Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Mozgalmas napok I világpolitika gyorsttte-l mű fejlődése általában kinövi a konferencia-termeket, az ENSZ- palotáhan például csaknem min_ den évben átalakítási munkála­tokat kell végezni, hogy elférje­nek az újabb küldöttségek. A hé­ten Párizsban megrendezett kö­zös piaci csúcsértekezlet e te­kintetben kivétel lehetett, a kor­mányfők a vártnál kényelmeseb­ben helyezkedtek el a tárgyal6- asztalnál. A megbeszélések szín­helyét ugyanis tíz résztvevőre méretezték, ám a norvég visz- szautasítás következtében csak kilencen jelentek meg.. Maga az eszmecsere sem volt kényelmetlen, mivel az érdem- beni vitákhoz neki sem kezdtek, s az angol Guardion szavait idézve: a csúcsösszejövetel leg­feljebb egy közös családi fény­kép készítésére volt alkalmas. Adódtak ugyan nézeteltérések egy európai parlament jellegét illetően, s bár megállapodtak a pénzügyi együttműködési alap létrehozásában, valamint abban is, hogy a külügyminiszterek a jövőben gyakrabban találkoznak, de a megbeszélésekre rányomta bélyegét az NSZK-ban és Hol­landiában levő, választások előtti bizonytalanság... Jlfiéf gazdaságpolitikai híre nem Párizsból érkezett, hanem Washingtonbó1. Megkötötték a szovjet—amerikai kereskedelmi szerződést (három esztendő alatt legalább háromszorosára, mint­egy másfél milliárd dollárra emelkedik majd a kétoldalú for­galom), s rendezték a második világháború idejéből eredő köl­csönbérleti elszámolásokat. A megáUapodás jelentős gazdasági szempontból is, hiszen a világ két gazdasági vezető hatalma kö­zött a kapcsolatok eddig mesz- sze alatta maradtak a lehetősé­geknek és szükségleteknek. A két ország kereskedelme azon­ban politikai kérdés is, az egyezményhez az általános poli­tikai klímának kellett megjavul­nia. Idevág és az általános kép­hez tartozik az a bejelentés is, hogy Genf ben, november 21-én — tehát egy nappal az európai biztonsági konferenciát előkészí­tő helsinki megbeszélések kez­dete előtt — indul a második Salt-forduló. Délkelet-Azsfáról és a Kö­zel-Keletről már kevesebb a biz­tató esemény a hét fejleményei­nek tükrében. Kedden váratla­nul megtartották a Vietnamról szóló bizalmas eszmecsere hu­szadik összejövetelét Párizsban, s ezt követőleg Kissinger egye­nesen Saigonba repült. A meg- beszé'ések titkossága miatt vál­tozatlanul nincs hiteltérdemlő információ, mennyire haladtak a tárgyalások, s a helyenkénti látványos amerikai dramatizálás jelzi az elnökválasztások közel­ségét. Sőt, az újabb utazásokkal Washington olyan látszatot kel­tett, mintha rugalmasabb lenne, de Thieu és a saigoni rendszer „hajthatatlan”. Természetesen ismét fel iehet tenni a kérdést: vajon a farok csóválja-e a ku­tyát, hiszen az Egyesült Álla­mok és a saigoni rezsim igazán nem tartozik azonos súlycsoport­ba. Közben nem csökken a harci cselekmények hevessége sem: a szabadságharcosok Saigon kör­zetében manővereznek, az ame­rikaiak viszont folytatják a légi­háborút. Ennek adaléka, hogy a hét derekán lelőtték a VDK fe­lett a négyezredik amerikai re­pülőgépet. I Köze!-Ke!eten nagy visszhangja volt a Libanon el­leni újabb izraeli támadásnak, ezúttal ugyanis Tel Aviv ürügyet sem keresett a bombázásokra. Korábban a gerillák akcióinak „megtorlásáról’» beszélt, most viszont „preventív” (megelőző) csapásokat hajtott végre. Ez ter­mészetesen tovább élezi a hely. zetet. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a Szov­jetunió továbbra is messzemenő támogatást nyújt az arabok anti- imperialista küzdelméhez, amint ezt a szovjet—egyiptomi tárgya­lásokról kiadott záróközlemény- ben is leszögezték. Ez az elhatá­rozás nem újkeletű, s nem a Szovjetunión, a szocialista vilá­gon múlik, ha az együttműködés időnként és területenként nem éri el a kívánt mértéket. Végül, de nem utolsósor- | ban: a chilei válság. A külső és belső reakció összehangolt táma­dást indított Allende elnök és a népi egység kormánya e’len. Az országban egymást követik a szélsőjobboldali csoportok sza­botázs-cselekményei, a közleke­dési vállalkozók sztrájkjaival meg akarják bénítani az életet; a jobboldali ellenzék kezében levő tömegtájékoztatási eszközök pánikot keltenek, s közben chilei rézszállítmányokat fog’alnak le külföldön, Chile mesterségesen támasztott nehézségekkel küzd a nemzetközi pénzpiacon is. A cél a teljes gazdasági káosz, az amúgyis súlyos inflációs folya­mat fokozása, az elégedetlenség felkeltése. A jobboldal a jelek szerint igyekszik olyan zűrzavart kelteni, hogy az alkotmányhoz és a kormányhoz eddig hű had­sereg vegye át a hatalmat, és nyissa meg az utat egy rend­szerváltozáshoz. Ha egy ilyen ro­ham most nem sikerülne, a már­ciusban esedékes parlamenti vá­lasztásokra spekulálnak. Ameny- nyiben ellenzéki többségű ma­radna a törvényhozás, akadá­lyozni tudnák a népi egység re- _ formjait, s még az eddiginél is ■ nagyobb nyomás alá helyeznél?: a kormányt. Hz Mlende-kabinet éré- j lyes intézkedésekkel kíván visz- : szavágni, s elejét akarja venni : a polgárháborús provokációnak. | A népi egység valamennyi eddigi : lépését chilei alkotmány keretei : között tette meg. Allende azon- ; ban kénytelen volt figyelmeztet- : ni mindenkit, ha az ellenzék a • törvénytelen erőszak eszközeit ■ ragadja meg, a kormány nem : tehet mást, minthogy törvényes • erőszakkal válaszoljon. A vál-: Ság kimenetele most közvetlenül ■ attól függ, meddig megy el a ! jobboldal akciója... Ohira Moszkvában Moszkva I Bokor Pál, a* MTI tudósítója | jelenti. Szombaton Moszkvába érke- J zett Ohira japán küiügyminisz- 1 tér. A repülőtéren Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter foeadta. Ohira látogatásának fő 2 BÉKÉS HMJ/Szn ™ 1972. OKTÓBER 22. célja a Gromiko januári tokiói : látogatása alkalmával megkez- : dett konzultációk folytatása a két « ország gazdasági és műszaki * együttműködéséről, valamint a ; szovjet—japán békeszerződés j megkötéséről. Ezenkívül a japán ■ külügyminiszter akárcsak a : moszkvai utat közvetlenül meg- : előző washingtoni látogatás al- j kaiméval, egyik elsőrendű úti- i céljának tekinti, hogy tájékoz- • tassa a szovjet vezetőket Tana- • ka pekingi látogatásának ered- ■ menyedről. • Tiltakozó táviratok Guatemalába Rostás István nagykövet, a Magyar Vöröskereszt főtitkára szombaton a következő távira­tot küldte a guatemalai Vörös- ! kereszt elnökének: „Az önok 1 országában, Guatemalában tör­tént legutóbbi eseményekről, a [ Munkáspárt Központi Bizottsá­ga tagjainak jogtalan letartóz- | tatásáról és bebörtönzéséről megdöbbenéssel értesültünk. Ar­ra kérjük önt, mint a nemzeti társaságuk nagytekintélyű veze­tőjét, hasson oda, hogy a letar­tóztatott személyek, akiknek élete veszélyben forog, mielőbb visszakapják szabadságukat”. Ugyancsak táviratot intézett a főtitkár M. Navillehez, a Vörös- kereszt nemzetközi bizottságá­nak elnökéhez. Rostás István — a Magyar Vöröskereszt Elnök­sége nevében kérte a nemzetköz bizottság elnökét, járjon közbe a guatemalai kormánynál, hogy a jogtalanul letartóztatott és börtönbe vetett hazafiak vissza­nyerjék szabadságukat. Tiltakozó táviratot küldött a Magyar Jogász Szövetség a gua­temalai legfelsőbb bíróság elnö­kéhez. A távirat hangsúlyozza: A Magyar Jogász Szövetség csatlakozik a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetségé­nek tiltakozásához a guatemalai , munkapárt több vezetőjének és más haladó személyeknek a le­tartóztatása és jogtalan fogva- tartása miatt. Az a tény, hogy a guatemalai hatóságok az emlí­tett személyeket „eltűntnek” Szombaton délelőtt hazaérke­zett Budapestre a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülés­szakán részt vett kormánykül­döttség tagjai. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, | a küldöttség vezetője továbbra j is Moszkvában tartózkodik, hogy részt vegyen a KGST végrehaj­tó bizottságának jövő héten sor­ra kerülő 60. ülésén. (MTI) Fock Jenő fogadta Wolfgang Rauchfusst Fock Jenő, a kormány elnöke fogadta dr. Wolfgang Rauch­fusst, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét. (Wormser Antal felv. — KS) Elutazott hazánkból az NDK miniszterelnök-helyettese Szombaton délután elutazott hazánkból Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának el­nökhelyettese. aki a magyar— NDK gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési bi­zottság elnökeinek találkozója alkalmából járt a magyar fővá­rosban. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint dr. Herbert plaschke, az NDK ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Hazaérkeztek Moszkvából a kormányiíildöltséa lagioi nyilvánítják, mutatja, hogy a letartóztatottakat meg akarják I fosztani attól a joguktól, hogy éljenek a minden országban meglevő eljárási garanciákkal és a bíróság előtti védelem jo­gával. Követeljük a törvényte­len letartóztatások megszünte­tését az érdekelt személyek sza­badságának biztosítását a polgá­ri és politikai jogok nemzetközi egyezség-okmányának 9. cikke alapján. (MTI) Sirokkó Szicíliában o Seiopero — sztrájk Szürke ég és szürke tenger. Nap nincs, csak Afrika forró lehelete izzítja a nyugtalanítóan fojtott, feszültséggel terhes le­vegőt. Sirokkó van. Catániátói búcsúzni kell — legnagyobb < ajándékát, az Etnát úgyis meg­kaptuk már. Vigyázott hideg! Ne higgye, aki látta a Vezu- vot, hogy el tudja képzelni a hatalmas délebbi testvért. Lá­vatömeg, de nem kopár, csak a csúcs. Derekánál följebb is gesztenye, mandarin, mandula, narancs virul. Luxusvillák tö­mege a kertekben, igen sok a friss építkezés. — Nem félnek az emberek itt élni, ide építkezni? — kérdez­tem a hegyre vivő autóbuszon az egyik olasz útitárstól. — De igen. Kicsit félnek — hangzott a válasz olyan mosoly- lyal, amiben büszkeség is volt és sorsvállaló fölény. Azután a hagyományos szicíliai kedves­séggel magyarázták el az út ad­ta látnivalókat. A láva termé­kenyítő erejét, a gyümölcsösö­ket, a települések és a közbe­eső csúcsok nevét. Figyelmez­tettek: hideg lesz odafönn. Saj­nos, későn. A kedves, ezüstös kiselefánt- tal, Catánia jelképével díszített Etna-busz, ami a Via Rocca Romana központi pályaudvará­ról indul naponta, egyszer, dél­előtt — hasznos tudnivaló, az útikönyvben nem szerepel! — a Sapienza menedékházig visz 500 líráért, kétezer méter magasra. Zavartalan naosütésben megfe­lel ott a nyári ruha is. minket azonban sűrű ködökkel, felhők­kel fogadott a hegy, fáztunk. A Sapienzától funívia— kötéloálva — visz fel a további ezer méte­ren. Nagvor drága, négyezer lí­ra. Beértük két kisebb kráter mélyének tanulmányozásával, a menedékház közelében. így- is döbbenetes élmény volt a vul­kán. A csúcs olvan néotelen, mint amilyen az állomás volt más­nap. amikor elutazni akarván beléptünk oda a város nagyon is nyüzsgő, zsúfolt forgalmából. Tutto chiuso — minden zárva, a pénztárak, az információ. Né­hány vonat némán és üresen áll­dogált benn. A magyarázat: seiopero. Sztrájk. A vasutasok 24 órás sztrájkja. Nem az első 1972 nyarán. Catániából kétórás várakozás után, a vasúti jegy birtokában, vonatpótló busz ingyen átvitt Taorminába. Ez nagyon kelle­mes volt. Ám a sztrájk után egy egész napot Messinában töltöt­tünk az állomáson, mert a fel­torlódott utastömeg zsúfolásig tömte a vonatokat. Négyet en­gedtünk el. nem fértünk föl. Gye­rekek feküdtek a folyosók pad­lóján, az egymásra halmozott csomagokkal még a mosdók is teli voltak. És mindenki mesz- szire ment: az északon dolgozó déliek néovándorlásának lehet­tünk tanúi. Nemcsak bérharc A hosszú várakozás közben beszélgetésbe keveredtünk egy mozdonyvezetővel. Hozzátarto­zóit kísérte ki. nem volt szolgá­latban. Inkább tréfásan kérdez­tem tőle: — Szintén sztrájkol? A válasz nagyon komoly és határozott volt. — Természetesen. Azután elmondta. in«y nem­csak a pénzért sztrájkolnak a vasutasok. Azért is, hiszen a keresetek nem bírják a versenyt az egvre emelkedő árakkal Az újra és újra elhatározott mun­kabeszüntetések azonban a vas-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents