Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

KOzvéleménykutatás szakemberek között Megkezdődött Békéscsabán a kétéves szónokképző tanfolyam Tegnap délelőtt 9 órakor Bé­késcsabán, a Városi Tanács dísz­termében megkezdődött a Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Iroda két­éves szónokképző tanfolyama. Szemenkár Mátyás, az iroda ve­zetője mondott megnyitó szava­kat, ismertette a kétéves tanfo­lyam anyagát és célkitűzéseit. Megköszönte a megyei tanács művelődésügyi osztályának tá­mogatását, mely nélkül ez a je­lentős tanfolyam nem valósul­hatott volna meg. A megnyitó után Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési cso­portvezetője adta át azokat a dí­jakat, melyeket a családi jelle­gű társadalmi ünnepségek és események forgatókönyvének összeállítására hirdetett meg a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Szervező Iroda és a Megyei Művelődési Központ. Első díjat Bajuszné, Nagy Jolán (Végegyháza) kapott, második díjat Bor Imre (Körösnagyhar­sány), harmadik díjat Gyetvai Lajos (Zsadány), Lészkó András (Kertészsziget), Kozák János (Békésszentandrás) és Kovács Ferencné (Újkígyós). A népmű­velési csoport vezetője ezután bejelentette, hogy a pályázatot minden esztendőben kiírják. A szónokképző tanfolyamra 108-an jelentkeztek. Tegnap, a házasságkötési és névadási szó­nokok hallgatták meg Wacha Imre. a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi In­tézete munkatársának diavetí­téssel kisért előadását „Beszéd- technika, beszédművészet” cím­mel. Ma ugyancsak Wacha Im­re tart előadást a temetési szó­nokoknak. A kétéves tanfolyam követke­ző foglalkozását december 13— I 14-én tartják Békéscsabán. kék másznak át a kerítésen, a park kiszáradt fái alatt égetik a szemetet. Zárva Archimedes barlang sírja és sok más érdekes maradvány, elhanyagoltan, meg­közelíthetetlenül. A görög és a római színház kárpótol, a kőfejtő, ahol a „Di- onysios füle” nevű hatalmas, hí­res barlangban barangolhatunk. Az ókor rajongói hetekre talál­hatnak látnivalót a városban és környékén. Bebörtőnsött tenger A szemét és elhanyagoltság egyébként a siracusaiakat is hántja. Az egyik helyi újság, az II Gazettino di Siracusa azt pa­naszolja. hogy az archeológiái zóna, — ahol a legtöbb műemlék található — tele van apró légy­gyei. S hogy ez nemcsak egész­ségtelen, hanem rossz hatással lehet a turistaforgalomra is. Az egészségügyi hivatal csak tehe- tetlenkedik... A másik lap, a Si­racusa di Nuova a tengerről ír igen élesen. A La Sicilia című lapból idéz, amely azt hánytor- gatja „Zárva tartott tengerpart” címmel, hogy a siracusaiknak húsz kilométert kell utazniuk tiszta-vizű strandért. A város körül tele szeméttel a tenger, a szennyvíz is derítetlenül ömlik bele, fürödni lehetetlen. A kor­szerű csatornázást csak ígérge_ tik. A lapok erélyes intézkedé- *eket kérnek, a többi között a szemetelek megbírságolását A megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya a napokban juttatja el kér­dőíveit az elmúlt 4—5 évben végzett és a megyében dolgozó fiatal szakemberekhez. Az osz­tály munkatársai azt szeretnék megtudni, hogy a pályakezdők munkájukban hasznosítják-e el­méleti ismereteiket? Mennyiben valósultak meg elképzeléseik és mi késztette, vagy készteti őket adott esetben arra, hogy szakmá­jukat elhagyják. A kérdőívet kitölteni természe­tesen nem kötelező. Hogy ki mit csinál, szerzett szakmájával az magánügy. De valóban az-e? Mert, ha igen, akkor kár a kér­dőívekre felhasznált papírért és a pályaválasztási tanácsadó in­tézetek minden költsége ablakon kidobott pénz. Magánügy-e, ha egy több száz­ezer forintos gépalkatrész vagy anyaghiány miatt díszként áll a műhelyben? Vagy kiszerelik be­lőle az értékes vezérlő automa­tát — mert kezeléséhez nem ér­tenek — és kézzel irányítják fele akkora teljesítménnyel, mint amekkorára képes? Ugye, hogy nem. Ezért nem magánügy az sem, ha a szakmunkás-bizonyít­vány az üveges-szekrényben áll — díszként, vagy a diploma, az oklevél, az érettségi szerepét játssza. Az ilyen dísz: luxus, pa­zarlás. Az ilyen szerep: drága mulatság. Aki kezdetben örömmel, lelkesedéssel tanulta, utána pe­dig csalódottan elhagyta a szak­mát, annak azért ráfizetés, mert azt az erőt és energiát, amit a Idén a mezőgazdasági ter­melésben tovább nőtt a vegyi­anyagok szerepe: a gazdaságok 1972-ben a tavalyinál nagyobb anyagi eszközöket fordítanak műtrágyák és növényvédőszerek vásárlására. A mezőgazdasági termelők az év eddig eltelt időszakában az elmúlt évinél kereken 300 ezer tonnával több műtrágyát vá­sároltak. Legnagyobb mennyi­Nem aknázzák ki eléggé az adottságokat. A 397-ből — szin­tén ante Cristos — származó építmény romjai olyan lenyűgö­zően érdekesek, hogy habozás nélkül adtam kétszáz lírát és egy doboz cigarettát a komoly, ér­telmes kisfiúnak, aki kísért. Hadd írjam ide a nevét is: Os- valdo Spinoso, 15 éves és köny­velőnek készül. A fizettség úgy látszik megfelelt, mert utána még virágot is kaptam. Az alapos idegenvezetés közben — Osvaldó megmutatta például, hogyan szúrták le a folyosó egyik fordulójában a belopa­kodó ellenséget, akiket előreve­tődő árnyékuk elárult a rej­tőzködő őrségnek, s hogyan kap­tatta márványsímára a követ a lovak háta. amint kikötve a fal­hoz dörzsölődtek, — ámulva kér­deztem: — Miért nincsenek itt turisták? A Castelloban, a ra­gyogó napsütésben rajtunk kívül nem volt senki. A fiú dühösen válaszolt: — Mert nincs propaganda. Bizonyára igaza van. És ez nagy kár. Aranybányát rejtenek a siracusai romok. Nem is len­ne nehéz sokkal jobban kiaknáz­ni. Osvaldo. miután kikérdezett, ki vagyok, búcsúzóul a lelkemre kötötte: csináljak propagandát Euralion kastélyának. Szívesen megígértem. A föld alatti utak, termek, a torony vízköpő orosz- lániai, a hatalmas Cyclops-kö- vekből emelt óriási falak fe’ejt- hetetlenek. Meg kell nézni őket. Csontos Magda (Folytatjuk) végeredményben hiábavaló ta­nulásra fecsérelt évekig, haszno­síthatta volna jövedelmezőbben a maga javára is. Aki taníttatott — a szülő — annak azért, mert felesleges költségek terheit vi­selte. De így jár az is — az ál­lam: mi mindannyian —, aki a tanítás költségeit fedezte. Ha arra gondolunk, hogy egy „átlag” diploma 400—500 ezer forintba kerül, akkor egy szakmunkás­bizonyítvány is benne lehet né­hány ezresbe. így a szakma „elhagyása’’ és az, amit úgy fo­galmazunk meg, hogy „nem a képzettségének megfelelő beosz­tásban dolgozik”, igazán nem kezelhető sem magánügyként, sem pelig vállalatok, üzemek belső ügyeként. I aló igaz: nemkény­szeríthetünk senkit sem arra, hogy akkor is maradjon a saját „kaptafájánál”, ha pályaválasz­tása pályatévesztés volt. De azt igen, hogy felkutatjuk az ilyen pályamódosítások okait. S, hogy erre milyen nagy szükség van, azt már egy, a most indulóhoz hasonló korábbi felmérés ered­ményei bizonyítják. A Munkaügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez év nyarán megvizsgálta, hogy az 1967-ben szakmunkás vizsgát tett fiataloknak, hogyan sikerült a pályakezdése. Negyvennégy szakmunkásképző iskolát vég­zett ifjú került megyénkben a megkérdezettek közé. Kiderült, hogy a választ adó 17 baromfi- . tenyésztő nőből ma már mind­össze kettő dolgozik csak ba­romfitenyésztőként. Ez még ak­séget nitrogén műtrágyából ; forgalmazták a vállalatok: a növények anyagcsere-forgal­mában nélkülözhetetlen nitro­gén talajerőpótlóből 1,9 millió tonnát értékesített a kereske­delem. Kereken egymillió ton­na foszfortartalmú műtrágyát is eladtak, és mintegy 500 ezer tonna kálium műtrágya is ve­vőre talált. A komplex és ke­vert műtrágyákból 200 ezer tonna felett alakult az eddigi értékesítési, s így adódott, hogy a raktárakban lényegében el­fekvő készlet az idei őszön nincs. A nitrogén műtrágyákból bő­séges a kínálat, ellenben egész sor gazdaság kifogásolja, hogy nem tudott időben foszfortar­talmú talajerőpótlót vásárolni, holott a növények számára op­timális műtrágya adagolási arányt igyekeztek volna be­tartani. Az AGROTRÖSZT vál­lalatai a nagyobb foszfor mű­trágya kínálat elérésére anyagi­lag is ösztönözték a hazai gyá­rakat az ilyen vegyianyagok előállítására, a kínálat növeke­dett is, de egyelőre nem olyan mértékben, hogy minden igényt kielégíthettek volna. Az elmúlt napokban nagyobb mennyiségű osztrák és egyiptomi vegyi- anyag-szátlítmány érkezett, s ezeket a tételeket nyomban to­vábbították a termelőknek. Igen nagy az érdeklődés a növényvédőszerek iránt. A ke­resett peszticidekből eddig több mint 25 százalékkal volt na­gyobb a forgalom mint az el­múlt év azonos időszakában. A termelők idén eddig több mint 1,8 milliárd forintért vá­sároltak ilyen készítményeket a különféle növényi betegségek, a gombakártételek megelőzésé­re, a különféle kártevők el­pusztítására. Az őszi vetések­hez elegendő csávázószert bizto­sítottak: a fertőtlenítőanyag­készlethez októberben további 50 tonnás pótszállítmány érke­zett. Megfelelő a kínálat a Hungária és az L—2 talajfer- i tctlenítő szerekből is. (MTI) I kor is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy közülük jelenleg öten gyermeküket gondozzák. Még így is több, mint a fele hagyta el szakmáját a végzettek, nek. A 27 öntözéses, illetve szán­tóföldi növénytermesztő gépész fiú közül 5 év után 14 maradt eredeti szakmájánál, illetve me­zőgazdasági üzemben annak el­lenére, hogy a gazdaságok gépe­sítése éppen napjainkban válik mind erőteljesebbé. A pályaváltoztatás indokául megjelölt okok vegyesek. Van, aki kisipari szövetkezetben dől. gozik betanított munkásként a korábbinál kisebb fizetésért. Mindenesetre általánosságban mégis az állapítható meg, hogy legtöbben a jobb munkakörül­ményekért és a nagyobb kere­setért hagyják el eredeti szak­májukat. Teljesebb képet termé­szetesen csak mélyrehatóbb elemzéssel, szélesebb körű vizs­gálódással lehet nyerni. A me­gyénkben elhelyezkedő fiatal szakemberek igényét — más­képp nem lehet felmérni. Talán ezért is tarthat mindannyiuk ér­deklődésére számot a most in-1 dúló adatgyűjtés. * (kőváry) | Februárban volt 13 éve, hogy az akkori földművesszövetkezel, szervezésében 103 parasztember I Gádoroson megalakította a taka­rékszövetkezetet. A pénzintézet létrejöttét az egész község lakos­sága örömmel fogadta. A föld­művesszövetkezet, mint idősebb testvér, helyiséggel segítette a 10 300 forint részjegy állomány­nyal rendelkező takarékszövet­kezetet, hogy működését minél előbb megkezdhesse. A 13 év nagy fejlődést hozott. Érdemes ennek bizonyítására néhány számadatot visszaidézni az 1971. évi mérlegből. A múlt év végén már 165ö-en vallották magukén nak a szövetkezeti pénzintézetet, miközben a részjegyalap össze­ge elérte a 170 ezer forintot. Ugyanakkor az 1971. évi betét- állomány elérte a 9 millió forin­tot, a kölcsönállomány pedig meghaladta a 3 millió 300 ezer forintot. Az évről évre növekvő forga­lom miatt azonban mindinkább kicsinek bizonyult a földműves­szövetkezettől 13 évvel ezelőtt kapott egyetlen üzlethelyiség. Sürgetővé vált tehát egy olyan üzletház megépítése, amely hosszú távon megfelel a követel­ményeknek, mint pénzintézet. A Falil­és szövetkezetpolitikai munkaközösség is segíti ezután a Hazafias Népfront Országos Elnökségé­nek munkáját. Szerdán — a nép­front országos székhazában — tartotta meg alakuló ülését ez a munkaközösség, amelynek létrehozásáról a Hazafias Nép­front legutóbbi kongresszusán határoztak. A kollektíva műkö­désének fő területei lesznek: az agrárpolitikai, sajátos falupoli- tikai, szövetkezetpolitikai fel­adatok megvalósítása, valamint a kertbarát-mozgalom és a kis­állattenyésztés segítése. Célul tűzte ki maga elé a munkakö­zösség a munkás—paraszt szö­vetség ápolását a parasztság ol­daláról. A mai falu legfonto­sabb kérdései közül foglalkoz­nak majd ezen a fórumon is az ipartelepítés társadalmi, gaz­dasági hatásaival, a falusi fia­talok helyzetével, a nőik foglal­koztatásával szorgalmazzák az öregekkel való törődést, napi­rendre tfjzik a falun, tanyán élő munkások gondjait, a ta­nyák és társközségi települések problémáit. A munkaiközösség elnöke dr. Molnár Frigyes lett. (MTI) takarékszövetkezet vezetői, dol­gozói, s a lakosság összefogása révén aránylag rövid idő alatt csaknem félmillió forint anya­gi alap jött össze. A megyei szö­vetség 100 ezer forinttal segített« tartalékalapjából a gádorosi szö­vetkezeti pénzintézet megépíté­sét. A tagság úgy is hozzájárult az új üzletház létrehozásához, hogy lemondott .részjegy utáni visszatérítéséről. Szekeres János, Gádoros nagy­község tanácsának elnöke, új színfoltnak nevezte a korszerű pénzintézetet. S, miközben kö­szönetét mondott a tagságnak, a dolgozóknak, a választott tiszt-" ségviselőknek, a Petőfi Tsz-nete, továbbá Buzi Jánosnak, Valid Lászlónénak, a MÉSZÖV veze­tőinek a sokirányú segítségért, egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy az új szö­vetkezeti pénzintézet minden bi­zonnyal jól szolgálja majd a tagságot és Gádoros egész la­kosságát. B. I. 3 mmmsí 1972, OKTÓBER 19. Növekszik a mezőgazdaság vegyianyag felhasználása i 1 Szekeres János tanácselnök átadja rendeltetésének a taka rékszövetkezet új üzletházát. Mellette Péter József a pénzii tézet elnöke. (Jj színfolttal gazdagodott Gádoros

Next

/
Thumbnails
Contents