Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

Apáczai Cseri János Páskándi Géza drámája a Jókai Színházban Pénteken este mutatta be a Jókai Színház a romániai magyar író, Páskándi Géza Apáczai Cseri János című történelmi drá­máját, amely a nagy magyar tudós és pedagógus életének egy tragikus fordulópontját ábrázolja. — Képünkön balról Len­gyel János és Körösztös István, két, a harmincéves háború­ban nyomorékká lett koldus szerepében. Baslrlus Izsák, az álnok és kegyetlen ellenfél s a címszereplő, Apáczai professzor. — Bángyörgyi Károly Jászai-díjas és Bicskey Károly Jászai-díjas. Apáczai égjük hívével, Keresztúri Pállal. — Bicskey Károly és Lukács József. (Fotó: Demény Gyula) Az ujítómozgalom helyzete és fejlesztésének gondjai arról a mozgalom- iviuai ró} van SZ5( mely­nek ideológiai alapjai vannak és fontos szerepet tölt be a szo­cializmus építésében. Tehát nem lehet közömbös számunk­ra, hogy ezt a fontos szerepét hogyan és milyen mértékben tölti be. Nem véletlen, hogy Lenin már a szocialista forradalom hajnalán felismerte a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezé­sének e nagyszerű mozgalmá­nak jelentőségét, és azt költői módon fogalmazta meg. Az újí­tómozgalmat egy frissen fel- bugyogó forráshoz hasonlította, melyből állandóan meríthetjük a frisset, és az újat, de ugyan­akkor meghatározta azt is, hogy a dolgozók javaslataikkal kriti­kát gyakorolnak a műszaki ve­zetés felé, s ezzel a kollektív vezetést és az üzemi demok­ráciát is erősítik. Ha mélyebben vizsgáljuk ezen eszmei tartalom jelentősé­gét, akkor azt látjuk, hogy az újítómozgalom gerincét a töme­gek alkotó tevékenysége, tehát a tömegmozgalmi jellege képe­zi. Az újítómozgalom fokozatos fejlődéssel a tömegmozgalom­ban a csúcsot 1967-ben érte el, mikor is a dolgozók állományi létszámához viszonyítva az újí­tók száma 2,84 százalék volt. Ez az eredmény biztató, várakozá­sunknak megfelelt és szinkron­ban volt a termelőerők fejlődé­sével. Az időközben bekövet­kezett változások azonban alap­jaiban rendítették meg az újí­tó mozgalmunkat. Az újítók aránya 1971-re 1,16 százalékra csökkent. A rptnplf egészséges fej- r eme it lődés helyett bekövetkezett visszaesés meg­döbbentett és gondolkozásra késztetett bennünket. Joggal me­rül fel az a kérdés, melyek hát azok az okok, amik ezt a nem- kívánatos helyzetet előidézték? Ha csak a legjellemzőbb és a legfontosabb okokat elemezzük, akkor elsősorban az újítómoz­galommal kapcsolatos szemlélet gyenge színvonala az — ez ko­rábban is egyik legnagyobb fék volt —, amely tovább romlott. A szemlélet helytelen alakulása okozta azt is például, hogy je­lenleg újítómozgalmunkat nem- kívánatos módon a szubjektivi­tás jellemzi. Kialakult ugyanis az a nézet: a gazdasági vezető­ket majd az élet fogja rákény­szeríteni arra, hogy az újítómoz­galommal a rájuk eső részen a mozgalmat megélesztő módon foglalkozzanak. Sajnos ezt a gyakorlat nem igazolta. Ez az elképzelés mesz- sze megelőzte a zidejét és szin­te utópisztikusnák bizonyul. Ezen a téren a felső irányítás, a számonkérés és a mulasztá­sokkal szemben gyakorolt szankciók alkalmazása ma még nélkülözhetetlen. A szemlélet elégtelen és helytelen alakulá­sa szinte minden akadály for­rása lesz. Ezt a helytelen szem­léletet megtaláljuk például újí­tómozgalmunk legérzékenyebb részénél, a díjazásoknál. Ez az egyik legnagyobb ütközőpont, a sértődéseik és elégedetlenségek forrása. Azt itt kialakult lég­kör már annál is inkább súlyos, mert legfontosabb munkánkat, a propogandamunkát igen hát­rányosan befolyásolta az ellen­propaganda hatásaival. Nem bizonyult szerencsésnek az újítók kategorizálása sem. Ez a tény akaratlanul is ki­zárta a mozgalomból azt a ré­teget, mely eddig is a legaktí­vabb volt. A fejlődésben visz- szavetett mozgalom legfejlet­tebb formáját, a komplexbrigá­dok munkáját is szinte megbé­nította. Várakozáson felüli rossz légkört teremtett az anya­gi elismerés formájának meg­változtatása. Ez a körülmény szinte kiszolgáltatta az újítókat a gaz dasági veeztők kénye- kedvére. Szembeállította a dol­gozó kollektívát az újítókkal. Torrrro I merült fel ben- nünkaz, hogy mi­ért volt erre szükség? Nem lett volna egyszerűbb, az élethez és a valósághoz közelebb álló módszer alkalmazása, amely szerint az újítók díjának kifi­zetése ne bérjellegű, hanem a költségjellegű alapot terhelje. Mindenesetre ezt a kérdést i szükséges lenne revízió alá j venni. Ezek a legalapvetőbb okok, melyek a felsőbb irányí­tó szervek hatáskörébe tartoz­nak. Viszont ezek azt hangoz­tatják, hogy a gazdasági veze­tők sem tettek meg mindent és nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendel­kezésre állnak. Ebben van va­lami igazság ugyan, de a tényt az alapvető hibák számlájára kell, hogy írjuk. A gazdasági vezetők hozzállása az újítómoz­galomhoz egyik gyenge oldal volt, amit a vázolt körülmények csak tovább gyengítettek. Petőfire emlékesnek Mesőberényben Békés megyében Gyulát, Kon­dorost és Mezőberényt nyilvání­totta Petőfi-emlékhellyé az Or­szágos Petőfi Emlékbizottság, s ezekben a helységekben különö­sen gazdag programmal készül­nek a költő születése 150. év­fordulójának megünneplésére. Mezőberényben már az idei év utolsó napja eseményt hoz, a KISZ-fiatalok fáklyás felvonu­lást rendeznek, majd megkoszo­rúzzák a községi tanács falán elhelyezett emléktáblát. Január 3_án az évfordulóról és a költő mezőberényi kapcsolatairól tar­tanak előadást neves Petőfi-ku- tatók. Március 15-én koszorúzási ünnepség lesz, emléktáblákat lepleznek le s Petőfi-kiállítás nyílik a műve’ődési házban. Április 5—7-ig tart az ország Petőfi Sándor nevét viselő kö­zépiskoláiban tanuló diákok ta­lálkozója, szavalóversenye és a Körös-híd melletti emlékművet meglátogató emlék túrája. Ugyan­ebben az időszakban rendezik a forradalom költészetének estjét fővárosi előadóművészek közre­működésével. Májusban Mezőberényben ülé­sezik a Hazafias Népfront Békés megyei Helytörténeti Bizottsága, s a hónap végén mutatják be a Petőfi Sándorról készülő új ma­gyar filmet, valamint a János vitéz című rajzfilmet. Július 1-én leplezik le Orlai Petries Sóma emléktábláját, ugyanezen a napon előadás hang­zik el a magyar történelmi fes­tészet e nagy alakjának mun­kásságáról, majd ezután nyílik meg az Orlai festményeit bemu­tató kiállítás. Augusztusban a Petőfi művé­be’ írt A helység kalapácsa cí­mű komédiát láthatják a heré­nyiek a község új szabadtéri színpadán, s ebben a hónapban rendezik a Fa leszek, ha... című népdal- és nótaestet. Ugyancsak augusztusban kezdődik a Petőfi útján Segesvárig elnevezésű tú­ra... Az említetteken kívül az al­kalomhoz illő más ünnepségek, események is lesznek a község­ben, ezeket Mezőberény Petőfi Sándor nevét viselő termelőüze­mei, intézményei rendezik. A gazdasági vezetők legfonto­sabb feladata, talán mondhat­nánk, kötelessége: az újítómoz­galom feltételeinek biztosítása és ügyvitelének megszervezése. Ezek a hibák nem ál­talánosíthatók, mert szá­mos gazdasági vezető dicséretes módon, a lehetőségének hatá­rán belül, teljesítette feladatát és ott az eredmény nem is ma­radt el. Szólnunk k€fll szaíkszei­UáUUlUim vezeti szerve­ink tevékenységéről is. Szak- szervezeti munkánk egyik leg­fontosabb része a mozgósító, agitációs és ellenőrző tevékeny­ség. Ezen a téren már értünk el eredményeket, de még itt is sok a tennivaló. Hogy e munka eredménye nem érvényesülhe­tett úgy, ahogy ez elvárható lett volna, ennek okát elsősor­ban abban látjuk, hogy a fen­tiekben vázolt alapvető hibáik folytán keletkezett ellenpropa- ganda-hatások erősebbek vol­tak és szinte áttörhetetien akadályt képeztek. Szakszervezeti munkánk má­sik fontos feladatát, az érdek- védelmet sem tudtuk a kívánt módon érvényesíteni. Ennek oka, hogy az érvényben levő jogszabályok több helyen héza­gosak és nem biztosítják min­den téren a hatásos jogvédel­met. Kétségtelen, hogy újítómoz­galmunk fennállásának legne­hezebb idejét éli. Csüggedésre azonban semmi okunk sincs. Születése egybeesik a felszaba­dulási idők utáni újjáépítés korszakával. Ezt a korszakot joggal nevezhetjük az újító­mozgalom hősi korszakának. Romokban heverő, kifosztott or­szágunkban a dolgozók szinte egy emberként álltak az újjá­építés, az élet megindításának szolgálatába. A hazafias köte­lességet teljesítő tömegekben ott voltak újítóink is. A munka hősi csatájában hősök és legen­dák születtek. Ezeket sajnos íróink sem használták fel elég­gé, de ez még ma sem késő. A mozgalomnak j££tjH ez a múlt nem is akármilyen. Eredményeink a történelem könyvébe aranybetűkkefl. íród­tak fel. Ha az újítómozgalmunk me­gyei eredményét nézzük az 1961. és 1971. közötti esztendők­ben, tehát a tízéves időszakban, akkor láthatjuk, hogy az elért eredmények biztatóak és egyút­tal köteleznek is. Ebben az idő­szakban a dolgozók által be­nyújtott javaálatok közel 10 ezer 441-et fogadtak el bevezetésre. Ennek előre kalkulált gazdasági eredménye 136 millió 464 ezer forint volt. Tehát több mint 136 millió forinttal gazdagította népgazdaságunkat. Ha figyelem­be vesszük, hogy az újítások túlnyomó részét kalkuláció nél­kül hasznosították, akkor ez az összeg legalábbis megduplázó­dik. Az a hatás viszont, ami ideológiai téren jelentkezett, szinte felbecsülhetetlen. Re- ménytkeltő az is, hogy ismer­jük a bajok, a nehézségek okait és ezek orvosolhatók is. A OVrvT Elnökségének szeptemberi ülé­se foglalkozott az újítómozgia- lom helyzetével és továbbfej­lesztésének feladataival. Az elnökség az Országos Találmá­nyi Hivatallal közösen ki fog dolgozni és újabb javaslatokat terjeszt a kormány elé. Re­méljük, hogy olyan döntések fognak születni, amelyek meg­gyorsítják az újítómozgalom fejlődésének folyamatát. Egyút­tal biztosítják, hogy a mozga­lom elfoglalhassa az őt megille­tő helyét és így motorja lehet a műszaki fejlesztés állandó folyamatának, amely végsőfo­kon dolgozó népünk boldog jö­vőjének építését segíti. Erdős Károly, az SZMT elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents