Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

Petőfi példája KISZ vezetőképző tanfolyam. Az utolsó napon. A résztvevő fiatalok valamennyien üzemi, hivatali ifjúsági vezetők. Egy Petőfi emlékműsort mutatnak be a költő születése 150. évfordu­lójának tiszteletére. A nézők mind a tanfolyam hallgatói Mi. előtt elcsendesednek, valaki fél­hangosan mondja: kezdjétek, hadd aludjunk! Amolyan ka­masz kiszólás, nem kell komo­lyan venni. Annál is inkább, mert már az első szavak, gon­dolatok elhangzása után feszült figyelem terpeszkedik a terem­re. „1822 Szilveszter éjjele... A 31 éves Széchenyi István né­hány szót jegyez naplójába a ló- tenyésztésről és arra gondol: jövőre talán sikerül a futtatá­sokra vonatkozó terveit megva­lósítania... Kossuth Lajos, a 20 éves pesti jurátus töprengve emeli tekintetét a láncos órára, amelyen a mutató feltartóztat­hatatlanul ballag az ismeretlen jövő felé... A görbéi kastély vendégseregében pezsgő remé­nyekkel emeli koccintásra po­harát a 22 éves Vörösmarty Mi­hály ... Egy rozzant szalontai parasztkunyhóban halovány, ko­raérett ötéves fiúcska alszik a szalmazsákon: a kis Arany Já­nos, s valahol Igrivcben, nagy­apóék viskójában egy másik öt­éves árva gyerek alszik: Tompa Mihály... ”■ Elgondolkodtató így együtt ez az amúgy egészen természetes dolog. Induló életek, melyekről kezdetben nem tudni semmit, aztán hirtelen meglódulnak és egyszerre ismeri, csodálja őket a világ. A teremben ülők arcá­ról valami ilyesmit olvasok. Ar­ra ,hogy mivé leszünk ifjú éve­ink után, előre nehéz lenne vá­laszolni, de könnyebb a lehe­tőségeinkről és az akaratról be­szélni. Vajon elmondhatják-e ma­gukról ezek az ifjúsági vezetők, vagy napjaink fiataljainak több­sége, hogy élnek a társadalom biztosította lehetőségekkel, hogy kihasználják azokat a maguk és mások javára? Az igaz, hogy nem születhet mindenki Petőfinek, de legalább ennyire igaz, hogy az akkori Pe­tőfik a körülményeket is magák voltak kénytelenek megteremte­ni. így nem pusztán tehetségük, de küzdelmük, akaratuk által válhattak, halhatatlanokká. Pe­tőfi a nyomorral küszködik, vándortársulattal barangolja be a. országot száz-, meg százmér- földes gyalogutakon. Gyalog megy Pestre télen, versei meg­jelenése után tajtékzó ellensé­gekkel kell szembeszáilnia, de polcán gyűlnek a könyvek, fá­radhatatlanul írja verseit, gon­dolatait. öt nyelven olvas, po­litikailag iskolázott, kora társa- da1mi kérdéseiben járatos... Most, amikor mindezeket csu­pán akarni kell, amikor könyv­tárak, múzeumok, színházak, mozik', ifjúsági és művelődési házak programjai, televízió, rá­dió, ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok, egészen olcsó könyvek, több száz folyóirat és napilap — mind rendelkezésre áll a tudás, a műveltség gyara­pításához. élnek-e eléggé ezek­kel a lehetőségekkel fiataljaink? A tudás nemcsak az iskolaoad- ban és az egyetemen szerezhető meg. Aki igazán sokat akar tud­ni. annak semmi esetre sem csak ott .hanem a mindennapokon, lépést tartva a fejlődéssel, a tör­ténelemmel. Petőfi évforduló. Sokan meg­kérdezik most. mit mond a má­nak Petőfi? Mi köze a mához az ő fórradalmiságának? A választ már ez a műsor is megadta: Pe­tőfi a tudás, az alkotómunka, a mindig előrehaladás szenvedé­lyes szeretetének példáját adja a mai ifjúságnak, de ezt adja majd az utánunk következő nemzedékeknek is. Ebben rejlik forradalmisága. Csak az ilyen tudásvágy, az alkotó'cselekvés adhatja korunk forradalmi romantikáját! Ezt mondja ifjúságunknak ma Petőfi Sándor. Réthy István A fogászati vetélkedőben az l<es számú általános iskola, csapata győzött Vasárnap, november 26-án, Békéscsabán, az Ifjúsági és Üt- tcrőházban rendezték meg az úttörők részére a MENCS szer­vezésében a fogászati vetélke­dőt. összesen 150 úttörő vett részt, s közülük 60 versenyző lé­pett fel a vetélkedőn. A gyere­kek jól felkészültek és a vidá- dám vetélkedő, sok szórakozást is jelentett nekik. Különösen érdekes volt a répaevési ver­seny. A zsűri almákkal ponto­zott, — ahány pont, annyi alma. Ennek érdekesrége viszont az volt, hogy egyik-másik pajtás megfeledkezett magáról és meg­ette a pontokat, vagyis az al­mát. A versenyben a győztes az 1-es számú Általános Iskola csapata lett, az első' és második helyezést ők vitték el, jutalmuk asztali futball volt A harmadik helyezett az 5-ös számú Álta­lános Iskola, a negyedik pedig a 9-es számú iskola lett. A ve­télkedőn sok vidám percet szerzett Gazsi Endre játékveze­tő, aki most is, mint már szám­talanszor, jó ötleteivel, kedves összekötő szöveggel tette színes­sé a rendezvényt. Mit kell tudni a világ sajtójáról? A Kossuth Könyvkiadó Mit kell tudni...? sorozatának új da­rabja csaknem háromszáz olda­lon foglalkozik a világ sajtójá­nak fejlődésével és jelenlegi helyzetével. Az első fejezet a sajtó történetébe ad betekintést a rabszolgatartó társadalomtól a huszadik századig, a második néhány nagy hírszolgálati iro­dát — a TASZSZ-t, a Rautert többek között — és világlapot — mint az A1 Ahram, a L’Hu- manité, a Pravda, a New York Times — mutat be. A harmadik fejezetből megtudhatjuk az egyes országok sajtójának dióhéj-törté­netét és megismerhetjük jelen­legi napi-, heti és havilapjai­kat, folyóirataikat .— egyebek mellett Űj-Zéland legfontosabb újságjait, az Egyesült Államok­ban megjelenő magyar újságok közül néhányat, azt hogy a VDK hírügynöksége 1945-ben alakult s hogy a Pravda és az Izvesz­tyija napi példányszáma meg­haladja a kilencmilliót. Az utolsó fejezet a magyar sajtó történetével foglalkozik az 1587-es első nyomtatott újságle- véltő’. a reformkor sajtóküzdel­mein át az illegális kommunis­ta sajtó harcaiig s mai lapkiadá­sunkig, majd részletesen bemu­tatja a legfontosabb napi és he­tilapokat, folyóiratokat, végeze­tül rövid összefog1 alást ad a me­gyei újságokról és a kisebb példányszámban megjelenő or­szágos lapokról. SO éves a Szovjetunió Sasok hazája - Azerbajdzsán Olajkutak tornyai a Kaspi-tengeren. Azerbajdzsán, az olaj, a vegy­ipar, a korszerű ipar országa. Ugyanakkor csodálatosan gaz­dag természeti szépségekben. Felsorolni sem lehet, hogy mi­lyen gazdag köztársaságunk, és milyen hatalmas eredményeket ért el az azerbajdzsáni nép — írja Dzsamil Alibekov azerbajd­zsáni író A Kaukázust régóta a sasok hazájának nevezik. Az itt élő, erős bátor, büszke emberek mi­att. Érdekes, hogy a köztársaság határai valóban egy renülő sas­ra emlékeztetnek. A Nagornüj- parkbó] lenézve az éijeli fénv- ben úszó Bakura, olyan csodá­latos hajónak tűnik a város, mely éppen most vetett horgonyt a kék tengeren. Baku' legszebb dísze talán az olajfúró-tornyok erdeje. A köz­társaság lakói nemrég ünnepel­ték az Apseroni-félszigeten 100 évvel ezelőtt felállított első olajkút működésének megnyi­tását. Emlékszünk egy másik, sokkal közelebbi dátumra is, az első tengeri olajkút felavatásá­ra, mely Nyeftyannüje Kam- nyiban a szárazföldtől 100 kilo­méternyire lévő olajvárosban van. ^ 1 . A tengeri olajbányászok e városa még nagyon fiatal. 1949- ben kezdték építeni. Kortársa­ink, a munkáséletet akkor kez­dő fiatalok jól emlékeznek még, hogyan jelent meg a Kaszpi- tenger hullámain egy új, acél­állványokra épült város. Az egyedülálló város kelet­kezésének romantikus történe­téről, poémák, regények, fil­mek készültek. Mihail Kave- rocskin, egy maroknyi bátor emberrel hét félig elsüllyesztett régi hajón kísérleti fúrásokat végzett a tengeren. Később meg­érkeztek az állványépítők. A tenger hullámai között acélszi­getek keletkeztek, fgy alapítot­ták meg Nyeftyannüje Kam- nyit. Vasra épült utcáinak hosz- szúsága ma eléri a 200 km-t. Az azerbajdzsáni olaj 60 száza­lékát a tengeri fúrótornyok ad­ják. A bakui olajkutatók eljutot­tak a Kaszpi-tenger keleti part­jára is. Türkménia határánál most épül az újabb tengeri olajváros. Cseleken. A Kaszpi- tenger olajkutatási munkák ve­zetője Mihail Kaverocskin egy­kori társa, a Szocialista Munka Hőse, Kurbán Abbaszov. Azerbajdzsán történetének sok nagyszerű lapja függ össze az olaj történetével. Gazdasági életünk alapja ez az értékes ásványi kincs. A gyógyszertől a műtrágyáig, a szintetikus kau- csuktól a gépkocsiabroncsig sok minden készül olajból és gázból. Mégsem ez a köztársa­ság egyetlen ipari terméke. A szovjethatalom előtt az Azerbajdzsánban készült ipari termékek 95 százaléka Baku ne­véhez fűződik. Ma a köztársa­ságban a korábbi kis falvak és lakat1 an ■ sztyeooe hellén 57 új, felett ipari város működik. Azerbajdzsán ugyanakkor ter­mészeti szépségekben is gaz­dag. Elegendő megemlítenem Lenkorányt, az azerbajdzsáni tea fővárosát. Itt található a j világ egyik leghíresebb madár- i kereskedése, a Kizil—A<?acsi természet védelmi terület, ahová minden ősszel madarak milliói érkeznek téli pihenőre. Nem­csak az enyhe időjárás, de a bőséges táplálék is vonza őket. A Kaszpi-tenger igen gazdag halban. Itt termelik a világ legtöbb kaviáriát. A Kasztá- tengerben élő fókák bőre két­szer olyan értékes, mint a hí­res karakul-prém. Azerbajdzsánban sok fiatal­ember él. Az 1970-es népszám­lálás adatai szerint a köztársa­ság lakóinak több mint fele 30 éven aluli. Ugyanakkor itt él a világ legöregebb embere, a 166 éves Sirali Miszlimov. A lenkorányi hegyekről le­ereszkedve gyapotültetvényeket, észak felé almakerteket látunk. Nem lehet felsorolni Azer­bajdzsán minden gazdagságát melyet a térképen kis helyet elfoglaló ország szorgos mun­kájával elért. I Syapoiszürct a Szaljanszkij- körzet egyik állami gazdaságában.

Next

/
Thumbnails
Contents