Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Védelmet a Sárrét madárvilágának! A nagyüzemi mezőgazdálkodás velejárói a gépek és a vegyszerek használata, valamint a felelőtlen emberek magatartása veszélyezteti és pusztítja a faunát, a madár- és állatvilágot itt, a Békés megyei Sárréten is. Régi leírásokban úgy emlegetik a Sárrétet, mint a madarak világát, ahol millió számra költött a kócsag, a daru, a vízi bika, a gémek, a rucák és a sirályok tömérdek fajtája. Ezrével lepte el a nádat, a bozótot és a mocsarakat a szárcsa, vöcsök, libúc, karaktona, vízityúk, a halász-sas, vagy a halász farkas. A sárréti falvakban házi állatként élt a szelídített daru, mely hangos krúgással jelezte, ha idegen tévedt a portára. A mocsárban éltek a pákászok, amíg megélhettek ott. ök nem túrták a földet, napszámba sem jártak, hanem a kész után nyúltak, azaz pákászkodtak. Az ormágyon ütötte fel nádkunyhóját a pá- kász. Egy személyben ő volt csi- kász, tőrész, halász és vadász. Esténként állt lesbe a vakvarjúra, a vasgémre s a drága tollú, nehezen ejthető kócsagra. Lószőrből sodrott tőrhurokkal ejtette meg a nagyobb szárnyasokat. A pákász világa elenyészett, elpusztult a Sárrét, a madárvilág is elhúzódott más tájra, idegen földekre. De azért a Sárréten, ha foltokban is, a régi folyómedrek. holtágak, bányagödrök és tavak vizén még hírmondónak találhatunk madarakat. Sőt, a pusztai madarak is elszaparodtak a víz eltűnésével. Túzok, fogoly, fácán és ragadozó madarak még szép számmal felfedezhetőek, ha figyelmesen járjuk a pusztát. Olvasom a Magyarország ez évi 22. számában, hogy hazánkban ez év tavaszán egyetlen pár réti sas fészkelt és tojást is rakott. Hát már itt tartunk, hogy országosan számontartjuk egyes madarainkat! Míg a budapesti verebekért vitát folytatnak a televízióban, hogy mi legyen a sorsuk, addig itt vidéken a madarak egyes fajainak a megvédéséért kell szót emelni, protestálni azokhoz, akik illetékesek ebben az ügyben. Mert felháborító az, amikor egy vadőrt kell figyelmeztetni arra, hogy a határban portyázó vércsékre, héjákra stb. tilos vadászni. Szemtanúja voltam annak, hogy aratás idején a kombájn fölött nap mint nap több ragadozó madár végez lebegő repülést és zuhanva csaptak le, ha egér vagy szöcske menekült a gép elől. Egy ilyen alkalommal figyeltem föl egy lövöldöző vadőrre, aki hiába sütögette el puskáját ezekre a szép, méltóságteljesen sikló és repülő madarakra. Vagy bizonyára emlékeznek arra a kedves olvasók, hogy pár évvel ezelőtt mezeipocok- invázió lepte el gabonaföldjeinket és érzékeny károkat okoztak népgazdaságunknak. Amikor szakemberektől érdeklődtem, hogy miként lehetséges egy ilyen természeti csapás, akkor azt a választ kaptam, hogy felborult a biológiai egyensúly. A vadászok és vadőrök kíméletlenül pusztították a ragadozó madarakat és rókákat. Nem vagyok ornitológus, bár vonzódom a madárvilág minden kedves szárnyasához. Míg tanítottam, gyermekeimet a madarak védelmére neveltem. Iskolám környékén minden télen etettük az énekes madarakat. Ez a féltés adta jelen esetben is a tollat a kezembe, hogy szót emeljek a baglyok, héják, vércsék, kócsagok védelmében! Községünkben dolgozik a messze környék egyik legügyesebb madár- és áilattömője. Többször megfordulok nála és elgyönyörködöm mesteri szép munkája láttán. Másrészt pedig szomorúan veszem tudomásul, hogy mennyi védett madár kerül napról napra puskavégre! Gyöngybagoly és kuvik, halászsas és kánya, szajkó, törpekócsag és nemes kócsag párjával és többed magával pusztul esztelenül, passzióból. Tudomásom van arról is, hogy nemcsak Szeghalomba hozzák kitömetni ezeket a trófeákat, hanem Vésztőre is. A vadőrök egy része — tisztelet a kivételnek! — egyenesen üzletet csinál a lelőtt madárpéldányok eladásával! Vajon, e védett madarak esztelen lepufogtatása mi célból történik? Mondják, hogy lakásdíszítésre. Előszobában diorámát készítenek, kivilágítják és azt hiszik, hogy nagyot, szépet, egyedit és modernet alkottak! Ami egy múzeumban dekoratív és szemléltető, az egy lakásban igen sokszor glccses és a fentiek alapján elszomorító is! Amíg államunk nagy pénzeket költ természetvédelmi területek kialakítására, addig sokan kíméletlenül pusztítják nemzeti természeti kincseinket. Ügy látszik, hogy nagyon sürgős intézkedéseket kell hozniuk azoknak, akik illetékesek ebben az ügyben, hogy itt a Sárrét területén is kialakuljon egy természetvé- j delmi terület, ahol ezek az üldözött vadak védelmet kapnának. Miklya Jenő, a Járási Honismereti Bizottság elnöke Felelősségre- vonás a gyufahiányért A gyufaellátásban kialakult helyzet okairól és a hiány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésről a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya a következő tájékoztatást adta az MTI munkatársának: A minisztérium vizsgálata megái lapította, hogy a gyufahiányt részben a kereskedelmi vállalatok hibás rendelése, részben az ipar nagyobb mértékű exportja idézte elő. Az illetékes belkereskedelmi miniszterhelyet_ tes a mulasztást elkövető kereskedelmi vállalatokat fel ősségire vonta: egyrészt csökkenti a vezetők nyereségprémiumát, másrészt a hiány megszüntetése során felmerült többletköltségeket az érdekelt vállalatok nyereségének terhére számoltatja el. A gyufahiány megszüntetésére az ipar három műszakos termelést szervezett, s ezzel nagyobb árualapot tud a belkereskedelem rendelkezésére bocsátani. A főváros ellátásának javítására ezen a héten több mint három és félmillió doboz gyufát adott át az ipar, amely a következő héten szerződéses kötelezettségein felül újabb ötmillió doboz gyufát szállít a kereskedelemnek. Ezen kívül választékcserében Csehszlovákiá. ból és Romániából többmillió doboz gyufa érkezik a közeli napokban. Rövidesen megnyílik a kijózanító állomás Békéscsabán A rendelet a kijózanító szobák, állomások létesítéséről még 1964-ben megjelent. A BM és az Egészségügyi Minisztérium közösen adta ki, részletezve ebben rendeltetését, a kezelés, szállítás egyéb költségek megtérítésének módját. Már évekkel ezelőtt is gond volt tehát, hogyan vessenek gátat a mértéktelenül italozó részegek randalírozásának, a köz botrány okozásnak, ezér!' született meg a rendelet. Békéscsabán mégis csak 1968 óta foglalkoztak intenzíven a témával és a rendelet adta lehetőségek kihasználásával. Ennek objektív, de sokszor szubjektív okai is voltak. Lesz-e kijózanító állomás Békéscsabán, s a szervezés jelenleg milyen stádiumban van, erről kaptunk tájékoztatást dr Juhász László városi főorvostól és dr. Bács- megi Gábortól, a városi rendőrkapitányság vezetőjétől. — A kijózanító állomás létesítése régi gond Békéscsabán — mondotta a főorvos —. A szándék megvolt, de sem anyar gi fedezet, sem helyiség nem állt rendelkezésünkre. Valamit azonban mégis megpróbáltunk tenni. A városi kórház belgyógyászati osztályára vittük a súlyos eseteket. Ez persze sok kellemetlenséggel járt, főleg az osztály betegei sínylették meg. A Népújság sokszor foglalkozott a témával, sajnos változtatni — éppen-1 az előbb felsorolt okok miatt — nem tudtunk. A szervezés, más megoldás keresése 1968 óta tart. Sok-sok egyeztető tanácskozás zajlott le, sok elképzelés született. De a Magyar szálloda Pozsonyban A Győri Házgyár elemeiből épülő 900 ágyas, 400 szobás új pozsonyi szálló tervezésére Finta József építőművész, a budapesti Duna Intercontinentál, valamint a Volga szálló tervezője (LA- KOTERV) kapott megbízást. Pozsony új szállodájának építését a Győri Állami Építőipari Vállalat 1974 végére fejezi be. Képünkön: A Pozsonyban felépülő szálló makettje. A Budapesti „Volga” szállóhoz hasonló épületben étterem, kávéház, 300 fős kongresszusi terem kap helyet. (MTI-fotó — Balassa Ferenc felv. — KS) megvalósításig nem jutottunk el. Ma viszont már örömmel közölhetem, hogy ez év végéig létre tudjuk hozni az állomást. A megyei tanács október 16-án döntött arról, hogy 1973. január 1-től a működésre évente 146 ezer forintot ad, az ügyeletet ellátók bérezésére pedig 36 ezer forintot. Dr. Sonkoly Kálmán, a kórház igazgató főorvosa pedig gondoskodik megfelelő helyiségről. Az eredeti terv az lett voi* na, hogy a Luther utcai rendelőintézet alagsorában indítjuk be az állomást, azonban bár itt a helyiség megfelelő lett volna, személyzetet nem tudtunk biztosítani. A legcélszerűbb megoldásnak látszik a kórház belterületén elhelyezni, természetesen nem a belgyógyászaton, nem az ott lévő betegek rovására. Megfelelő szervezéssel, átcsoportosítással ez megoldható, s azért előnyös, mert kéznél vannak az ügyeletes szakemberek, ugyanakkor az osztályok sincsenek messze, ha szükség van arra, hogy valamelyik osztályra helyezzünk beteget. Az állomás létesítésekor az egyébként szokásos ügyeletet a belgyógyászaton megkétszerezzük. Ez azt jelenti, hogy egy orvos, ápolónő és beteghordozó mindenkor rendelkezésre áll, illetve a kijózanító állomáson teljesít szolgálatot. Ezenkívül lesz egy rendőrőrszem is, aki vigyáz az itt dolgozók testi épségére, a rendre. A kijózanító állomás csak ünnep- és munkaszünet előtti napokon, illetve ünnepeken és munkaszüneti napokon működik. Az eddigi tapasztalat ugyanis az, hogy a fizetés napokon kívül a legtöbb részeg a hétvégeken, vagy ünnepeken van. Dr. Bácsmegi Gábor arról adott tájékoztatást, hogy a rendőrség ehhez a munkához, az állomás működéséhez a maximális segítséget megadja. Könnyebb lesz a rendőrök dolga is, hiszen ha bejelentés érkezik valamely botrányokozásról, igénybevehetnek bármilyen szállítóeszközt, bevihetik a kijózanítóba, ahol megfelelő kezelésben részesül. Eddig volt olyan is, hogy ha nem kellett a belgyógyászatra szállítani, akkor az őrszobán tartották, ahol zavarta az ügyeletesek munkáját és az ügyfélfogadást. A figyelő és felderítő szolgálatba a mentőállomás is bekapcsolódik Ha esetleg sérülés történik, természetesen ellátják a beteget, majd nem haza, hanem a kijózanítóba szállítják, ahol kipihenheti „fáradalmait”. Természetesen mindez nem lesz olcsó mulatság annak, aki ebben az ellátásban részesül. A rendelet szerint ugyanis minden — a kijózaní- tással járó — költséget neki kell állnia Ha csak a legsí- mább esetet vesszük figyelembe, ez akkor sem lesz kevesebb 300 forintnál. Úgy hisszük ez is egy hathatós érv arra, hogy a beszállítás ugyanazon személynél ne ismétlődjék. Mindenesetre megnyugtató, hogy végre Békéscsabán is létrehozzák a kijózanító állomást, így a rendelet végrehajtásának nem lesz már objektív akadálya. K. J. OKGT NAGYALFÖLDI KUTATÓ ÉS FELTÁRÓ ÜZEM SZOLNOKI ÜZEMEGYSÉGE (elvételt hirdet kazánkezelöi állás betöltésére jelentkezni lehet Orosházán, Caorvási úti telepünkön, munkaügyi osztályon. 443636 A Békéscsabai Építői pari Szövetkezet, Békéscsaba, Vörös Október sor (Faipari nél) azonnali belépéssel felvesz asztalos szakmunkásokat, asztalos műhelybe férfi és női segédmunkásokat, valamint hivatalsegédet (kifutónak). Jó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét Minden szombat szabad. Jelentkezni a fenti címen. Ktsz329178 1972. OAIUBER 29.
