Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
„A rongyok le vetésének ünnepe” Dóssa-est Kamuion Esik. Piszkos esővíz csörgede- j zik a lábunk alatt, és magához,1 húzna, marasztalna bennünket a sár, ha nem lenne a művelődési ház és a közút között aszfaltjárda Kamuion. A kultúra házának ablaka, mint fény az éjszaka bogarait, úgy csalogatja az embereket. Jönnek is, egyre többen. Olvassák a plakátot: irodalmi est.. Vajda Károly, a Békés megyei Jókai Színház tagja ... Dózsa emlékműsor. Gyülekeznek az asszonyok, idősebb férfiak, fiatalok. Sokan egyenesen a mun. kából jönnek. Néhányan a kertész szakkörbe indultak, de itt maradnak. Dózsa neve ma is mozgató erő. A szó maga. Tömörsége, rövid csattanása a parasztemberben em,léket idéz. A színész mondja a verseket. Gondolatokat közöl és érzéseket. A költőkét és a sajátjait. A könyvtárterem kicsi, csendes a színész hangja, de a szavak tüzesek, feszítik a falakat és a paraszti munkától, az évektől ráncosodó arcokat. * Csoóri Sándor verssorai idehozzák az ökör előtt ballagókat, a kazalrakókat, éreztetik a földek jó szagát. Bólogatnak az emberek és felnéznek munkájukból az előadás közben var- rogató asszonyok, amikor a költő a rongyok levetésének ünnepéről, az evés és az alvás öröméről beszél. Arról az ünnepről és örömről, amiért az 500 évvel ezelőtt született Dózsa György hívta harcba parasztjait. Arról az ünnepről, amit csak 1944 és 45-ben élhetett meg a magyar paraszt. A verses összeállítás emlékeí két idéz és ezáltal szól a je- ; lenhez. Kizökkent a jólét meg- szokottságából egy kicsit. Az öregebbjét fellelkesíti, az ifjakat a beérett gyümölcs megbecsülésére készteti. Nem történelmi idill csupán a Dózsa-műsor... Az olajfűtésű cserépkályhában ropog a láng. Húsz perce megy az előadás és a közönség ugyanúgy ül és figyel. Egy idősebb ember két térdén széles karimájú, megszolgált fekete kalap pihen. Az öreg rajta tartja „tisztelettudóan” dolgos két kezét. Értik a műsort, nagyonis értik. Talán most értik meg iga_ zán, mennyit tettek a Dózsa György után születő költőnemzedékek az ezer éven át sanyargatott parasztokért. Hogyan lelkesítette, buzdította . a népet Petőfi, Ady és miként fenyegették a néppel az urakat: „.. úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok!” „Hé, nagyurak.. A Nyár heves s a kasza egyenes.” „Nem hallottátok Dózsa György hírét?” Talán arra gondolnak, bizony ők se nagyon hallották gyerekkorukban Dózsa György hírét. Gondoskodtak az urak, a gazdagok arról, hogy ne nagyon hallják. Amit hallottak a négy elemiben, azt meg hamar elfelejtették. Pedig sokat mondott volna talán akkoriban nekik Petőfi azzal, hogy: „Haza csak ott van, hol jog is van, s a népnek nincs joga.” És fellázította volna a kamuti béreseket, ha nem csak látják, hanem hallják is valakitől: „Pástétomon hízik a gazdag, moslékon a nép.” Az előadóművész Dózsa ceglédi beszédét idézve szikrázó szemekkel mondja: „rúgtak a parasztba!” Mögöttem halkan szól valaki: — Bizony, rúgtak! Huszonnyolc évvel ezelőtt szabadult fel a Viharsarok. Huszonnyolc évvel ezelőtt volt „a rongyok levetésének ünnepe”. Szabad lett az évszázadokon át megrúgdalt békési paraszt. Eljött, amiért még Dózsa indított harcot. Az emJékműsor felold ja az évszázados távolságokat és vaskeményen biztosítja, hogy az igazságos harc győz, mert győznie kell! Ady is biztosan tudta ezt és ezért írta: „Jönnie kell új Dózisa Györgynek, és fog is jönni.” Mielőtt a kitűnően tolmácsolt műsor befejezése előtt kitört a taps, József Attila szavai szólnak a jelenlévőkhöz: „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Az emberek nem mennek el. Megállnak még az előcsarnokban kiállított Dőzsa-képek előtt. Érdeklődöm, tetszett-e a műsor? — Tetszett. Dologból jöttem, fáradt vagyok, de azért tetszett — mondja Horváth Gábor kertészeti dolgozó. — Tudja, én sokat éheztem. béres voltam. Hajnali háromkor kezdtünk és este kilencig dolgoztunk. Enni meg nemigen volt Vasárnap ettünk zupás levest, de nem volt abban egy darab sonka sem. Hallottam-e Dózsáról? Őszintén mondom, hallottam az elemiben, dehát felejt az ember. Itt meg, különösen eleinte, nem nagyon szerveztek bennünket abban az időben, így aztán beletörődtünk a sorsunkba. Pedig ahogy ezt a műsort hallom, jó lett volna, ha ’akkor mondták volna el... Benkő András fiatal esztergályos, ifjúsági klubvezető: — Mit jelent nekem Dózsa György neve? ... Igazi, emberi eszményképet. Példát, mert képes volt a nyomorgó parasztok élére állni, mert bátor volt, mert felismerte, mire van szükség. Réthy István Azért szólunk emit, mert az egyensúly fogalmi zavarai tényleges akadályai annak, hogy a gazdaságii egyensúly tartalmi zavarai is mielőbb feloldódjanak. Mindjárt hozzátehetjük, hogy azok a kormányzati intézkedésiek, amelyek ezt a feloldást célozzák, éppen a statikus értelmezést — vagy fogalmazhatunk így is: a kampányjellegű megoldásokat — akarják kiiktatni a megvalósítás folyamatából. VIiíven csomópontokon értviiiycu lékelhettek a népgazdasági egyensúly gondjai ? Három pontot céloztak meg az egyensúlyt erősítő intézkedések: a beruházásokat, a külkereskedelmi, illetve fizetési mérleget. és mindezek tükrözőjét, az állami költségvetést. S itt nyomban szembekerülünk a, egyensúly nemkevésbé fontos tévhiedelmével; azzal a feltevéssel, mintha a népgazdaság három említett csomópontján olyan alapvető bajok lennének, amelyek az egyensúly erősítésének rendkívüli intézkedéseit indokolnák. Nos, ami a beruházásokat illeti, az ismert korlátozó intézkedések ellenére évről évre emelkedik a beruházások finanszírozása — 1969ben 75, 1970-ben 89, 1971-ben több mint 100 milliárd forintot ruháztunk be, ami, a gondokat korántsem kisebbítve, azért semmiféle alapvető „visszafogásra” nem utal. Külkereskedelmi mérlegünkben, főleg az utóbbi lő a szénellátás, több tüzelőolaj fogy Szarvason A szarvasi TÜZÉP az idén jól felkészült a lakosság téli tü- zielő ellátására. Az igényeket úgy mennyiségileg, mint minőségileg ki tudják elégíteni sőt a választék nagyobb a korábbinál. Az általában közkedvelt borsodi kocka, illetve darabos szénből is elegendő mennyiséget biztosítottak, ugyanakkor van az olcsóbb és drágább faj iákból isi Az évi tüzelőutalványok beváltásánál az elmúlt évihez viszonyítva 23 százalékos a felfutás. Vagyis ennyivel többen váltottak be utalványt az idén. A korábbi évektől eltérően ebben az évben berendezkedtek a tüzelőolaj tárolására és értékesítésére is, mivel ebből igen jelentős igény mutatkozott. Szeptember végéig közel 40 ezer liter tüzelőolajat értékesítették Szarvason és olyan kedvezményt is biztosítottak a vásárlóknak, hogy minimális térítési díj ellenében kölcsön-edényeket adnak. Sőt, lehetővé teszik azok megvásárlását Zökkenőmentes volt egész évben a tűzifa-ellátás. Ebből jelentős készletet tárolnak most is. Bár voltak problémák az épü- letanyag-ellátásbam, ez is kielégítőnek mondható, csupán egykét anyagból volt hiány. A telepvezetői gondoltak arra, hogy az építkezések a tavasszal kezdődnek és ezért az épületanyagokat erre az időre biztosították nagyobb mennyiségben. Csupán téglából nem tudták kielégíteni teljesen az igényeket. A nyári hónapokban azonban feltöltöttek a készletet és jelenleg minden igényt ki tudnak elégíteni. Ugyanez a helyzet a faanyagokkal. Hiány mutatkozott viszont cementből. A harmadik negyedév első két hónapjában például alig tudtak némi mennyiséget biztosítani. A vállalat vezetősége ezért 80 vagonnal Romániából, tíz vagonnal a Szovjetunióból importált, húsz vagonnal pedig a hazai cementüzemek szállítottak. A* egyensúly, ban is, a mérleg képét idézi; a kétoldalú csillapodó mozgás látványa tűnik elő e szó mögött. A stilisztikai közléstartalom gazdasági szempontból is telitalálat; olyannyira az, hogy a hangulati háttérrajz még bizonyos, az egyensúly fogalmához kötőrö tartalmi félreértések eloszlatásában is segít. A legfontosabb az, hogy megvalósult, beteljesedett, véglegessé merevedett egyensúly nincs és soha nem is lehet égy iparilag gyorsan fejlődő, modem gazdaságban. Még azt is megkockáztatjuk, hogy a szó — mondjuk így — tankönyvi, előírásszerű értelmében sincs egyensúly, pontosabban tehát: nem képzelhető el olyan állapot, hogy bizonyos teendők jó elvégzésével, netán eszményi tervezéssel, vagy elektronikus számítógépek beiktatásával az egyensúly majd egykor, ama szép napon egyszeriben megvalósul. Ha így lenne, akkor a gazdaságfejlődésnek éppen a lényege, hajtóereje tűnne el; a milliónyi tényező gyors alakváltozása, az egymásnak feszülő hatások kényszerítő ereje, a kiegyenlítődést követelő mozgás szűnne meg, ami — természetesen — elméletileg is, gyakorlatilag is elképzelhetetlen. F/Í*rf nevezi a közgazda- 1 sági szaknyélv pontos árnyaltsággal „dinamikus egyensúlynak” azt a bizonyos beteljesedést. megvalósulást, amit napjaink kormányzati, ágazati, vállalati programjai elérendő óéiként megjelöltek. Amatőrfilm-bemutató A Békés megyei Tanács, a Békéscsabai Városi Tanács és a Megyei Műve’ődési Központ Országos Amatőrfilm-Pályáza- tot hirdetett „Az ember és a könyv” címmel. A pályázat eredményhirdetése és a díjazott filmek mintegy 3 órás bemutatója ma este 6 órakor kezdődik a békéscsabai Ifjúsági és ‘Űttörőházban A filmeket bíráló bizottság értékeli. A bizottság elnöke Kollá- nyi Ágoston filmrendező, tagjai Zágon Bertalan, a Népművelési Intézet munkatársa, Gerő Gyula a Könyvtáros című folyóirat szerkesztője, Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője és dr. Papp János tanár. ■«■«■•aBaBaaBssaBssassBauassBsnBBritsBasaaiaMiaiinacBBBaBaBSBBsaBBasBSBaBnaMB Készül az ágynemű A Békéscsabai Pamutszövőben készül az Ibolya, Nárcisz, Ma fantázianévvel ellátott divatos ágyneműgamitűrák anyaga. (Fotó: Demény Gyula) IBBB9SIBPBBBBias BBBBBBBSSSBBBBBBBBSCBBBBBBSBBBBBBSBBaBSBBBBBBBSBBflBBBBSBBBBaas*l évelőben, a gazdaságirányítás módosítása óta, rendkívül gyorsütemű az export növekedése — különösen erőteljes a tőkés kivitel dinamikája —, ami a szintén nem csekély gond, zavar közepette is a külgazdaság fejlődését szemlélteti. Ami pedig az állami költségvetést illeti — a deficit hátrányait ugyancsak hangsúlyozva —, ez is a bevételek és a kiadások erőteljes emelkedése, tehát a gazdaság- fejlődés magasabb szintje nézőpontjából értelmezendő. Korántsem az eredmények és a hibák patikusmérlegen végzett arányosítása miatt bocsátottuk előre ezt, hanem azért, mert így fest a teljes igazság, s mert az egyensúly (méltán használhatjuk most már a szemléltetett fogalmat: a „dinamikus egyensúly”) reális bemutatása csak így képzelhető el. Alllí most már a kor* mányintézkedések jellegét, célzatát illeti, a hármas feladat voltaképpen egyetlen szóval is kifejezhető, s ez így hangzik: hatékonyság. Részleteire bontva art jelenti ez. hogy a jövőben az eddigieknél jobban kell törekedni a népgazdaság minden ágában, minden vállalatánál a költség és az eredmény, a ráfordítás és a haszon előnyösebb összhangjának megteremtésére. Ez így természetesen gazdasági sűrítmény; azt is mondhatnánk: ökonómiai alapigazság, közhely — csakhogy a valóság folyamatai ákkor kövesednek közhellyé, ha nagyon lényegeset általános érvényűt tükröznek; Nincs másként ez az egyensúly és a hatékonyság összefüggésével sem, hiszen ha a, utóbbi hetek-hónapok intézkedéseit, kormányhatározatait a közös nevező általános szintjén közelítjük meg, csak erről: a költség és az eredmény jobb összhangjáról van szó. Ezt célozzák a kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb beruházásokat ösztönző döntések, az üzem- és munka- szervezés színvonalát emelő határozat, az ipari kapacitások jobb hasznosítását célzó, illette a műszaki fejlesztést gyorsító rendelkezések. Mindebből kltűnik- hogy irimucuiiui a népgazdQság egyensúlyi helyzetének erősítése voltaképpen nem is minősíthető elvont önállósággal, külön feladatként. Az egyensúly — nézzünk szembe végül is e szóval —: a jobb munkát, a mindenütt eredményesebb gazdálkodást jelenti. Jobb munkát a vállalati irányításban: új. korszerű, exportképes gyártmányokkal, az elavult gyártás- és gyártmánytechnológiák korlátozásával; jobb munkát az üzemekben. műhelyekben: fegyelmezett, a perceket is hasznosító tevékenységgel. Ebből, e milliószálú összefüggés-rendszerből fonódik egységgé a népgazdaság egyensúlya is; a népgazdaságé — amely a munka országának gazdasága! Tábori András » Dinamikus egyensúly
