Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

ŐSZ A KERTEKBEN Kiadós esők áztatták a ker­teket. Ha ehihez még egy kis ideig a hőmérséklet kedvezően alakul, akkor a íkinn lévő ká­posztafélék és gyökérzöldségek tovább fejlődnek. Ne szedjük fel túl korán a földiből. A kipalántázott salátának, a már fejlődő, őszi vetésű spenót­nak, salátának és más évelő zöldségfélének is hasznos volt az eső. Ha ugyanis szárazon fagy le a talaj, a földben ma­radd növények már nem jutnak felülről nedvességhez, viszont gyökereik sem találnak vizet a talajban. A még kinn lévő másodvetésű terményeknek sem ártott a csa­padék. Az uborka, a zöldbab még hoz kevés termést, ne szed­jük ki. hacsak másra nem kell a hely. A leszüretelt paradácsom- és paprifeatöveket azonban már kidobhatjuk. Tanácsos ugyanis megkezdeni az őszi talajmunká­kat. Egyszerre úgy sem győz­zük, s ha nem feltétlenül szük­séges, ne halasszuk tavaszra. Az őszi ásás előtt azonban gondoskodjunk szervestrágyáról. Almatárolás fóliában A tárolásra szánt télialmát és körtét lehetőleg reggel vagy este, a hűvös órákiban vigyük a tárolóba. Ha nem rendelkezünk ilyennel, akkor napsütésnek ki nem tett erkélyen vagy más ha­sonló védett helyen is eltart­hatjuk a gyümölcsöt. Tárolásra egyébként nagyon alkalmas a fólia. Kiseob-na- gyóbb fólliazacskókba, zsákok­ba tegyük a gyümölcsöt, lehe­tőleg csak annyit, hogy a polcra vagy a földre helyezve csak egy rétegben legyen a gyümölcs, majd a zsák száját hajtsuk la­zán a zsák aiá- Bekötni nem szabad. A fóliát több helyen vastag tűvel szúrjuk át. Az őszibarack, a kajszi és a mandula lomibhullását megelő­zően érdemes a klaszterospóriu- mos levéllyukacsosodás, a levél- foltosság és a varasodé® átte­lelő alakjainak kifejlődését, ez­által a tavasa fertőzések tétre- jöttét megakadályoznunk. A fá­kon telelő gombakártevők pusz­títására rézoxiklori d hatóanya­gú készítménnyel (Rézoxiklo!- rid 50 WP-vel, Vitigrannal, Co- boxal, Coprantollal) permetez­zünk, 0,3 % töménységű (10 li­ter víziből 3 dkg szerrel készí­tett) permetlé felhasználásával. Újítsuk fel a gyümölcsfáink törzsére helyezett hernyóenyves övék enyvrétegét. Ha sok kártevő vagy szennyeződés ragadt rájuk, teljesen cseréljük ki. Ha még nem raktuk ki araszoló lep­kék szárnyatlan nőstényeinek összefogására hernyóenyv-öveket csonthéjas gyümölcsfáinkra (a cseresznyére, meggyre, ősziba­rackra, kajszira, mandulára, szil­vára) helyezzük ki mielőbb. A diószüret idején ügyeljünk, hogy a termés leszedésével, leverésével ne sértsük meg a fa vázrendszerét. A mechanikai sé­rülések helyéin a különböző kórokozók könnyen megteleped- henek, s a? egész fa gyengülé­sét idézhetik, elő. A termés sze­désével egyidőben gyűjtsük össze és semmisítsük meg a fer­tőzött dióburkokat. Így elejét vehetjük az áttelelő kóroko;- zók tavaszi fertőzésének, _ Ha szőlőink elérték a megfe­lelő cukorfokot és erősebb rot­hadás mutatkozik, ne késleked­jünk, hanem azonnal kezdjük meg a szüretet. A különböző fajtákat, a fehér- és vörösbort adó szőlőket ne keverjük ösz- sze, hanem sajtoljuk külön, így sóikkal jobb minőségű bort ka­punk. A leszedett szőlőt még aznap dolgozzuk fel. Telepítés előtti teendők Már most gondoljunk arra, hogy a következő hetekben sor- rakerülő telepítések vagy pót­lások talaját megfelelően elő­készítsük. A telepítés előtt ok­vetlenül végezzünk talajfelvéte­lezést. Ássunk 1 nr (100x100) cm nagyságú és körülbelül 2— 3 ásónyom mélységű gödröt. A belőle kiszedett földet morzsol­juk át, és így győződjünk meg a talajlakó kártevők, főleg a cserebogárpajorofc létszámáról.1 Ha négyzetméterenként 2—3 fi­atal pajort találunk, semmi eset­re se telepítsünk szőlőt a te­rületre, mert ezek a pajorok védekezés esetén is jelentős kár­tétel, tópusztítás előidézői le­hetnek a következő évben. Ki­sebb mérvű fertőzés esetén a telepítés előtt végezzünk talaj- fertőtlenítést. Erre a célra Hun­gária L7-et használjunk 100 nr- | énként 14 dikg szer kiszórás utáni azonnali berounkálásával. A virágokról októberben Blvirágzatt dísznövényeink kö­zül a gladiólusz és a kánná gu­móit szedjük fel, és készítsük élő a téli tároláshoz, szellő®, szá­raz helyen terítsük szét, hogy megszáradjanak. Csak ez után tisztítsuk meg a földtől és egyéb maradványoktól, majd rakjuk papír- vagy tüllzacskóba, esetleg szellős ládákba. A muskátli, a dáliák, a kri­zantémok még sokáig, jó idő estén október végéig virágoznak, ezeket ne háborgassuk, hadd dí­szítsék tovább a kertet. Azokat a krizantémokat viszont, ame­lyeket kegyeleti díszítésre szá­nunk vagy nevelünk, már be kellett cserepeznünk, és éjsza­kára papírral vagy fóliával kell takarni, ha a hőmérséklet 10 C- fok alá száll. A kétnyáriakat időnként por- hanyítsuk, fagyokig még meg­gyökeresednek. Aki télen, illetve kora ta­vasszal szereti a szobában a vi­rágot, 3 kertjében lévő évelő növényekből hajtathat egy-két tövet. Ilyen a gyöngyvirág, az ibolya, a szabadföldi primula, az íriszek, a szívvirág és a tarka levelű funkia. Mindegyikből ül­tethető ládába vagy cserépbe néhány erősebb, jó fejlődéstű példány. A hideg novemberi idő, beálltáig még szabadban is j hagyhatók. begyökeresednek, | Csak akkor vigyük zárt helyre, ha már az éjszakai hőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Haj­tatná sem kell túlságosan meleg helyen egyiket sem, 10—15 C- fok elegendő számukra. így egy hónappal korábban hoznak vi­rágot, mint a szabadföldön. Szamóca virágcserépben Inkább csak érdekesség és csemege a szobában termesztett szamóca, de érdemes vele fog­lalkozni. Kis ládában vagy 15 —20 cm átmérőjű cserépben ne- vélhetjük a tövéket. A föld le­gyen tápanyagokban gazdag, le­hetőleg ne meszes, hanem in­kább kissé savanyú, mert a szamóca az ilyen talajban érzi legjobban magát. Nagyon fontos, hogy a szoba legnaposabb, leg­világosabb helyére tegyük a cse­repet, mert a szamóca igen fényigényes növény. Árnyékban csak a lombozata fejlődik — áz ig erősen felnyurgulva —, és nem virágzik, vagy ha mégis kibont néhány virágot, azokból csak kevés kötődik. Az öntözésről ne feledkezzünk meg, mert a szamóca nehezen, tűri a kiszáradást. Óvakodjunk azonban a túlzott öntözéstől. A fajták közül biztos siker­rel a folytontermőket vihetjük a szobába. Ezek kedvező fény­viszonyok között egész télen át virágoznak és hozzák gyümöl­cseiket. Az egyszer vagy kétszer ter­mők esetében már nehezebb a helyzet. Ezek ugyanis, miután letermettek, téli nyugalomra térnek és csak akkor virágoznak ismét, ha — a fajtától függően — bizonyos ideig hideghatás ér­te őket. Ha tehát ősz elején be­vesszük a töveket a szobába, nem fognak virágozni. Ezért in­kább a tél közepe után csere- pezzük be és próbáljunk gyü­mölcsöt nyerni róluk. Ekkor már valószínűleg átestek a szük­séges hideg nyugalmi állapo­ton. Szobai téli „szamócatermesz­tésre" csak a kétéves vagy an­nál idősebb tövek alkalmasak. 1978. OKTÓBER 10. A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÄLLALAT OROSHÁZI GYÄRA férfi és női segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz Jő kereseti lehetőség. Jelentkezni: a gyár munkaügyi irodáján. Remekeltek a dísznövény-kertészek Már több ízben is bebizonyosodott, hogy Orosháza lakossá- , g3 nagy érdeklődést tanúsít környezetének növényvilága iránt. A legszebb példányokból szeptember második felében dísz­növény-kiállítást rendeztek a Petőfi Művelődési Központ kon­cert-termében, Budapesti, békéscsabai, gyulai és szarvasi dísz­növény-barátok is bemutatták féltve gondozott növényritkasá­gaikat. Képünkön az orosházi kaktusz-gyűjtők fajta-parádé­ját szemlélik az érdeklődők. (Fotó: Somogyi) A káposzta házi savanyításáról A téli fejesképosztát tejsavas erjesztéssel tartósítjuk. Ehhez beérett fehér, kemény, tömött fe­jek szükségesek. Belőlük nyer­jük a szép színű terméket. A ká­posztát gondosan készítsük elő: a sérült, hibás levelektől meg­tisztítva kettévágjuk és a torzsát, továbbá a vastagabb ereket is kivágjuk. Ezután késsel vagy szeletelővel, a fej magassági irá­nyával párhuzamosan szeletel­jük. Az előkészített (lehetőleg fia) edény alját káposztalevelekkel béleljük, majd rétegezzük (kö­rülbelül 10 cm vastagon) a fel­vágott. káposztát, kilogrammon­ként 2-3 dkg sót hintve a réte­gekre. Minden réteg tejére fű­szereket, borsot, köménymagot, babérlevelet is szórunk, továbbá tormát, zöldpaprikát, birsszele­teket is — Ízlés szerint — majd a következő réteg káposztával lefedjük. A rétegeket erősen nyomkodjuk le, lehetőleg faesz_ közzel, de lehet kézzel (ököl­lel) is. Mire az edény megtelik, már levet is engedett a káposzta. Ez a szénhidrátokban és nitro­génvegyületekben rendkívül gazdag anyag az élesztőknek és a tejsavas baktériumoknak igen jó táptalaja. 20-25 C-fokon 3-4 hét alatt fogyasztható savanyú­káposztánk lesz. Az edénybe a káposzta tetejé­re tiszta konyharuhát, rája tisz­tára mosott deszkalapot, arra pedig nehezéket (követ) tegyünk. Ha erjedés közben habzó levet találunk a deszkalap fölött, a ruhát lecseréljük, a levet merjük le, és forralt, kihűlt sós vízzel pótoljuk a nedvességek Ha ez a habzó lé már elég savanyú, ál­lítsuk a dézsát hűvösebb helyre, mert a további erjedés nem szükséges. Amikor fogyasztásra a káposz­tából kiszedünk, utána mindig nyomkodjuk vissza a maradék káposztát és a tetőt is, a nehezé­ket is helyezzük vissza a tetejé­re. mert ha lé nélkül áll és leve­gőt kap, penészedik. iiniiiiiUHiiiiiiiiiiiiiiniHnnmiiiaiiiinnfnninmnniniiiiniiHiiiHiit A kiolvasott újság is érték! Gyűjtse össze, mert a tiszta, gyűretlen, kötegelt •* újságpapírt kilónként 1 forintért, kilónként 40 fillérért megveszi a a színes újságokat, a folyóiratokat, a nyomtatott füzeteket, a puhafedelű könyve­ket, füzeteket és az irományokat kilónként 50 fillérért, a papírgyártásnál felhasználható, . vegyes papírhulladékot

Next

/
Thumbnails
Contents