Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
Miniszámológép Fog — rendőrbotból Századunk Az exkavátorok a technika „góliátjai”, a ma ismert legnagyobb gép-komplexumok. Szerkesztésüknél jóformán csak a szerkezeti anyagszilárdság az egyedüli „ellenfele” a mérnöki fantáziának, méreteik, teljesítményük felső határa ugyanis nincs megszabva: minél nagyobb kapacitásúak, annál gazdaságosabban dolgoznak. Az exkavátorok legismertebb munkaterülete a külszíni bányaművelés, ahol rendszerint az a feladatuk, hogy eltávolítsák a kisebb-nagyobb vastagságú fedőréteget, majd kitermeljék a szenet, ércet, kavicsot stb. Napjainkban nem egy olyan exkavátor dolgozik a világon, amelynek 50—100 ezer tömörköbméter a napi teljesítménye, de már a 200 ezer köbméteres marókerekes kotró tervei is készen állnak. Áz exkavátor „lelke” a hatalmas forgó marótárcsa, amelynek kemény vágóélü „puttonyai” kétirányú mozgást végezve vájnak bele a megmozgatandó rétegbe. Seállítósza’iagokon, rakó- dószallagokon, surrantókon vezet tovább a kitermelt anyag útja a tehervagonokig, vagy a lerakodóhelyekig. A legújabb konstrukciók marófejeit már olyan szerkezettel is ellátták, amely esős, téli időben előmozdítja a tapadó anyagok kiürítését. Egy-egy „góliát” energiaszükséglete egy kisebb település áramellátására is elegendő lenne. Diesel-motoros „erőmű” látja el energiával a hatalmas gép-komplexumokat. Meteorológiai radar Az időjárás jelzésében, vi- har-esőírontok bemérésében a radar-technika egyre nagyobb szerepet játszik. A francia „Laboratoire Central de Télé- communueation” mérnökei nemrégiben fejezték be egy újtipusú meteorológiai radarberendezés fejlesztését. A meteorológiai radar 8 mm-es hullámhosszon dolgozik és panoráma ernyőjén 40 kilométer hatósugáron beiül leolvashatók a felhőképződések. Rövidebb távolságra és rövidebb időre megbízható előrejelzést lehet segítségévéi adni. A francia rakétaközpont jól tudja használni ezt a típust a rakéták indításánál. (j mmBm 1970. NUvtiubER 14. Jéghegyek elvontatása Egy dán hajomentő vállalatnak támadt az az ötlete, hogy az Északi-sark vidékéről elvontassák azokat a repülőgépről felderített jéghegyeket, amelyek az olajfúrások és olajkutatások útjában állnak. Kaliforniai vállalatok is foglalkoznak jéghegyek elvontatásával, de más célból: ők a kaliforniai partok mentén szeretnének édesvizet nyerni a jéghegyekből. Kezdetben fogakat vertek ki vele, most majd fogak készülnek belőle! A Scotland Yard által alkalmazott régi angol rendőrbotok anyagának felhasználási módja váratlan fordula- tott vett A londoni Fogsebészeti Intézet kutatói rájöttek, hogy a nyugat-indiai fa. amelyből a bot készül, olyan szilárd, ellenálló természetes anyagot tartalmaz, amely kiválóan alkalmas „beültetett” műfogak készítésére. Á csillagok születése és élete Ambarcumj.vn akadémikus néhány esztendővel ezelőtt új hipotézist állított fel a csillagok keletkezéséről, születéséről. Abból a fedtevésből indult ki, hogy a világűrben valamilyen csillag előtti, szupersűrűségű anyag létezik. Ezen anyag tömegének átváltozása közönséges állapotúvá — csillag-anyaggá: ez a csillagok keletkezésének „titka”. A folyamat fokozatosan megy végibe, és az „újszülött”, fiatal csillagok anyagának egy része csillag-előtti állapotban, marad, e csillagok központi magvában Ennek egyes darabjai a csillag felszínére kerülhetnek, sőt ac azt körülvevő térségbe is. Valószínű, hogy minden ilyen darabka a szupersűrű állapotból spontán megritkult állapotba mehet átFellobbunó fények A bjurokani obszervatórium kutatásai csak nemrég derítették fel annak a csodálatos jelenségnek a fizikai lényegét, amelyet első iziben 1936-ban figyeltek meg; az Orion -csillagkép egyik csillaga váratlanul sokkal fényesebb lett; 1970-ben a Haty- tyú-csillagkép egy gyenge csillaga néhány hónap alatt százszorosára növelte fényességét! Ég ez a százszoros ragyogás ide- ig-óráig megmarad. Az ilyen csillagokat, amelyek egyszerre rendkívüli fényerőre tettek szert, Ambarcumjan akadémikus fu- oroknak nevezte el. Véleménye szerint, „ieülángolásuk” szorosan összefügg a csillag-előtti anyag átalakulásával. E csillagokban valamilyen időpontban olyan körülmények alakulnak ki, amelyek elősegítik a csillag-előtti anyagnak látható elektromágneses kisugárzássá való átváltozását. Ez a folyamat, amelyet a csillagászok a maximális fényesség időszakának neveznek — valószínűleg több száz évig tart. Vannak azonban másféle folyamatok is, amelyek — Arnbar- curnjan aíkadómikus véleménye szerint — szintén a csillag-előtti anyag átalakulásával függnek össze. A Napnál kisebb tömegű csillagok — a törpe csillagok — között akadnak úgynevezett fellótíbanó csillagok. Fellobba- násuk — amely váratlan és egy percig vagy néhány másodpercig tart — együtt jár a fényesség többtízszeresére, sőt olykor tübbszázszorosára való növekedésével. Ezután a csillag megőrzi fokozott ragyogását, de fél óra vagy egy óra múlva fényereje a szokásosra csökken. A csillag visszatér normális állapotába. Miivel Napunk, természete folytán, hasomlit a Mlobbanó csillagokihoz, elméletileg a Nap ilyen fellotíbanása is elképzelhető. Az embereknek azonban aligha sikerül ,.gyönyörködniük” az efféle látványban, illetve átélniük a napenergia ilyen roppant megnövekedését, mégha az csupán néhány pillanatig tart is. Reméljük, efféle feliablbanások nem következnek he... 700 csillag FeQlobbanó csillagokat találták a fiatal csillaghalmazok és csoportok között. 1967-ig a Fiastyúk ismert halmazában hatvan fel- lobbanó csillagra bukkantak. De hány lehet összesen, hányat nem fedeztek még fel? Ezt senki sem tudta. Ambarcumjan vezetésével, Bjurokianiban módszert dolgoztak ki a Fiastyúk valamennyi fellobbanó csillagának értékelésére. Váratlanul kiderült, hogy legalább 700 ilyen van... ha nem több. Ez az eredmény hiteles statisztikai számítási módszerek alapján született. Ennek során figyelembe vették azt is, hogy a feliöbbamások időszakossága véletlen lehet, és kétszer fellobbanó csillagok is létezhetnek. Számuk tehát 700. De összesen hány csillag van a Fiastyúkban? Megszámlálásuk azokon az adatokon alapult, amelyekkel a csillagászat rendelkezett: az e halmazt alkotó csillagok összesített tömege nem több 500 Nap-tömegnél. Az eredmény így hangzott: a Fiastyúkban nem lehet. 1000-nél sokkal több csillag. Ennélfogva, többségük — féllóbba- nó. De mindössze hatvanat fedeztek fel! — Amikor erre az elméleti következtetésre jutottunk — meséli Ambarcumjan akadémikus — igen órdekfeszítő megfigyelések kezdődtek: a csillagok fel- lobbanásaiit „lestük”. E feliobba- nások észlelése azonban igen nehéz, bonyolult feladat, és ebben a munkában „szövetkezésre” kértük fel a magyarországi Kon- koly-Thege Miklós csillagvizsgálóban, valamint egy olasz és egy mexikói obszervatóriumban tevékenykedő kollegáinkat. Az együttes megfigyelések négy éven át folytak, és végül is nagyszerű eredményt hoztak. Jelenleg már több mint 250 féllobbanó csillagot ismerünk a Fiastyúkban. És ez a szám szüntelenül növekszik. A gyakorlat tehát — négy jelentős obszervatórium egységes program szerint végzett csillagászati megfigyelésied — teljesen igazolták az elméleti számításokat. •• Öreg csillag: a Nap A féllobbainás meghatározott szakasz a csillag életében. A számítások kimutatták, hogy a csillagok fejlődésének ez a szakasza legalább többszáz millió évig tart . Idővel a fellobbaná- sdk csökkennek, a viszonylag kisebb mértékűek azonban sokáig megmaradnak. Példa erre egy olyan öreg csillag, mint a mi Napunk. (Vajon nem hangzik szokatlanul, sőt szomorúan, hogy a Nap öreg csillag!?) A tejútrendszer méreteihez képest jelentéktelen fellobbanásai nemcsak égitestünk életében, hanem az emberiség életében is fontos szerepet játszanak. A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a naptevékenység befolyásolja az emberék testi és lelki állapotát, a bioszférát a Föld bolygón lejátszódó, számos folyamatot. A fiatal csillagok fellobbanásai során akkora energia szabadul fel, amely több száz mdliMó, sőt milliárd hidrogénbomba robbanásával egyenértékű. Ez a „£el- lobbanási tevékenység” óriási szerepet játszik a csillagok evolúciójában, különösen fejlődésük kezdeti szakaszában. Ezt a rendkívül fontos tényezőt azonban egészen a közelmúltig nem ismerték. Egyetlen, manapság létező csillag-evolúcióe elmélet sem veszi figyelembe a fejlődés fellobbanásos fázisát. Ambarcumjan akadémikus müvei világosan bebizonyították e felfogás helytelenségét. Irina Lunacsarszkaja A kézi működtetésű —• „te- kerős” — számológépek korszaka lassan lejár, de talán rövidesen az elektromechanikus gépeknek is búcsút mondhatunk. A mikrominiatűr elemekre építő elektronika ugyanis egyre újabb területeket hódít meg a technikában, az ipari termelőberendezésék vonatkozásában csakúgy, mint a szellemi munka gépesítése vonalán, A neves japán Sanyo cég elektronikus számológépe nem nagyobb egy kisebbfajta könyvnél. Méretét tulajdonképpen a billentyűzet helyszükséglete szabja meg. A kadmium elemekből álló teleppel működtetett kis számológép a négy alapművelet egyenkénti vagy kombinált elvégzésére alkalmas. Maximálisan tizenhat számjegyű eredmények produkálhatok vele, amelyeket két részletben jelez ki: nyolc-nyolc számjegyet a felső eredménykijelző ablak felső, illetve alsó sorába A kadmium elemek 3—4 órás folyamatos működtetéshez szolgáltatnak energiát. Feltöltésük viszonylag gyorsan. 3—5 óra alatt elvégezhető az elektromos hálózatról. UDOMANY ECHNIKA
