katonatisztnek a kormányba való bevonásával. A hadsereg támogatását biztosíthatja ezáltal magának és a Népi Egység politikájának Allende elnök. A hadsereg lojalitására pedig változatlanul szükség van a reakció megújuló támadásainak visszaverésére. A népi hatalom kérdése a jövő év tavaszán — az j akkor esedékes választásokon I — kerülhet eldöntésre. A századik díszszemle Moszkvában Moszkva Bokor Pál, az MTI tudósítója írja: A szovjet főváros az Októberi Forradalom 55. évfordulója alkalmából ünnepi külsőt öltött. A főútvonalakon megjelentek a Szovjetunió és a köztársaságok lobogói és a sokmillió égőből álló lámpái üzérek, transzparensek és fénytablók. Az ünnepi díszkivilágítást — mint a lapok már előre közölték — november 6-án 5 óra 20 perckor kapcsolják be. Az idén a hétvégi pihenőnapok „beolvasztásával” összesen négynapos lesz az októberi ünnep, ezért a belkereskedelem és különösen az élelmiszerboltok nem csekély feladatot oldanak meg az ünnepi ellátás biztosításával. Az esti lapok részletes adatokat közölnek arról, hogy a nyolcmilliós metropolis lakossága hány tonna tortát, hány millió hektoliter pezsgőt, s hány millió szál friss virágot vásárol a családi asztalokra. A7 élelmiszer és iparcikkboltok egy része ezekben a napokban éjjel ll-ig tart nyitva, hogy az esti munkát végzőknek is ideje maradjon a bevásárlásra. Az emelkedett hangulatot a szornbatra virradó éjjel érkezett hideghullám sem hűtotte le. A mínusz 15—18 fok ugyan még itt is szokatlan november elején, de a következő napokra némi felmelegedést Ígért a meteorológia. A hivatalos ünnepségek színhelye a Kreml és a Vörös tér lesz, ahol 6-ám a központi emlékülést, 7-én pedig a díszszemlét és felvonulást tartják. A főváros helyőrségének csapatai az idén a szokásosnál is nagyobb szorgalommal készülődnek a szemlére, ugyanis ez lesz a győztes szocialista forradalom fegyveres erőinek századik díszszemléje. Az elsőt — mint a Pravda emlékeztet rá — 1918. május 1-én tartották. A lengyel államfő budapesti városnézésen Pénteken budapesti városnézésre kísérte kedves lengyel vendégünket, Henryk Jablonskí ál'amclnököt Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Képünkön a Halászbástyáról nézik a pesti panorámát. (MTI Fotó: Vigovszki felv. — KS) A négy nagyhatalom képviselője folytatta nyugat-berlini eszmecseréjét Berlin és Nyugat-Berlin Pinczési Pál, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunió berlini és az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bonni nagykövete szombaton délelőtt fél tizenegykor tovább folytatták eszmecseréjüket Nyugat-Berlinben, a volt Szövetséges Ellenőrző Ta- ! nács épületében a négy hatalom 1 jogairól és fele'ősségéről azzal kapcsolatban, hogy hamarosan sor kerülhet az NDK és az NSZK ENSZ-beli felvételére. Ez volt a négy nagykövet nyolcadik találkozója. A szombati megbeszélésen Mihail Jefremov, a Szovjetunió nagykövete elnökölt. Fél órával később, délelőtt tizenegykor dr. Michael Kohl és Egon Bahr államtitkárok az NDK fővárosában, a Miniszter- tanács épületében találkoztak egymással, hogy folytassák tárgyalásukat az NDK és az NSZK között felvetődő alapvető kérdések rendezéséről és más, kölcsöu. nös érdeklődésre számot tartó problémákról. Előzetesen szombat reggel Egon Bahr a három nyugati hatalom nagyköveteivel találkozott Nyugat-Berlinben és másfél órás megbeszélést folytatott velük. Ennek tartalmáról semmiféle jelentést nem adtak ki s egyik fél sem nyilatkozott róla. Berlini diplomáciai körök szerint az úgynevezett alapszerződést illetően a leglényegesebb, még .mindig vitatott probléma, hogy a nyugati fél a szerződés bevezető szövegébe még mindig bele akar erőszakolni egy később esedékes békeszerződésre való utalást, jóllehet erről sem a négy hatalom Nyugat-Berlinre vonatkozó korábbi egyezménye, sem az NDK és az NSZK első, immár érvénybe lépett állam- szerződése, a közlekedési szerződés sem utal. Ha ilyen utalás valóban bekerülne az alapszerződés szövegébe, ez visszalépés lenne a Szovjetunió és az NSZK, ill. Lengyelország és az NSZK között megkötött szerződéstől, továbbá a nyugat-berlini négyoldalú megál'apodástól, mivel ezek elismerték a jelenlegi realitásokat, beleértve a második világháború után kialakult európai határokat, tehát az NDK határait is. Most az alapszerződésben egy ilyen megjegyzés, amelyhez az NSZK még mindig ragaszkodik, viszonylagossá tenné a már említett szerződésekben és egyezményekben rögzített megállapítások értékét. A másik vitatott probléma: az NSZK valamilyen formában ha nem Is az alapszerződés szövegében, de legalábbis egyoldalú nyilatkozat alakjában — szeretné biztosítani. he->^ az pl« ződés megkötése után az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság között tető alá hozandó kulturális, sport- és környezetvédelmi, stb. szerződések érvényességét terjesszék ki Nyugat-Berlinre is. Vietnami harcok Dél-Vietnamban változatlan hevességgel folynak a harcok. Képünkön: bombák robbannak a stratégiai fontosságú 13-as számú útvonalon, 21 kilométerre Saigontól. Ebben a körzetben súlyos összecsapások voltak, (Telefotó — AP—MTI—KS) mmsms 2 1912. NOVEMBER 5.
