Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

I A Csoiigrád megyei Dikonfrt-per ■ Magának | hogy ezután is kopaszok maradnak azok, akik meg­kopaszodtak. Márcsak azért is teszem ezt, mert lapunk 1972. február 19. számában olyan című híradás jelent meg, miszerint „Nincs töb­bé kopasz fej!!” Bár dr. Pé­csi Tibor szerint létezik d e no v ö haj- , illetőleg szőr­képződés is. Es olyan helyen nő ki a haj vagy szőr, ahol tüszőt előzőleg kimutatni nem lehetett, de ezt csak bizo­nyos fekélyek, stb. környé­kén figyeltek meg. Es siker­telen voltt eddig minden kí­sérlet, hogy mesterségesen serkentsék bőrünk hámréte­gének legalsó sejtsorában le­vő sejtcsoportokat a hajtü- szg k kifejlesztésére. Tehát dr. Pécsi Tibor el­árulta nekünk ezt a titkot is, de a BHSZ-rol, a csabai találmányról, a 1 kopaszság ellenszeréről mit sem tu­dunk. Csak annyit, hogy folyadék és kenegetni kell vele a kopasz fejet, s azután dús haj lobog majd rajta. Türelemmel kell kenegetni. liehet, hogy először pihehaj búvik elő a fénylő bőrből, de fésűt máris lehet venni. Ne­kem ugyan van fésűm, mert „csak" a fejem búbja kopa­szodik, amit úgy észleltem, hogy a fésű nem akadt meg reggel sem a fejem búbján, hanem mindig könnyebben siklott. Es kezdtem figyelni a tarfejű pihéseket. Egyszer aztán álmomban kopaszok serege rontott felém s ami­kor körbefogtak, felvágták fejüket, melyen akkorra már lobogott a sörény, akarom mondani a haj. És fekete. Hát persze! Mert valamikor az én hajam sem volt szürke, hanem fekete, és hát mind­járt meg akartam volna fia­talodni is. Érthető, hiszen a februári híradás egyik al­címe így szólt: „Amitől fia­talabbá válik!” De még ál­momban sem sikerült, mert midőn a lobogó sörényűek a BHSZ feliratú tubusokat nyújtották nekem s én utá­nuk kaptam, hirtelen feléb­redtem és a könyökömhöz kaptam. Belevertem a heverő deszkavégébe. Azóta ilyesmiről nem ál­modozók. Ha már nappal ko­pasz a fejem búbja, jó az ne­kem éjszaka is. De mit is te­hetnék, ha azoknak is fénylik a fejük bőre, akik kenegetik a BHSZ-szel. —el BÉKÉS MCCm _______ NfPUJSÁCJ 1 972. NOVEMBER 17. 8 Hagy volt lem jó esztendeje a zöldségter­melő szentesi gazdaságokban. Amikor már hoznia kellett vol­na a pénzt az egész évben gon­dozott paprikának, mind tönkre­ment. összedugták a fejüket ag- ronómusok meg kutatók. Gya­nakodtak az időjárásra; keres­ték az okot az agronómiái eljá­rásokban. Semmire sem mentek. Ugyanazt a diagnózist találták fői a szakemberek az Alkotmány meg a Felszabadulás, az Árpád, meg a Termál Tsz-ben, de még Nagytőkén is, a Kalinin-ban. A vész nem kímélte a Kertészeti Kutató Intézet tábláit sem. Mi­kor mind összeadták a károkat, fölé kerekedett a summa a 20 milliónak. Vizsgálat jobbra, vizsgálat bal­ra: s meglett a tettes! Ügy hív­ják: 2,4 D. „Becézik” peszticid- nek is — mint a hasonló szere­ket összefoglalóan, a forgalom­ban pedig leginkább dikonirt né­ven ismeretes. Az öntözővíz iszapjában és magában az öntö­zővízben bukkantak rá, különle­ges eljárással — úgynevezett gázkromatográfiás vizsgálattal —, hiszen másként ki sem mu­tatható ilyen csekély mennyi­ségben. Ég ekkor kezdődött meg a per. fl károsultak Árpád és a Felszabadulás Tsz jogértői indokoltnak látták, hogy kárté- ( rítést követeljenek a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Tár­sulattól, hiszen annak csatorná­iból, annak szivattyúin keresz­tül került a paprikaföldekre a dikonirt. Az ő kötelességévé te­szik a vízügyi törvényeink, hogy rendszeresen ellenőrizze: alkal- mas-e a víz öntözésire? Egyenes logika, még akkor is, ha a többi károsult nem ment mindjárt perbe. Bizonyára úgy voltak ve­le: majd látjuk... Ha egyszer a kezdeményező tsz-eknek meg­ítélik a kártérítést, ők már ki­taposott úton, gyorsan és símán nyernek. Vizsgálatok és szakértők tö­mege... számítások özöne... törvények cibálása egymás mel­lett éj egymással szemben ... — ahogyan az perekben lenni szo­kott. Végül is a tét nem csu­pán a valódi kár, hanem a jövő­re szóló konzekvenciák nyeresé­ge is. Hiszen ilyen eset Magy Ír­országon még nem fordult elő; veszélye azonban mind nagyobb, mert már mi is leginkább vegy­szerrel ,kapálunk”: Dikonirttal. Dikotex-szel, Sinpránnal, K—64- gyel... A szentesi körzetben több mint 16 vagonnal használ­tak fel belőlük 1971-ben! Végé­re kell tehát járni, s a per anya­gi követelése sem húsz fillér. most született meg az első­fokú ítélet. De mint hogy nem gazdasági krimit akarunk belő­le kerekíteni — járjuk csak vé­gig a dolgok rendjét! A társulat nem fizetett. Azt mondta .hogy az előírt analit'- kai vizsgálatokat elvégezte; az pedig, hogy gyomirtó-szerek nyomai után kutasson a vízben, nem feladata, de megfelelő mű­szerei sincsenek hozzá. A nö­vényvédőszerekkel kapcsolatos védekezés és ellenőrzés rzok 1 dolga, akik felhasználásukkal foglalkoznak. S minthogy a tár­sulat emberei és teljesen pártat­lan, érdektelen szakértők is dol­goztak, nem volt nehé, kiderí­teni, hogy a fertőzött paprrxa- táblák közelében nagykiterjedé­sű hormonhatású gyomirtó- szerrel kezelt területek vol­tak. Ha nem mindig és nem mindenütt tartották be a vizek melletti permetezés szabá­lyait; ha emiatt a visszafogá­sokon mérgezett víz került az öntözőcsatomákba — a gazdasá­gok maguk követték el a hibát. De még súlyosabb hibát is lehet véteni ezekkel a mérgekkel. Ki­B perben tudódott, hogy a fábiánsebestyé ni Kinizsi Tsz 326 kiló dikonirt- tal és 470 kiló K—64 gyomirtó­val nem tudott tavaly elszá­molni. Csak kérdés v°lt és az is maradt: vajon nem került-e va­lami módon a víábe ebből a mé­regből? A szakértők még annak lehetőségét sem zárták ki, hogy valami bűnös szándék lappang­hatott valahol. Eigy kiló dikonirt 60—70 ezer köbméter vizet tud úgy megfer­tőzni, hogy a vele öntözött nö­vények súlyosan károsodnak. A Fábiánban hiányzó vegyszer több mint 50 millió köbméter víz fertőzésére lehetne alkalmas. Ennek a pernek persze nem az volt a tétje mégsem, hogy a fertőzés okát teljes részletesség­gel kikutassa, hanem annak megállapítása: jár-e kártérítés a Vízgazdálkodási Társulattól? Az elsőfokú ítélet elutasította a téeszek követelését. Egyebek kö­zött azért, — mint az indoklás­ban olvashatjuk —. mert a nö­vényvédő szerek alkalmazásának szabályait a felhasználók kötele­sek betartani. Ilyen vegyszere­zést, mind a perlő, mind a szom­szédos téeszek-végezték. Még re­pülőgépről is szórtak dikonirtot a fertőzött táblák és az öntö­zőfürt közelében. A vegyszer csak a gazdaságok mulasztása vagy kezelési hiba révén kerül­hetett az öntöző vízibe — így ká­rukat maguknak kell viselniök. S most már természetesen nem­csak a paprikaföldeken kelet­kezett kárt, hanem a perköltsé­get is, s minthogy a perérték meglehetősen tisztes összeg, az illeték 158—158 ezer forint a két felperesnek. Maradtak volr>a a >-hc* ITS dl dili Cin íyükön” — mondhatnánk erre a formális logika törvénye szerint. De nem volna igazságos egy ilyen legyin­tés. A szövetkezetek kárához ké­pest morzsa ez a perköltség; ma­ga a per viszont országosan ér­tékes tapasztalatokkal kamato­zott, Már maga az a felismerés messze anyagi érdekeken is túl­hat, hogy nem elegendő vizein­ket csak a hagyományos eljárá­sokkal vizsgálni. A peszticidek kimutatása az úgynevezett klasz- szikus eljárásokkal nem lehet­séges; a természet, az ember és a termés védelme ma — a me­zőgazdaság kemizálásának kor­szakában — rendkívül fontos. A felismerésnek máris eredménye van: mind a téeszek, mind az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság nagy gondot fordít az eset óta a vizek ellenőrzésére. Az ATIVIZIG kísérleti szerződést kötött a tudományegyetemmel a gázkromatográfiás vizsgálatok elvégzésére — jóllehet senki sem sorolta kötelességei közé. A Csongrád megyei Növényvédő Állomás is hasonló vizsgálatok egész sorát végezte el. A szö­vetkezetekben is kézenfekvő a tanulság: a vegvszerek csak ak­kor és úgy hálálják meg az al­kalmazást. ha semmiféle sza­bálytalanságot, lazaságot nem tűrnek el használatuk során. Így a perrel nem hogy befe­jeződött volna — éppen csak el­kezdődött valami, amire példa még az idei szeptemberi növény- szemle is. A tavalyi kárral nincs vége a dikonirt pusztításának. A DÉMÁSZ békéscsabai kirendeltsége értesíti a la­kosságot, hogy Békéscsa­bán, az Alsó-Körös soron megépült kisfeszültségű há­lózatot 1972. nov. 18-án feszültség alá helyezi A hálózati berendezések megközelítése és érintése életveszélyes! 229503 Az idei jegyzőkönyv szerint a szentesi Felszabadulás Tsz para­dicsompaprikájában újabb egy­milliós a kár. Az Árpád Tsz- ben kétmillió körüli veszteséget kalkulálnak a paprikaültetvé nyékén. A Kertészeti Kutató In­tézet tábláin közel 4 millióra becsülik az idei terméskiesést. És az okokat a múlt évivel azo­nos eredőkre vezetik vissza, jól­lehet aT idén tartózkodtak a vegyszerezéstől vagy csak na­gyon csínján bántak vele. Veszélyes %*,!£; haszna- és előnyei mellett min­den szabálytalanság beláthatat­lan következményekkel járhat. Ölt már vagy megrokkan tott embereket vegyszer; két eszten­dő gazdasági veszteségeit pedig már 30 millió felé számolják egyetlen termelési körzetben. Egyelőre még mindig nincs meg a biztos védelem hasonló esetek elkerülésére. Az egyik szakértő arról tájékoztatta a per során a megyei bíróságot, hogy ........a jelenlegi gazdasági és műszaki adottságok mellett nem lehet kiküszöbölni azt, hogy a növényvédő szerek mérgező anyaga esetleg a7 öntözővízbe kerüljön. Ezt majd csak a kö­vetkező ötéves tervben megvaló­sítandó, mintegy 50 millió fo­rintos beruházással lehet meg­oldani ...” — úgy, hogy „a Kö­rös vizéből magasvezetésű csa­tornán át fognak öntözővizet szolgáltatni a Szentes környéki téeszek részére”. IIham messze jutottunk te­lly VII hát a tárgyalóterem­ből — s ezért nem volt haszon­talan a per. Ezért nem lehet azt mondani, hogy „öngólt” lőttek a szövetkezetek. Bármi legyen is majd a végső döntés a dikonirt- perben, a téma már napirenden marad a gazdaságokban, a víz­szolgáltató intézményekben és a tudományos műhelyekben egy­aránt. S ebből mégis csak az lesz a végső haszon, hogy biztonság­gal, jó eredménnyel használhat­juk majd a kémia csodaszereit; nem csinálunk velük sem néma tavaszt, sem kopasz őszt. Figyelemreméltó intézkedések Nagykopáncson Az ifjúságpolitikai határoza­tok megvalósításában jelentős eredményeket mutattak be Nagykopáncson. A Kossuth Ter­melőszövetkezetben rövid más­fél év alatt elérték, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért fizetik, legyen idős, fiatal, fér­fi, vagy ncdolgozó. A KISZ- alapszervezetben rendszeresen gondoskodnak a fiatalok poli­tikai képzéséről. A tanultakat jól hasznosítják a nagykopán­csnak. mert munkájuk eredmé­nyességére már a KISZ járási bizottságánál is felfigyeltek. Ez_ év nyarán eey négy ezer forin­ton felüli értékű magnót kap­tak, a közösségért végzett mun­ka elismerésére a KISZ Oroshá­zi Járási Bizottságától. A községi tanács és a helybe­li tsz között szocialista együtt­működési szerződést kötöttek, melynek alapján a tanácsháza különtermében ifjúsági klubot rendeznek be. A szövetkezet hanglemezeket, táskarádiót és nagyképemyős televíziót aján­dékozott a klub felszerelései köu zé. A közös gazdaság nemcsak a munkában, munka utáni pihe­nésben, hanem még az üdülés­ben is gondoskodik fiataljairól. Ezen a nyáron is 10 napra nyá­ri táborozásra vitték a nagykő* páncsi fiatalokat. Mikulai Lajos tsz-üzemgazdász Házi citromliget Az uráli Szverdlovszk város növénynemesítői különleges citromfajtát állítottak elő, amely bőséges termést hoz zárt helyiségekben is. A gyümölcs íze és zamata semmiben se ma­rad el a legjobb szubtrópikus fajtákétól. Súlya eléri a 250— 300 grammot és jól viseli el a hosszas tárolást A kis „házi citromfa” 10—12 esztendős ko­rában 25—30 darabos termést hoz évente. v Értesítjük a kedves ügyfeleket és építtetőket, hogy a Szarvasi Építőkari és Lakáskarbantartó Szövetkezet 1972. október 1. napjával beolvadt a Szarvasi Vas-Fém.pari Szöveikezethez Tevékenységi köre azonban továbbra is megmaradt, sőt kapacitását tovább bővítettük. így mindennemű építőipari és szakipari munkákat vállalunk kőműves és tatarozást munkát kisakásépitést csa ádi és társasházépítést víz- villanyszerelést tesíe-mázoló munkát központi tütésszerelést fl megrendelések tárgyában keresse fel szövetkezetünket Cím: Szarvasi Va »-Fémipari Szövetkezet Lakáskarbantartó és Szakipari Rlsz'egv Szarvas, Bajcsy-Zs. út 1. sz. Telefon: 422, 25J. Megsúgom

Next

/
Thumbnails
Contents