Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

Várost alias*

Együtt dolgoztam vele a járási tanácsnál. Szerény, csend®, munkáját szerető fiatalembert ismertein meg benne. Saját magam láttam, hogy a nagyon nehéz helyzetben, amikor a száj- és körömfájás betegség ellem küzdelmet vívtuk, hogyan tudott intézkedni .irányítani Zsombok János vb-iitkár, aki az utóbbi hetekben látogatóba járt csak haza, otthonába. A most 34 éves fiatalember 1958. május 1-én került a járási tanács igazgatási osztályára, mint szabálysértési előadó.. Ügy érezte, hogy ha kikerülne egy községbe talán még többre is kép® volna. Így került 1970. november 1-én Szeghalom nagyközséghez, mint szervezési csoportvezető, ebiben sl, évben pedig vb-iáfkór lett;

A községben a tanácsi munkája mellett a fiatalabbak lelkes sporttevékenységéért is szeretik. Mindene a kézilabdázás. Nem is hittem volna el, ha nem látom, hogy ez a 34 év® fiatalember mennyi kitüntetésnek tulajdonosa. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronzfokozata, a Kiváló Dolgozó, a tanácsi munkájáért, a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója, az Árvízvédelemért jelvény tulajdonosa. Most

pedig megkapta a Tanácsi Munkáért jélvény ezüst fokozatát a 15 év® tanácsi törzsgárda elismeréséül. Amikor elbúcsúztam tőle, megkérdeztem, hogy a tanácsi munkában mi volna a leghőbb vágya. Így válaszolt: „Várost szeretnénk építeni Szegha- lambóa.’,

Nátor János

Egv év után

A Békés megyei beruházások helyzetéről

Beszélgetés dr. Romvári Lászlóval, a Békés megyei Tanáé»

Végrehajtó Bizottság Tervosztályának vezetőjével

Tárgyalóteremből

Kukoricát, liúslisztet lopott a metlgyesegyházi házaspár

A Battonyai Járásbírásáig tárgyalta Trajer András és élettársa, Mircsov Margit Medgyes- egyháza, László telep 44 szám alatti lakosok bűnügyét Trajer András ellen ez év tavaszan lopás és garázdaság .miatt indult eljárás. A 24 év® fiatalember még az eljárás befejezése előtt újabb bűncselekményeket követett el. Június 21-én Med- gy®egyházán élettársával az Aranyfácán vendéglőben szórakozott. Éjféltájban hazafelé indultak. Ütjük a keverőüzem előtt vitt el. Trajer elhatározta, hogy élettársával együtt meg- dézsmáiják az üzem készletéi; Az elhatározást tett követte. A raktárból több zsák kukoricát és egy zsák húslisztet vitték el. A keverőüzemnek 832 forint kárt okoztak. Trajer a nyáron egy magánfuvarosnál vállalt alkalmi munkát. Augusztus 13-án lovaskocsival Battonyára ment A József Attila utcában egy személygépkocsi állt, ablaka le volt húzva. Az ülésen a vádlott egy táskarádiót vett észre. Leugrott a kocsiról, s a rádiót magához vette. Nem volt szerencséje, mert két férfi meglátta, felszólították, hogy tegye vissza a rádiót A i vádlott rájuk se hederített, fel akart ugrani a lo- vacskocsira, de megcsúszott és elesett. Éltkor a két férfi elvette tőle a táskarádiót és visszaadták a tulajdonosnak.

A járásbíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlott vissza®őként követte el tettét. S jogtalan behatolás útján. elkövetett lopás bűntette miatt Trajer Andrást egy év sza ba dsá gv®ztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltilFérfi és női munkavállalókat,

ér",s"“

azonnal felveszi: MEH-TELEÍP

Békéscsaba, Kétegyházs út.

tóttá a közügyek gyakorlásától, j A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Élettársát, Mircsov Margitot a bíróság 3 hónap szabadságvesztéssel súlytobta. A büntetés végrehajtását azonban két évi próbaidőre felfügg®ztette. Az ítélet jogerős.

S. X.

1971. október 22-én gazdasági aktívaértekezletet rendeztek a Parlamentben, ahol Fock Jenő, a kormány elnöke tartott tájékoztatót. Behatóan elemezte a népgazdaság minden területén folyó gazdasági tevékenységet és ezen belül különösen font® hansúlyt kapott a beruházási politika:

„Legkényesebb problémánknál;, a beruházási szféra jelenségeit tekintem. A beruházásokra fordított összegek tavaly is, — 1970- ben — az idén is, 1971-ben kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a nemzeti jövedelem... El. sősorban a beruházásoknál kell rendet teremteni, mert valamennyi negatív jelenség abból származik, hogy az utolsó két évben a beruházásoknál jelentős elcsúszások következtek be...” Fock Jenő emlékeztetett arra a meglehetősen gyakori jelenségre is, hogy műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan be. ruházások kivitelezését kezdik meg, azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a költségvetés • kényszerűségből — az eredetileg tervezettnél úgyis nagyobb ősz- szeget ad majd a már elkezdett létesítmény befejezéséhez. Ekkor hangzott el az is, hogy a tanácsi vezető szervek csakis az adott terület anyagi lehetőségeinek megfelelő fejlesztéseket tervezhetnek.

— Hogyan alakult a helyzet az eltelt egy év alatt Békés megyében? — kérdeztük dr. Romvári Lászlótól, a Békés megyei Tanács VB Tervosztály vezetőjétől:

— A beruházási fegyelem megszilárdítására vonatkozó párthatározatot megyénkben is valamennyi érdekelt szerv végrehajtotta. Kettő megfontolás után ezért úgy kellett dönteni, hogy nem kezdjük meg a megyei könyvtár, a tanácsi autójavító üzem, a békéscsabai fürdő, a békéscsabai sportpályán a torHáziipari szövetkezetek termékbemiitatófa

Csütörtökön, november 16-án Varga Zsigmond országgyűlési képviselő nyitotta meg Gyomán, a művelődési házban a megye háziipari szövetkezeteinek termékbemutatóját. A megye nyolc szövetkezete; a békési, a békéscsabai, a békésszentandrási, a gyomai, a gyulai .orosházi, szarvasi és a tótkomlósi házii-1

pari szövetkezet állította ki legszebb termékeit. A kiállításra „Bemutatjuk Gyoma iparát” sorozat keretében került sor és meghívták a megye társszövetkezeteit is, hogy még színesebbé váljon a bemutató, melyet november 24-ig tekinthet meg a közönség.

nacsamok építését. A folyamatban lévő beruházások közül mérsékelni kellett a békéscsabai szennyvíztelep és a szarvasi víztorony építésének ütemét.

Mindezeken túlmenően a beruházási fegyelem szükségessé tette, a megmaradó fejlesztési célkitűzések felülvizsgálatát is, és nem egy ®etben javasoltuk a takarékosabb, gazdaságosabb megoldásokat.

A Lakásépítési költségek emelkedése miatt a középmagas —

10 szintes — lakóházak építését sem engedélyezhettük. Csökkenteni kellett a szanálások mértékét is. A tanácsi célcsoportos beruházásokhoz természetesen felhasználjuk a tervezett összegeket, sőt indokolt esetben néhány lét®ítménynél kiegészítettük azt. A beruházási költségek terven felüli emelkedése miatt azonban 1975-ig ®aknem 180 lakással, két középiskolai tanteremmel, két kö_ zépiskojLai tanműhely-teremmel és kétszáz középiskolai kollégiumi férőhellyel előreláthatóan kevesebb épül meg. Ha a beruházásról van szó, meg kell említenem azt is, hogy ennek megyénkben sajátos vonásai is vannak. Máshol nagy költséggel házgyárakat hoznak létre, így biztosítják viszonylag magas áron a lakásépítést. Ugyanakkor a békéscsabai povttgon- üzem — miniházgyár — kapacitását megrendelés hiányában csak részben tudjuk kihasználni. pedig az itt előállított lakások 15—20 százalékkal olcsóbbak, mint a nagy házgyárakban készülteké.

— Békés megyében 1972-ben

milyen nagyobb beruházások

készültek, illetve készülnek

el?

— Ebben az évben elkészült és többségében már üzemelő beruházások közül elsősorban azokat említeném, amelyek a lakosság szél® rétegét érintik.

Tanácsi új bérlakásokból 184, OTP-társaslakásokból 231 került átadásra ez év szeptember 30-ig. Békésen és Mezöka- váesházán 10—10 munkahely® körzeti szakorv®i rendelő építése fejeződött be. Békéscsabán és Orosházán a városi vízművek újabb szakaszai készültek el, amelyek jelentősen javítják a lakosság vízellátását, és újabb lakások, ipari létesítmények bekapcsolását tették lehetővé. Békéscsabán bővült a közgazdasági szakközépiskola, és a 11-® számú általán® iskola. Nagyszénáson átadták az új kultúr- házat. Az intézményi beruházások közül jelentősebb a párt szarvasi szókháza és tanácshá- za. valamint az orosházi pártház. Az egészségügyi dolgozók lakásproblémáit enyhíti a Gyulán elkészült 64 férőhely® garzon-ház. És még sorolhatnám tovább.

Jelentős létesítmények üzem- behelyezésére került sor a szövetkezetek mezőgazdasági szektorában. Kilenc tehenészeti és nyolc sertéstelep épült.

Az év végéig várhatóan fel® pül még nyolcvanhat tanácsi célcsoport® lakás, 370 OTP-tár- saslakás. Elkészül a gyulai kórház kazánháza, Szeghalomban a Csepel Autógyár telepén pedig az új műhelycsarnok. A mező- gazdasági szövetkezeteknél pedig újabb három tehenészeti és

11 sertéstelep építése fejeződik be.

— A több évre tervezett beruházások jelenleg milyen készültségi fokon állnak?

— A kép változó. A nagyobb beruházások készültségi foka az alacsonyabb. Megemlítenék néhány előrehaladottabb, nagyobb beruházást. Ilyen az 1142 OTP- társaslakás építése, Békéscsabán a MŰM Szakmunkásképző Iskola nyole műhe’.ytermét és tornatermét magábafoglaló épülete, a békéscsabai új cserépgyár, a megy®zékhelyen a csatornaépítés, a faipari trtsz. és a forgácsoló szerszámgyár bő>- vitése, a kétezer vagon® gabonasiló és az Achim lakótelepen az 50 férőhely® óvoda.

Gyulán a megyei szakorvosi rendelő, Sarkadon az új egészségház építése, Békésen a mezőgazdasági gépgyár telepének bővítése, Orosházán négy politechnikai műhely, Orosházán és Mezőhegyesen az állami gazdaságok sertéstelepei és ugyancsak Orosházán az üveggyár bővítése. Az említett beruházások közül az üveggyár bővítése másfél milliárd forint® program. a többi további egy milli- árdot tesz ki.

— Tekintsünk egy kicsit előbbre is. Melyek az 1973-as év nagyobb beruházásai?

— A tanácsi lakásépítés, köz- műv®ítés folyamat®. Ezekre jövőre 110 millió forint áll rendelkezésre. Jelentős összegekkel folytatódnak a korábban említeti; intézményi vállalati és szövetkezeti beruházások.

Rövidesen megkezdődik a békéscsabai kórház bővítése és rekonstrukciója, az egészségügyi és nyomdaipari szakközépiskolában a négvezer adag® konyha építése, valamint 388 férőhellyel a középiskolai kollégium építése, Békéscsabán egy új gyógyszergyár, s a gyógyszertári központ raktárának és laboratóriumának építése, központi szolgáltatóház, múzeum-raktár éá nemzetiségi kiállítóterem; építése, a békéscsabai kötöttárugyár bővítése és egy új textiltisztító-üzem kialakítása. A fejlesztési programban ezekre 470 milíió forintot fordítunk.

Külön öröm lesz számunkra, ha jövőre számot adhatunk a gyulai húsipari vállalat rekonstrukciójának és bővítésének megkezdéséről.

A pénzügyi fedezetek a beruházások nagyobb részénél rendelkezésre állnak. Néhány nyitott kérdés van még, amelyek sorsáról a közeljövőben döntenek az illetékesek.

— A vállalatok a közös célkitűzésekhez mennyit adtak a fejl®ztési alapból?

— Egy® vállalatok, a tanácsokkal közösen érdekeltek a kommunális oktatásügyi és kulturális beruházások megvalósításában. A vállalatok és szövetkezetek ebben az évben lakásépítésre. közműépítésre, bölcsőde és óvodaépítésre, kulturális létesítményekre és egyéb célokra 40 millió forinttal járulták a tanácsok fejlesztési alapjához. Korlátozó célú az az intézkedés, hogy olyan vállalatok és szövetkezetek nem adhatnak át pénzeket, amelyek maguk is állami támogatásban részesülnek. Nem vezetett eredményre néhány esetben koordinált csatorna, gázvezeték építése. Az érdekelt gazdasági egységek a fejlesztési források szűkítése miatt nem tudtak hozzájárulni a tervezett létesítményhez.

A kérdésekre adott válaszokban természetesen csak a nagyobb beruházásokat említettem, meg. Ezeken kívül nagy figyelmet fordítunk a lakosság mindennapi életkörülményeit befolyásoló, habár összegszerűségében kisebb, de jelentőségénél fogva annál fontosabb beruházásokra. Me_ gyeszerte a helyi tanácsok, számottevő összeget fordítanak járda- és útépítésre, villanyhálózat és közvilágítás bővítésére, csapadékvíz elvezetésére, ivóvíz- kutak fúrására. Ezeknek az értéke is meghaladja évenként az ötvenmillió forintot”.

A b®zélgetésből kitűnik, hogy nálunk Békés megyében is eleget tettek a pért- és kormány- határozatnak. Megyénk politikai és gazdasági vezetői arra törekednek, hogy az állami költség- vetésből a ránk jutó összeget a népgazdasági terveknek megfelelően használják fel.

A határozatok maradéknélküli betartása mindenki számára kötelező, egyrészt a népgazdasági egyensúly, másrészt a negyedik ötév® terv siker® tel- j®ítésének érdekében.

Béla Ottó