Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-28 / 280. szám
Petőfi példája KISZ vezetőképző tanfolyam. Az utolsó napon. A résztvevő fiatalok valamennyien üzemi, hivatali ifjúsági vezetők. Egy Petőfi emlékműsort mutatnak be a költő születése 150. évfordulójának tiszteletére. A nézők mind a tanfolyam hallgatói Mi. előtt elcsendesednek, valaki félhangosan mondja: kezdjétek, hadd aludjunk! Amolyan kamasz kiszólás, nem kell komolyan venni. Annál is inkább, mert már az első szavak, gondolatok elhangzása után feszült figyelem terpeszkedik a teremre. „1822 Szilveszter éjjele... A 31 éves Széchenyi István néhány szót jegyez naplójába a ló- tenyésztésről és arra gondol: jövőre talán sikerül a futtatásokra vonatkozó terveit megvalósítania... Kossuth Lajos, a 20 éves pesti jurátus töprengve emeli tekintetét a láncos órára, amelyen a mutató feltartóztathatatlanul ballag az ismeretlen jövő felé... A görbéi kastély vendégseregében pezsgő reményekkel emeli koccintásra poharát a 22 éves Vörösmarty Mihály ... Egy rozzant szalontai parasztkunyhóban halovány, koraérett ötéves fiúcska alszik a szalmazsákon: a kis Arany János, s valahol Igrivcben, nagyapóék viskójában egy másik ötéves árva gyerek alszik: Tompa Mihály... ”■ Elgondolkodtató így együtt ez az amúgy egészen természetes dolog. Induló életek, melyekről kezdetben nem tudni semmit, aztán hirtelen meglódulnak és egyszerre ismeri, csodálja őket a világ. A teremben ülők arcáról valami ilyesmit olvasok. Arra ,hogy mivé leszünk ifjú éveink után, előre nehéz lenne válaszolni, de könnyebb a lehetőségeinkről és az akaratról beszélni. Vajon elmondhatják-e magukról ezek az ifjúsági vezetők, vagy napjaink fiataljainak többsége, hogy élnek a társadalom biztosította lehetőségekkel, hogy kihasználják azokat a maguk és mások javára? Az igaz, hogy nem születhet mindenki Petőfinek, de legalább ennyire igaz, hogy az akkori Petőfik a körülményeket is magák voltak kénytelenek megteremteni. így nem pusztán tehetségük, de küzdelmük, akaratuk által válhattak, halhatatlanokká. Petőfi a nyomorral küszködik, vándortársulattal barangolja be a. országot száz-, meg százmér- földes gyalogutakon. Gyalog megy Pestre télen, versei megjelenése után tajtékzó ellenségekkel kell szembeszáilnia, de polcán gyűlnek a könyvek, fáradhatatlanul írja verseit, gondolatait. öt nyelven olvas, politikailag iskolázott, kora társa- da1mi kérdéseiben járatos... Most, amikor mindezeket csupán akarni kell, amikor könyvtárak, múzeumok, színházak, mozik', ifjúsági és művelődési házak programjai, televízió, rádió, ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok, egészen olcsó könyvek, több száz folyóirat és napilap — mind rendelkezésre áll a tudás, a műveltség gyarapításához. élnek-e eléggé ezekkel a lehetőségekkel fiataljaink? A tudás nemcsak az iskolaoad- ban és az egyetemen szerezhető meg. Aki igazán sokat akar tudni. annak semmi esetre sem csak ott .hanem a mindennapokon, lépést tartva a fejlődéssel, a történelemmel. Petőfi évforduló. Sokan megkérdezik most. mit mond a mának Petőfi? Mi köze a mához az ő fórradalmiságának? A választ már ez a műsor is megadta: Petőfi a tudás, az alkotómunka, a mindig előrehaladás szenvedélyes szeretetének példáját adja a mai ifjúságnak, de ezt adja majd az utánunk következő nemzedékeknek is. Ebben rejlik forradalmisága. Csak az ilyen tudásvágy, az alkotó'cselekvés adhatja korunk forradalmi romantikáját! Ezt mondja ifjúságunknak ma Petőfi Sándor. Réthy István A fogászati vetélkedőben az l<es számú általános iskola, csapata győzött Vasárnap, november 26-án, Békéscsabán, az Ifjúsági és Üt- tcrőházban rendezték meg az úttörők részére a MENCS szervezésében a fogászati vetélkedőt. összesen 150 úttörő vett részt, s közülük 60 versenyző lépett fel a vetélkedőn. A gyerekek jól felkészültek és a vidá- dám vetélkedő, sok szórakozást is jelentett nekik. Különösen érdekes volt a répaevési verseny. A zsűri almákkal pontozott, — ahány pont, annyi alma. Ennek érdekesrége viszont az volt, hogy egyik-másik pajtás megfeledkezett magáról és megette a pontokat, vagyis az almát. A versenyben a győztes az 1-es számú Általános Iskola csapata lett, az első' és második helyezést ők vitték el, jutalmuk asztali futball volt A harmadik helyezett az 5-ös számú Általános Iskola, a negyedik pedig a 9-es számú iskola lett. A vetélkedőn sok vidám percet szerzett Gazsi Endre játékvezető, aki most is, mint már számtalanszor, jó ötleteivel, kedves összekötő szöveggel tette színessé a rendezvényt. Mit kell tudni a világ sajtójáról? A Kossuth Könyvkiadó Mit kell tudni...? sorozatának új darabja csaknem háromszáz oldalon foglalkozik a világ sajtójának fejlődésével és jelenlegi helyzetével. Az első fejezet a sajtó történetébe ad betekintést a rabszolgatartó társadalomtól a huszadik századig, a második néhány nagy hírszolgálati irodát — a TASZSZ-t, a Rautert többek között — és világlapot — mint az A1 Ahram, a L’Hu- manité, a Pravda, a New York Times — mutat be. A harmadik fejezetből megtudhatjuk az egyes országok sajtójának dióhéj-történetét és megismerhetjük jelenlegi napi-, heti és havilapjaikat, folyóirataikat .— egyebek mellett Űj-Zéland legfontosabb újságjait, az Egyesült Államokban megjelenő magyar újságok közül néhányat, azt hogy a VDK hírügynöksége 1945-ben alakult s hogy a Pravda és az Izvesztyija napi példányszáma meghaladja a kilencmilliót. Az utolsó fejezet a magyar sajtó történetével foglalkozik az 1587-es első nyomtatott újságle- véltő’. a reformkor sajtóküzdelmein át az illegális kommunista sajtó harcaiig s mai lapkiadásunkig, majd részletesen bemutatja a legfontosabb napi és hetilapokat, folyóiratokat, végezetül rövid összefog1 alást ad a megyei újságokról és a kisebb példányszámban megjelenő országos lapokról. SO éves a Szovjetunió Sasok hazája - Azerbajdzsán Olajkutak tornyai a Kaspi-tengeren. Azerbajdzsán, az olaj, a vegyipar, a korszerű ipar országa. Ugyanakkor csodálatosan gazdag természeti szépségekben. Felsorolni sem lehet, hogy milyen gazdag köztársaságunk, és milyen hatalmas eredményeket ért el az azerbajdzsáni nép — írja Dzsamil Alibekov azerbajdzsáni író A Kaukázust régóta a sasok hazájának nevezik. Az itt élő, erős bátor, büszke emberek miatt. Érdekes, hogy a köztársaság határai valóban egy renülő sasra emlékeztetnek. A Nagornüj- parkbó] lenézve az éijeli fénv- ben úszó Bakura, olyan csodálatos hajónak tűnik a város, mely éppen most vetett horgonyt a kék tengeren. Baku' legszebb dísze talán az olajfúró-tornyok erdeje. A köztársaság lakói nemrég ünnepelték az Apseroni-félszigeten 100 évvel ezelőtt felállított első olajkút működésének megnyitását. Emlékszünk egy másik, sokkal közelebbi dátumra is, az első tengeri olajkút felavatására, mely Nyeftyannüje Kam- nyiban a szárazföldtől 100 kilométernyire lévő olajvárosban van. ^ 1 . A tengeri olajbányászok e városa még nagyon fiatal. 1949- ben kezdték építeni. Kortársaink, a munkáséletet akkor kezdő fiatalok jól emlékeznek még, hogyan jelent meg a Kaszpi- tenger hullámain egy új, acélállványokra épült város. Az egyedülálló város keletkezésének romantikus történetéről, poémák, regények, filmek készültek. Mihail Kave- rocskin, egy maroknyi bátor emberrel hét félig elsüllyesztett régi hajón kísérleti fúrásokat végzett a tengeren. Később megérkeztek az állványépítők. A tenger hullámai között acélszigetek keletkeztek, fgy alapították meg Nyeftyannüje Kam- nyit. Vasra épült utcáinak hosz- szúsága ma eléri a 200 km-t. Az azerbajdzsáni olaj 60 százalékát a tengeri fúrótornyok adják. A bakui olajkutatók eljutottak a Kaszpi-tenger keleti partjára is. Türkménia határánál most épül az újabb tengeri olajváros. Cseleken. A Kaszpi- tenger olajkutatási munkák vezetője Mihail Kaverocskin egykori társa, a Szocialista Munka Hőse, Kurbán Abbaszov. Azerbajdzsán történetének sok nagyszerű lapja függ össze az olaj történetével. Gazdasági életünk alapja ez az értékes ásványi kincs. A gyógyszertől a műtrágyáig, a szintetikus kau- csuktól a gépkocsiabroncsig sok minden készül olajból és gázból. Mégsem ez a köztársaság egyetlen ipari terméke. A szovjethatalom előtt az Azerbajdzsánban készült ipari termékek 95 százaléka Baku nevéhez fűződik. Ma a köztársaságban a korábbi kis falvak és lakat1 an ■ sztyeooe hellén 57 új, felett ipari város működik. Azerbajdzsán ugyanakkor természeti szépségekben is gazdag. Elegendő megemlítenem Lenkorányt, az azerbajdzsáni tea fővárosát. Itt található a j világ egyik leghíresebb madár- i kereskedése, a Kizil—A<?acsi természet védelmi terület, ahová minden ősszel madarak milliói érkeznek téli pihenőre. Nemcsak az enyhe időjárás, de a bőséges táplálék is vonza őket. A Kaszpi-tenger igen gazdag halban. Itt termelik a világ legtöbb kaviáriát. A Kasztá- tengerben élő fókák bőre kétszer olyan értékes, mint a híres karakul-prém. Azerbajdzsánban sok fiatalember él. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint a köztársaság lakóinak több mint fele 30 éven aluli. Ugyanakkor itt él a világ legöregebb embere, a 166 éves Sirali Miszlimov. A lenkorányi hegyekről leereszkedve gyapotültetvényeket, észak felé almakerteket látunk. Nem lehet felsorolni Azerbajdzsán minden gazdagságát melyet a térképen kis helyet elfoglaló ország szorgos munkájával elért. I Syapoiszürct a Szaljanszkij- körzet egyik állami gazdaságában.
