Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
Csárdaszállás 1972-ben A hármas űrrepülés harmadik évfordulóján A Szojuz-program Huszonkét éve Köröstarcsai tanyáknak nevezték azt az akkor még eléggé szétszórt települést, amelyből Csárdaszállás község létrejött. Volt itt egy omladozó csárda, ami a szájhagyomány szerint valamikor jó szálláshelyül szolgált Rózsa Sándornak, Innen könnyen el tudott menekülni a perzeku torok elől a végeláthatatlan nádasokba. Ebből ered tehát a Csárda- szállás elnevezés, amit nemcsak a községen átvezető út melletti, hanem a vasútállomás épületén elhelyezett tábla is jelez, A csárda épületét azóta kívülről már átalakították, csak a belül megmaradt boltívek emlékeztetnek a múltra. Nádasok sincsenek a környéken, amióta a Körös vizét gátak közé szorítva megzabolázták. A huszonkét év pedig elegendő volt arra, hogy egy rendezett kis község alakuljon ki csupa 2—3 szobás, fürdőszobás családi házzal, melyek közé csak itt-ott ékelődik be egy-egy régi tanyai vályogépület. A villany és a víz mindenüvé eljutott és az utcákban járda van. A fák azonban még nem terebélyesedtek ki, fiatalok, mint Csárdaszállás. 19 autótulajdonos A termékeny föld, a Budapest —Békéscsaba közötti vasút és a Mezőberény—Gyoma közötti főút az életkörülmények alakulásának fontos meghatározója. Vonzó a község, mert a tsz jó megélhetést biztosít, s emellett nincs elzártságra sem ítélve a lakosság. Az út és a vasút szorosan összekapcsolja a világgal az embereket. Elvándorlás 1960-ban volt először és utoljára. Akkor, amikor termelőszövetkezeti község lett Csárdaszállás. Az idősebbek a tanyákról hazamentek Köröstar- csára és Mezőberénybe, ahonnan valamikor idetelepültek. A fiatalok azonban maradtak, s itt építettek házat maguknak. Ma 850 lakosa van a községnek, s ez a szám nem csökken, hanem inkább nő. A tanyákon még mintegy 200-an élnek, de ők is lassan a községbe húzódnak. Amikor Tóth László tanácselnöktől azt kérdezem, hogy eljár-e valaki innen dolgozni, ő így válaszol: — Többen járnak hozzánk, mint tőlünk máshová. Itt a tsz- ben és a Hidasháti Állami Gazdaság I-es számú üzemegységében mezőberényiek és körös- tarcsaiak is dolgoznak. Ritka dolog, hogy kisebb község ad kenyeret nagyobb községbelieknek. Az pedig, hogy milyen a lakosság anyagi helyzete, egy-két adatból mindjárt kitűnik. Csárdaszálláson 57 motorkerékpár, és 19 autótulajdonoss valamint 103 tv-el őfizető van. A posta kézbesítői naponta több mint 1 400 újságot, napi-, hetilapot vagy folyóiratot juttatnak el az olvasókhoz. Tóth László ebben külön is példát mutat: 11 újságra, illetve folyóiratra fizet elő. Rekordtermés rizsből, búzából A Petőfi Tsz 4 800 holdon gazdálkodik. A gyengébb minőségű 2 800 holdon lucernát, búzát, napraforgót ég rizst termeszt, a 2 000 hold jó földön pedig cukorrépát és kukoricát. A legjobban fizető növény a rizs, amiből az idén holdanként 17—18 mázsa átlagtermésre számítanak. — Kedvező időjárás, korai vetés, vegyszeres növényvédelem és hozzáértés kellett hozzá — állapítja meg Schupkégel Sándor, a tsz elnöke és mindjárt kijelenti, hogy jövőre 410 hold helyett 500 holdon termesztenek majd rizst. örömmel újságolja, hogy búzából 1 600 holdon 20 és fél mázsa volt az átlagtermés, kukoricából pedig májusi morzsa’tra átszámítva 29 mázsa várható. Rekord a rizs-, a búza- és a kukoricatermés is. — Milyen jövedelemre számíthatnak a dolgozók? — Az egy dolgozóra jutó átlagkereset 27—28 ezer forint lesz. Ezt a szintet tartjuk 1968 óta, viszont egyre nagyobb összeget fordítunk a termelés fejlesztésére. A rizs- és a búzatermesztést már teljesen gépesítettük, következik a többi is. — Ehhez szakemberek is kellenek. —> Van 2 agrármérnökünk, 6 felsőfokú technikumot végzett szakemberünk és a brigádvezetői beosztásig mindenki legalább technikus. Tóth László, a községi tanács elnöke, aki megválasztása előtt nálunk volt traktoros brigádvezető, ugyancsak technikus. — Hogyan oldják meg a jövőben a szakemberutánpótlást? — Egy egyetemi és öt szakmunkástanulói ösztöndíjasunk van, ezenkívül a szakembereink szervezett továbbképzésben vesznek részt. Kivétel nélkül. Nézzünk szét a házak táján Okosan, előrelátóan gazdálkodik a Petőfi Tsz. Ennek bizonysága az a jónéhány talajjavító gép is, amely messzehangzó dübörgéssel túrja a földet, hogy termővé varázsoljon újabb 100 hold szikest. Néhány év alatt ez lesz immár a 430. hold. A jó gazdálkodás eredményeként a tsz hozzá tud járulni a község fejlesztéséhez is. Jelentős összeget adott a bekötő út és a vízmű építésére, a kultúr- ház felújítására és tervezi, hogy a napközis bölcsőde, óvoda létrehozásának a költségeit részben magára vállalja. De a tsz hatása mégis a legjobban a házak táján mutatkozik meg. Valóságos kis gyöngyszemek itt a családi otthonok, és szépen gondozott kertek. Mintha versenyeznének egymással az emberek, hogy ki tudja szebbé varázsolni a környezetét. Fekete József nyugalmazott vasúti pá'yaőrhöz be is térek Hajdú Sándornak, az ÁFÉSZ ügyintézőjének kíséretében. Fe- ketéék nemrég elkészült kétszobás, fürdőszobás családi háza olyan szép, hogy bárki meg- i irigyelhetné.- Ám nem a férfi \ pályaőri keresetéből, hanem főleg a háztáji sertésnevelés jövedelméből szerezték meg az árát. Mégpedig úgy, hogy az asszony a tsz-ben dolgozik. Fekete József méhészkedik is, ami ugyancsak szép hasznot hajt annak, aki ért hozzá, ö például az <dén 4 mázsa I osztályú mézet adott el az ÁFÉSZ-nek, amiért 7 600 forintot kapott. Nem ő az egyedüli méhész Csárdaszálláson. És vannak galamb-, meg nyúltenyésztők, valamint kitűnő kertgazdák is. Valamennyien szép mellékjövedelemre tesznek 6zert. Az állomáson és a könyvtárban Nincs, és nem is lehet nagy múltja a községnek, de máris van büszkélkedni valója. Kezdjük a vasútállomáson, ahol 3 vágányon naponta vagy 70 vonat megy át. Az állomásfőnök Ourmai Sándor, aki örömmel közli: — Kelemen Antal forgalmi szolgálattevő brigádja már többször elnyerte a szocialista címet. Az idén Katona Lajos váltókezelő Kiváló dolgozó lett, ketten soronkvíüli előléptetésben részesültek. Lehet így is dolgozni: Élüzem szántén. Folytassuk a látogatást a könyvtárban. Tóth László tanácselnök méltán nevezi Csárdaszállást olvasó községnek, ami Fehér Sándorné könyvtáros tájékoztatásából hamarosan kiderül. — Négyezeregyszáz könyvünk van. amelyből havonta átlagosan 1 200-at kölcsönöznek a községbeliek. Már az iskolában igyekszünk megszerettetni az olvasást, s a legtöbben felnőtt korukban is hűek maradnak a könyvhöz — mondja. Néhány nevet is megemlít. A fiatalabbak közül rendszeres olvasók Hanltó Pólék, Szöllösi Antalék, Katona Lászlóék és még egy egész listát lehetne felsorolni. Az idősebbekről hasonlóan, Most már kevés a könyv, úiak kellenének. Van még valami, amiről ugyancsak örömmel beszélnek az emberek, ez pedig az iskola nanközije, ami az idén nyílt meg. Negyven gyermek tanulás részesül napi háromszori étkezésben. A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ tartja fenn a konyhát, amire nem lehet panasz. Amiről még beszélni kell Panasz? Kettő van. Az egyik: nem megoldott a betegellátás. Csárdaszállás ugyanis ilyen szempontból Köröstarcsához tartozik, ahonnan az orvos hetenként egyszer jön át és három órás rendelést tart. Ha más napokon valaki megbetegszik, mehet Köröstarcsára. ahová csak Mezőberényen át lehet eljutni. A közlekedés azonban olyan rossz, hogy az oda-visszautazás egy teljes napig tart. Ettől pedig még az egészséges ember is kimerül. Ráadásul költséges .,szórakozás”. Különösen annak, aki — mondjuk — naponta injekcióra jár. , A lakosság érdekelnek a szószólója Varga Imre községi párttitkár, aki egy ésszerű megoldást is javasol: — Orvosi ellátás szempontjából csatolják a községet Mezőberény hez! Ez igazán érthető. A másik dolog: szinte járhatatlan a Csárdaszállás—Körös- tarcsa közötti 8 kilométeres kö- vesút. Nem lehetne kijavítani? Az első kérelmet a megyei tanács eaészségüevi osztályának, a másodikat a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságnak címezzük. Nem sok amit kémek a csár- daszállásiak. Amire pedig szükségük van még. azt szorgalmas munkával maguk előteremtik. Pásztor Béla mmsm 1972. OKTOBER 22. A Szojuzok repülését 1967 és 1971 között tulajdonképpen olyas fajta turisztikai teljesítményhez hasonlíthatnánk, amikor több turistacsoport több oldalról indulva próbálja birtokába venni ugyanazt a hegycsúcsot. A „hegycsúcs” ebben az esetben a huzamos ideig keringő orbitális állomás volt. A Szojuz—1 és a Szojuz—3 kísérlettel egy leendő utasszállító hajó fedélzeti rendszereit próbálták ki, és kidolgoztak néhány orbitális manővert. A Szojuz—4-gyel és a Szojuz—5-tel végrehajtották az összekapcsolást, míg a Szojuuz—6, —7, és —8 arra szolgált, hogy összeegyeztessék néhány, embervezette kozmikus objektum műveleteit és kidolgozzák ezeknek az objektumoknak az egyidejű földi irányítását. A Szojuz—9-en azt próbálták ki, hogy a huzamosabb idejű űrrepülés hogyan hat az űrhajósok szervezetére. A Szojuz —10 űrhajón kipróbálták az orbitális állomással való összekapcsolás technikáját és kipróbáltak egy új összekapcsoló fődarabot. Végül a Szojuz—11 az első, embervezette orbitális állomásra, a Szaljutra szállította az űrhajósokat. A Szojuz—6, —7 és —8 hármas kísérlet 1969 októberébenjelentős lépés volt — hogy maradjunk meg példánknál — ebben a sajátságos hegymászásban. Három haió eevnapos időközökben került pályára — és nem azért, mintha ezzel valamiféle rekordot szerettünk vol-. na elérni —, hanem elsősorhan azért, hogy bonyolultabb körülmények között kipróbálhassuk a hajókat és a földi komplexumokat. Az egységes parancsnokság alatt három embervezette űrhajó egyidejű mozgatása és manővereztetése a röppályán természetesen fokozott követelményeket támasztott mind az űrhajósokkal, mind pedig a földi szolgálatok szemé'yzetével szemben. A hét embernek a világűrben és a több száz földi irányítónak az óramű pontosságával kellett dolgoznia. Mind a három hajó sokat manőverezett a pályán. Erre azért volt szükség, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a „fedélzetek”. vagyis az űrkabinok és a „föld”, vagyis a földi irányítórendszerek együttműködéséről. A próba során nemcsak az emberek, hanem a tökéletesített szerkezetű hajók, a fedélzeti műszerek és a földi eszitozóK is vizsgáztak. A Szojuz újaoo repülését — ez alKaiouuuai közös szovjet— amenmai program kereteden — laíj-re tervezzük, i\yoic evvel a Szojuz tipusu unuijOK első emper irány uotta repűiese után. Nyoic esztendő viszonylag magas eietkor az urnajonai, hiszen a kozmiKus tecnnima rendkívül gyorsan tejiodik. Az alkotók azonoan lenetuvé tették, hogy a ftajó a Kor tecnniká- jával együtt lejlődjon. A Szo- juz-upusu hajoK szerkezetet és iedeizeti műszereit szuntö.enül tökéletesítik. Az laiiá-es hármas repülés egyik íö iemuata az volt, hogy újabb elemeket építsenek a hajó szerkezetűbe es oerendezeseioe. A személyzetben három szakmérnök es egy Kutató-mérnök fogiait helyet. Ez a kisenet biztosította a bzojuz—9 huzamos idejű repülését 1970-ben, lbíl-ljen pedig azt, hogy az eiső ember-vezette orbitális állomásra szállítsak az űrhajósokat. De nemcsak a hajók tökéletesednek, hanem a földi eszközök is. A harrnas repuies idején például azt munkáltuk ki, hogy a hajók személyzete ne csak a Szovjetunió területén, lévő földi irányító es mérőállomásokkal működjék pontosan együtt, hanem az óceánok különböző térségein tartózkodó tudományos és kutatóhajókkal is. Adatközlésre a Molnyija—1 osztályú távközlő szputnyikok szolgáltak. Ennek a kísérletnek az eredményeit is felhasználjuk a továbbiakban. A Vlagyimir Satalov parancs, noksága alatt álló Szojuz űrhajóraj repülése 1969 októberében nemcsak kísérlet volt. Az űrhajósok számos tudományos népgazdasági és űrhajózási kutatást, kísérletet és megfigyelést végeztek. A legérdekesebb kísérlet a légüres térben és súlytalansági állapotban — Valerij Kubaszov által végzett — hegesztés volt. A többi kísérlet talán nem volt ennyire szenzációs, de az is mind érdekes és szükséges volt. A három Szojuz repülés nem csak lépcsőfoknak volt jelentős a huzamos ideig keringő orbitális állomás megalkotásának munkájában, hanem egészében véve is előrelendítette az űrhajózást. A kozmosz meghódításának — e végtelen hegymászásnak — fontos eseménye volt. Juri.i Marinyin az APN tudományos kommentátora A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet, Békéscsaba, Vörös Október sor (Faipari Ktsz- nél) azonnali belépéssel felvesz asztalos szakmunkásokat, asztalos műhelybe férfi és nőt segédmunkásokat, valamint hivatalsegédet (kifutónak). Jó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét. Minden szombat szabad. Jelentkezni a fenti címen. 229178 w A Szovjetunióban tartózkodó Thomas Starfford amerikai űrhajós felkereste és tanulmányozta a szovjet űrhajósok kiképző központját. Képünkön: Andrej Nylkolajev szovjet űrhajós (balról) Starfford amerikai űrhajósnak magyarázza a „Szojuz” kiképző űrhajó berendezéseit. (Tclefotó—TASZSZ—IVFTI—KS)
