Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
TT r • ^ r m n* Jo nunosegu as idei kisüsti ««■•■»•■■••■■«ctsM«*HcacaB«ama*B«>««K«a«s«caBBaxsacxsaaBsaa>9iBSiaBa«a«aaai*aaaaaaaaa««aiiBaa>*c*BB*99>SBSsas9a5si aaeaaasaaaaaaaaaaaaaaa TdKIIO^' ° áruellátásért, IwlVCna az értékesítés biztonságáért A kisgazdaságok egy esztendő alatt több, mint 40 milliárd forintnyi élelmiszert állítanak elő. Ez az országos mezőgazdasági termelés 40 százaléka! Ezért fordít a párt és a kormány nagy figyelmet a kisgazdaságok (különösen a háztáji területek) termelésének fenntartására, fejlesztésére. /Az ellátás javítása volt a cél azokkal a tervekkel, melyeket a SZÖVOSZ VII. kongresszusán fogalmaztak meg. — Mi valósult meg a programból, s milyen újabb célok láttak napvilágot? — Erről tájékozódtunk a SZÖVOSZ-ban. Fontos része a piaci ellátásnak a kisgazdaságdk-termelte korai zöldségféle, a nyári gyümölcsök, hüvelyesek, a szőlő és a bor, a szarvasmarha, a sértés, a baromfi, a nyúl, a galamb, a tojás, a tej és a méz. A termékek nagvdbb részét a termelők maguk folvasztják el, s ezzel tehermentesítik a központi árualapot csakúgy, mint a szállítóeszközöket. Ezen felül a kereskedelemnek is jut a zöldségből, gyümölcsből, mézből, kis- és vágóállatokból. A kisgazdaságokból származó export is jelentős. Az eredményeik javulását azonban korlátok közé szorítja néhány hátrányos adottság. A legtöbb ágazatban nem elég korszerű a termelési technológia és a tudományos eredmények elterjedése is hosszadalmas. Ilyen feltételek között a piaci versenyképesség csökken. Példa rá a tojás- és sertéshús- helyzet: a kevert, a nem osztályozott árut egyre nehezebb eladni. Ugyancsak gond a földterületek elaprózottsága, ahol a termelés-szervezés nehéz, a korszerűsítés akadályokba ütközik csakúgy, mint a piaci orientáció. Ha a körülmények nem változnak, aligha számíthatunk sikerre. Mi a teendő? A gazdaságos árutermelést csak akkor lehet elérni, ha nagy összefüggő területen azonos fajú és fajtájú növénytermesztés folvik. Ennek alapja a termelési célkitűzések összehangolása és az anyagellátás és beszerzés együttes megoldása. A beszerzési és szállítási költség is alacsonyabb, ha együtt vásárolják meg a palántát, a facsemetét, a vetőmagot, a napos és tenyészállatokat. • Már sok kisgazdaság bizonyította — különösen ott, ahol az értékesítés biztonsága ösztönző erőt ad, — hogy kénes a technológia korszerűsítésére, gazdaságosan termel és, lépést tart a piaci igényekkel. Mindebben segítséget jelent az ÁFÉSZ-elkkel való jó kapcsolat. A kisgazdaságok egy része élt s kínálkozó lehetőséggel és az ÁFÉSZ-eken belül alapított szakcsoportokat. Jelenleg 1881 szakcsoport van, amelvben 92 000 tag folytat valamilyen közös tevékenységet. Jó módszere ez a taoasztalat-átadásnák és átvételnek, a termelési eszközök kölcsönös használatúnak és az együttes beszerzésnek egyaránt. Általános gyakorlat, hogy az értékesítés az ÁFÉSZ-ek gond.ia. Az együttműködésnek számos előnye van. Az ÁFÉSZ-ek évi 25 millió naposbaromfit. 500 millió forint értékű műtrágyát, növényvédőszert és gépet, 25 millió tasak vetőmagot adnak ed a tagoknak. Egy év alatt 70 százalékkal több szemes- és keveréktakarmányt értékesítettek, s ha az ellátásban vannak is zökkenők, végeredményben 26 ezer vagonos tételről van szó. Eredmények és buktatók A szakcsoportok fejlődésében jelentős állomás volt az 1970— 71-es esztendő: új termelési ágban, a sertéstenyésztésben és -hizlalásban jutottak jó megoldásra. Bács, Borsod és Győr megyében 101 szakcsoport 18 200 tagja megvalósította a tartási technológia korszerűsítését és az igények szerinti fajtaváltást. A jövő év újabb eredményt Ígér: 1973-ban további 90 ÁFÉSZ-nél lesz alkalom arra hogy a bevált szervezési formát meghonosítsák. Az elmúlt tél a kertészeti szakcsoportok életében is változást hozott. Élénk érdeklődés kisérte a kutató- és tanintézeti szakemberek előadásait, akik a korszerű gyümölcs- szőlő- és zöldségtermesztésre oktatták a gazdálkodókat. A kertészeti vetőma gellátáában a Hermes Fogyasztási Szövetkezetnek van érdeme: egy esztendő alatt közel 50 millió forint értékű vetőmagot adott eil a kiskerté- szeknek. Sajnos, a tojástermelő szakcsoportok házatájárói nem sok jót mondhatunk. Átvételi gondokkal küzdenek, s így tojó- állományúkat 50 százalékkal csökkentették. Korszerű kisállattenyésztés elképzelhetetlen olcsó berendezések nélkül. Biztató, hogy a Budapesti Kisállattenyésztők Szövetsége foglalkozik e fontos feladattal. ' Most évi "16 millió forint értékű berendezést gyárt, a nyúlketrectől a tyúkitatóig. Fejlesztése jól szolgálná a kisállattenyésztés előbbrej u lását. Gond viszont, hogy nem kapnak állami támogatást, — az értékesítés az AGROKER feladata — s az ÁFÉSZ-ek kerülő úton jutnak e fontos cikkekhez. S ha már az eszközellátásnál tartunk, jegyezzük meg: a kiskereskedelem boltjainak többsége kinőtte régi kereteit. Feltétlenül szükséges ,hogy Budapest és az ország nagyobb városai fejlesszék bolthálózatukat, és felzárkózzanak a jogos igényekhez. Á kongresszus szellemében Figyelemmel a kisgazdaságok helyzetére ,a tagok érdekeltségére és a kongresszusi határozatra szorgos szervezőmunka kezdődött a kisgazdaságok há- zatáián. A tét nagy: — a termelés korszerűsítése és a piac- képesség. A megoldást tudományos bázisra alapozták. Tizenegy termelési ágban (sertés, nyúl, galamb, liba, pecsenyecsirke és tojástermelés, méhészet, fóliás zöldség- hajtatás, nyári csonthéjas, bo- gyósgyümölcs-termesztés, szoléTörődjön többet velünk az ÁFÉSZ Szakcsoportunk ott tart, hogy keresi a hovatartozását. Ez a mondat maga a tény. Az elmúlt 10 év alatt, ha voltak is gondjaink, de a kérdés egy évben sem volt annyira aktuális, mint most, 1972-ben. A szakcsoport mögött 10 éves múlt áll. Az első évek kezdeti nehézségein az ÁFÉSZ-től. nagyon sok segítséget kaptunk: ketrecek készítéséhez deszkaanyagot juttatott a szerződésbiztosította takarmányon felül ha-4 gyományos takarmányok; rovarirtó és fertőtlenítőszerek, továbbá tenyésznyuiak beszerzésében. Az utóbbi 4—5 évben mindez elmaradt A szálak kezdtek elszakadni. A szakcsoport összejövetelein, értekezletein az ÁFÉSZ részéről nem jelent meg senki. A tagság ezeket az elmaradásokat nem hagyta szó nélküli Egyetlen évben sem volt annyi gondja, problémája a szakcsoportnak, mint az idén. A segítés helyett a legjobb esetben csak hallgatásra, az események, gondok, akadályok elhárítása helyett belenyugvásra kaptunk választ. Ha ez így megy tovább, kénytelenek leszünk kérni a működési engeHCHIJSACm 1972. OKTOBER 24. dély visszavonását és végleg felszámolni a nyúltenyésztést. Az ÁFÉSZ-ben legjobb esetben meghallgatnak' bennünket, de segítséget már annál kevésbé adnak. Fölöslegesnek tartom a nemakarásnak egész sorát felhozni. Példának említem: 1971- ben az ÁFÉSZ felvásárlási osztálya a szakcsoport kérésére Ígéretet tett szemcsézett lucernaliszt beszerzésére. Hetek teltek el és mégsem lett belőle semmi. A szakcsoport megún-ta az eredménytelen kísérletet, s egy héten belül a Felsőnyomási Állami Gazdaságtól beszerezte a szemcsézett lucemalisztet. 1972 tavaszán zökkenő állt be a takarmányellátásban. Különösen a tápok beszerzésében. Itt Békéscsabán nem tudtunk eredményt elérni. Két esetben is az Orosházi ÁFÉSZ juttatott bennünket nyúltáphoz. Ezúton mondunk köszönetét nekik és az orosházi nyúltenyésztő szakcsoportnak az önzetlen segítségért. Az egyik orosházi szállítmány költségének a felét a Békéscsabai ÁFÉSZ magára vállalta. A tagok örömmel vették, de 4 hónap elteltével az ÁFÉSZ által rendezett szállítási költséget a szakcsoport tagjainak meg kellett téríteni. Tehát a segítség és öröm nem tartott sokáig. Szeptember 16-án volt az ÁFÉSZ-eknek és a szakcsoportoknak egy értekezletük. Ezt a MÉSZÖV rendezte. Előadója a Házinyúltenyésztők Országos Egyesületének elnöke, dr. Csik- váry László volt. A legtöbb vidéki ÁFÉSZ felvásárlási -osztályvezetője megjelent, a Békéscsabai ÁFÉSZ-t ez alkalommal sem képviselte senki. Az értekezlet másik előadója Mikulán János, a mezőhegyes! szakcsoport és a SZÖVOSZ Békés megyei tagja volt. Beszámolójában elmondotta, hogy a nyülszakcsoportok Baranya, Bács, Fejér és Győr megyékben kapnak a legtöbb támogatást. Ezekben a megyékben a nyúl- tenyésztés felfelé ívéi. 1971-ben kerek 1 millióval exportált az ország több nyulat, mint 1970- ben. Ahol hiányzik a támogatás, vagy csak alig nyújtanak segítséget, ott stagnálnak a termelési eredmények. A legnagyobb visszaesés Békés megyében tapasztalható. A magam részéről azzal egészítem ki a megyén belüli helyzetet, hogy 1971-ben, 5 vagonnal csökkent az export-nyu- lak száma. A szakcsoportok egyharmada morzsolódott le az utóbbi két évben. Ezek a számok, ha dióhéjban is, de elég világosan tükrözik azt a mostoha és gazdátlan körülményt, amiben a Békés megyei nyál- szakcsoportok dolgoznak. Ezen kellene valamilyen módon változtatni. Fekete István szét és borászat) modelleket szerveztek. Húsz szövetkezetnél korszerűsítik a termelést úg^, hogy a munkából tudományos intézmények is részt vállaltak. Az új módszert két nemrég kialakult üzémformában. a zártkerti és hétvégi kerti művelésnél alkalmazzák. A szervezés sokrétű. Kiterjed a legalkalmasabb növény- és állatfajok megválasztására, a termelési technológiára, a hatékony talajerő-utánpótlásra csakúgy, mint a korszerű állat- és növényegészségügyi szolgáltatásra. A 20 alapmodell-szővetkezet mintájára több MESZÖV-nél úgynevezett szinkron-modelle- ket hoztak létre, és ezzel a szövetkezetek egyötödénél nyílik alkalom a legkorszerűbb termelési eljárások meghonosítására ,a tapasztalatok továbbadására A -kezdet bíztató. A folytatás attól függ, hogy a személyi feltételek mellett hogyan hasznosítják a SZÖVOSZ által megszavazott jelentős anyagi támogatást. De próbája lesz a jó kezdeményezésnek az is, hogy a MESZÖV-ök és az ÁFÉSZ-ek milyen áldozatot vállalnak azért hogy elterjedjen egy korszerű, gazdaságos termelési mód amely később busásan kárpótol a befektetésekért. Az ÁFÉSZ békéscsabai szeszfőzdéjében Kovarszki András szilvából főzetett pálinkát. Bánfi András finomító ízlelésre készíti elő a jó minőségű kisüstit. (Fotó: Demény) saanai9aaiQeaaRgaa9í3asBZBS93Bss*99as9SSQOO»*38aa£C!!SB!BoaaBaaasaaiEai«aaBfiaBBaaBBzaBBauBaxBucs'
