Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
„A legsürgősebb teendő, hogy elkészítsük a dicsőségtáblát" Ki Milyen változások lesznek M 1973. január 1-ével Ka a nyugdíjszabályokban 4. Sokunkban él olyan régi — okkal kialakult, ma már azonban időszerűtlen — beidegzés, hogy a cím-mondat hallatára elbiggyesztjük a szánkat, kétkedve vonjuk meg a szemöldökünket. Pedig elhangozhat ez a mondat úgy is — meggyőződésünk: egyre inkább így hangzik majd újra —, hogy valóságos komolysága, mélységesen igaz tartalma legyen. Ahogy elhangzott megyénk egyik híres üzemének párttaggyűlésén ... A gazdasági vezető beszámolt az elmúlt év eredményeiről, feladatairól, gondjairól. Beszélt egyebek mellett arról, hogy néhány megelőző sikertelen kísérlet után jól működő, a szocialista brigád címért versenyző munkacsoportok alakultak, s ezek szépen szerepeltek a vállalat egészének versenyében. Egyetlen 0-pontos teljesítmény akadt, ez sem azért, mert rosszabbul dolgoztak volna a brigád tagjai a többieknél, hanem, mert nem vezették vállalásuknak megfelelően a brigádnaplót, s így az értékelő bizottság nem tudta munkájuknak megfelelően rangsorolni őket. A párttitkár a kommunisták erkölcsi felelősségéről, fokozott kötelességeiről mondott szenvedélyes szavakat, felhívta a párttagok figyelmét, hogy azonnal jelezni kell az észrevett hibákat a maguk és mások munkájában is. Erkölcsi kötelességből hiszen az egész kollektíva és az egész társadalom létéről, jövőjéről van szó, az lesz jobb, ha figyelmesebben dolgozik mindenki, s az lesz rosszabb, ha valaki selejtes darabot enged ki a kezéből, részlegéből. Egy középkorú asszony csaknem sírva panaszkodott, hogy ő is annak a bizonyos 0-pontos brigádnak a tagja, amelyiket így értékeltek, s amelyik pedig elvégezte becsülettel a munkáját, A középvezetők egyike a minőség romlásáról szólt s példát említett: néha bizony szégyenkeznie kell, más, hasonló üzemek kiváló minőségű termékeit látva, hogy az általuk gyártott termék elmarad ettől. Hangsúlyozta a maga és a felsőbb vállalati vezetők felelősségét, a fokozott önellenőrzés és ellenőrzés szükségességét. Vita alakult ki abban a kérdésben, hogy helyes volt-e a gazdaságvezető egyik döntése: kitetette a faliújságra — ez mostanában nem volt szokásban — az üzem egyik megrendelőjének reklamáló levelét a selejtes áru egy példányával együtt, s mellette olvashatták a dolgozóik a hibát elkövető két munkatársuk nevét. A gazdasági vezető elmondta, hogy a jövőben is így tesz majd, ha akad hasonlóan rossz munkált végző dolgozó, legyen az párttag vagy pártonkívüli. A taggyűlés után néhányan még együtt maradtak. Helyeselték a vezető döntését, de felfelhívták a figyelmét, hogy nemcsak az a két dolgozó volt vétkes az említett ügyben, ha övék volt is a legnagyobb felelősség. S hogy ha kiírják a vétkesek nevét a faliújságra, akkor azofeét is ki kell írni, akik jól dolgoztak. Mert ez most még elmaradt, igaz, talán hely sincs erre a jelenlegi faliA faísmB&sa 1972. NOVEMBER 36. táblán. S ekkor hangzott el a címben idézett mondat: „A legsürgősebb teendő, hogy elkészítsük a dicsőségtáblát.” Miért írtuk le mindezt és hogyan 1 kopcsolódnak egymáshoz -a fenti mozaikkockák? Mert a taggyűlésen tulajdonképpen nemcsak brigádnaplóról, seiejtről, faliújságról volt szó. Sőt, nem elsősorban erről beszéltek az emberek. Hanem — brigádnaplóról, seiejtről, faliújságról szólva — a munka megbecsüléséről, a munkához való alkotó viszonyról, a teljesítmények erkölcsi értékeléséről. Ha nem is mondta ki ezt ott és akkor senki, ha nem is fogalmazódott a helyszínen jelszó, felajánlás. Mert a hiányos brigádnapló miatti elmarasztalás tulajdonképpen a munka — ez esetben egy vállalat' társadalmi munka — becsületének védelmében hangzott el. S az asszony panasza szintén azért volt olyan keserű, mert nem ismerték el az erre illetékesek az elvégzett munkát ,a kollektíva elé olyan versenytábla került, amelyen az ő brigádja mellett 0 pont szerepelt. Más kérdés, hogy nagyobb figyelemmel a hiányos napló ellenére, is mérni lehetett volna a tényleges teljesítményt. A selejtgyártást sem elősor- ban az anyagi érdekeltség oldaláról támadták, hanem, hogy ez rontja az üzem sok-sok év alatt kiküzdött, kiérdemelt tekintélyét, szakmai presztízsét. Ami adott esetben súlyosabb probléma lehet az anyagi következményeknél is. A dicsőségtábla igénye még a fentieknél is egyértelműbben jelzi, hogy az erkölcsi elismerést mennyire komolyan veszi ez a kollektíva. S joggal hiányolja, különösen, mert „feketetábla” már függ a falon. S ha annak helye van — egyetérteé- tak abban, hogy igenis van helye —, akkor kell módot találni a dicséretek elhelyezésére is. Ezért nem szólam csupán, hogy mindennapi munkájuk mellett mit tartanak most legsürgősebb teendőjüknek az üzem kommunistái. Az utóbbi napokban szinte I zuhanásszerűen csökkent az újabb áUiatmegbetegedéseik száma. Állategészségügyi szerveink ezt jórészt annak tudják be, hogy a védőoltások segítségével sikerült az állomány védettségét biztosítani, másrészt a tanácsok és a lakosság fegyelmezett munkája nagyban hozzájárult az állatbetegség továbbterjedésének megakadályozásához. Néhány helyen szigorú, a korábbinál lényegesen határozottabb védőintézkedéseket léptettek életbe a helyi szervek azzal a céllá?, hogy a járványt miinél hamarább felszámolhassák. Jóllehet, hogy e szigorú intézkedésekből egyesek olyan következtetést vontak le és híreket terjesztenek, melyek a javuló hejyzet ellen hangolják a lakosságot. Dr. Zalay József, a Békés megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója arról nyilatkozott szerkesztőségünknek, hogy alaptalanok azok a híresztelések, miszerint a megyében fellépett A TV-ben láttuk Operaminiatűr A televízió legújabb és legérdekesebb kezdeményezései közül való a „Zenés Tv-színház”- sorozat. Így van ez akkor is, ha például a péntek esti két opera- miniatűr bemutatása nem adott makulátlan örömöt. Vitatható már az is, hogy érdemes-e egy műsorban — ebben a műsorban — egysz°*T» két művel jelentkezni. Ami elsősorban tetszett: a televízió lehetőséget adott egy végzős zeneszerzés-szakos zeneművészeti főiskolás hallgatónak, hogy diplomamunkáját a fél ország láthassa-hallhassa. Kitűnő szerzőt választott Madarász Iván, hogy operájának szövegkönyvéig alapúi szolgáljon, Boccaccio egyik elbeszéléséből született A nő meg az ördög. Kérdőjelet tennék azonban a novella-választás helyességéhez, hiszen az opera cselekménye emiatt na- gyonis szegényes lett, a történet túlságosan állóképskből-összera- kott. A műben a férj rajtakapja feleségét a szomszéd fiatalemberrel, a szerelmesek azonban elhitetik vele, hogy az ördög elvarázsolta az ablakot és ezért látta őket — akik tulajdonképpen egymástól távoi ültek — csókolózni. Sorra ellenőrzik a furcsa ablakot, s a férj mindaddig kétségben van, amíg Bruno, a mit. sem sejtő szolga ül a feleség mellé, s azt nem hiszi, hogy az asszony szerélmes belé. Ezért aztán akkor sem távozik a feleség mellől, amikor a férj ég a fiaital szomszéd az ablakiból visszaérnek a szobába. Menekülni kénytelen, most már két férfi haragja elől, hogy aztán rej- tekúton ismét kopogtasson a nő szobájának ablakán. A vidám pajzánhumorú történet a péntek esti feldolgozásban elszürkült, a villámtréfa- terjedétmű cselekmény az önmaga-megkívántánál hosszabbá, s zeneileg sem eléggé pergővé, vált. A szereplők arcára is emiatt fagyott oda néha a mosoly, lett erőtlenné a cinkos összeka- csintás. Bordás György tetszett közülük leginkább a felszarvazott férj szerepében, bár ő sem kapott igazán vígoperai lehetőségeket. (daniss) a lépfene. Bár csak ez lenne — mondotta az igazgató-főorvos —, mert a penicillin az éllen biztos védekező szer. Nyolc-tíz nap alatt ez a járvány felszámolható lenne. A szigorú intézkedések lényegében azt a célt szolgálják, hogy a betegség ne terjedjen tovább, kis területen lokalizélódjon, mert így hatásosabban számolható fel, mintha „utcára kerül” a baj. A lakosság eddig is hatékonyan segített a betegség megfékezésében, amit a jövőben — mivel mólóban a járvány — még fokozottabban kérnek az állategészségügyi szervek. A védőoltás egymagában ugyanis kevés ahhoz, hogy a továbbterjedést megakadályozza. Az udvarok. a bejárati ajtók, az ólak, az istállók, szerszámok és öltözékek fertőtlenítését a továbbiakban sem szabad mellőzni. Több településen ez utóbbiak következetes betartásával vették elejét a betegség behurcolásának. A járadékos öregségi járadékra jogosító életkort betöltött házastársának jól meg kell fontolnia az elhatározását, mert ha a járadékot részére megállapították, nyugdíjévek utólagos beszámítását és öregségi nyugdíj megállapítását később már nem kérheti. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos munkaképtelen házastársa, a járulékfizetés alóli mentesítése alatt, a közös munkában eltöltött idejének sem a jelenlegi, sem pedig az új szabályok szerint nem kérheti a beszámítását. Ha azonban a házastárs időközben a 70, illetve nő a 65. éleévét betölti, akkor ugyanolyan feltételekkel kérheti a beszámítást, mint amiről az előbbiekben a járadékos 70., illetőleg 65. életévét betöltött házastársival kapcsolatban már volt szó. Ha a házastárs munkaképtelen és nyugdíjévek hiányában vagy egyéb okból beszámítást nem kérhet, 1973. január 1-étől munkaképtelenségi járadékot kaphat. Ha azonban az öregségi járadékra jogosító korhatárt már betöltötte, öregségi járadékot igényelhet. Az említett esetekben is csak akkor kaphat járadékot, ha legalább 3 éves termelőszövetkezeti tagsággal rendelkezik. Keresete, jövedelme pedig nem haladja meg azt az összeghatárt, amelyet később ismertetünk. (A járadék — erről is szó lesz — fele annak az összegnek, amit a házastárs kap.) HOGYAN KÉRJE A CSALÁDTAG, A JÁRADÉKOS ILLETŐLEG A JÁRADÉKOS HÄZAS- TÁRSA A KÖZÖS MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT ÉVEK BESZÁMÍTÁSÁT? , A nyugdíjévként történő beszámítás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, illetőleg kirendeltséghez kell írásiban benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a termelőszövetkezeti tag melyik évek beszámítását kéri. A családtagként közös munkáiban eltöltött évek beszámításához a termelőszövetkezet olyan igazolását kell csatolni, amely tartalmazza a kérelmező és annak a termelőszövetkezeti taginak a, személyi adatait, akinek a családtagjaként dolgozott a termelőszövetkezetben, továbbá a kérelmező termelőszövetkezetbe lépésének pontos idejét, a beszámítani kért években családtagként teljesített munkaegységek, illetve munkanapok számát a naptári évenkénti részletezésben — és végül annak a nyugdíjosztálynak a megjelölését, amelybe a kérelmező a kérelem előterjesztésekor tartozik. öregségi járadékosként vagy az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékos házasA Sportfogadási és Lottó Igaz. gatóság hétfőn Münnich Ferenc utcai székházában rendezi a lottó novemberi jutalomsorsolását,. A húzáson a 47. játékhét szelvényei között összesen 1 014 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyeremények: egy kétszobás öröklakás, két Zsiguli személy- gépkocsi és két 80 ezer forintos lakberendezési utalvány. A Sportfogadási és Lottó Igaz. társaként közös munkában eltöltött évek beszámítása iránti kérelemhez a kérelmező és há_ zastársa sízemélyi adatain kívül csatolnia kell a termelőszövetkezet olyan igazolását, amely tartalmazza a járadékot megállapító határozat számát, továbbá azt is, hogy a kérelmezőt a személyi jövedelme alapján a beszámítani kért években melyik nyugdijosztályba kellett volna besorolni. A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ ÖSSZEGÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Az új szabályok változást hoz. nak a nyugdíjak összegének a mó. dosítását illetőién, ha a nyugdíjas a nyugdíjának megállapítása után dolgozik. A jelenlegi szabályok. A jelenlegi szabályok szerint a termelőszövetkezeti tag rokkantsági baleseti rokkantsági nyugdíja összegét — az évenkénti 2 %-os emelésén kív’ül — két. esetben lehet módosítani: ha a nyugdíj egészségi állapota változik.... Az egyik eset, ha a nyugdíjas egészségi állapota változik, vagyis javul vagy rosszabbodik és ennek következtében másik rokkantsági csoportba kerül. Ebben az esetben a nyugdíj összegét a korábbi átlagjövedelme alapján az új rokkantsági csoportnak megfelelő mérték szerint módosítják. így például: az 55 éves kantsági nyugdíját 1970-ben ha. Vi 2.000 Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján a III. rokkantsági csoport szerint átlag- jövedelme 37 %-ában, vagyis havi 740 Ft-ban állapították meg E nyugdíjat — az 1971-től bevezetett évenkéneti 2 %-os emeléssel — 1972-ben havi 770 Ft összegben folyósítják. A nyugdíjas egészségi állapota 1972. december 1-től rosz- szabbodik és most már a II. rok_ kantsági csoportba tartozik. Ennek alapján átlagjövedelme 42 %-ának megfelelő rokkantsági nyugdíj, vagyis havi 840, Ft, illetőleg az évenkénti 2 %-os emeléssel együtt havi 874,-Ft illeti meg. Ha a nyugdíjas munkaviszonyba lép... A másik esetben aíkkor módosítják a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas a nyugdíjazása után munkaviszonyba lép illetőleg a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerinti szolgálati időt szerez úgy, hogy ezalatt a nyugdíját korlátozva (a rokkantsági nyugdíjat 1/3, a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1/2 részben) folyósítják. Egy-egy ilyen év után a rokkantsági nyugdíj összegét a 25. nyugdíjévig az átlagjövedelem 2—2 #/<r ával, a 25. nyugdíjév után, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjnál az átlagjövedelem 1—1 %-ával emelik. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán gatóság közlése szerint a 47. játékhéten ötös találata egy foga. dónak volt, nyereménye 2 165 858 forint Négy találatot 42 fogadó ért el, nyereményük egyenként 51 568 forint Három találata 5164 fogadónak volt, nyereményük egyenként 419 forint A kéttalálatos szelvények száma 151 403 darab. Ezekre egyenként 18 forintot fizetnek. (MTI) (d-ő) Á lakosság fegyelmezett munkája hasznosnak bizonyult az állatbetegségek elterjedésének korlátozásában Ötös találat a lottón Több mint eaier nyeremény a hétfői jutalomsorsoláson
