Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

„A rongyok le vetésének ünnepe” Dóssa-est Kamuion Esik. Piszkos esővíz csörgede- j zik a lábunk alatt, és magához,1 húzna, marasztalna bennünket a sár, ha nem lenne a művelő­dési ház és a közút között asz­faltjárda Kamuion. A kultúra házának ablaka, mint fény az éjszaka bogarait, úgy csalogatja az embereket. Jönnek is, egyre többen. Olvas­sák a plakátot: irodalmi est.. Vajda Károly, a Békés megyei Jókai Színház tagja ... Dózsa emlékműsor. Gyülekeznek az asszonyok, idősebb férfiak, fia­talok. Sokan egyenesen a mun. kából jönnek. Néhányan a ker­tész szakkörbe indultak, de itt maradnak. Dózsa neve ma is mozgató erő. A szó maga. Tömörsége, rövid csattanása a parasztem­berben em,léket idéz. A színész mondja a verseket. Gondolatokat közöl és érzése­ket. A költőkét és a sajátjait. A könyvtárterem kicsi, csendes a színész hangja, de a szavak tüzesek, feszítik a falakat és a paraszti munkától, az évektől ráncosodó arcokat. * Csoóri Sándor verssorai ide­hozzák az ökör előtt ballagókat, a kazalrakókat, éreztetik a föl­dek jó szagát. Bólogatnak az emberek és felnéznek munká­jukból az előadás közben var- rogató asszonyok, amikor a költő a rongyok levetésének ünnepéről, az evés és az alvás öröméről beszél. Arról az ün­nepről és örömről, amiért az 500 évvel ezelőtt született Dó­zsa György hívta harcba pa­rasztjait. Arról az ünnepről, amit csak 1944 és 45-ben él­hetett meg a magyar paraszt. A verses összeállítás emléke­í két idéz és ezáltal szól a je- ; lenhez. Kizökkent a jólét meg- szokottságából egy kicsit. Az öregebbjét fellelkesíti, az ifjakat a beérett gyümölcs megbecsü­lésére készteti. Nem történelmi idill csupán a Dózsa-műsor... Az olajfűtésű cserépkályhá­ban ropog a láng. Húsz perce megy az előadás és a közönség ugyanúgy ül és figyel. Egy idősebb ember két térdén széles karimájú, megszolgált fekete kalap pihen. Az öreg rajta tart­ja „tisztelettudóan” dolgos két kezét. Értik a műsort, nagyonis értik. Talán most értik meg iga_ zán, mennyit tettek a Dózsa György után születő költőnem­zedékek az ezer éven át sanyar­gatott parasztokért. Hogyan lel­kesítette, buzdította . a népet Petőfi, Ady és miként fenyeget­ték a néppel az urakat: „.. úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok!” „Hé, nagyurak.. A Nyár heves s a kasza egye­nes.” „Nem hallottátok Dózsa György hírét?” Talán arra gondolnak, bizony ők se nagyon hallották gyerek­korukban Dózsa György hírét. Gondoskodtak az urak, a gazda­gok arról, hogy ne nagyon hall­ják. Amit hallottak a négy ele­miben, azt meg hamar elfelej­tették. Pedig sokat mondott vol­na talán akkoriban nekik Pe­tőfi azzal, hogy: „Haza csak ott van, hol jog is van, s a népnek nincs joga.” És fellázította vol­na a kamuti béreseket, ha nem csak látják, hanem hallják is valakitől: „Pástétomon hízik a gazdag, moslékon a nép.” Az előadóművész Dózsa ceg­lédi beszédét idézve szikrázó szemekkel mondja: „rúgtak a parasztba!” Mögöttem halkan szól valaki: — Bizony, rúgtak! Huszonnyolc évvel ezelőtt szabadult fel a Viharsarok. Hu­szonnyolc évvel ezelőtt volt „a rongyok levetésének ünnepe”. Szabad lett az évszázadokon át megrúgdalt békési paraszt. El­jött, amiért még Dózsa indított harcot. Az emJékműsor felold ja az év­százados távolságokat és vas­keményen biztosítja, hogy az igazságos harc győz, mert győz­nie kell! Ady is biztosan tudta ezt és ezért írta: „Jönnie kell új Dózisa Györgynek, és fog is jönni.” Mielőtt a kitűnően tolmácsolt műsor befejezése előtt kitört a taps, József Attila szavai szól­nak a jelenlévőkhöz: „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Az emberek nem mennek el. Megállnak még az előcsarnok­ban kiállított Dőzsa-képek előtt. Érdeklődöm, tetszett-e a műsor? — Tetszett. Dologból jöttem, fáradt vagyok, de azért tetszett — mondja Horváth Gábor ker­tészeti dolgozó. — Tudja, én sokat éheztem. béres voltam. Hajnali háromkor kezdtünk és este kilencig dolgoztunk. Enni meg nemigen volt Vasárnap ettünk zupás levest, de nem volt abban egy darab sonka sem. Hallottam-e Dózsáról? Őszintén mondom, hallottam az elemiben, dehát felejt az ember. Itt meg, különösen ele­inte, nem nagyon szerveztek bennünket abban az időben, így aztán beletörődtünk a sorsunk­ba. Pedig ahogy ezt a műsort hallom, jó lett volna, ha ’akkor mondták volna el... Benkő András fiatal esztergá­lyos, ifjúsági klubvezető: — Mit jelent nekem Dózsa György neve? ... Igazi, emberi esz­ményképet. Példát, mert képes volt a nyomorgó parasztok élé­re állni, mert bátor volt, mert felismerte, mire van szükség. Réthy István Azért szólunk emit, mert az egyensúly fogalmi zavarai tény­leges akadályai annak, hogy a gazdaságii egyensúly tartalmi zavarai is mielőbb feloldódjanak. Mindjárt hozzátehetjük, hogy azok a kormányzati intézkedé­siek, amelyek ezt a feloldást cé­lozzák, éppen a statikus értel­mezést — vagy fogalmazhatunk így is: a kampányjellegű meg­oldásokat — akarják kiiktatni a megvalósítás folyamatából. VIiíven csomópontokon ér­tviiiycu lékelhettek a nép­gazdasági egyensúly gondjai ? Három pontot céloztak meg az egyensúlyt erősítő intézkedé­sek: a beruházásokat, a külke­reskedelmi, illetve fizetési mér­leget. és mindezek tükrözőjét, az állami költségvetést. S itt nyomban szembekerü­lünk a, egyensúly nemkevésbé fontos tévhiedelmével; azzal a feltevéssel, mintha a népgazda­ság három említett csomópont­ján olyan alapvető bajok lenné­nek, amelyek az egyensúly erő­sítésének rendkívüli intézkedé­seit indokolnák. Nos, ami a be­ruházásokat illeti, az ismert korlátozó intézkedések ellenére évről évre emelkedik a beruhá­zások finanszírozása — 1969­ben 75, 1970-ben 89, 1971-ben több mint 100 milliárd forintot ruháztunk be, ami, a gondokat korántsem kisebbítve, azért semmiféle alapvető „visszafogás­ra” nem utal. Külkereskedelmi mérlegünkben, főleg az utóbbi lő a szénellátás, több tüzelőolaj fogy Szarvason A szarvasi TÜZÉP az idén jól felkészült a lakosság téli tü- zielő ellátására. Az igényeket úgy mennyiségileg, mint minő­ségileg ki tudják elégíteni sőt a választék nagyobb a korábbi­nál. Az általában közkedvelt borsodi kocka, illetve darabos szénből is elegendő mennyiséget biztosítottak, ugyanakkor van az olcsóbb és drágább faj iákból isi Az évi tüzelőutalványok bevál­tásánál az elmúlt évihez viszo­nyítva 23 százalékos a felfutás. Vagyis ennyivel többen váltot­tak be utalványt az idén. A korábbi évektől eltérően eb­ben az évben berendezkedtek a tüzelőolaj tárolására és értéke­sítésére is, mivel ebből igen je­lentős igény mutatkozott. Szep­tember végéig közel 40 ezer li­ter tüzelőolajat értékesítették Szarvason és olyan kedvezményt is biztosítottak a vásárlóknak, hogy minimális térítési díj el­lenében kölcsön-edényeket ad­nak. Sőt, lehetővé teszik azok megvásárlását Zökkenőmentes volt egész évben a tűzifa-ellá­tás. Ebből jelentős készletet tá­rolnak most is. Bár voltak problémák az épü- letanyag-ellátásbam, ez is kie­légítőnek mondható, csupán egy­két anyagból volt hiány. A te­lepvezetői gondoltak arra, hogy az építkezések a tavasszal kez­dődnek és ezért az épületanya­gokat erre az időre biztosították nagyobb mennyiségben. Csupán téglából nem tudták kielégíteni teljesen az igényeket. A nyári hónapokban azonban feltöltöt­tek a készletet és jelenleg min­den igényt ki tudnak elégíteni. Ugyanez a helyzet a faanyagok­kal. Hiány mutatkozott viszont cementből. A harmadik negyed­év első két hónapjában például alig tudtak némi mennyiséget biztosítani. A vállalat vezetősé­ge ezért 80 vagonnal Romániá­ból, tíz vagonnal a Szovjetuni­óból importált, húsz vagonnal pedig a hazai cementüzemek szállítottak. A* egyensúly, ban is, a mérleg képét idézi; a kétoldalú csillapodó mozgás látványa tűnik elő e szó mö­gött. A stilisztikai közléstarta­lom gazdasági szempontból is telitalálat; olyannyira az, hogy a hangulati háttérrajz még bi­zonyos, az egyensúly fogalmá­hoz kötőrö tartalmi félreérté­sek eloszlatásában is segít. A legfontosabb az, hogy meg­valósult, beteljesedett, vég­legessé merevedett egyensúly nincs és soha nem is lehet égy iparilag gyorsan fejlődő, mo­dem gazdaságban. Még azt is megkockáztatjuk, hogy a szó — mondjuk így — tankönyvi, elő­írásszerű értelmében sincs egyensúly, pontosabban tehát: nem képzelhető el olyan állapot, hogy bizonyos teendők jó elvég­zésével, netán eszményi terve­zéssel, vagy elektronikus számí­tógépek beiktatásával az egyen­súly majd egykor, ama szép na­pon egyszeriben megvalósul. Ha így lenne, akkor a gazdaságfej­lődésnek éppen a lényege, haj­tóereje tűnne el; a milliónyi tényező gyors alakváltozása, az egymásnak feszülő hatások kényszerítő ereje, a kiegyenlí­tődést követelő mozgás szűnne meg, ami — természetesen — elméletileg is, gyakorlatilag is elképzelhetetlen. F/Í*rf nevezi a közgazda- 1 sági szaknyélv pon­tos árnyaltsággal „dinamikus egyensúlynak” azt a bizonyos beteljesedést. megvalósulást, amit napjaink kormányzati, ágazati, vállalati programjai elérendő óéiként megjelöltek. Amatőrfilm-bemutató A Békés megyei Tanács, a Békéscsabai Városi Tanács és a Megyei Műve’ődési Központ Országos Amatőrfilm-Pályáza- tot hirdetett „Az ember és a könyv” címmel. A pályázat eredményhirdeté­se és a díjazott filmek mintegy 3 órás bemutatója ma este 6 órakor kezdődik a békéscsabai Ifjúsági és ‘Űttörőházban A filmeket bíráló bizottság érté­keli. A bizottság elnöke Kollá- nyi Ágoston filmrendező, tagjai Zágon Bertalan, a Népművelési Intézet munkatársa, Gerő Gyu­la a Könyvtáros című folyóirat szerkesztője, Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője és dr. Papp János tanár. ■«■«■•aBaBaaBssaBssassBauassBsnBBritsBasaaiaMiaiinacBBBaBaBSBBsaBBasBSBaBnaMB Készül az ágynemű A Békéscsabai Pamutszövőben készül az Ibolya, Nárcisz, Ma fantázianévvel ellátott divatos ágyneműgamitűrák anyaga. (Fotó: Demény Gyula) IBBB9SIBPBBBBias BBBBBBBSSSBBBBBBBBSCBBBBBBSBBBBBBSBBaBSBBBBBBBSBBflBBBBSBBBBaas*l évelőben, a gazdaságirányítás módosítása óta, rendkívül gyors­ütemű az export növekedése — különösen erőteljes a tőkés ki­vitel dinamikája —, ami a szin­tén nem csekély gond, zavar közepette is a külgazdaság fej­lődését szemlélteti. Ami pedig az állami költségvetést illeti — a deficit hátrányait ugyancsak hangsúlyozva —, ez is a bevéte­lek és a kiadások erőteljes emelkedése, tehát a gazdaság- fejlődés magasabb szintje néző­pontjából értelmezendő. Korántsem az eredmények és a hibák patikusmérlegen vég­zett arányosítása miatt bocsá­tottuk előre ezt, hanem azért, mert így fest a teljes igazság, s mert az egyensúly (méltán használhatjuk most már a szem­léltetett fogalmat: a „dinami­kus egyensúly”) reális bemuta­tása csak így képzelhető el. Alllí most már a kor­* mányintézkedések jel­legét, célzatát illeti, a hármas feladat voltaképpen egyetlen szóval is kifejezhető, s ez így hangzik: hatékonyság. Részle­teire bontva art jelenti ez. hogy a jövőben az eddigieknél job­ban kell törekedni a népgazda­ság minden ágában, minden vállalatánál a költség és az eredmény, a ráfordítás és a ha­szon előnyösebb összhangjának megteremtésére. Ez így természetesen gazda­sági sűrítmény; azt is mondhat­nánk: ökonómiai alapigazság, közhely — csakhogy a valóság folyamatai ákkor kövesednek közhellyé, ha nagyon lényegeset általános érvényűt tükröznek; Nincs másként ez az egyensúly és a hatékonyság összefüggésé­vel sem, hiszen ha a, utóbbi hetek-hónapok intézkedéseit, kormányhatározatait a közös nevező általános szintjén köze­lítjük meg, csak erről: a költ­ség és az eredmény jobb össz­hangjáról van szó. Ezt célozzák a kiegyensúlyozottabb, hatéko­nyabb beruházásokat ösztönző döntések, az üzem- és munka- szervezés színvonalát emelő ha­tározat, az ipari kapacitások jobb hasznosítását célzó, illette a műszaki fejlesztést gyorsító rendelkezések. Mindebből kltűnik- hogy irimucuiiui a népgazdQság egyensúlyi helyzetének erősítése voltaképpen nem is minősíthető elvont önállósággal, külön fel­adatként. Az egyensúly — néz­zünk szembe végül is e szó­val —: a jobb munkát, a min­denütt eredményesebb gazdál­kodást jelenti. Jobb munkát a vállalati irányításban: új. kor­szerű, exportképes gyártmá­nyokkal, az elavult gyártás- és gyártmánytechnológiák korlá­tozásával; jobb munkát az üze­mekben. műhelyekben: fegyel­mezett, a perceket is hasznosí­tó tevékenységgel. Ebből, e mil­liószálú összefüggés-rendszer­ből fonódik egységgé a népgaz­daság egyensúlya is; a népgaz­daságé — amely a munka orszá­gának gazdasága! Tábori András » Dinamikus egyensúly

Next

/
Thumbnails
Contents