Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

Legalább nyolc osztályt! Egy üzemi pártszervezet, tag­gyűlésén, ahol az üzemszervezés és műszaki fejlesztés gondjairól vitatkoztak, a főmérnök neki­keseredve tette fel a kérdést: — Hogyan akarunk mi áj techni­kát meghonosítani olyanokkal, akik még a nyolc általánost sem végezték el? — Mintha darázs­fészekbe nyúlt volna, mert csak úgy záporoztak feléje a kérdé­sek: — Mi haszna van atfból a dolgozónak, ha el is végzi a nyolc osztályt? — Adna-e a vál­lalat valamiféle szabad idő ked_ vezményt annak, aki csak ezt a végzettséget szeretné megszerez­ni? — és így tovább. Kiderült, hogy a vállalati statisztika sze­rint a munkásoknak alig három- negyedrésze rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel, a ez még mindig jobb, _ mint a hatvan százalékos országos át­lag. A vitát akkor nem tudták le­zárni, mert kiderült, hogy ez sokkal bonyolultabb kér­dés, mint első pillanatra hinné az ember. A felvetődött problé­mák túlmutatnak az üzem fa­lain. A munka melletti tanulás roppant nagy terhet ró a tanu­ló felnőttekre, különösen a dolgo­zó asszonyokra, s ez csak ritkán áll arányban az esetleges ké­sőbbi előnyökkel. Magyarán szólva; nem mindig látják cél­ját és értelmét a tanulásnak, s ritka ma még az olyan gyár és egyéb munkahely, ahol intéz­ményesen segítik — esetleg oda­helyezett osztályok indításával —r a dolgozókat a továbbtanulás, ban, illetve az alapműveltség megszerzésében. Különösen ne­héz helyzetben vannak azok a vidéki kisüzemek, amelyek az új munkaerőt a környező falu­si, sőt tanyai lakosság saraiból verbuválják, s bár hihetetlenül hangzik, de ma már ezek sem nagyon válogathatnak a felvéte­leknél. __ Talán igaza volt az említett főmérnöknek, aki megkockáztat­ta a kérdést: — Nem volna-e egyszerűbb, ha arra töreked­nénk, hogy minden tanköteles korú gyermek elvégezze a nyolc osztályt? — A válasz nyilvánva­ló: ez lenne ideális állapot! De milyen nehéz egy tized százalé­kot is javítani a statisztikán. Mert hiába iratkozik be a tan­kötelesek 90,2 százaléka az isko­lába, ha már csak 80—81 száza­léka fejezi be tanulmányait a nyolc óv alatt. Bs később is a 16 évesek közül minden tizedik gyerek a nyolcadik osztály el­végzése nélkül lép az életbe. (Néhol ez a szám ennél is rosz- szabb.) Az iskolából való kimaradás­nak számtalan oka lehet. A mostoha családi körülmények; az elvált, vagy alkoholista szü­lők. Viszonylag még ma is a tanyavilág a legelmaradottabb ezen a téren. Az is tény, hogy a tanyasi iskolába járás jelen­ti. a legnagyobb erőpróbát — a szó fizikai értelmében is — a naponta több kilométerről gya­logló tanulónak. A sokgyermekes családok többsége is küzd a helyzeti hát­rányból származó nehézségek­kel. Olykor a kenyérgond is oka lehet a befejezetlen iskolának! Arról nem is beszélve, amikor a tantárgyak és a tanítás maxi- malizmusa, a bukástól és osz­tályismétléstől való félelem okoz „lemorzsolódást". Nagyszerű dolog tehát az in­gyenes és általános nyolc osz­tály elvégzésének joga és köte­lessége, hatalmas vívmánya ez szocialista rendszerünknek. De újból és újból azt kell mon­dani: irányítsuk a reflektort az elmaradókra is! Hegy mielőbb utolérhessék legalább a derékha­dát a művelődés sáncait birtok- bavevőknek. F. Tóth Pál Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia Dr Ajtaí Miklós Moszkvába utazott Dr. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az OMFB elnökének veze­tésével szerdán delegáció uta­zott Moszkvába a KGST tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési bizottság harmadik ülésére. Búcsúztatásukra a Ferihegyi re- | pülőtéren megjelent Korom Mi­hály igazságügyminiszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Bartos István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhe- [ lyettese. A búcsúztatásnál ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ; budapesti nagykövete is. (MTI) I Tisenötperces ünnepélyes megnyitó üléssel megkezdődött Helsinkiben az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia előkészítő tanácskozása. A tanácskozáson 34 ország vesz részt, az európai országokon kí­vül az Egyesült Államok és Ka­nada. Ausztria, Belgium, Bulgá­ria, Ciprus, Csehszlovákia, Dá- ‘ nia, Finnország, Franciaország,1 Görögország Hollandia, Irör. I szág, Izland, Jugoszlávia, Len­gyelország, Lichtenstein, Luxem_ I burg, Magyarország, Málta, i Nagy-Britamnia, Német Demok- I ratikus Köztársaság, Német Szö­vetségi Köztársaság, Norvégia,! Olaszország, Portugália, Romá- j nia, San Marino, Spanyolország; Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország, Vatikán. Az érdekelt országok finnor­szági nagykövetükkel képvisel­Elő kapcsolat a népfront-bizottságok és a tanácsok között — Tanácstagi beszámolók, falugyűlések szervezése - Egyhetes továbbképzés a községi népfront vezetők részére Ülést tartott a népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei ; Elnöksége november 22-én tar­totta ülését Békéscsabán, Nagy 1 József elnökletével. A rövid be­vezető után megkezdődött a vita Nagy János alelnök által beter­jesztett beszámoló felett a ta­nácstagok munkáját segítő tevé­kenységről. Megállapította az el­nökség, hogy a népfront-bizott­ságok ilyen arányú munkája j megfelelő a megyében. Ennek a I gyümölcsöző közös cselekvés-1 nek további fejlesztéséért kötőt- j tek a különböző szintű tanácsok és népfrcmt-bizatitságak együtt­működési megállapodást. Az új tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a tanácsok nagyobb önállósággal intézzék a lakosság ügyeit. Egyedül a tanács, bár­milyen korszerű apparátussal is rendelkezne, nem tudná a lakos­ság valamennyi rétegének véle­ményét, elképzelését összegyűj­teni. Szüksége van ehhez a nép­frontra, mint a társadalmunkat j átfogó 'tömegmozgalomra. Ez a kapcsolat — mint az eddigi gya­korlat mutatja — jó. Különösen községpolitikai kérdésekben fej­lődött sokat. Szinte általános, : hogy a községi, nagyközssógi és városi tanácsok fejlesztési terv- javaslataik összegyűjtésében, a terveik kidolgozásában a nép­front-bizottságok résztvesznek. A népfront-bizottságok külön­böző akcióprogramokat készítet­tek elő és szerveztek — pél­dául Körösladány nagyközség­ben „Egy napot az iskoláért”, vagy „Szépítsük községünket’' elnevezésű mozgalom létrehozá­sát. Dévaványán a népfront-bi­zottság a tanácstagokkal közösen vízműtársulat szervezését segí­tette elő. Békéscsaba városban a népfront-bizottság külön kiad­ványában a lakosság kö­rében vitára bocsátotta „a lakosság közérdekű bejelen­tésének intézését”. Erre a lakosság több észrevételt, javas- latot tett. Nemzeti és társadalmi ünnepségek közös szervezése volt Körösladány. Füzesgvar. 1 mat. Vésztő, Zsadány és más községekben. Orosháza városban a népfront-bizottság a tanács rendeletéit előzetesen megvitat­ja és segíti annak végrehajtását, Gyomán a népfront a helyi üze­meknél, termelőszövetkezetek­nél felmérést végzett, hogy a la­kosság milyen témakörben kí­ván tájékozódást szerezni. Így alakították ki a7 előadások tar­talmát. Battonyán a tanyai la­kosság kulturális nevelése érde­kében a tanácsvégrehajtó bizott_ ságával együtt akcióprogramot szerkesztett. Ennek keretében tv-estéket és előadásokat tartot­tak. Szarvason a várospolitikai helyzetet együttes ülésen vitat­ták meg. Ezek, és más példák bizonyítják, hogy a népfront-bi­zottságok a tanácstagok munká­ját segítő tevékenysége élő való­ság. Éppen ezeknek az eredmé­nyeknek az együttműködés to­vábbfejlesztésére határozott úgy az elnökség, hogy a jövőben kü­lönös gondot fordítanak azoknak a jelentős döntéseknek előkészí­tésére, mélyek a lakosságot érintő elhatározásokat tartal­mazzák, Arra kell törekedni, hogy a fejlesztés előmozdításá­ért hozott elképzeléseket a la­kosság megismerje, mielőtt azok megvalósulnának. Éppen ezért a népfront-bizottságok nyújtsanak hatékony segítséget a falugyűlé­sek és rótegtalálkozók megszer­vezéséhez. Segítsék a tanácstagi beszámolók megtartásának po­litikai és szervezeti előkészíté­sét. Az is idetartozik, hogy eb­ben a„ évben a népfront-aktí­vák felkeresik a tanácstagokat és beszélgetnek a tevékenysé­gükről. Külön kiemelést érdemel az az együttműködés, amely a jelö- ! lőgyűléseken elhangzott közér- j dekű javaslatok feldolgozásában ; és megvalósításában kialakult. A jelölőgyűlések után a javas­latok sürgősségi és fontossági sorrendjének rangsorolásában vettek aktívan részt a népfront- ( bizottságok, -elnökségek. Ezt követően is segítették a terv megvalósítását, különösen a i társadalmi munkák szervezésé­ben és a lakosság észrevételed­nek továbbításában. Szükséges a társadalmi munka további szervezése, mert sajnos; me­gyénk ebben országosan az utol­sók között foglal huiyet, A falugyűlések szervezése szintén nagy jelentőségű, mint a szocialista demokrácia új, és nagyfontosságú tanácskozása. Az j eddigi tapasztalatok alapján a résztvevők közül sokán hozzászól­nak, javaslatot tesznek, aminek többsége megvalósítható. A falu­gyűléseknek döntési hatásköre Ugyan nincs, de döntéseket kez­deményezhetnek, előkészíthet­nek. Erkölcsi nyomása igen nagy; a tanácsot arra készteti, hogy részletes tájékoztatást ad­jon, mi lett a sorsa a lakosság indítványainak. A vitafórumoknak, falugyűlé­seknek, melyeket december hó­napban minden községben meg­tartanak, és a rétegtalálkozők- nak, amelyeken a lakosság hal­latja szavát, a jövőben még hasznosabbak tehetnek és alkal­masabbak arra, hogy a választó- polgár is tájékozódást kapjon a tanács hatáskörébe tartozó köz­ügyekről. Ezért van nagy jelen­tősége a meghozott együttmű­ködési megállapodásoknak is — bár még mindig 13 község nem kötött megállapodásit. Az elnök­ség kifejezte reményét, hogy ebben az évben ezekben a köz­ségekben is sort kerítenek az együttműködési megállapodás megkötésére. Az elnökségi ülés a beszámo­lót elfogadta azzal, hogy a vitá­ban elhangzottakkal kiegészítve a soronkövetkező népfront me- gyebizottsági ülés elé terjeszti, i A továbbiakban a testületi ülés elfogadta Nyári Sándor megyei titkárnak javaslatát, a községi népfront-vezetők egy­hetes továbbképzésére vonatko­zóan. Eszerint a vezetők tanfo­lyama az eddigiektől eltérően nem háromnapos, hanem egy­hetes lesz, január 15—20 között Gyopároson. A tanfolyam ideje alatt népfront-fórumot, kérdés­felelet formájában is rendeznek, ahol a megyei párt, tanács és KISZ-vezetői adnak választ az érdeklődőknek. Végül az elnökség a népfron­ton belül gazdaságpolitikai mun­kabizottság létrehozását határoz­ta él, amely az alakuló ülését pénteken tartja Békéscsabán. —r. tetik magukat, azok pedig ame­lyeknek nincs diplomSftai kép­viseletük, a finn főváriban, kü­lön megbízottakat neveztet ki. A Német Demokratikus Tagtár­saságot nagyköveti rangSan kép_ viseli az ország Helsinld diplo­máciai missziójának vezetője. Az NSZK-t, amely még nem ho­zott létre diplomáciai viszonyt, a vendéglátó országgal, ugyan­csak nagyköveti rangban lévő diplomata képviseli. A Magyar Népköztársaság. helsinki nagykövete, Rónai Ru­dolf képviseli hazánkat a ta­nácskozáson. Pontban három órakor már minden küldöttség elfoglalta helyét a tanácsteremben. A kon­zultatív tanácskozás részvevőit Ahti Karjalainen finn külügy­miniszter üdvözölte. A finn külügyminiszter meg1- nyitója után a helsinki diploma, ciai testület doyenje, A. Tscher., ning dán nagykövet szólalt fed. Társai megbízásából köszönetét mondott a finn kormánynak és javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában válasz­szák meg elnökül dr. Riharcl Töttermant, a finn külügymi­nisztérium főtitkárát A javas­latot a tanácskozás részvevői közfelkiáltással elfogadták. Ezután Richard Tötterman mondott rövid beszédet Az elnök javasolta, hogy ez­zel a megnyitó ülést rekesszék be, s az első .munkaülóst csütör­tökön reggel, helyi idő szerint délelőtt fél 10 órakor tartsák meg. A javaslat elfogadása után a tanácskozás első, mindössze tizenöt percig tartó ülését bezár­ták. (MTI) Kibővített ülést tartott az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága tegnap, szer­dán délelőtt kibővített ülést tartott a Kulich Gyula Ifjú­sági ás Üttörőház nagytermé­ben. Az ülésen dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a Magyar- Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1972. november 14—15-i üléséről Részt vett és felszólalt az ülésen dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára, s ott volt Pethes And­rás, a Központi Bizottság munkatársa. Több felszólalás után az elnöklő Araczki Jánosnak, a városi pártbizottság titkárá­nak zárszavával fejeződött be a városi pártbizottság kibőví­tett ülése,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents