Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

„Pajtás”-ankét Ünnepségre jöttek össze a j gyulai pártbizottság tanácstér- [ mében a meghívott úttörők és pedagógusok. Jutalmazásra. Azokat hívta meg a KISZ vá­rosi bizottsága, akik kiemelke­dő eredményeket értek el a Paj­tás újság terjesztésében. Átvet­ték megérdemelt jutalmaikat, a játékokat, a könyveket, majd beszélgetni kezdtek az ifjúsági szövetség jelenlevő vezetőivel. — Magyarországon több mint 800 lap jelenik meg. Ezek ter­jesztéséhez kevésnek bizonyul a posta apparátusa. Segítségetek­re nagy szükség van, számítunk rátok a jövőben is — mondotta Kárpáti József, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, az első kérdésre adott válaszában. Varga Judit, a gyulai 2-es számú általány iskola tanulója elmondta, hogy. szeretnék, ha ' több rejtvény és képregény je­lenne meg a Pajtásban. A fiúk a fantasztikus irodalom írásait dicsérték. Mindenekelőtt a Rsö- kabarlang titka című folytatá­sos képregényt. Egy hozzászóló elmesélte, hogyan árusítja isko­lájukban a Pajtást. — Minden szerdán átveszem az újságokat a postán. Barát­nőm az 5.-^6., én a 7.—8. osz­tályban árusítom. Iskolánkban, a sarkadd 1-es számúban, 350 felsőtagozatos tanuló van és 171 újságot adunk ei minden alka­lommal. Nyáron csökken ez a szám. Kovács Kálmán tanár szerint, olykor jobb sorozatokat kel­lene hozni az újságban. Az ifjúsági vezetők megkér­dezték, hogyan tudja használni egy-egy úttörő-őrs a Pajtás cik­keit. Magasba lendültek a kezek, egymás után jöttek a válaszok: ,,A Tulipán és kökörcsin című játéknak nagy sikere volt.” „Oáztályfőnöki órán felolvastuk a 13 aradi vértanúról írt, meg­Meddig új az új ember? A szövetkezeti vezetők jöve­delmének elbírálásában, különös helyre kerültek azok, akik a szarvasi Dózsa Tsz-ben dolgoz­nak. Korábban sok kellemetlen napot élt át ez a gazdaság, amit az is mutat, hogy két esztendő­ben egymás után alap- és be­vételi hiánnyal zárták az évet. A tsz régebbi vezetői ellen el­járás indult, mert hanyagul ke­zelték a közös vagyonát. így 1370-ben új vezetők kerültek a Dózsa Tsz-be. Az alap»- és a be­vételi hiányok megszüntetésére, a zárszámadási mérleg egyen­súlyának megteremtésére az ál­lam igen jelentős hitelekkel tá­mogatta ezt a szövetkezetei. Az új vezetőség tehát olyan gazda­sági körülmények között vállalta a munkát, amikor nem keve­sebb mint 10—15 millió forint alap- és bevételi hiány nyom­ta a közösség vállát. A tagság munkakedve, még­sem tört meg, mert az év min­den szakában magük mellett erezhették a társadalmat. A le­dolgozott munkanapokra folya­matosan megkapták a törvény­ben biztosított munkadíjat. Elzért biztonságban érezhették magu­kat, dolgozhattak, nem fenyeget­te őket a pénztelenség. A veze­tők esetében azonban más a helyzet. A szanált tsz-ekben ugyanis a vezetők a 80 százalék helyett csak 75-öt kaphatnak. Ez az öt százalék a tulajdonképpe­ni elgondolkoztató rész, mond­ván azt, hogy az alap- és a be­vételi hiány a vezetésben dol­gozók mulasztásából adódott, így a törvény őket ezzel bünte­ti. 4 BÉKÉS MEGYEI. i NÉPÚJSÁG k 1972. OKTOBER 21 A szarvasi Dózsa Tsz új veze­tősége 1970-ben és 197L-ben ugyaolyan arányú havi jövedel­met kapott, mint általában a tagság. Ez törvényellenes — ál­lapították meg 1972-ben, mert részükre 80 százalék csak ab­ban az esetben számfejthető, ha s' ehhez a megyei tanács vb hoz- ; zájárul. Ide viszont nem a mél- ; tányoló anyagot terjesztették ! elő. S most meghozták azt a | döntést, miszerint a törvényié- í lenül felvett jövedelem-külön- • bözetet — ami 75 és 80 száza- ■ lék között van — a szövetkezeit 5 vezetői fizessék vissza! ; ■ Akik e határozathoz az elő- • terjesztést készítették, valószí- “ nűleg nem mérlegelték: kellően a szarvasi Dózsa Tsz vezetőinek körülményeit. A mostani veze­tőség ugyanis olyan előzmények után vállalta a munkát, amikor már nyilvánvaló volt a nagy összegű alap- és bevételi hiány, amely végső soron a korábbi vezetés,- az időjárás és a belvíz­járás következménye volt. Az új vezetőséget ezért semmi esetre sem szabadna felelőssé tenni! Hiszen ott sem volt, amikor ezek a hibák, hiányosságok, ne­hézségek napirenden voltak. Űk tehát később kerültek a szövet­kezet élére. Munkájuk eredmé- nyesisege fél év alatt egyáltalán nem jelentkezhet forinttal mér­hetően. Egy gazdasági vezetőnek ugyanis több esztendő szükséges ahhoz, hogy szervező munkáját kifejthesse. Mindenekelőtt meg kell ismernie a területet, azokat az embereket, akikkel közös erő­vel fellendíti majd a szövetke­zetét. Éppen ezért irántuk sok­sok bizalomra, anyagi megbe­csülésükben pedig a lehető leg­nagyobb méltányosságra lenne szükség. Dupsi Károly emlékezést”. „Jobban odafigye­lünk a ' balesetveszélyre, ha rendszeresen olvasunk erre fi­gyelmeztető cikkeket. Ezek na­gyon tanulságosak”: Ezután a kívánságok ostroma következett: „Színesben jobban vennék az újságot; ritkán lehet olvasni a táncdalénekesekről, híres emberekről. Jó lenne, ha rendszeresen ajánlana a Pajtás új könyveket.” A pedagógusok azt kérték, hogy lehetőleg min­den évforduló alkalmával je­lentessenek meg a szerkesztők irodalmi összeállításokat, segéd­anyagokat. Elmondták, hogy az eddigieket igen jól tudták hasz­nosítaná nevelőmunkájuk során. Az ankéten részt vett Szeri Ferenc, az Ifjúsági Lajkiadó Vállalat munkatársa is, aki kér­te az ifjú lapterjesztőket, hogy hazamenve — ha lehetőség van rá — alakítsanak riporter-őrsöt és küldjenek híreket, tudósítá­sokat iskolájuk életéiből a Paj­tásnak. Varga Jutka, Kertész Gyön­gyi. Szabó Erzsi, Debreceni Vi­ki, Pikó Jancsi és a többiek munkája segíti a pedagógusok és az ifjúsági szövetség nevelési célkitűzéseinek megvalósítását, hiszen új ismereteket terjeszte­nek, igényt keltenek a rendsze­res művelődésre — a gyerekek körében. 8, l. Gerencsér Miklós: Enyhe lefolyású hűléses megbetegedések Orvosi javaslatok a megelőzésre Az elmúlt időszakban szerte a fővárosban sok hűléses meg­betegedés fordult elő. Miután az Egészségügyi Világszervezet jelentése» szerint a közelmúltban Kelet-Ázsiában újabb influenza- vírus bukkant fel, sokakban fel­merült a•/ aggodalom, hogy va­jon a megbetegedések nem a na- zai influenzajárvány kezdetét jelzik-e. Ezzel kap»csolatban a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás illetékesei elmondták az MTI munkatársá­nak, hogy a hűléses megbetege­dések. száma az elmúlt időszak­ban valóban észrevehetően meg­nőtt. Ez azonban természetes velejárója a szélsőséges időjá­rásnak, a hirtelen bekövetkezett lehűlésnek. A leggyakoribb tü­netek: torokfájás, nátha, rossz közérzet, esetleg kisebb láz stb. A leghatásosabb gyógymód az, ha a beteg néhány napig otthon marad és az orvos által javasolt gyógyszerekkel kúrálja magát. Ami a megelőzést illeti, en­nek egyik célszerű eszköze az időjárás változásaihoz alkalmaz­kodó öltözes. Az orvosok elsősor­ban az úgynevezett több rétegű ruházatot ajánlják, mert ez vé­di legjobban a szervezetet a szobai és a külső hőmérséklet közötti különbség esetleges ká­ros hatásai ellen. A szervezet ellenállókép»ességét, a vitamin­dús táplálkozás, a megfelelő ét­rend biztosítja elsősorban. Ősz­szel és telén, ha kevés a friss zöldség ég gyümölcs, a szervezet C-vítamin szükségletét bősége­sen fedezi a megfelelő mennyi­ségű savanyú káposzta, citrom vagy épp»en a csipkebogyó tea. Ez utóbbi különösen gazdag C- vitaminban. Elkészítésekor azonban ügyeljünk arra, hogy ne főzzük, hanem csak forró vízzel öntsük le a csipkebogyót, s körülbelül negyed óráig hagy­juk állni — ennyi idő szüksé­ges ugyanis a C-vitamin meg­felelő kioldáséhoz. Ha a termé­szetes C-vitamint teljesen nem is pótolja, de feltétlenül hatá­sos a G-vitamin tabletta, illetve az ilyen tartalmú cukorkák. Falugyűlésekre. készülnek Gyomán A Hazafias Népfront-bizott- | súgok és a tanácsok között meg­kötött együttműködési megálla­podásók egyik pontja rögzíti a falugyűlések szervezését. Szer­kesztőségünk megkapta az első jelzést Gyoma Nagyközség Ta­nácsának elnökétől a falugyűlé- | sek időpontjairól. Igaz, hogy | csaknem egy hónap választ el az első ilyen rendezvénytől — azonban mintegy figyelemfelhí­vásnak szánjuk ezt a néhány sort. Az előkészítés módszere kö­vetendőnek tűnik. A nagyköz­ség nyolc kijelölt helyén rész- falugyűlést tartanak több vá­lasztókerület összevonásával és olyan helyiségekben, ahol több száz választópolgár kényelme­sein elfér. Erre az érdekelt vá­lasztókerület tanácstagjait is meghívják. Egy példát említünk csupán, az elsőt, a november 14-it, aha; a tanácselnök számol be — többek között — a jelölő­gyűléseken elhangzott közérde­kű bejelentések sorsáról, a vá­lasztás óta tett tanácsi intézke­désekről. A választókerületek jelenlevő tanácstagjainak is módjukban lesz válaszolni a la­kosság kérdéseire; hogyan is sáfárkodtak az 1971-ben kapott megbízatással. . A falugyűlések sikere aligha lehet kétséges, hiszen — értesü­lésünk szerint — máris nagy az .érdeklődés nemcsak a válasz- * tottak, hanem a választópolgá­rok köréiben is. Fekete tél 13. Lelöczyék cukrászdája a Ko­rona köz és a Deák Ferenc ut­ca sarkán már csak úgy hason­lított régi önmagára, mint az elnyűtt hölgy hajdani szépsé­gére. Parkettjét gödrösre szál- kázták a katonacsizmák, zsí­rosra kopott a zsöllyék bárso­nya, piszkosra pácolódott a fa­lak tapétája, és ebben a lom­pos, poros környezetben értel­metlenné váltak az előkelő márványasztalok. Idegenül nézelődött Németh László János a jámbor nosztal­giákkal eltelt kereskedők, hi­vatalnokok között. Némi ön­iróniával gondolta el, vajon be­lőle is ilyen cukrászdában gub­basztó kicsinyes filiszter válna-e öregségére ha befejezné a há­ború miatt megszakított jogi tanulmányait? Kihűlt előtte a cikória kávé anélkül, hogy hozzányúlt volna. Várta barátját, Stelczer Lajost. Jó félóra hiányzott délután né­gyig, mégis úgy halmozódott benne a nyugtalanság, mintha rohamosan távolodna a mutató a találkozás időpontjától. A fá­radtság hínára súlyosodott ide­geire, nem is emlékezett, mi­kor aludta ki magát utoljára. Napi tizenkét órai munka a gyárban, majd illegális találko­zások, plakátragasztás, röpcé­dulaszórás, cikázó helyváltoz­tatások az alibi miatt. Bűntu­data volt, amiért hosszú ideje nem írt verset. Ezt a kis vára­kozást, ezt a dohosodó kávéházi urak közt múló rövidke idejét próbálta együtt tölteni az el­hanyagolt múzsával. Belekóstolt a savanyú kihűlt kávéba. Pohara mellett hal­ványkék hártyapapír sarkát so- dorgatta: indigós példányt egy elhasznált gyári blokkfüzetből. Agyamat vésik, reszelik [fúrják agyafúrt gépeid, Gyár ... Az öntödét akarta versbeön- teni, de kétségbeesett, hogy el­csigázott agya milyen nehezen engedelmeskedik akaratának. .. . marja számat már az ének s ajkamon a szó konok átok. Ó, nem magamért, ki a sunyi halált is érzi, az áprilist, a bolondot, a fákat s a fáradt lombot... Csapzott szárnyai nem akar­tak repülésre lendülni. Mégis akarta, nagyon akarta a verset az öntödéről. Csak hozzátok ér az én , [szavam, sok sárga arcú vén legény, lehiggadt kezű emberek... kik ballagtok itt, mint a [nagy ő, görnyedten, mivel az adót ezerszer is fizetni kell... Kínozta, hajszolta magát, küzdött a versért, de a harcot fel kellett adnia. Nem bírta le­gyűrni a fáradtságot. A tehe­tetlenség nagy ereje kényszerí­tette súlya alá és a kimerültség egyfajta megnyugvást fagyasz­tott rá. Mintha nem is róla lenne szó, tárgyilagosan gon­dolt a tényre: be kell vonulni. Megkapta a SAS—behívót. Kis- bodakra szólította a nyilasok parancsa. Nem értette, hiszen hadiüzemben dolgozott, tehát a gyárban is katonai szolgálatot teljesített, de ismerve az idők komolyságát, aligha gondolha­tott felmentésre. Azt megtehet­te, hogy nem vonul be, ez lo­gikusnak látszott önként vál­lalt kötelessége szerint, ám gon­dos mérlegelésre késztette, nem hoz-e bajt társai fejére azzal, hogy katonaszökevényként ma­gára vonja a Nemzeti Számon- kérő Szék nyomozóit? Lebbent a bejárat bordó kör­függönye, megérkezett Stelczer Lajos. A költő eltette verstö­redékét, ajkához emelte a ká­véscsészét, ezzel jelezte, hogy barátja nyugodtan asztalához ülhet. Kérdőjellé kunkorodott, agyongyötört Levente-cigarettát halászott elő valahonnan a nagykabátja alól Németh Lász­ló János. Gondosan kiegyenget­te a szürke cigarettát. — Behívót kaptam. Reggel indulnom kell KiSbodakra. Az ankét résztvevői. (Fotó: G. E.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents