Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
T udomány ECHMIKA Randevú a Mars-lakókkal? Sklovszkij szovjet csillagász hipotézise szeirint a Marson uralkodó zord természeti viszonyok inkább alkalmasak az elet kialakulására, mint a jóval melegebb Vénuszon. 1969—70-ben szovjet automata bolygóközi állomások ereszkedtek le a Vénuszra, és az előbb említett feltételezés igazolást nyert: a Vénusz valóban túlságosan „csepip- íoiyós” ahhoz, hogy ott élet alakuljon ka. A forrásig meg egyenesen elképesztő: 90 légkörű nyomás mellett plusz 475 Celsius. A tudósok szerint tehát nem a Vénusz, hanem inkább a Mais alkalmas arra, hogy a Fold után az élet második hordozója legyen á Naprendszerben. Persze ez sem a, a kimondottan kényelmes bolygó, ami a mi általunk elképzelt életet ülteti. Először is kétszer aikkora távolságra van a Naptól, mint a Vénusz, és másfélszer mesz- sziebbre, mint a Föld. így jóval kevesebb meleget kap. A legmagasabb nappali hőmérséklet legfeljebb plusz 15—25 Celsius, a legalacsonyabb éjszakai pedig mínusz 50—65 fok. Ez az egyenlítői középérték! Elképzelhető, hogy a sarkokon még nagyobb az ingadozás. Úgyszólván nincs vize, ha csak nem számítjuk a légkörben kikristályosodott csekély páratartalmait, vagy a vékony, alig milliméter vastagságú dér-réteget, amely az úgynevezett sarki sapkákat alkotja. Légköre igen ritkás stsén- dioxidgáz. 1956-ban rendkívül kedvező állásban figyelték meg Főidőnkről a Marsot. Ekkor bizonyosodott be először, hogy a bolygón lehetséges az élet. Szán- képelemzéssel megállapították, hogy a földi életre jellemző szerves vegyületek találhatók a bolygón. Milyen élőlényekről lehet szó? A Mairson lévő élet feltevését meggyőzően védelmezte és meggyőzően érvelt mellette G. Tyihov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik az asztrobotanika, vagyis a csillagászati botanika megalapítása. Tyihov feltételezte, hogy a Marson minden tavasszal megújul a növényzet. A növényzet színe azonban nem zöld. hanem kékes, esetleg ibolyaszínű, hogy jobban elnyelhesse a távoli Nap életadó sugarait. Milyen tehát a Mars flórája? Tyihov véleménye szerint a mi földi moha- és zuzznó-féléink- hez, bozótunkhoz, alacsonynövésű fáinkhoz, bokrainkhoz hasonló. Vitába szállt Tyihowal Ljubarszkij szovjet asztrobioló- gus ,a moszkvai Országos Asztronómiai és Geodéziai Társaság tudományos titkára. Egyben, a fődologban azonban egyetért a két tudós, nevezetesen abban, hoi«1' a Mars-beli flóra reális valóság. Persze, ha a földihez hasonlítjuk, akkor inkább fél- sivatagi, esetleg sztyeppéi jellegű, és jól alkalmazkodik a nedvességhiőnyhoz. A Mars szervezeted nem primitívek és nem egyszerű képződmények — írja Ljubarszkij egyik tudományos munkájában. — A Mars természeti viszonyai egykor elég kedvezőek volifcak ahhoz, hogy magasabbrendű szerves lények jelenjenek meg. Az evolúció Íratásánál fogva inkább várhatjuk a szervezetek további bonyo- lódását a rosszabbodó viszonyoknak megfelelően, semmint a visszatérést az elsődleges primitív formákhoz. Lozina-Lozinszkij professzor, a tudományos akadémia lenin- grádli citológiai intézete kozmikus biológiai laboratóriumának vezetője azt állítja, hogy a M«r- son néhány földi lény is élhet. Egyes organizmusok szívóssága közismert. Biizonyos mikrűbafé- leségek például még a halálos sugárzást is kibírják! Nukleáris reaktorokban már találtak ilyeneket! Lozina-Loainszkij mesterségesen előállított Mars-béli viszonyokat. Hasonló minii-Marsot építettek a moszkvai mikrobiológiád intézet, munkatársai is. Kiderült, hogy a Napot helyettesítő ibolyántúli sugarakban csak azok a mikrobák élték meg, amelyeket valamilyen védőszínnél festették meg. A festékréteg kompenzálta a gyilkos ibolyántúli sugarakat elnyelő sűrű légkör hiányát. Kolmogorov szovjet tudós szemére veti a fantasztikus-regény írónak, hogy a „Marslakók” leírásában nem jeleskednek túl nagy fantáziával. Mintha a magasaibtorendűséget az szalbitó meg, hogy egy lénynek két szeme, vagy orra van. Az űrhajózás századában — írja a szovjet tudós — könnyen lehetséges, hogy más, sokkal maga- saibbrendű. hozzánk egyáltalán ■nem hasonlító élőlényekkel fogunk találkozni. Miért ne fordulhatna elő például, hogy^ a magasabbrendű lény penész- rétegben jelentkezik? Tudatos tevékenység a Marson ? A Mars-csatornak 1877-ben áörtént felfedezése óda nem szűnt meg a vita akörül a technogén hipotézis körül, hogy a csatornáik olyan mérnöki létesítmények, amelyet vagy marslakók^ vagy pedig más bolygóról származó civilizált lények építettek. A rejtélyt csak az űrhajózás korszakában sikerült megfejteni. Mars-csatornák válóban léteznek, bár geometriai pontosságukat és számukat túlbecsülték, felnagyították — feltételezi Ljubarszkij professzor. — De hogyan keletkezhettek? Valószínűleg vulkanikus tevékenység, vagy meteorbecsapódások folytán. Egyik hipotézis sem megdönthetetlen. Ljubarszkij szerint a csatornák nem az agy terméked. Inkább olyan törések halmaza, amely a kéregben, vagy mélyebben alakult ki geológiai folyamatok hatására. A jövő Mars-kísérleted tisztázzák ezeket a feltételezéseket és más nyitott kérdéseket. így például azt is. hogy maradt-e nyoma az ésszerű tevékenységnek a Marson? Ha pedig mégsem lenne élet a bolygón? Akkor az ember feltétlenül elviszi oda. Az ember bizonyára még a mi korunkban leszáll a Marsira, hogy betelepítse ezt a zord bolygót. APN Ahol az „ehető nitrogén” készül Az „ehető nitrogén” nem más, mint nitrogénműtrágya, az az anyag, ami nélkül a korszerű mezőgazdaság ma már el sem képzelhető, hiszen minden tonna műtrágya felhasználása hat-hét tonna termeléstöbblete eredményez. A műholdas hírközlő rendszerek létesítése bonyolult és igen költséges vállalkozás; ezért csak a fejlett és gazdag országok engedhetik meg maguknak. A műholdas rendszereket ma már a hírközlés valamennyi területén alkalmazzák. Országos, regionális és globális hálózatokat létesítenek, megnövelve ezzel a föld- felszíni hírközlő hálózatok hatósugarát. Az országos műholdas távközlő rendszerre jó példa a Szovjetunió Molnyija-tipusú műholdakkal kialakított Orbita- redszere (nyújtott ellipszis pá- Iván levő. 12 óriás perióidusiflein A nitrogén tulajdonképpen a világ legolcsóbb nyersanyaga, a levegő ugyanis 78 százalékban nitrogénből áll, onnan nyerik ki a műtrágyagyártás „előzményeként”. A talajból csak úgy tudják a nitrogént felvenni a növények, ha számukra hozzáférműholdas távközlőhálózat 1969- ben létesült Intelsat III. néven. Utóda az Intelsat IV. lett, amelynek első tagjáról még a laboratóriumi élőké zítés időszakában készült az itt látható felvétel. Az Intelsat IV. műholdjai kb. 2,5 méter átmérőjűek, magasságuk közel 5,5 méter. Egy-egy műhold 6000 kétoldalú telefonkapcsolatot, vagy 12 szi- nes tv-programot tud közvetíteni. Az Intelsat IV. programot a 76 nemzetet magában foglaló Communications Satell te Cor- noráúu á.ousi'n irányítja. betű formában van jelen. A nitrogénből először ammóniát állítanak elő hidrogénnel váló egyesülés révén. A hidrogén is viszonylag olcsón rendelkezésire áL ló nyersanyag, a földgáz az egyik leghozzáférhetőbb forrása. Az ammóniagáz és salétromsav reagáltatásával azután elkészíthető a leggyakrabban használt nitrogénműtrágya, az ammóni, um-nitrát. A mezőgazdaság nagy mennyiségben igényei egy másik nitrogénműtrágyát, a karba- midot is, amit viszont ammóniából és széndioxidból állítanak elő. A kép az ”ehető nitrogén gyárának karbamidüzemébe enged betekintést. Azokat a hatalmas gépegységeket mutatja, amelyekben a széndioxid és az ammónia reakciója megy végbe, 200 atmoszféra nyomáson és 160—200 C fok hőmérsékleten. Baflán-mímíkri Nagyon meglepődött egy szovjet matróz, amikor a leningrádi kikötőben egy Guineából érkezett hajón a banánszáliítmány kirakása közben hozzányúlt egy banánhoz, a „banán” kaméleon volt A kaméleon potyautasként utazott a messzi afrikai államból Leningrádig, s útközben tel. vette a banán-környezet színeit. A kaméleont a leningrádi állat kert kapta meg. Speciális kamera A mesterséges holdak, általában a légi felderítési a tengerhalászat számára az utóbbi években egyre jelentősebb^ segítséget nyújt. Az Egyesült Államok: „Halászati Felügyelősége” most újtipusú légi kamerát próbál ki A kamerát egy felderítő repülő, gépen használják, amely általában 1800 méter magasan repül. Újdonság, hogy a berendezés segítségével éjszaka is fel lehet derítem á vonuló halrajokat. A kamera a fényvisszaverődési különbségre reagál, amelyet a halrajok akkor okoznak, amikor áthaladnak egy plankton réteg felett. A kamera segítségével rögzíteni tudják a halrajok körvonalait. g BÉKÉS Hmi:^ 1972. NOVEMBER 21. műholdakkal). Az első globális Hírközlés műholdakkal
