Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

ennek, s ezen belül az elmúlt két évben végzett munkának eredményeképpen ma az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott és megfelelően alakul.

I

A kongresszus határoza- • tainak végrehajtásával fejlődött hazánkban az államélet, a szocialista demokrácia.

Módosítottuk az alkotmányt: Népköztársaságunk alaptörvénye most az eddiginél pontosabban és teljesebben foglalja össze, és hatékonyabban védelmezi népünk szocialista vívmányait. Jelentősen fejlesztettük az országgyűlés, a Minisztertanács és az igazságügyi szervek munkáját. Az országgyűlés megalkotta a szövetkezeti törvényt. Elkészült és hatályba lépett az új törvény, amely a tanácsok önállóságát és hatáskörét növelte. A tanácsok megnövekedett hatáskörével élve tovább kell javítani az államigazgatási munkát, a lakosság -ügyeinek intézését és vissza kell szorítani a bürokráciát.

A szocialista demokrácia erősítését továbbra is társadalmi fejlődésünk egyik központi feladatának tekintjük. Ennek fontos eleme, hogy az állampolgárok az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak keretében mind nagyobb számban vegyenek részt! a közügyek intézésében és eldöntésében.

2 Az elmúlt két évben to- • vább erősödött hazánkban a szocialista rendszer. A munkásosztály hatalma szilárd, a párt eszmei és politikai vezetőszerepe növekedett a társadalom életében. Gyarapodtak az ország termelő erői. A tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek fejlődésével erősödtek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok, rendszerünk gazdasági alapjai; tovább erősödött a szocialista törvényesség.

3 Államunk legfőbb politi- • kai alapja, a munkás— paraszt szövetség szilárd. A közös célok alapján fejlődik a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása, erősödik a szocialista nemzeti egység. E szövetségi politika továbbra is a párt belpolitikai irányvonalának sarkallatos pontja.

Pártunk a X. kongresszus határozatának megfelelően figyelemmel kíséri az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, tudatosan dolgozik a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek összhangjának megteremtéséért. A soronlevő ideológiai, politikai és gazdasági feladatok megoldásával, az ellentmondásokból keletkező feszültségeket leküzdve erősíteni és fejleszteni kell a munkás—párását szövetséget és a szocialista nemzeti egységet

4 Belpolitikai életünk leg- • főbb jellemzője népünk mindennapos alkotó tevékenysége, helytállása az építő munkában. A X. kongresszus határozata, negyedik ötéves tervünk a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség mindennapi munkájában valósul meg, s ez jövő fejlődésünk legfontosabb záloga. A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetKezetek dolgozói a nehéz időjárási viszonyok közepette is jó termést takarítanak be. Értelmiségünk alkotó munkája szocialista fejlődésünk szerves részévé vált.

5 A ^kongresszus a társa- • dalom fontos kérdései sorában külön foglalkozott a nők, , az ifjúság helyzetével, és a népesedés kérdésével.

— A kongresszus határozatainak megfelelően nagy erőfeszítések történtek a nők helyzetének könnyítésére. Két év alatt számos központi intézkedés, állami rendelkezés, és az üzemek, vállalatok, intézmények helyi

(Folytatás az 1. oldalról)

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i üléséről

akciói vitték előbbre a dolgozó nők helyzetének könnyítését célzó párthatározat végrehajtását. Változatlanul elsőrendű.

fontosságú feladata egész társadalmunknak a nők egyenjogúságának mind teljesebb megvalósítása az élet minden területén.

— Az országgyűlés megalkotta az ifjúsági törvényt, a kormányzat, a társadalmi erők széles körű programot dolgoztak ki, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, s a fiatalok más érdekvédelmi szervezetei is megmozdultak annak érdekében, hogy az ifjúság* problémái

gyorsabban és a korrábbinál jobban megoldódjanak.

A párt, a népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa, és a kormány napirenden tartják a népesedés alakulásának nagy- fontosságú kérdését. Számos részintézkedés történt a népszaporulat kedvezőbb alakulása érdekében. A kedvezőtlen jelenségek okainak mélyreható feltárása és fokozatos megszüntetése azonban — tekintve a kérdés szerteágazó és bonyolult társadalmi gazdasági és közegészségügyi vonatkozásait — körültekintő vizsgálatot kíván; ez folyamatban van.

fl gazdasági építő munka

A X. kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek pártunk tevékenységében is döntő szerepük van. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, az elhatározott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van.

1

A népgazdaság az elmúlt • két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött.

A nemzeti jövedelem —1 az

1961—67. közötti időszak évi 5,3 százalékos átlagával szemben — 1968—71-ben évi átlagban 6,1 százalékká; növekedett. A IV. ötéves terv első kát évében a termelés össznö vek ed ése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. Ugyanezen években a társadalmi ö&sz- fagyasztág a nemzeti jövedelemmel közel azonos 'mértékben emelkedett.

Problémát okozott, hagy a nemzeti jövedelem felhasználásában 1971—72-ben a tervezettnél nagyobb részarányú a fél' halmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalék legyen.

2 Az ipar általános növeke- • dési üteme a korábbiakhoz •képest valamelyest — évi 6,8 százalékról. 5,7 százalékra — csökkent, kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energiaipar, építőipar, az átlagosnál nagyabb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerűen visszafogott szénbányászat mellett a ru- házati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4,3 százalékkal nőtt. Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően növekedett az építőanyagipar termelése.

— Az iparban a termelés strukturális változásának iránya megfelelő, bár annak mértéke még nem kielégítő, A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti járműgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkezetes építési módot, a földgázfelhasználást, a kő- olajtermékeik vegyipari feldolgozását, a számítástechnika alkalmazását — továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni.

A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csökkentése.

— A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kisérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssé; biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagy- vállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök.

— A kongresszus határozatának megfelelően az ipari szövetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve főleg a lakosság közvetlen szükségleteire termeljenek ,a növekvő igényeknek megfelelően szolgáltatásokat végezzenek.

Az ipari termelés struktúrájának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosítani kell a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy értékű termelőberendezéseit kihasználatlanok. A minisztériumok a termélési feltételék korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerőtartalékok felszabadítására, átképzésébe és átcsoportosítására vonatkozó terveket, ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munkafeltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken.

3 A mezőgazdaság összes • termelése az elmúlt két évben a tervezett évi 3,6 százalékkal szemben évi 4.6 százalékkal növekedett. Mezőgazdaságunk most már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét. s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés, a baromfi- és újabban a sertéstenyésztés.

Most mezőgazdaságunkban, — az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben, a cukorrépa-, a dohány-, és a zöldségtermesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gazdaságosabbá tétele a fő feladat.

Az ismert és még megle- • vő hiánvosságök ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyítja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények

között, amikor az országban, többéves átlagot összehasonlítva, az egy főre eső fogyasztás a régebbi évi 3,6 százalékkal szemben, az utóbbi időben évi 5,5 százalékkal növekedett.

A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon ki; a kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az ■ ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeléseit, s feleslegesen ne halmozzanak fel készleteket.

5 A közlekedés és áruszál- • lítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A / vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi teherszállítás, az autóbusz-hálózat, a személygépkocsi állomány növekedése lendületesen folytatódik.

A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten.

6 Az 1968. január 1-én élet- • beléptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céfljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben. Legfőbb tennivalók a következők:

— A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai helyzetének és problémáinak átfogó elemzése.

A kormány szerveinek, erre építve ki keli! dolgozniok a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági szabályozók módosítását úgy, hogy azok 1975-ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek.

— 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban, központilag szabályozva a bér- fejlesztést. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbér-szabályozás helyett a létszámmegtakarításra jobban ösztönző bértömegszaíbáiyozás

rendszerét.

7 Az új irányítási rendszer • beveztése óta eltelt négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyobb mértékben érvényesült. A tervező munka is fejlődött, növekedett a középtávú ötéves tervek megalapozottsága és szerepe. Ebben a ciklusban van először az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott, országos 15 éves távlati terv és annál hosszabb időre szóló fejlesztési programok kidolgozása. Feladataink:

A gazdaság tervszerű fejlődésének erősítése érdekében javítani kell a népgazdasági tervek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervezőszervek közötti együttműködést és munkamegosztást, fokozni kell a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A tervek megalapozottságának javítása a központi fejlesztési programok és a beruházások jobb műszaki gazdasági

előkészítésit, a naturális célok és a pénzügyi fedezet pontosabb összehangolását, valamint az ár- és értéktervezés fejlesztését teszi szükségessé.

— A népgazdasági tervezésről törvényt kell alkotni, amelyben biztosítani kell az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörét is. Növelni kell az ágazati minisztériumok felelősségét tervjavaslataik realitásáért, a műszaki fejlesztés irányáért és a tervezési struktúra korszerűsítéséért. Megfelelő előkészítés után létre kell hozni a Minisztertanács szerveként az állami tervbizottságot, amely jobban összehangolja a minisztériumok és főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, s ellenőrzi a végrehajtást.

8 A beruházások több éven • át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett. 1970—71- ben a beruházások és a fogyasztás együttes összege érezhető , mértékben meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet; növekedett a költségvetési hiány és az ország külföldi adóssága.

A Központi Bizottság és a kormány 1971. végén az 1972; évi beruházások fő összegét lényegében az 1971. év szintjén állapította meg. Ez megfeled a

IV. ötéves terv tényleges beruházási előírásainak. Az intézkedések hatására 1972-ben a megfelelő szintre korlátozódtak mind a központi, mind a vállalati beruházások. A kérdés nagy népgazdasági horderejét számba véve a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok külön, külön bármennyire is indokoltak volnának — összességükben nem haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit.

9 Jelenlegi gazdaságirányí- • tási rendszerünkben az árrendszer fontos szabályozó szerepet tölt be a népgazdasági tervek megvalósításában, a gazdasági munka hatékonyságában, a termelés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok azt mutatják ,hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését.

Ugyanakkor az áraknál még számos megoldatlan kérdés van, ami a gazdasági fejlődést is zavarja. Az építőiparban az 1968-ban központilag elhatározott 13 százalékos áremelésen túl a termelői árak túlzott, évi 4 szá/alékos emelkedése, a kivitelezés költségeinek növekedése esetenként lehetetlenné teszi a tervek • végrehajtásét és súlyosan terheli a költségvetést. Fix áru végterméket kibocsájtó számos nagyüzemnél a szabad árakkal dolgozó kooperáló vállalatok által felemelt termelői árak' hatása nehéz problémákat okoz a gazdálkodásban.

A rögzített fogyasztói árak egy részénél á rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót.

A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy gazdaság- politikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A felismert hibákat ki kell küszöbölni. Ennek érdekében;

— Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést. Kj kell terjeszteni az árváltoztatás bejelentési kötelezettségét, s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni.

— A termelő áraknál a rögzített. a limitált és a szabad árak mellett széles körűen be kell

(Folytatás a 3. oldalon)