Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
Filmművészet Sacco és Vanzetti Az élet, írja a legizgalmasabb drámát, a megtörtént események adják a legjobb alapot a forgatókönyv számára. Ezt az igazságot bizonyítja a most bemutatott olasz film a Sacco és Vanzetti is. Az elmúlt években és hónapokban tanúi lehettünk annak, hogyan bontogatja szárnyait a filmművészet egyik új áramlata, amelynek határozott célja a burzsoá államgépezet manipulációinak leleplezése, módszere pedig a játékfilm és a dokumentáció legjobb hagyományainak egyesítése. A Sacco és Vanzetti megrendítő alkotás, olyan film, amely ugyan nem nélkülözi az izgalomkeltés ismert és bevált fogásait, de ugyanakkor szenvedélyesen tárja a néző elé egy törvényes , gyilkosság politikai hátterét, körülményeit. Az igaz történet: Két olasz munkás, Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti 1908-ban kivándorolt Amerikába, az Egyesült Államokba. A két munkást a jobb megélhetés, az otthoninál emberibb körülmények csábították az „ígéret” földjére. Nem voltak kommunisták, az anarchizmust hirdették, nem durva, erőszakos eszközökkel, inkább a kétségbeesett emberek kiutat kereső szándékával. Olyanok voltak ők, akik kissé naivul, szép szavakkal akarták megváltoztatni a világot. Ezt a két munkást 1920- ban rablógyilkosság vádjával bíróság elé állították, majd halálra ítélték. A hét évig húzódó pert erőteljes tiltakozás kísérte Európában is. A hatalom azonban hajthatatlan maradt, 1927-ben villamosszékbe ültették a két olasz munkást, akiknek nem volt semmi más bűnük, csak az, hogy idegenek, bevándorlók voltak, s részt vettek a munkásmozgalomban. Hogy Sacco és Vanzetti ártatlan. azt mindenki tudta, még a bíróság és az esküdtek is. Mégis megszületett a halálos ítélet. Megszületett, mert ezekben az években különös félelem és izgalom járta be az Államokat. Roosevelt elnök így jellemezte Sacco és Vanzetti perét: „Az emberi igazságszolgáltatás legkegyetlenebb bűne századunkban.” Az elnöki vélemény ellenére napjainkig elmaradt a rehabilitáció. S most sem a törvény, helyette a művészet szolgáltat kései igazságot, a két olasz munkás perében. A film írói Fabrizio Onofri és Giuliano Montaldo —-utóbbi rendezte is a filmet — a műfaj követelte sűrítés mellett elsősorban a hitelességre törekedett. Maga a per bővelkedik izgalmakban, sőt látványosságban is. A vád és a védelem szokásos párharca, a bíró és az esküdtek még csak nem is leplezett elfogultsága, a vádlottak kétségbeesett védekezése most is nagy lehetőséget tartogat a rendező számára, aki él is az alkalommal, s éppen a bíróság szintjén leplezi le a hatalmat és azt a közszellemet, amely két ártatlan ember meggyilkolásával igyekszik megfélemlíteni a kibontakozóban levő amerikai munkásmozgalmat. A bírósági tárgyalás nagyszerű lehetőség arra is, hogy nyomon kísérhessük a két különböző magatartású munkás jellemét, fejlődését, a kétségbeeséstől a mártíromság vállalásáig. A két főszereplő — Gian Maria Volonte és Riccardo Cur.cí- olla — sokszínű művészi egyéniséggel bontja ki az élet kínálta drámát, de jól jellemzett figurák a film többi szereplői is. Silvano Ippoliti szuggesztív képsorai, valamint Joan Baez megrázó énekballadája sokáig emlékezetünkben marad. Márk-usz László Korszerűség, közérthetőség, politizálás Miszlay István Jászai-díjas, a színház igazgatója munkatársunkkal beszélgetett az új évadról A „NYÁRI SZÜNET” TÁBLÁT LEVETTÜK A JÓKAI SZÍNHÁZ HIRDETÖABLAKAIBÓL, MÁR AZ ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉS IS RÉGEN LEZAJLOTT, A MUNKA MEGKEZDŐDÖTT. MISZLAY ISTVÁN, A SZÍNHÁZ JÁSZAI-DlJAS IGAZGATÓJA LAPUNK MUNKATÁRSÁVAL A KEZDŐDŐ ÜJ ÉVADRÓL, A SZÍNHÁZ MŰVÉSZETI MUNKÁJÁRÓL BESZÉLGETETT. ERRŐL A BESZÉLGETÉSRŐL TÁJÉKOZTATJA OLVASÓINKAT A LEJEGYZETT INTERJÚ. Az új évad mindig esemény. Ilyenkor még minden terv akarás, cél, friss és erős. Hogyan kezdik az új évadot a Jókai Színházban? — A korszerűség, a közérthetőség és a politizálás jegyében. Ennek a célnak az érdekében állítottuk össze a műsortervet. A közérthetőségről majd az előadások beszélnek, a korszerűségről nyilván a darabválasztás, és a jó politizálásról a tudatos, művelődéspolitikánkat megfelelően szolgáló rendezői koncepció. Örömmel olvastam a Békés megyei Népújság elmúlt vasárnapi számában azt az interjút, melyben Filadelfi Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács köz- művelődési felügyelője — többek között — a színházról is szólt. Megnyugtató számunkra, hogy a népművelő a színház idei műsortervét gazdagabbnak és mélyebbnek érzi a tavalyinál, hogy külön örül a színház új missziójának, a gyermekszínháznak, sőt több bemutatót szorgalmaz. — Nem kívánunk a babérain- kon megpihenni. A tavalyi műsorterv alapelveit szem előtt tartva szeretnénk tovább lépni. Ha klasszikusokat játszunk, olyanokat keresünk, amelyek a mára is utalnák és választ adnak a ma problémáira. Évadnyitó darabunk október 6-án Móricz Zsigmond Magyar Elekt- rá-ja lesz, a szomszéd népek irodalmát hozza el a színházba a Romániában élő Pás-kandi Géza új drámája Apáczai Csere Jánosról, címe: Tornyot választok. Műsoron lesz a román Baiesu: A mennyei boldogság című darabja is, a Shakespeare- sorozat harmadik bemutatója pedig az V. Henrik lesz. A többi is rangos színházi élményt ígér. és azt az elképzelésünket példázza, hogy műsortervünket a közönség igényére odafigyelve, de nem utána kullogva, hanem előtte járva alkottuk meg. Játsszuk Osztrovszkij Magyar országon eddig ismeretlen komédiáját a Szép férfi-t, Goldoni vígjátékának, a Hazug-nak zenés változatát, a mai szovjet drámairodalomból pedig Kata- jev mulatságos bohózatát a Bolond vasámap-ot. Ezenkívül még három zenés játék kerül színre, Szigligeti Ede méltatlanul elfelejtett, közel ötven esztendeje nem játszott kedves, érzelmes játékának zenés változata a Nagyapó, Bárány—Payer: A szülő is ember című műve és a nyugati színpadok egyik sikerdarabja, Tom Jones világhírű musical ja: A családi ágy. Padisák—Darvas: A sztár is metelen című zenés darabjának táj premierje már szeptember 20-án volt Mtindszenten. — Az a véleményem, hogy színházunk műsortervét az általános és középiskolás tanulók és tanárok is örömmel üdvözlök. Klasszikusok és kortárs- drámaírók műveit láthatják a színpadon. Ettől függetlenül sok tennivalónak van még színházunk és az iskolák kapcsolatának szorosabbra fűzésében. Ez azonban már részletkérdés, fi- gyelemfelketőnek ennyi is elég. — Az évad első félévének előkészületei lezárultak. A főrendezővel, a rendezőkkel megbeszéltük a szereposztást, művészeink pontosan tudják, milyen feladatot kapnak a soron következő darabokban. Ez mindenképpen megnyugtató és jellemző is a Jókai Színházra. Közös, nagy munka a színház. Nem ismer megállást, tehát ami ma elég volt, kevés lehet holnap. Hogy ne így legyen, azon a belső műhelymunka is segíthet. — Műhelymunkánk már hagyományos. A műsorterv megvalósítása elképzelhetetlen anélkül, nogy művészeink ne vegyenek részt rendszeres szakmai vitákon, továbbképzés-jeile- gű összejöveteleken, hogy ne ismerkedjenek rendszeresen más színházak előadásaival. A Szín- . házművészeti Szövetséggel közösen tervezzük és szervezzük ezeket a vitákat, előadásokat, , ; továbbképzéseket. Szó van ar- á ról, hogy a színészklubban neves művészek önálló esteket 1 tartanak, ugyanakkor színházunk fiatal művészei is készülnek önálló estekkel, többen pedig a Petőfi-évfordulóra állítanak össze programot. A békéscsabai színház egyre többször hallat magáról a televízióban és a rádióban. Gratulálunk! És mi lesz ezután? — Színházunk az ország színházi életének jelentős oázisává | fejlődött. A közelmúltban és a közeljövőben is több előadásun- I kát bemutatta és bemutatja a a televízió és a rádió. A II. Richard tv-felújítása nagy siker volt, de Csehov: Manójá-ra is sokan felfigyeltek. Szerdán, szeptember 27-én este pedig a második csatornán sugározta a televízió a Gyulai Várszínház idei bemutatóját, Áprily Lajos: Bíboros című ■történelmi drámáját. Végül, de nem utolsósorban: a rádió november első feléiben „Békéscsabai színházi esték” címmel egymás után négy bemutatónkat közvetíti, Csehov: Manó-ját, Baránga: Közérdek-ét, Csokonai—Görgey: Lilla és a kísértetek című művét, valamint a7 idei évadnyitó előadást, Móricz Zsigmond: Magyar Elektrá-ját. A színház külföldi kapcsolatai erősek. Mi várható az idén? — A kitekintés és a művészi munka összehasonlításának nagy lehetősége minden külföldi vendégjáték. Az új évadban májusban részt veszünk az „Aradi tavasz” színházi fesztiválon és Szigligeti: Liliomfi-ját színházunk egyik rendezője állítja színpadra az aradi színházban. Bemutatkozunk jugoszláviai testvérvárosunkban, Zrenjaninban is, és Békéscsabára várjuk a zrenjanini színház művészeit. A Besztercebánya- Zólyami Színházzal megkezdett kapcsolatunk következő állomása színházunk tavaszi vendég- szereplése lesz Besztercebányáin. Ezenkívül örömmel teszünk eleget a Zrenjanin-muzs- lyai „Petőfi” Művelődési Egyesület amatőr színpada meghívásának: Szűcs János rendező Padisák—Darvas: A sztár is meztelen c. zenés vígjátékét rendezi Muzslyán, decemberben. Az új évad nagy eseménye, hogy szovjetunióbeli testvérvárosunkkal, Penzával is felvettük a kapcsolatot. A Penzai Drámai Színház Bródy Sándor: Tanítónő című színművét tűzte műsorára magyar vendégrendezővel, aki színházunk egyik rendezője lesz. A megállapodások értelmében a Penzai Drámai Színház főrendezője a következő szezonban jön Békéscsabára és vállal vendégrendezést. Kérem, beszéljen részletesebben a gyermekszínházról. Megvalósítható-e Filadelfi Mihály javaslata? — Azt hiszem, a gyermekszín- há7 csatát nyert. Ennek számtalan jelét tapasztalhatjuk hivatalosan is, és az utcán találkozva ismerősökkel. A Népújság elmúlt vasárnapi interjújában azt mondja Filadelfi Mihály, hogy jobb lenne több előadást tartani. Sajnos ehhez a kívánsághoz hozzá kell tennem azt, hogy szűkek a kereteink, korlátozottak az anyagi eszközeink, es külön anyagi támogatás nélkül nem tudjuk növelni sem a bemutatók, sem az előadások számát. Ha azonban valami úton-módon — akár az üzemek, tsz-ek kulturális alapjainak segítségével. vagy másként — növelhetnénk a gyermekszínház anyagi támogatását, már ebben az évadban szó lehet arról, hogy a két bemutatott darab 20—20 előadását 30—30-ra emeljük. És Jamina? Lesz-e ott is színházi előadás? — Nem tehetek mást, szépítés nélkül le kell szögeznem: a jaminai üzemek rossz utat választottak. Megvettek ugyan egy-egy előadást, tehát elvileg „telt ház” voít, mégis előfordult, hogy húsz-harminc néző előtt játszottunk. Az ilyen módszer véleményem szerint a kulturális alap improduktív fel- használása. Rajtunk nem múlik, az új évadban is szívesen játszanánk a téglagyári kultúrotthon szípadán. — Engedje meg, hogy elmondjak még valamit. A Művelő, désügyi Minisztérium körzeti elvének értelmében Csongrádés Békés megye városaiban és községeiben a békéscsabai és a szegedi színház tart előadásokat. Végeredményben nem konkur- rencia-harcról van szó, és nem is azért említem, de mindkét megyében rendszeresen vendégszerepei a kecskeméti és a szolnoki színház is. Ezek a színházak közvetlenül a művelődési házakkal kötnek szerződést és a művelődési házak túlnyomó többsége zenés előadásokat, operetteket kér. Kérem a népművelőket, vizsgálják meg, hogyan is kezdődött, és hova fajulhat az az operett-dömping, ami jó néhány Békés megyei művelődési ház színházi programjait most jellemzi. Más oldalról: művelődéspolitikánk kiteljesítését nem hiszem, hogy az operettek jobban elősegítik, mint a prózai bemutatók, melyek lekötése igaz, hogy nem mindig biztos üdét. Hallottuk, hogy megkezdődtek az előkészületek a Gyulai Várszínház jövő évi bemutatóira is. — így van! A jövő nyáron lesz tízéves a Várszínház. De, cember 31-ig nyújtják be a meghívott írók: Darvas József, Keresztúri Dezső;. Száraz György és Görgey Gábor a jubiláló Várszínház számára írott drámáikat. Magyar évadot tervezünk, a vígjáték is magyar vígjáték lesz. A Várszínház 10 éves történetéről gazdagon illusztrált könyv készül. Egyelőre eny- nyit mondhatok. Több új művészt üdvözölhetünk a békéscsabai színházban. Kik lesznek ők? — Új főrendezőnk, Lovas Edit nem ismeretlen Békéscsabán, az ehnúlt évadokban többször volt nálunk vendegrendező. Üj rendezőnk Szűcs János, új jelmeztervezőnk Ék Erzsébet. A színművészek között bemutatkozik Gumik Ilona Jászai-díjas, Bán- györgyi Károly Jászai-díjas. Bicskei Károly Jászai-díjas és Szűcs András. És még egy. amiről jólesik beszélni: az elmúlt színházi évad művészi munkájáért a Művelődésügyi Minisztérium társulatunkat jutalomban részesítette. — Most már október 6-a következik, az ünnepélyes - évadnyitás. A Magyar Elektrát Lovas Edit rendezi. Hiszem,, hogy az 1972/73-as évad emlékezetes színházi nyitánya lesz. Sass Ervin 1972. OKTOBER 1.
