Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

Mit hell a szakmákró Kiadványsorozat pályaválasztó fiataloknak Jelenleg 186 szakmában képe­zik ki a fiatalokat, de a leg­utolsó felmérések szerint. 43, népgazdaságilag fontos szakmát fenyeget az elnéptelenedés. így például egyebek között a szén­ás ércbányászatban, az építő­iparban, valamint a ruha- és cipőiparban. Hogy megfelelő lesz-e az utánpótlás ezekben a szakmákban, az elsősorban a pályát választó fiatalok, érdek­lődésének felkeltésétől függ. El. igazításukat a választható szakmák sokféleségében szak­avatott tanácsadók mellett új képes kiadvány-sorozat is segíti. A nemrégiben napvilágot látott füzeteket jól hasznosíthatják az általános iskolák végzős tanulói, az iskolai pályaválasztási felelő, sök, pedagógusok, valamint más szakemberek is. A Munkaügyi Minisztérium Nevezetes dátumokról emléke- I zik meg a Fáklya november 19- én megjelenő 22. száma: a má­sodik világháború sorsát eldön­tő sztálingrádi csatában a szov­jet csapatok győzelmes ellentá­madásának kezdetéről, s arról, hogy a Szovjetunióban ezen a napon ünnepük meg a Rakéta­csapatok és a Tüzérség Napját, Képes riport mutatja be a haj­dani Sztálingrád, ma Volgograd, lüktető életét, amelyben a ször­nyű háborús pusztítások nyoma, it csak mementóként őrzik. Mihail Szúszlovnak, az SZKP PB tagjának, a KB titkárának hetvenedik születésnapja alkal­mából a lap közü a szovjet ide­ológus „A munkásosztály vezető szerepe a kommunizmus építésé, ben” című tanulmányát. A kínai helyzet mind a nem­zetközi munkásmozgalom, mind pedig a világpolitika egyik idő­szerű, ellentmondásos problémá­ja. A Fáklya legújabb száma „A maci zmus és Kína munkás- osztálya” című cikkében a kínai vezetők politikája és a kínai folyosóra. Ott azonnal közrefog- ; ta'a négy szui'onyos őr. Németh! László János fedetlen fővel, kö- j peny nélkül lépett a szabad ég; alá. Verőfény szikrázott, vakítón ; verte vissza a ragyogást a hó. ; A fegyház két szürke épület-! óriása között, az udvar mélyén : meglátta a bitófát. De mintha; egészen mellékes lett volna, ; csak futólag figyelt oda. Tekin- ! tete a négy fénylő szuronyhegy ! közül az ablaksorokra siklott,; kereste barátait, a József Attila > Kör súlyos fegyházbüntetésre j ítélt tagjait És meglátta őket! Az egyft ; ablakban Balogh Mihály, Ősz- ■ termán Ferenc és Kiss István, ! a másikban Juhász Lajps, Já- j nossi Péter, Baranyai Mihály, j a harmadikban Bogdanov 1st- ; ván, Kucsera László, Kurella ! Mátyás — mind a kilencen! Zo. j kegva tapogatják a rácsos abla- ; kot, homlokukat az üveghez! szorítják... A költő sápadtan felmosoly- ! gott az ablakokra, kivette szájé- ; ból* a cigarettát és köszönést ; intett barátainak. Amikor szorosan a bitó mellé l állították a pribékei;, még min- ; dig látta az ablakok mögött zo- ; kogó embereket. Aztán e'ihomá- ! lyosult a szeme. Mégis,, mégis : összeomlott, erejét vette a gyá- ; szoló szeretet... ; — Ne sírjatok! — suttogta az; ablakok felé. — Tavaszra sza- • badok lesztek!... A halál már nem is volt ha- jj Iái. Néhány idegen ember va-: lami értelmetlen dolgot csele-; kedett körülötte, s kilobbant; renden fény a világbót­(Vége) i Országos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézete évről évre sok. féle módszerét dolgozza ki a fiatalok pályairányításának. Ezek jól alkalmazkodnak érdek­lődési körükhöz, de egyúttal a népgazdaság igényeihez is. Az új sorozat 13, úgynevezett nehe­zen benépesíthető szakmát is­mertet, köztük az öntők, a gépi forgácsolók, a hegesztők, a vá­járok, kőművesek, cipészek, ál­lattenyésztők és kertészek mun­káját egyszerűen tárgyila­gosan, őszintén. A szakmánként tízezer példányban megjelent kötetekben a mesterség múltjá­ról, jelenéről szóló irodalmi jel­legű bevezetést a szakma tömör leírása, elsajátításának feltételei és a kormányzat által a tanulók, nak nyújtott kedvezmények is­mertetése követi; a leporelló színes képei jól támasztják alá a szöveg mondanivalóját. 'MTI) munkásosztály érdekei közötti ellentétekre mutat rá, A Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulójával kapcsola. tos cikksorozatban ezúttal Türkméniáról olvashatunk. A Petőfi Év kapcsán — a lap is­merteti Petőfi műveinek türk- méniai kiadásait. Szórakoztató olvasmányok, technikai és tudományos érde­kességek egészítik ki a Fáklya új számát. Ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta_ nácsának elnöksége november 17-én, pénteken délelőtt 9 óra­kor tartja ülését Békéscsabán, az SZMT-székházban. Az ülésen a békéscsabai ME­ZŐGÉP Vállalat igazgatójának beszámolója és VSZT titkárá­nak kiegészítő jelentése alapján megtárgyalják az üzemi demok­rácia helyzetét. Ezután megvi­tatják az SZMT 197S. évi költ­ségvetéséről' összeállított előter­jesztést. Érdekes kiadvány a terv­gazdálkodásról „Az elmúlt 25 évben történél, mi jelentőségű gazdasági fejlő­dés valósult meg, ez a negyed­század a tervgazdálkodás idő­szaka volt” — fogalmazza a Kossuth Könyvkidó Tervgazdál­kodás című füzetének bevezető­je s az utána kővetkező olda­lak fényképekkel, színes graii- konokkal, térképekkel, összeha­sonlító táblázatokkal mutatják be népgazdaságunk eddigi három- és ötéves terveit a ne­gyedik ötéves terv végére vár­ható helyzetet a nemzeti jövedelem alakulásában, a területfejlesztésben, az iparban és építőiparban, a mezőgazda­ságban, a közlekedésben, a kül­kereskedelemben, s az életszín­vonalban. A kisalakú soíkszínnyomású füzet rendkívül tömören fo­galmazza mondanivalóját, s ha­sonlóképpen dicséretére szól, hogy a közelmúlt egyik leg­szebb ilyen témájú kiadványa. umMstss 1972, NOVEMBER 16. „Bánat és harc szól belőlünk.,.“ Fekete Sándor: Petőfi élete 1848 márciusában a forradal­maktól megrémített bécsi udvar engedményekre kényszerült cs Magyarországon is — először a Habsburgok alatt — független kormány alakult. A haladó ne­messég kiváló tagjaiból állt ez a kormány, Batthyány Lajos ve­zérlete alatt tagja lett Kossuth Lajos, Széchenyi István, Eötvös József is. A miniszterek álta­lában jó hazafiak voltak, de mint nemesek, természetszerűen saját osztályérdekeiket is féltet­ték. Amellett, Kossuth kivételé­vel, reformerekként gondolkod­tak, idegenkedtek a forradalmi megoldásoktól, a kiharcolt vív­mányokkal befejezettnek te­kintették a forradalmat Petőfi viszont, mint fontadat már és mint a kisemmizett mil­liók képviselője, márciust csak első felvonásnak tartotta, ame­lyet majd követnie kell a máso­dik felvonásnak, minden feudá­lis maradvány felszámolásának. Épp ezért kezdettől fogva bizal. matlanul tekintett a nemesi miniszterekre. Még hevesebb politikai ellenszenv támadt fel benne akkor, amikor tapasztal­nia kellett, hogy a kormány nem meri erélyesen szervezni a nemzeti önvédelmet. Petőfi, mint tudatos forradal­már, mint a történelem kiváló ismerője és a Habsburgok elszánt ellensége, egy piUanatig sem hitt az udvar jóhiszeműségében. Ma már okmányok bizonyítják, hogy ebben feltétlenül neki volt igaza: ismerjük az aktákat, amelyekből kiderül, hogy az ud­var csak ideiglenesen engedett, s várt az alkalomra, hogy fegy­verrel törje le a magyar forra­dalmat is. De a mérsékeltek, az egyezke. désre törekvők nem akarták el­ismerni a forradalmi költő iga­zát Politikai hadjárat indult az „izgató” ellen — fokozatosan elszigetelődött. Ilyen helyzetben következhetett el a nemzetgyű­lési választás. Petőfi képviselő­nek jelöltette magát, de megbu­kott: nem tudott udvarolni a tömegeknek és a kiváltságosok­nak és a kiváltságosok csaló eszközöket vettek igénybe vele szemben. Öt magát erői­szakkal távolították el válasz­tói köréből. Mit erőszakkal? Mondjuk ki egyenesen: kis híján agyonverték­Petőfi kétségbeesett haragjá­ban sem a népet ostorozta, „ha­nem ámítóit, félrevezetőit”: „a nép én előttem szent, annyival inkább szent, mert gyönge, mint a gyermek. — Dicsértessék a nép neve most és mind örökké!” Cikkek sorozatában tájékoz­tatta a közvéleményt, leleplezte ellenségeit, készült az új válasz­tásra. Erre azonban nem került sor — az események túlhalad­tak a nemzetgyűlési vitákon. A készülődő ellenforradalom és a forradalom összecsapásában mellékessé vált egy helyi vá­lasztási csalás ügye. Petőfi mégis elmondta mind­azt, amit a nemzetgyűlésen nem fejthetett ki: verseiben és cik­keiben még hevesebben ostoroz­ta a kormányt. Különösen „az olasz segély” kérdése körül csaptak össze a legtöbb sebet okozó szenvedélyek. Minden tekintetben a költő­nek volt igaza, amikor a nem­zetgyűlési többséggel szemben újra és újra elvszerű következe­tességgel kiállt az olasz szabad­ságharc nyílt támogatása mel­lett és megbélyegezte azt a meg­alkuvó politikát, amely a ma­gyar önvédelmet összeegyeztet- hetőnek vélte az olaszok ellen harcoló osztrákok bármily cse­kély mgsegí lésével. A világ- szabadság költőjéhez méltó sza­vakkal ostorozta ezt a szűklátó­körű felfogást: „...ők, kik azért vannak összeküldve, hogy a magyar nemzetet kiemeljék a régi fertőből, e helyett még egy új gyalázatot csapnak a ké­péhez: megajánlják a segítsd- get Ausztriának Olaszország el­len, s ezzel magok zárják be előttünk az ajtót, melyen Európa nemesebb nemzeteinek rokon­érzelme jött volna be hozzánk.” E halhatatlan sorok nagysze­rűen mulatják, hogyan értel­mezte a költő a nemzeti és vi­lágszabadság egységét. Sokszor volt már példa arra a történe­lemből, Petőfi előtt és utána is, hogy különben akár jószándékú politikusok is a nemzeti önér­dekre hivatkozva nem átallották más nemzetek rovására érvénye_ síteni ezt az érdeket. Petői! örökértékű példát mutatott elvi ha jtha tatlanságával. Ezen a zaklatott nyáron, szün­telen viták és politikai küzdel­mek közepette, seregnyi más vers és cikk mellett élete főmü­vét Is megírta: Az apostolt, Szilveszter, a lírai elbeszélő költemény hőse, sok vonásával idézi a költő élet- és jellemraj- zát, de nem azonos Petőfivel: a forradalmár új típusát testesí­tette meg, elsőként a világiro­dalomban ! Schiller, Balzac, Stendhal, Puskin, Heine, Byron és több ki váló. író alkotásaiban találkozhatunk lázadókkal, sza- badsághősökkel is, de Szilvesz­ter eredendően különbözik tő­lük — ő a hivatásos forradal­99 4ssfalt és kréta99 „A barátság erős szálai fűz- | nek össze minket” jelszó alatt az idén hetedszer rendezték meg Potsdamban az immár hagyo­mányossá vált Aszfalt és kréta című gyermekrajz versenyt, amelyen a helybeli 950 leányon és fiún kívül 50 szovjet, cseh­szlovák, bolgár, lengyel és ma- gyár kisdobos vett részt. A 17 1 emeletes Potsdam Hotel körül [ elterülő tereken hat szocia-! lista ország képviseletében ezer diák rajzolt a szí­nes krétával a jelszóval kap­csolatos motívumokat. Voltak már, akinek egész életét egy gyűlölt világrend elleni küzde­lem tölti ki, nem ilyen-olyan külső körülmények teszik a sza. badság harcosává, alkatánál és állhatatos tanulásban kimunkált meggyőződésénél fogva az em­beriség új rendjéért áldozza fel magát. A magyar szabadságharcnak sok vezetője és katonája méltó arra, hogy népünk kegyelettel őrizze emlékét, de egy vonatko­zásban Petőfi mindük közül ki­válik: a nemzeti küzdelmet vi­lágtörténelmi távlatban tudta nézni, mint az egész emberiség önfelszabadító harcának részét. Amint a költő mindig is elő­re látta, az olasz hazafiak ellen diadalmaskodó bécsi udvar Ma­gyarországgal szemben is elszán­ta magát a nyílt fellépésre: fő zsoldosa, Jellasics horváth bán szeptember 11-én átkelt a Drá­ván, hogy leverje a magyar for­radalmat. A kishitűek, a mérsékeltek és mérséklők ijedten hőköltek visz. sza az események vészes fordu­latát látva, de a bátrak, a nem­zeti ügy áldozatra kész harco­sai most mutatták meg, mire képesek a forradalom önvédel­méért. Kossuth körül kialakult egy új vezető gárda, amely vé­get vetett a hónapok óta tartó huzavonának és harcba vitte a nemzetet. Személyes sérelmeit félretéve; Petőfi is természetsen az elsők között teljesítette kötelességét. 1848. szeptember 24-én, azon a napon, amelyen Kossuth elin­dult. legendás alföldi toberzó útjára, Petőfi is hadikiküldetés­be ment, a Székelyföldre. Még mielőtt elhagyta volna Pestet, az Egyenlőségi Társulat nevű forradalmi egyesület meg­bízásából kiáltvánnyal fordult „Magyarország lakosaihoz”: „ .. .Bánat és harc szól belő­lünk; olyanok a mi szavaink, mint amikor a szél bele süvít a félrevert harang zúgásába. Tűz van, tűz van.. nem egy falu, nem egy város, hanem az egész ország ég. FölharangozzuX az egész nemzetet.” Amíg Petőfi az ország keleti felén fáradozott a népfelke'és megszervezésével, Nyugaton, kö­zelebbről Pákozd mellett a fel­kelt nép 1848 szeptemberében szétszórta Jellasics seregét. A költőhöz még nem érkezeit el a győzelem híre, sőt Erdélyben a román lázadás fenyegetőbbé tette a helyzetet, .mint volt Most Petőfi versben is megismételte azt, amit idézett kiáltványában írt: a nemzetnek az Élet vagy halál között kell választania' (Folytatjuk) akik a szocialista országok úttö­rőtáboraiban töltött nyaralás­ról, s akadt aki a szovjet űrku­tatás eredményeiről rajzolt. Lát­hattuk a Kreml-t, vagy az NDK fővárosának 361 méter magas tv-tornyát, a prágai várat épp­úgy, mint az egyik budapesti Duna-hidat. A zsűrinek nem volt könnyű a résztvevő korcsoportok — a gyerekek 5—14 évesek voltak — rajzaiból a legjobbat kiválaszta­ni. A két óra hosszat tartó „asz­falt-festést” értékes díjakkal ju­talmazták. DUDARI BÁNYAÜZEME A Közép-dunántúli Szénbányák 18 évet betöltött férfi dolgozókat vesz fel föld alatti szén termelő munkára. Kereseti lehetőség: 3200—3500,— ménytől függően. Ft. Teljesí t­Egyéb jövedelmek: hűségpénz, nyereségrészesedés, családosok részére 64 mázsa illetményszén, kedvezményes szállás és étkezés. Heti 44 órás munkarend. Jelentkezni lehet: Dudari Bányaüzem munka­ügyi csoport. x A versenyen részt vett a pots- dam-babelsbergi testi fogyatékos gyermekek központi iskolájának 100 fiú- és leánytanulója is, akik közül többen tolókocsiban készítették rajzaikat. A potsdami szervezők felhí­vását követve, hasonló rajz­versenyeket tartottak Prágában, a kelet-morvái bányavárosban Ostravában és a lengyelországi Opoléban. A Szovjetunió-beli Jaroszlavban és a bulgáriai Russzéban már korábban meg­rendezték az „aszfalt-rajzolók” vetélkedőjét A Fáklya új szánta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents