Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
Pártoktatás így is lehet tanulni (Tudósítónktól) A most folyó pártoktatási évadban a Békéscsabai Kötöttárugyárban, A vállalati gazdálkodás és a vállalati élet kérdései című tanfolyam hallgatói többnyire a gazdasági középvezető káderek közül kerültek kiválasztásra. A személyi összetétel a termelést közvetlenül irányító főművezetők és az eszmei irányításban érdekelt irodai dolgozók (osztályvezetők, csoportvezetők) szerencsés ötvözete. — Ennek a magasabb szintű tanfolyamnak egyik alapvető célja éppen az, hogy a tankönyvből elsajátított elméleti ismereteket átültessük a vállalat való életére — hangsúlyozta már az első előadáson Lovas Imre főkönyvelő, a szeminárium vezetője. — Az elméleti színvonal emelését célozza hogy a tanfolyam feldolgozandó ismeretanyagát, annak „menetrendjét” időben összekapcsoljuk a televízió hasonló tárgykörű előadás-sorozatával. Másrészt a kéthetenkénti konzultációk során ezt az ismeret- anyagot vállalati példáikkal, illusztrációkkal igyekszünk élővé tenni. Egyebek között az a célunk, hogy az eszmei irányítás eszközeit, az egyes gazdasági jelenségeket, azok változásának összefüggéseit vállalati konkrét adatokon keresztül ismertessük meg a termelést közvetlenül ■ irányító főüzemi középkáderekkel. Azt akarjuk, hogy ezek az elvtársak az itt szerzett ismereteket napi munkájukban értékesen hasznosítsák. A főművezetőik részéről már az első foglalkozásokon megnyilvánult az az igény, hogy — szavaikkal élve — az irodai eszmei irányítás közelebb kerüljön a közvetlen termelésirányításhoz. Vértezzék fel a főművezetőket olyan gyakorlati ismeretekkel, amelyeknek birtokában, a saját irányítási területükön ténylegesen és hasznosan gazdálkodhassanak, az össz-vállalati célkitűzések ér dekében. Ez okból az egyes foglalkozásokon kötetlen viták alakulnak ki, amelyeken közérthetően és vállalati példákkal érzékeltetik az egyes gazdasági jelenségek elvi és gyakorlati párhuzamait és összefüggéseit. Teret nyert az a kezdeményezés, amelynek mottója a reggeli krónika ismert motívuma: »Van kérdése? Tegye fel!” Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának elősegítésére most egy tízoldallas kis „vállalati brosúra” készült, amely a teljesség igénye nélkül ugyan, de igen szemléletesen mutatja be a vállalat alapvetően legfontosabb termelési-gazdálkodási adatait. A III. ötéves terv, illetve az új gazdaságirányítási rendszer eddigi időszakát felölelő tényadat-táblázatok, gra fikonok és a szöveges magyarázat szemléltetően mutatják be a vállalat gazdálkodásában fellelhető kedvező és kedvezőtlen összefüggéseket, irányzatokat. A vállalati hatékonyság és eredményesség körvonalazása érdekében helyet kapott e tájékoztatóban a meny- nyiségi termelés és a termelési érték összefüggése, az élő- és holtmunkával való gazdálkodás paramétereinek, indexeinek összefüggése csakúgy, mint az ezekhez kapcsolódó további gazdálkodási elemek (termelékenység, rezsiköltségek, kapacitás-kihasználás. stb.). összehasonlító grafikonok, diagrammok érzékeltetik a vállalatnak az Iparágban elfoglalt helyzetét az egyes gazdálkodási index-görbék tükrében. A szemináriumi foglalkozások hangulata, a vitákban való aktív részvétel azt bizonyítják, hogy a tanulásnak ez a módszere helyesnék bizonyul, s annak eredményessége feltehetően a távlati tényleges gazdálkodásban Is érezteti majd kedvező hatását. Kazár Mátyás Gyermek- és ifjúságvédelmi ankét Békéscsabán A békéscsabai városi tanács művelődésügyi osztálya és ifjúságvédelmi albizottsága november 28-án Békéscsabán a város" tanács nagytermében előadói konferenciát, ifjúságvédelmi an- kétot rendezett. A tanácskozást Babák György, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Kökényesi Tibor, a művelődésügyi osztály főelőadója tájékoztatta a résztvevőket az üzemi és vállalati ifjúságvédelmi helyzetről. Többek között elmondotta,, hogy 58 békéscsabai üzembe ég vállalathoz küldtek ki felmérő lapokat, melyeken választ kértek az ifjúsági munkáról. A tapasztalat az, hogy ahol megalakult e^ a bizottság, ott konkrét intézkedések is születtek a fiatalok védelmére, szórakozásuk, munkájuk megköny- nyítésére. Különösein szép példája van ennek a felvonó gyárban, ahol például az ifjúsági szocialista brigád foglalkozik a veszélyeztetett fiatalkorúakkal. Hasonlóan jól dolgoznak a Tégla. és Cserépipari Vállalatnál, a Konzervgyárban, a BARNE- VÁL-nál, valamint a Gabonafelvásárló Vállalatnál. Több helyen a fiatalok részére klubokat is létrehoztak. 4 mm 1972. NOVEMBER 30. A tájékoztató után Bemcsik Endre, a szarvasi Óvónőképző Intézet helyettes igazgatója igen hasznos és érdekes előadást tartott A személyiség megismerése és formálásának lehetőségei címmel. A résztvevők választ kaptak olyan kérdésekre, hogy a fiatalkorú bűnözésnek mik ai kiváltó okai, hogyan lehetséges, hogy vannak ideges, lelkisérütt gyermekek és öngyilkos fiatalok is. Szó volt arról is, miért tartoznak a veszélyeztetett gyermekek közé a testi hibásak, a gyengelátású, sőt a vöröshajú gyermekek. Ezután Miklya Béla hivatásos pártfogó tartott tájékoztatást a város üzemeiben és vállalatainál folyó munkáról. K. J. Meddig bujkálhatnak? Ügy illenék, ha az átlag állampolgár nem is, de legalább a jogot tanult ismerje államunk törvényeit. A kezdő mondat szerint feltételezni lehet, hogy jogi egyetemeinken rossz az oktatás, pedig nem erről van szó. A jogot azok számára, akik doktoráltak ebből, nagyon egyértelműen oktatják egyetemeinken. Ezek szerint mégis miért a feltételezés a gondolat indításánál? A magyarázatot meg lehet találni a Békéscsabai Városi Tanács pénzügyi és adóügyi osztályánál. csoportjánál. Arról van szó, hogy a megye- székhelyen az utóbbi években — közterületeken — egymás után számos gépkocsiszín, vagyis garázs épült. Ez eddij rendjén is lenne, hiszen a gépkocsitulajdonosoknak és az országnak is jó, ha minél több gépjármű kerül védett helyre. A garázsok építői, építtetői közt van néhány állami-, párt-, üzemi-, szövetkezeti alkalmazott,! ifjúsági vezető és újságíró is. ' Ml lehet az oka, hogy megfeledkeztek a törvényben rögzített kötelességükről? Lehetséges, hogy feledékenységük együtt nő Igényeik kielégítésével? Ha így van, akkor is furcsának tartjuk, hogy jónéhá- nyan, még jogászok Is, egyéni érdekek miatt kijátsszák, vagy legalábbis igyekeznek kijátszani — és eddig sikerrel — törvényeinket. Érthetetlen, és azt hisszük nemcsak számunkra. hogyha volt pénzük gépkocsivásárlásra és sok tízezer forintot költöttek rá. miért nincs évi 280 forintjuk garázsadóra és évi 81 forintjuk községiéjlt'Sitési hozzá á ulásra? Példának említjük a Kulich Gyula, az Achim L. András. a Tolnai utcai vagy a Bánszki utcai lakótelepeken épült garázsok tulajdonosait — tisztelet a kivételnek —, ak!k 1971. szeptemberében már tulajdonosai voltak az építményeknek és azokban a gépkocsijaikat is elhelyezték. ám az építmények has nálatbavé e'ét beje'.eníc 1 az illetékes hatóságoknak elmulasztották. Valahogy olyan formán jártak el, hogy a kiskapu, pontosabban szólva a garázskapu kilincsét megfogták és ki is nyitották, de gyorsan be is csukták, nehogy rájöjjenek maguk is birtokos voltukra. Az előző bekezdésekből egyértelműen következik az is, hogy az épületek után— hangsúlyozni kívánjuk közterületen épüllek — nem adóznak. Jogi nyelven fogalmazva ezek az állampolgárok két rendbeli szabálysértők. Egyrészt pénzügyi szabálysértők, mivel az 1971. július 1-e után épült és haszná'atba vett garázsokért semmilyen kedvezmény nem illeti őket, másrészt az építésügyi szabályok sértői, mivel nem jelentették az illetékes — vagyis a városi építésügyi hatóságnak — a gépkocsi színek használatba vételét. Egyelőre ezek az emberek a kiskaput megtalálták. Most már csak egy kérdés maradt: a kiskapu nyitogatása után meddig bujkálhatnak a jogszabályokat ismerők a uaragrafus csavart kulcsa körül? Botyánszki János Milyen változások lesznek 1973. január l-ével a nyogdíjszabályokban 7. A NYUGDÍJ ÚJBÓLI MEGÁLLAPÍTÁSA 3« HÓNAPI KERESET ALAPJÁN. A dolgozók társadalombiztosítási, nyugdíjáról szóló szabályok szerint a nyugdíjuk megállapítását követően munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjasok kérhetik nyugdíjuk újabb megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 38 hónapra munkabért kaptak. Ilyen lehetőség a termelőszövetkezeti nyugdíjasokra a jelenlegi szabályok szerint — nem állott fenn, sem akkor, ha öregségi nyugdíjuk megállapítása után munkaviszonyba léptek, sem pedig akkor, h^ termelőszövetkezeti tagként dolgoztak tovább. AZ .ÜJ SZABÁLYOK lehetővé teszik, hogy a termei lőszövetkezeti öregségi nyugdíjasok kérhetik öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapon át akár munkaviszonyban, akár termelőszövetkezeti tagként tovább' dolgoznak. A nyugdíj újbóli megállapítása az utolsó 36 hónapi kereset alapján a termelőszövetkezeti nyugdíj- rendszer szabályai szerint történik. Azok a termelőszövetkezeti tagok is kérhetik termelőszövetkezeti tagként szerzett 36 nyugdíj- hónap alatt elért jövedelmük alapján öregségi nyugdíjuk új bóli megállapítását, akik a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok szerint megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek. Az; újbóli megállapításra a termelőszövetkezeti tagokra előírt öregségi korhatár (férfiaknál a 65., nőknél a 60. életév) elérése után kerülhet sor, .mivel aZ újbóli megállapítás ebben az esetben is a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Az öregségi nyugdíj összegének újbóli megállapítása nem függ attól. hogy a feltételként előírt 36 hónap alatt az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt-e vagy gém. HA A NYUGDÍJ x NEM SZÜNETEL... Ha az öregségi nyugdíj folyósítása a nyugdíjazás után szerzett nyugdíjévek alatt nem szünetelt, az öregségi nyugdíjat az utolsó 36 hónap alatt elért kereset (munkabér, illetőleg jö vedelem) alapján, de csak a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjevek figyelemWétplével álla pítják meg. HA A NYUGDÍJ SZÜNETEL... Haf azonban az öregségi nyugdíjas öregségi nyugdíjának megállapítása után olyan nyugdíjévét. szerzett. amely alatt a nyugdíjának a folyósítása szünetelt, ,ezt a nyugdíjévét a nyugdíjazásig szerzett időhöz hozzászámítják, és az egybeszámított nyu-díjévek figyelembevéte’évei állapítják meg az utolsó 36 havi kereset alapján az öregségi — Alkatrészek bontásból személy-, tehergépkocsikhoz, dömperekhez, vontatókhoz, pótkocsikhoz, fődarabok, alkatrészek, karosszéria Warszawához, komplett dömperek, pótkocsik, GAZ 51-es most KAPHATOK! — Vásárolunk: elfekvő és típuson kívüli űj gépjármű-alkatrészeket és fődarabokat, megegyezéses áron. Komplett járműveket. Karambolos kocsikat. Használt motorokat, egyes személy- és tehergépkocsi típusokhoá* napi áron. E heti ajánlatunk: — Személygépkocsikhoz autófelszerelési, autóápolási eikkek, pótalkatrészek és autóionizátorok.- Zsiguli gépkocsikba üzemanvag-töltőnyílásra zárszerelés. Rádióbeszerelés * helyszínen. — Felújított Csepel 450-es billenős tehergépkocsi cserével és csere nélkül, különböző típusú használt tehergépkocsikat, ZIL 130-as fődarabok raktárról, bizományi értékesítései vállaljuk. AFIT XIII. sz. Autójavító Vállalat Vállalkozási és Kereskedelmi o. DEBRECEN Balmazújvárosi út. 14. az. Telefon: 12—633 nyugdíj összegét. Például: ±970. december 31- édg munkaviszonyban állt kőműves részére 26 évi szolgálati idő figyelembevételével havi z 000.— Ft munkabérátlag alapján 1971. január 1-étől a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint öregségi nyugdijat állapítottak meg. A nyugdíj megállapítása a dolgozó 62. életévének betöltése után történt Az öregségi nyugdíj a munkabérátlag 50 %- ának megfelelő törzsnyugdijbol, vagyis 1 000.— Ft összegű törzsnyugdíjból, és a 26 évi szolgálati idejére tekintettel, a törzsr nyugdíj 26 százalékát kitevő, vagyis havi 260.— Ft összegű nyugdíjkiegészítésből tevődik össze, amelyhez — a nyugellátások évi rendszeres emeléséről szóló szabályok szerint — a nyugdíj 2 %-ának megfelelő összeg jár. 1971-ben tehát e nyugdíjast 1 285.— Ft összegű öregségi nyugdíj illette meg. Ez a nyugdíj 1972-ben az újabb 2 %-os emeléssel 1 311.— Ft-ra, 1973-ban pedig 1 337.— Ft.-ra emelkedik. A nyugdíjas 1973. január 1-én termelőszövetkezetbe lép be, és a közös munkában való részvétellel 3 éven át vagyis 197o. december 31-éig 36 nyugdíjhóna- pot szerez. Mivel a termelőszövetkezetben is, mint kőműves dolgozott vagyis fizikai munkát végzett; öregségi nyugdija a termelőszövetkezettől járó személyi jövedelmére tekintet nélkül megillette. A nyugdíjas az öregségi nyugdíj folyósításár nak a szüneteltetését nem kérte. A 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmének átlaga havi 3 000.— Ft. Ez a nyugdíjas 1976. január 1-étől kérheti a havi 3 000.— Ft összegű jövedelemátlag figyelembevételével a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint az öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását. Mivel a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíj hónap alatt nyugdíjának folyósítása nem szünetelt, ezt a 36 nyugdíjhónapot, vagyis 3 nyugdíjévét a nyugdíjazásáig szerzett 26 évi szolgálati idejéhez nem lehel, hozzászámítani. Nyugdíjának az összege tehát a következőképpen alakul: a 26 figyelembe vehető év alapján öregségi nyugdíjként az utolsó 36 havi jövedelme átlagának, a havi 3 000.— Ft-nak 64 %-a jár, vagyis 1 920.— Ft, amely a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint 2 %-kaL, vagyis 38.— Ft-tal 1958.— Ft-ra emelkedik. Ha ez a nyugdíjas 1973. január 1-től az öregségi nyugdíj ár nak a szüneteltetését kémé, a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónapját, vagyis 3 nyugdíjévét, a 26 évi szolgálati időhöz hozzá lehet számítani, így nyugdíja összegét a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjszabályok szerint havi 3 000.— Ft átlagjövedelem és 29 nyugdíjév alapján az átlag- jövedelem 67 %-ában, vagyis havi 2 010.— Ft-ban, illetőleg ennek 2 %-kal, vagyis 40.— Ft- tal felemelt összegében állapítanák meg, és így 1976-ban, 2 050.— Ft összegű öregségi nyugdíjat kaphat. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán
