Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

T—lOO-asoh Domb egyháza határában A Dombegyhfoi Állami Gazdaság T—100-as lánctalpas trakto­raival Terényi János és Dudás István búzavetés alá készíti elő a cukorrépa földet. (Fotó: Gál Edit) Hétfőn kezdődnek a Műszaki Propaganda és Tájékoztatási Hónap rendezvényei Előadások, termékbemutató, kiállítások Békéscsabán A vezetők erkölcsi-, anyagi megbecsüléséről, morális megítéléséről Beszélgetés Araczki Jánossal, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkárával Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, az Építő­ipari Tudományos Egyesület és az Építőik Szakszervezete fel­hívással fordult a vállalatok ve­zetőihez, hogy ez év októberé­ben rendezzék meg a műszaki propaganda és tájékoztatási hó­napot. Ennek célja a vállalati műszaki tájékoztatás és propa­gandamunka színvonalának emelése, valamint az, hogy en­nek hatására az építésügyi ága­zatban dolgozók még eredmé­nyesebben tudjanak eleget ten­ni a reájuk háruló feladatok­nak. A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és az ÉTÉ me­gyei szervezete a hónap kereté­ben • több előadást, termékbe­mutatót,' szakmai filmvetítést és építőipari szakkönyv-bemutatót és vásárt rendez. Az első je­lentősebb rendezvényt október 9-én, hétfőn délután 2 órakor tartják meg Békéscsabán, a A KGST-n belül Lengyelor- . szág egyik specialitása a pa-! píripari gépek. E nagy és bo­nyolult berendezések gyártása Lengyelországban lendületesen fejlődik; az évi termelésnöve­kedés 20 százalék körül mo­zog. A lengyel papírgépgyártás fellendüléséhez jelentős fokon hozzájárult egy angol—amerikai céggel való együttműködés lét­rehozása és komplett papír­gyártó gépsorok licencének megvásárlása. A lengyel ipar így áttérhetett nagymérvű, kor­szerű gépek gyártására, ame­lyek több mint 6 méter széles papírszalag előállítására alkal­masak, s percenkénti munka­sebességük eléri az 1000 mé­tert. A licenc alapján már megkezdődött a tárcsásmalmok, hidropulperek, gyorsvágógépek és egyéb berendezések gyártá­sa, többek között az osztályo- zóké is, amelyek a világ leg­nagyobb teljesítményű berende- aései közé tartoznak. Lengyel­vállalat központi Irodaházában. Ezen a FIM Alföldi (Hódmező­vásárhely) Porcelángyár képvi­selői előadásban ismertetik gyártmányaikat, majd bemu­tatják a helyszínen a színes burkolóanyagokat és színes egészségügyi berendezési tár­gyakat. Az érdeklődők Békés­csabán, az Ör utcai D—8/A la­kóépület első emeleti lakásai­ban ezután megnézhetik a be­épített színes fürdőszoba-beren­dezéseket. A kiállítást október 9-től 14-ig, naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig tartják nyit­va. A műszaki propaganda hó­nap idején a vállalat még több jelentős eseményt bonyolított le. így többek között a szoci­alista brigádok klubjában elő­adást és eszmecserét tartanak az újítómozgalom helyzetéről. Ezenkívül szakkönyvkiállítást és -vásárt rendeznék. ország több más papíripari gé­pet is előállít: az egy- és több­rétegű kartonok, lemezek, cso­magolópapír, író-, nyomópapír és papírzsákok gyártásához. A gyártás gyorsütemű korsze­rűsítésének köszönhető, hogy Lengyelország jelenleg a KGST- országok egyik legjelentősebb papíripari gép- és berendezés­szállítója. Az utóbbi években többek között Lengyelország 6 hatalmas tetőlemez-gyártó gé­pet szállított a Szovjetuniónak, ezek napi teljesítménye 180— 200 tonna. A budafoki papír­gyár a többrétegű nemeskar­tonok gyártására szolgáló be­rendezést kapott Lengyelor­szágtól. Nemrégiben Lengyelor­szág újabb szerződéseket írt alá négy további papírgyártó­gép leszállítására. Kettőt a romániai „Petresti” papírgyár­ban szerelnek fel, egyet-egyet pedig Csehszlovákia és Magyar- ország rendelt meg. Békéscsabán 48 vállalatnál 1400 különböző szintű vezető­beosztású dolgozó erkölcsi, anyagi megbecsülését, morális megítélését vizsgálta a városi pártbizottság, egyúttal arra is választ keresett, vajon biztosí­tott e a káderutánpótlás. A meg­állapításokra és a következteté­sekre vonatkozóan Araczki Já­nostól, a városi pártbizottság titkárától kértünk tájékoztatást. — Tudvalévő, hogy a gazdasá. gi reform bevezetése, 1968. janu­ár 1. óta egyre több gond és na­gyobb felelősség hárul a veze­tőkre. Ez — a mindenki mun­kája szerint részesüljön a javak­ból elv alapján — indokolttá te­szi a vezetők és a dolgozók jö­vedelme közötti differenciálás növelését. Ilyen vonatkozásban mi a vizsgálat tapasztalata? — A differenciálás általában megfelel a X. pártkongresszus határozatában foglaltaknak, mely szerint azt az általános életszínvonal emelkedésével arányosan kell megoldani. Van azonban kifogásolni való is. Az például, hogy a többségében ad_ minisztratív területen tevékeny­kedő csoportvezetők jövedelme háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a művezetőké. Aránytalan­ság mutatkozik az azonos be­osztásokban az ágazatok között is. így az ipari szövetkezetekben foglalkoztatott művezetők jöve­delme jóval meghaladja a taná­csi iparban dolgozó művezető­két, ami azt bizonyítja, hogy a differenciálás nem mindig a munka és a felelősség arányá­ban alakul. — Milyen a vezetők erkölcsi megbecsülése? — Az erkölcsi megbecsülést jelentő kitüntetésekben az el­múlt 4 évben külnöböző arány­ban részesültek a vezetők. A vállalati Kiváló Dolgozó jelvé­nyek több mint 50 százalékát a termelést közvetlen irányítók, 18 százalékát pedig az osztály- vezetők kapták. Hasonló az arány a Szakma Kiváló Dolgo­zója jelvény odaítélésénél is. Erkölcsi és egyben anyagi el­ismerés a jutalmazás is, amit általában helyesen alkalmaztak a keretösszeggel rendelkező ve­zetők. Hiányosság, hogy a kitünte­tések, jutalmak odaítélése nem egyszer szubjektív alapon törté, nik. Hiba az is, hogy az.elisme­rések sok helyen nem kerülnek a nyilvánosság elé. A technikai fejlődés megkö­veteli, hogy a vezetők egyre magasabb szakmai képzettség­gel rendelkezzenek és politikai­lag is szélesítsék a látókörüket. Ebből a szempontból a vizsgálat milyen megállapításra jutott? — A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsony, mindössze 18 százalék. Még rosszabb a helyzet a politikai képzettség vonatkozásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokan nem is törekednek ma­gasabb iskolai végzettséget sze­rezni, a gazdasági munkakörök­ben dolgozó vezetők egy része pedig nem kapcsolódik be a szervezett politikai képzésbe. Ezen a helyzeten változtatni kell. A pártbizottság megtalálja majd a módját annak, hogy a vezetők mind szakmai, mind politikai vonatkozásban elérjék a megkívánt szintet. Meg kell említenem még, hogy a vezetők egy része vá­lasztott társadalmi funkciója mellett más társadalmi megbí­zatást is vállal. Egyeseknek azonban több társadalmi meg­bízatása van, mások pedig ki­vonják magukat a közösségi munka alól. Az utóbbiak főként a műszaki vezetők, a főosztály- vezetők, főművezetők soraiból kerülnek ki. — Hogyan ítélik meg a dol­gozók * vezetői tevékenységet? — Erényeit és fogyatékossá­gait egyaránt tárgyilagosan Íté­lik meg. Általában megerősítik a párt általános tapasztalatain alapuló véleményt, hogy a tár­sadalom átalakulását, a terme­lőerők fejlődését nem követi kellő ütemben a vezetési mód­szerek tökéletesítése. A gazdasági építőmunkában az egyre növekvő és bonyolódó feladatok a vezetőktől is na­gyobb teljesítményt kívánnák, amit a pártszervezetek eddig is szorgalmaztak. A gazdasági élet állami irányításában még min­dig tapasztalhatók a gyakorlati útkeresés bizonytalanságai. A dolgozók azonban türelmetlenek és joggal elvárják, hogy az új vezetési módszereket ne csak szavakban, hanem tettekben is érvényesítsék. — Milyen vélemény alakult ki a vezetők emberi tulajdonsága­ira vonatkozóan? — Nem mondhatjuk, hogy már túlsúlyba kerültek volna a szocialista, a kommunista veze­tői tulajdonságok, pedig a neve­lés fontos tényezője a példa mu_ tatás. * Tapasztalataink szerint főleg a fizikai dolgozók a pártszerve­zeteket arra ösztönzik, hogy a vezetők kiválasztásában követ­kezetesebben érvényesítsék a 3-as (politikai, szakmai képzett­ség és vezetőkészség) követel­ményt és ne hanyagolják el az emberi tulajdonságok mérlege­lését sem. — Mik azok a hibák, ame­lyek különösen szembeállítják a vezetőket a dolgozókkal? — A „kaparj kurta” anyagias szemlélet, valamint a lenézés, önteltség és kérkedés. A dolgo­zók közül sokan úgy érzik, hogy az ilyen vezetői magatartás el­len nem folyik eléggé követke­zetes harc. Emiatt elsősorban az állami vezetést, több helyen pe_ dig a felsőbb pártvezetést hi­báztatják. \ Való igaz, hogy az utóbbi években egyes vállalatoknál romlott a vezetői fegyelem. A kiszabott fegyelmi büntetések ugyan nem teljesen tükrözik a tényleges helyzetet, mert a fe- lelősségrevonás — főképp a magasabb beosztású vezetőknél — nem egyszer elmaradt. Meg kell azonban mondanom, hogy az utóbbi években gyako­ri volt egyes gazdasági vezetők szélsőséges megítélése. Tanúi lehettünk felszínes, nem a veze­tők hibáját, hanem a személyét sértő kritikáknak is. — Mit várnak a dolgozók a vezetőktől? — Szerénységet, őszinteséget, igazságosságot A figyelmesség, türelem és rugalmasság nélkü­lözhetetlen. Ezek a tulajdonsá­gok túlsúlyban is vannak. Az elmúlt években a vezetők na­gyobb önállóságot, szélesebb jogkört kaptak, többségük párt- szerűen, helyesen élt a megnöve­kedett hatáskörrel és nem tö­rekszik továbbra sem a közösség AZ Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 2. sz. Főépítésvezetősége felvesz: vasúti felépítményes brigádot Cím: BÉKÉSCSABA, Aulich u. 13/a. 80816 1972. OKTÓBER §. érdekét egyéni céljainak aláren­delni. — Hogyan oldják meg a vál­lalatok a vezetők utánpótlását? — A káderfejlesztési tervek általában összhangban vannak a vállalatok középtávú célkitűzé­seivel, követik a termelési fo­lyamat egészére kiható modem technika bevezetésének követel­ményeit. Különösen ésszerűen tervez a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az Állami Építőipari Vállalat, a Kner Nyomda, a kötöttárugyár, a konzervgyár, a Gabonafelvásár- ló és Feldolgozó Vállalat, a For­gácsoló Szerszámgyár, a DÉ- MÁSZ üzletigazgatósága, a ve­gyesipari vállalat, a víz- és csa­tornamű vállalat, az UNIVER- ZÄL és Vendéglátóipari Válla­lat, valamint a Szabadság Tsz. A gyáregységek és a MÁV csomópont tervét lényegében a vállalat központja, illetve az igazgatóság készíti a saját el­képzelése alapján. Sajnos a ta­nácsi helyi iparban, a kisipari és a mezőgazdasági szövetkeze­tekben a káderfejlesztési tevé­kenység alacsony színvonalú, s ezen mielőbb javítani kell. Milyen a fiatalok és a nők aránya a vezetésben? — A fiatalok vezető munka­körbe való helyezése nem meg­felelő arányú. A jövőben ezt növelni kell, hogy a különböző szakképzettséget igénylő mun­kakörökbe fogékony, egyetemet, főiskolát végzett fiatalok kerül­jenek. A nők aránya is alacsony, mindössze 22 százalék. Közülük a legtöbben csoportvezetők és szép számmal vannak KISZ-tit- károk. Sajnos igazgatói beosz­tásban egyetlen nő sincs. Sok előítéletet kell még leküzdeni ahhoz, hogy az eddiginél több nő kerüljön vezető beosztásba. — A pártbizottság a tapaszta­latok alapján bizonyára megha­tározza a tennivalókat. — Igen. Azok, akik a 48 vál­lalatnál vizsgálatot tartottak, ta­pasztalataikról a párt. és gazda­sági vezetőknek tájékoztatást adtak. A városi pártbizottság a jövő év közepéig mindenütt visszatér a tennivalókra. Ezzel a vezetői tevékenység javításá­hoz nyújtunk segítséget. Még annyit, hogy abban a nagy fejlődésben, amit az el­múlt negyedszázad alatt elér­tünk, rendkívül fontos szerepük volt a vezetőknek. Amikor most egyes tevékenységüket, maga­tartásukat bíráljuk, egyúttal védjük is őket Védjük a jogta­lan támadások ellen, hogy a tár­sadalom javát szolgálva tovább­ra is becsülettel dolgozzanak — fejezte be nyilatkozatát Araczki elvtárs Pásztor Béla október 9-én Sálak; kendők, női ernyők, Lettgi/cl papíripari gépek a KGST országoknak BÉKÉS MEGYEI. NÉPÚJSÁG í

Next

/
Thumbnails
Contents