Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Fásult mosolyra rándultak a fiatalember megviselt vonásai. — Aludni... Egyszer sem si­került. Állva kell bóbiskolnom, mint a lónaik, nehogy összemá- znljam magam az emberi trá­gyával. — Vegye végre észre, ettől szeretném megszabadítani. — Valószínű nem minden fel­tétel nélkül — billentette le hosszúkás fejét Stelczer Lajos. — Jól következtet. Nehéz len­ne megmagyaráznom, mi az oka, de valóságos szívügyem ne­kem megmenteni magát. És ha ezt mondom, akkor a kilátásai is biztatók. Nekem aztán elhihe­ti. Kissé orvosnak érzem magam. Szinte már hiúsági kérdést csi­nálok abból, hogy meggyógyít­sam a beteget, de persze a be­tegnek is akarni keik Választ­hat. — A kötél és a hazaárulás kö­zött? — Látom, önkényesen bánik a fogalmakkal. Először is, lehet, hogy golyóáltali halálra ítélik. Másodszor semmi jelentősége nincs annak, hogy magának mi a privát véleménye a hazaáru­lásról, illetve a hazafiságród. Ez_ zel szemben sokkal mérvadóbb a hadbíróság véleménye a fo­galmak értelmezésében. Arról, hogy szereti a kockázatot, volt szerencsém meggyőződni. Most viszont arról szeretnék meggyő­ződni, hogy az esze is a helyén van. Stelczer Lajos óvatosan a szék alá húzta a lábát. — Miben lehetek a vizsgálat segítségére? Közömbösen siklott át az fe-; lett Demeter, hogy fordulópont- j hoz érkezett a beszélgetés. Mit ■ sem változtatva léptei ritmusán, ■ eltűnődve magyarázta: — Lényegében csak a jószán- : dák, a megbánás jelét akarom 5 látni. Mivelhogy hungarista ál- 5 latnunk valamennyi ifjú jövőjét • a szívén viseli. A megtévedte- ! két is. Belátása esetén, tette el- £ hamarkodott csínynek minősül,£ semmi másnak. Így fogjuk fel ■ ügyét, ha radikálisan elhatárol- jj ja magát a többiektől. Saját szorongásairól megfelecL£ kezve hüledezett Faragó: így is £ eredményhez vezethet a vizsgá- • lat? Elképesztő, hogy a csodás; Demeter mindenféle fizikai£ kényszer nélkül szóra tudja bír. £ ni a kommunistákat? — A többivel együtt kell vál- ■ lalnom a felelősséget — jegyezi- 5 te meg Stelczer Lajos. Oldalról, ferde fejhajtással £ sandított rá a csendőrtiszt, de £ érdeklődésében nem volt sem- ; mi fenyegető. — Őszintesége nem lesz ártat- j mas a többiekre. Számunkra a J megbánás a fontos. Ezt kell bi- ! zonyítania. Roppant egyszerű az S egész. Mindössze választ ad né-£ hány kérdésemre. Még hangsú- £ lyozni is felesleges, hogy kor- • rektségét lovagiassággal fogjuk ! viszonozni. Nos?... > — Megpróbálhatjuk. .. Demeter vette legkevésbé tu-; domásul puhítása eredményét. £ Az unottság határát súroló nyu- £ galma semmit sem változott. (Folytatjuk) 5 A szakszervezetek megyei és budapesti tanácsainak munkája az utóbbi években jelentősen fejlődött. Ha néha kompromisz- szumok útján is, de többnyire érvényesíteni tudják álláspont­jukat a dolgozókat érintő kérdé­sekben — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az SZMT-k tevékenységében azon­ban még mindig sok a formális vonás. A vezető titkárok és tit­károk munkaidejüknek több mint felét értekezleteken töltik el, sok időt raból a különböző anyagok, előterjesztések véle­ményezése, így viszonylag kevés időt tölthetnek üzemek­ben. A különböző szakmák me­gyei bizottságai gyakran nem Torun már most a jövő év­nek él: híres szülöttjének, a nagy lengyel csillagásznak, Ko- pernikusznak 500. születési év­fordulóját fényes ünnepségsoro­zatban ünnepli meg. Az ünnepi események már elkezdődtek és 1973 őszéig tart&nak. Torun a turisták jelentős tö­megét kívánja vendégül látni. A városatyák megkülönböztetett figyelmet fordítanak Torun régi negyedére, az Óvárosra, ahol a mai napig fennmaradtak az épí­tészeti műemlékek, valamint a középkori lengyel kézművesség építő és díszítő műalkotásai. Ta­taroznak 52 régi, kisebb-nagyobb kőházat, rhegcrizve azok eredeti, történelmileg hű formáit. Állványozás veszi jelenleg kö­rül a Kopernikusz utca 17-es számú kőházat Itt született a korszakalkotó mű. „De revclu- tionibus orbium coelestium” (Az égi szféiák forgásáról) hallhatat­lan szerzője, Kopernikusz és itt töltötte gyermekéveit. A jubileumi ünnepségekre ide. érkező turisták megtekinthetik Kopernikusz házában a nagy csillagász évfordulója alkalmá­ból megnyíló kiállítást. Állandó kiállítás lesz, amely illusztrálja majd a Kopemikuse-család rész­vételét a német lovagrendek el­leni harcban. Bemutatják a nagy annyira a már meghozott dönté­sek végrehajtására koncentrál­ják erőiket, hanem újabb és újabb üléseken az előzőekhez hasonló újabb határozatokat hoznak. A legfontosabb tehát a határozatok végrehajtása, an­nak ellenőrzése. Javítani kell az SZMT-k jelzőrendszerét, vagyis meg kell követelni tő­lük, hogy rendszeresen és gyor­san tájékoztassák a felsőbb szer­veket a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről a tanácsi szervek­ben dolgozó szakszervezeti tiszt­ségviselők pedig az eddiginél jobban segítsék elő, hogy a lakó­területeken is fokozottan érvé­nyesüljön a szocialista demok­rácia. (MTI) tudós életére és munkálkodására vonatkozó okmányokat is. A múzeumban megtalálhatók leg­nagyobb műveinek egymás utá­ni kiadásai, a korabeli csillagá­szati műszerek és képzőművé­szeti alkotások. Helyreállították a régi Város­házát: itt helyezték el a Kerületi Múzeumot. A 13. századból szár_ mazó épület egyike a középkori polgárság megmaradt monumen­tális építészeti alkotásainak Eu­rópában. A Városházának vi­szontagságos sorsa volt. Tönkre­ment a svédekkel való háborús­kodás idején; a 'napóleoni har­cok alatt az épület középkori fa­lai között helyezték el a francia hadikórházat és a katonai segé- géJyhelyet. Az épület tornyában a mai napig megmaradtak a harangok, amelyek a város kö­zépkori életében „mérték az időt és szabályozták az élet rit­musát”. A Városháza termeiben rend­kívül érdekesek és vonzó szép- ségűek a középkori vitrázsok és mozaikablakok. Itt állították ki a toruni aranyművesek gyűjte­ményét is. Torunt már 1971-ben 570 000 turista kereste fel, s ezek közül több mint 100 000 volt a külföl­di. Korszerűsítették a hotelokat és két új szállodát adtak át. Kor­kedvezmény Több mint 20 évvel ezelőtt ve­zették be hazánkban azt a ked­vezményt, hogy egyes munkakö- ifo.íi>e i eltöltött 25, illetve nők 20 ty után az általános nyug­díjkorhatár előtt öt évvel me­hetnek nyugdíjba. A népgazda­ság azóta jelentősen fejlődött, szerkezete is átalakult, így Idő­szerűvé vált a szabályok és a munkaköri jegyzetek korszerű­sítése, a korkedvezmény kiter­jesztése. A SZOT kezdeményezésére 1973. január l.től mindeneke­lőtt azt teszik lehetővé az új rendelkezések, hogy a korked­vezményes munkakörökben a 25. év, illetve nőknél a 20 év le­telte előtt is hozzájussanak ilyen kedvezményhez a dolgozók. Az új szabályok szerint nyugdíjkor­határ előtt két évvel mehet nyugdíjba a meghatározott szak­mákból az a férfi dolgozó, akit legalább tíz évig, illetve az a nő­dolgozó, akit legalább nyolc évig ilyen munkakörben foglal­koztattak. Minden további eltöl­tött öt év, nőknél négy év, még egy-egy évi korkedvezménnyel jár. Így például az az olvasz. tár, aki munkakörében húsz évet töltött el, négyévi korkedvez­ményt kap, tehát 56 éves korá­ban mehet nyugdíjba; ha har­minc évig dolgozott, úgy a kor- kedvezmény hat év. Az új munkaköri jegyzék az eddiginél áttekinthetőbb és pon. tosabban körülírja, hogy egy- egy szakmából kiknek jár kor- kedvezmény. Még a munkafo­lyamatok műszaki leírásával is hozzásegít ahhoz, hogy minde­nütt egyértelműen megállapít­hassák; jár-e a kedvezmény vagy sem. A legjelentősebb vál­tozás azonban az ,hogy a kor- kedvezményt kiterjesztették a fúrótornyoknál, a csatornák kar­bantartásánál, a textiliparban, a sütőiparban, valamint a hűtőhá­zakban egyes munkakörben dol­gozókra. Továbbra is érvényes a korkedvezmény a föld alatt, a sűrített levegőben, a melegü­zemekben, az ionizációs sugár­zásnak kitett munkahelyeken, továbbá a közlekedés, a viüa- mosenergiaipar és a polgári re­pülés egyes munkaterületein foglalkoztatottakra. E területe­ken belül is bővítik a kedvezmé­nyeket. Eddig például csak a kohó- és gépipar olvasztárai me­hettek korhatár előtt nyugdíjba, 1973-tól a kedvezmény kiterjed a nehéziparban és a KPM-hez tartozó vasúti közlekedésben dolgozó olvasztárokra is. A föld alatti munkát végzők közül ha­sonló kedvezményt kapnak a ter­melést közvetlenül kiszolgáló egyes betanított és segédmunká­sok is. A munkakörök teljes munkakörök túlnyomó részében akkor érvényes a kedvezmény, ha a dolgozó teljes munkaide­jét ott tölti, bár egyes munka­körökben, mint például az ioni. zációs sugárzásnak kitett terü­leteken, részleges munka esetén is jár kedvezmény. Annak ellenére, hogy a ked­vezményt kiterjesztették,^ előfor­dulhat, hogy bizonyos üzemek­ben nem kapnak kedvezményt olyan munkakörökben, amelyek­ben a népgazdaság más terüle­tein Ilyen kedvezmény jár. A SZOT felhatalmazást kapott ar­ra, hogy a munkaügyi miniszter­rel egj'etértésben a korkedvez­ményt engedélyezheti ilyen üze­mekben, ha a munkakörök azo­nossága ezt indokolja. &jmms 5 1973. OKTOBER 3L A százhetvenöt éves Georgikon Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1797-ben kezdte meg működé­sét Európa első felsőfokú me­zőgazdasági intézete, a Keszthe­lyen létrehozott Georgikon. Ne­vét Vergilius tankölteményéről és alapítója, a kimagaslóan ha­ladó gondokozású Festetics György keresztnevéről kapta. Különösen nagyra értékelhet­jük ennek a főiskolának a meg­alapítását azért is, mert ha­zánk akkori urai, a feudális társadalmi és gazdasági rend sajátosságainak legféltékenyebb őrzői voltak. Ez az iskola pe­dig arra vállalkozott, hogy mű­velt mezőgazdasági szakembe­reket képezzen, neveljen, akik képesek áttörni az elmaradott­ság korlátáit. S ha azt is tud­juk, hogy a Georgikon ösztön­díjasai javarészt nem a neme­sek, hanem a jobbágyi sorban élt bocskorosok közül kerültek ki, akikor még teljesebb képet alkothatunk az intézmény ha­ladó szelleméről, szerepéről. Ennek a főiskolának utóda a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, amelyet 1970-ben emeltek erre a rangra. Négy karán ma több, mint három­ezer hallgató tanul. A keszthe­lyit a növényvédelem és az ag­rokémia oktatási [központjává fejlesztik, a mosonmagyaróvárin állattenyésztési és tejgazdasági szakembereket képeznek, a kör- mendin mezőgazdasági gépésze­ket, a nagykanizsai pedig az ‘ általános agronómusokon kívül vetőmagtermesztő és a gyepgaz- dállkodással foglalkozó szakem­bereket bocsát ki. Üj vonása az egyetem munkájának, hogy agrárkémikus mérnököket a veszprémi vegyipari egyetem­mel közösen is képez. Oktatá­sunkban részt vesz több kuta­tóintézet és vegyipari termelő­üzem is. Hazánk mai mezőgazdasága, illetőleg élelmiszergazdasága évről évre több, magas fokon képzett szakembert igényel. Igen sok új termelési módszert, korszerű technológiát kell be­vezetnünk és alkalmaznunk nem csupán az állami gazdasá­gokban, hanem az ország szán­tóterületének 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkeze­tekben is. További haladásunk a mezőgazdasági termelésben főleg annak a függvénye, hogy dolgozik-e benne elegendő szakember. A nagy múlt, a mél­tán ápolt hagyomány kötelez. Az oktatók elé azt a követelményt állítja, hogy mezőgazdaságunk további koszerűsitésének, mű­szaki fejlesztésének értő szak­embereit neveljék az egyete- men...De úgy, h°Sy ne csupán a szűkén vett szakmai ismere­teket sajátítsák el, hanem a társadalmi haladásnak is pél­damutató segítőivé, serkentőivé váljanak a végzett fiatal szak­emberek. Miként 175 évvel ezelőtt cé­lul tűzték az intézmény akkori vezetői: a Georgikon valóban elévülhetetlen érdemeket szer­zett. G. P, Ülést tartott a SZOT Elnöksége Angyalföldről Vlagyivosztokba A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében szovjet megrendelésre két tengerjáró hajó épül. A Szemen Rósal és a Vitin 1500 tonnás tengeri áruszállító hajó anya­kikötője Vlagyivosztok lesz maJd. (MTI Fotó: Bara István felv. — KS) Toruni készülődés

Next

/
Thumbnails
Contents