Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Megbékél-e a világ? Ez a hét, jóllehet igazán egymást kergették a fontos ese­mények — Vietnam jegyében állott. Az amerikai beavatkozás tizenkettedik esztendejében. Elsőízben nyűt komoly remény arra, hogy helyreálljon a béke indokína sokat szenvedett föld­jén. A drámai fejlemények ugyanakkor azt is bizonyíthat­ták, hogy az Egyesült Államok magatartása következtében még a tárgyalások legutolsó szakasza is veszélyes buktatókat rejt ma­gában, A több hónapos, bizalmas tanácskozások eredményeképpen először„igen” hangzott Washing­tonból egy ■ kölcsönösen elfogad­ható, kompromisszumos megol­dásra, de mikor alá kellett vol­na írni a békemegállapodást, vá­ratlan és logikátlan „nem” akadályozta meg. A VDK kormánynyilatkozata, amelyet Kissinger is kénytelen volt korrektnek jellemezni, a világ elé tárta, hogy a béke­rendezés legfontosabb elvi alap­jairól szóló okmányt már csütör­tökön alá kellett volna írni. Az amerikaiak a holnaputáni kedd­re halasztották, majd újabb hu­zavonába kezdtek, s egyelőre minden dátum bizonytalanná vált. Hanoi ezért törte meg a csendet s érthetően a világköz- véleményhez fordult. A szoli­daritás mindennél erősebb fo­lyama indult meg, hiszen nem engedhető, hogy a látótávolság­ba került békés kibontakozás belevesszen a mesterséges ködö­sítésbe. A magyar kormány nyilatkozata népünk egyöntetű véleményét és kívánságát tol­mácsolja: állja szavát az Egye­sült Államok, vessen véget a háborúnak, agressziónak. A washinq?on; időhúzás alibije: a saigoni rendszer veze­tőinek berzenkedése, s bizonyos részletek „tisztázása”. A VDK. amely ' a harc határozottságát mindig párosította a rugalmas diplomáciával nem zárkózott el a további tárgyalások elől, sőt lehetségesnek tart egy kétsza­kaszos aláírást: először a VDK és az Egyesült Államok, majd később a DIFK és a saigoniak részvételével. Nincs és nem le­het indok a visszakozásra, Was­hingtonnak mielőbb „kézbe kell venni a tollat” az aláírásra. A felvetődött nehézségek ellenére bizonyos derűlátás feltétlenül jogos, a tárgyalási eredmények ugyanis eddig sem az égből pottyantak alá, hanem az ame­rikaiak a reális helyzet felisme­résének tudatába juttatták, s ezek a körülmények a jövőben is hatni fognak. Aligha választható el a viet­nami rendezéstől, hogy a laoszi diplomácia is mozgásba jött. A hazafias erők négypontos ja­vaslata1 azt indítványozta a Souvanna Phouma vezette Vi­entiane! kormánynak, hogy szün­tessenek be minden harci cse­lekményt; vonják ki az ameri­kai csapatokat s alakítsanak koalíciós kabinetet. (Ez a két szembenálló fél képviselőiből állna, a három herceg korábbi hármas megoszlása felett eljárt az idő.) Nyilatkozott a Peking- ben tartózkodó Szihanuk herceg is, aki viszont minden koalíciós lehetőséget kizárt Kambodzsá­ban. Kontinensül)«, Európa ugyan a második helyre, de nem a háttérbe szorult. A finn kor­mány most szövegezi a hivata­los meghívókat az európai biz­tonsági értekezlet előkészítő ta­nácskozásaira, amelyeket ponto­san huszonöt nap múlva nyitnak meg Helsinkiben. Ennek jegyé­ben megszaporodtak a kelet— nyugati eszmecserék, a legkü­lönbözőbb formákban. (Az olasz kormányfő a Kremlben; ma­gyar—osztrák államfői találkozó a határon; a lengyel miniszter- elnök Svédországban; a Román Államtanács elnöke Brüszelben.) Természetesen folytatódnak a két német állam megbízottainak tanácskozásai is, s nem lenne meglepő, ha már a november 19-i NSZK-választások előtt ki­rajzolódnának alapszerződésük körvonalai. A nyugatnémet kor­mánykoalíció. miután két lénye­ges tartományi választáson megerősítette helyzetét, határo­zottabban utasítja vissza a jobb­oldali ellenzék demagóg táma­dásait. Az európai párbeszéd mindenképpen második sebes­ségre kapcsol, aminek jele a négy hatalom /nagyköveteinek nyugat-berlini konzultációja is. Ez alkalommal főként arról tár­gyalnak, hogy milyenek a lehe­tőségek a két német állam ENSZ-felvételére.' A heti közel-keleti kommen­tárok vissza-visszatértek a szov­jet—egyiptomi tárgyalásokra s a kölcsönös, hosszútávú érdekek érvényesülésének jegyében szól­tak Szidki miniszterelnök moszkvai utazásáról. Fontos sze­mélyi változás történt Kairóban; olyan tábornok került a hadügy­minisztert posztra, aki a szov­jet—egyiptomi kapcsolatok po­zitív megközelítéséről ismert és elődjével ellentétben elkísérte az egyiptomi kormányfőt leg­utóbbi moszkvai útjára is. A kö­zel-keleti helyzet más vonalai változatlanul nehezen áttekint­hetők. így a két Jemen a minapi határháború után a teljes egye­sülést vette tervbe, a korábbi föderációs társak, Kairó és Khartum sajtója pedig valósá­gos rágalom-özönt zúdít egymás­ra. A nyugat-afrikai Dahomey- ből is jelentés érkezett; az álta­lános zűrzavarban egy ismeret­len nevű őrnagy átvette a hatal­mat. A csannem két és tei mil­liós Dahomey tizenkét éves füg­getlensége alatt ez az ötödik puccs. A legutóbbit százhúsz ej­tőernyős hajtotta végre, az e he­tit négy páncélos s nincs híre annak, hogy akár csak egy ku­tya is lett volna velük. Folytatódnak a vietnami harcok A dél-vietnami népi felszaba- ditási erők szombat hajnalban rakétákkal lőtték a déli ország­rész második legnagyobb váro­sa, Da Nang katonai célpont­jait. Egy hét alatt ez volt a ha­zafiak második tüzérségi táma­dása a város ellen. Saigoni be­ismerés szerint több amerikai katona és dél-vietnami zsoldos megsebesült. Pleiku repülőterére — saigoni bejelentés szerint — a hazafiak négy rakétája csapódott be. A szombat reggeli indokínai hadi­jelentésekből kitűnik, hogy B— 52-es amerikai repülőerődök az éjszaka folyamán Észak-Viet- nam déli részét nyolc bevetés­ben, Dél-Vietnam felszaba­dított körzeteit pedig 17 hullám­ban bombázták. A dél-vietnami légitámadások fő célpontja a Saigon fővárostól északnyugatra és észak-keletre lévő térség, Binh Long, Binh Duong és Bien Hoa tartomány felszabadított körzete volt. Tömeges bombázá­sokat hajtottak végre a felsza­badító erők és a felszabadított területek ellen a déli országrész északi frontján, valamint a köz­ponti fennsíkon is. (Reuter) • Nem nyugszik a chilei jobboldal ENSZ-jelentés Az ENSZ közgyűlés 1. számú politikai bizottságában pénte­ken folytatódott a vita a lesze­relési világkonferencia összehí­vására telt szovjet indítványról. E javaslat megvalósítása érde­kében már eddig is csaknem 100 ország emelt szót az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitájában és más nemzetközi fórumokon. A pénteki ülésen a javaslat mellett szólalt fel Ja­pán, Jugoszlávia, Nagy-Britan- nia és az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság küldötte. Georgij Sevel az Ukrán SZSZK külügyminisztere beszé­dében rámutatott: a konferencia összehívásához jelenleg kedve­zőbbek a feltételek, mint eddig bármikor annak jóvoltából, hogy a legutóbbi időben érezhe­tően előrehalad a nemzetközi enyhülés folyamata, amely egy­re jelentősebb hatást gyakorol a nemzetközi élet különféle szféráira, köztük a leszerelés problémájára is. A chilei jobboldal összehan­golt támadása következtében az' ország belpolitikai helyzete továbbra is feszült. Bár a kor­mány szigorú intézkedéseket ve­zetett be a sztrájkolókkal és a provokátorokkal szemben, a reakció naponta követel nyil­vánvalóan törvénytelen csele­kedeteket. Nem hiányzik fegy­vertárából a terror, a megfélem­lítés, a zsarolás, a szabotázs, a hadsereg és a rendőrség képvi­selőinek támadása. A keresz­ténydemokrata párt és a nem­zeti párt szenátorai a Parlament fórumát használják fel a fegy­veres erők és azok főparancsno­ka, Carlos Prats tábornok elleni durva kirohanásokra. Santiago úri negyedeiben a. népi egység iránt lojális magatartást tanúsító katonatisztekről terjesztenek becsmérlő röplapokat. A sztrájkoló szállítók és kis­kereskedők szövetségének kép­viselői már napok óta tárgyal­nak Allende elnökkel, de újabb és újabb követeléseik lehetetlen­né teszik a megegyezést. Mint Allende mondotta nem engedheti meg, hogy bárki is korlátozza alkotmányos hatal­mát. Pénteken a hatóságok felol­dották az országos rádióhálózat­ra kiszabott korlátozásokat és megszüntették az adások állami ellenőrzését, A kormány csupán egy feltételt szabott a magán­rádiók további működéséhez: ti­los bármilyen kormányellenes propaganda kifejtése és a sztrájk továbbfolytatására való felhívások sugárzása. (MTI) CHILE Willy Brandt nyugatnémet kancellár a Neue Osnabrücker Zeitung-nak adott nyilatkozatá­ban azt a meggyőződését hang­súlyozta, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság és az NDK már a jövő évben tagjai lehetnek a világszervezetnek. Addigra — tette hozzá Brandt — vagy ta­lán még előbb létrejön a két német állam közti kapcsolatokat rendező alapszerződés. (AFP) Provokációs cikk egyiptomi újságban Abdul Kuddusz, az Akhbar El-jom főszerkesztője hű marad önmagához, amikor szombati cikkében lekicsinyli Szidki egyiptomi miniszterelnök moszk­vai látogatásának jelentőségét, azt az őszinte és baráti eszme­cserét, amely lehetővé tette a szovjet—egyiptomi kapcsolatok normalizálását. Kuddusz sze­rint csupán annyi történt, hogy az eddig zárt ajtókat kinyitották, de semmi több. Azzal vádolja meg a szovjet vezetőket, hogy azok mindmáig nem határozták meg világosan, meddig terjed az arabok fel­szabadító harcához nyújtott szovjet támogatás. S úgy sürgeti a Szovjetunió kategorikus állás- foglalását, mintha nem lenne mindenki számára közismert a Szovjetunió közel-keleti politi­kája, amelynek lényege az igaz­ságos arab ügy fenntartás nél­küli támogatása. (MTI) Két hónap óta sztrájkok, tün­tetések rázzák meg Chilét. A külső é® belső reakció összpon­tosított támadással szeretné megbuktatni az 1970. szeptember 4-én hatalomra került Allende vezette népi egység kormányát Chile 4 500 km hosszú, átlago­san 180 km széles, 741 767 négy­zetkilométer területű, 9,8 mil­lió lakosú hegyvidéki ország. A nagy földrajzi kiterjedés válto­zatos éghajlati különbségeket tes-z lehetővé. Az ország sűrűn- lakott vidékeit kedvező klima­tikus viszonyok jellemzik. Az országterület 15 %-át művelik meg. 27 %-a legelő, 28 %-a er­dő, és 30 %-a sivatag. (Az egy lakosra jutó megművelhető te­rület kb. 2 -négyzetkilométer, több,mint Dániában, az NSZK- ban és Franciaországban.) Azom ban a mezőgazdaság alacsony műszaki színvonala nem fedezi a lakosság élelmiszerszükségle­teit és behozatalra szorul. Az ország a közepesen fejlett államok csoportjába tartozik, az égy fő're jütó nemzeti összter­mék 569 dollárt tesz ki. A gaz­dasági életét a bányakincsek (réz, vas, salétrom) kitermelésé­re, feldolgozására és exportjára támaszkodó minokulturás gaz­dálkodás jellemzi. Chile rendelkezik a világ is- mert rézvagyonának 30 %-ával, a tőkés termelők sorában a har­madik helyet foglalja el. a vi­lág réztermelésének 13 %-át a.d- ja. A rézexportjából szármarik az ország bevételének 83 %-a. Az Allende kormány ez év ele­jén kártérítéssel államosította a kitermelő és feldolgozó ipar­ban érdekelt amerikai monopó­liumokat. A pénzügyi életben a bankrészvények 51 %-ának meg_ szerzésére törekszik. Az állami kezelésbe vett bányák rossz mű­szaki állapota miatt a termelés visszaesett, ezáltal 12—15 %-kal csökkent az ország rézből szár­mazó bevétele. Az Egyesült Ál­lamok a rézimport csökkentésé­vel, a réz világpiaci árának le­szorításával igyekszik az Allen- de-kormánynak gazdasági ne­hézségeket teremteni, de nem tudja megakadályozni fontos iparágak államosítását és az ag­rár-reformot, ahol sok tízezer földnélküli parasztot juttatnak földhöz. A fizetési mérleg ked­vezőtlen helyzete, az infláció, a piac ellátási nehézségei problé­mákat okoznak, de nem tudják a kormány szociális programjá­nak vérehajtását megakadályoz­ni. Az 1971—76 között megvaló­sításra kerülő hatéves gazdaság­fejlesztési terv célul tűri ki a munkanélküliség csökkentését. 1 millió új munkahely megte­remtését, (1972. októberéig már 300 ezer új munkahelyet hoztak létre) új Iparágak létesítését. Aa életszínvonal emelési program több textília, cipő, háztartási cikk és lakás előállítását írja elő, Jelentős egészségügyi és oktatási beruházásokat is végrehajtanak. A chilei gazdaság fejlesztési célkitűzések megvalósításához a szocialista országok — köriük hazánk — 300 millió dollárral járul hozzá. A szocialista közös­ség chilei rézvásárlásai a gép-, berendezés- és élelmiszerszállí­tásai a chilei gazdasági élet fej­lesztését segítik. KERESSE FEL a (Uaumanri gyártmányú (DlDK) varrógépek kiállítását az Univerzál villamossági boltban Békéscsabán, 1972. okt. 30. és nov. 4. között! Varrógépgyár, Wittenberge Unitechna Külkereskedelmi Vállalat NDK—108 Berlin, Mohrenstrasse 53/54. Német Demokratikus Köztársaság. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents