Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
A közös vagyon védelmét vizsgálta a NEB Javítani kell a belső ellenőrzést a termelőszövetkezetekben Nagyarányú vizsgálatot tartott megyénkben a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A népi ellenőrök 12 termelőszövetkezetben — a csárdaszállási Petőfi, a körös- tarcsai Petőfi, az újkígyós! Aranykalász, a kétegyházi Béke ,a Battonyai Petőfi, a kun- ágotai Bercsényi, a csanádapá- cai Üj Barázda, a csorvási Vörös Október, a szarvasi Táncsics, a hunyai Hunyadi, a szeghalmi Petőfi, valamint az ecsegfalvi Egyetértés termelőszövetkezetekben — górcső alá vették a közös vagyon védelmének helyzetét. A vizsgálat kiterjedt a pénzügyi fegyelemre, a készletek nyilvántartására, a bérezésre, a kiegészítő tevékenységre és az ellenőrző bizottságok munkájára. A népi ellenőrök azt tapasztalták], hogy a pénzügyi fegyelem az előző évekhez képest sokat javult. Az itt-ott előforduló szabálytalanságoknak az az oka, hogy a jogszabályokat helytelenül értelmezik. Ámbár arra is van példa, hogy szándékosan hagyták figyelmen kívül a pénzügyi előírásokat. Több termelőszövetkezetben a pénztár ellenőrzése rendszertelen. Az útielszámott'ások sokszor nem tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható a kifizetés jogossága, vagy éppen az elszámolás hibás. Ä készletek raktári nyilvántartását, tárolását, kezelését. felhasználását a népi ellenőrök megfelelőnek találták. A raktárban a készletek megegyeztek a nyilvántartás adataival. Az utalványozás viszont gyakran csak utólag történik. Hiba az is, hogy nem tüntették fel a nyilvántartásokban, mire használják fel a raktárból kiadott alkatrészeket. Legtöbb rendellenességet a vizsgálat az üzemagyag-nyilvántartásnál derített ki. A termelőszövetkezetek különböző formában tartják nyilván az üzemanyagot. Közös jellemzőjük, hogy a nyilvántartások és elszámolások pontatlanok, megbízhatatlanak. A könyv szerinti és a valóságos készletek között több termelőszövetkezetben jelentős volt az eltérés. A raktárosok sem a többlet, sem a hiány okára nem tudtak elfogadható magyarázatot adni. A szolgálati járművek üzemanyag-ellátása nincs szabályozva, vagy ha van, azt nem tartják be. Ugyancsak sok szabálytalanságot fedtek fel a népi ellenőrök a traktor és a tehergépkocsik menetleveleinek. vizsgálata során. Ennek elsősorban az az oka, hogy a termelőszövetkezeteik nem követelnek pontosan kiállított menetlevelet az erőgépek vezetőitől. Gyakran igazolatlan menetlevelek után számfejtik a bért. I 12 termelőszövetkezet többsége a leltározást körültekintően szervezi meg. A leltárhiányok okának kiderítésére vizsgálatot indítanak és fele- lősségrevonást is alkalmaznak. Van azonban olyan tsz is, ahol nem nagy súlyt helyeznek a leltározásra. Nem csoda, hogy a leltár adatai nem tükrözik a termelőszövetkezet valóságos vagyoni helyzetét. A leltár-hi- : ányok megszüntetésére pedig a legegyszerűbb utat\ választják: a számtani műveletet. A bér- számfejtés és a bérek kifizetése már jobb (képet mutat. A természetbeni juttatások, a részes művelés után adott járadékok terén azonban szabálytalanságok is előfordulnak. Nem egy ízben a részelés szemrevételezéssel történt meg. R kiegészítő tevékenység ' a múlt évhez képest nem bővült. Legtöbb termelőszövetkezetben korszerűtlen eszközökkel dolgoznak. A .melléküzem- ág részére nem készítenek éves tervet. Ennek tudható be, hogy különösen azokban a tsz-ekben, ahol ipari jellegű kiegészítő tevékenységet folytatnak, még az év közepén sem volt lekötve a kapacitásuk. Magyarán szólva, nem tudták, hogy a kö- | vetkező hónapban mit fognak j csinálni. A kiegészítő tevékeny- : ségre vonatkozó jogszabályokat , a termelőszövetkezetekben be- j tartják. Legtöbb tsz-ben kiegé- | szító tevékenységként építő- ! iparral foglalkoznak. A rendel- lenességek többsége abból adódik. hogy az elvégzett munkát helytelenül számolják el. Nem egy esetben találtak olyan számlát, a népi ellenőrök, amelyből nem lehetett megállapítani ,hogy az építőanyagot mire használták fel. A megvizsgált 12 termelőszövetkezet elárusítóhelyet is tart fenn a városban, vagy a közeli községben. Legtöbb gondot azok az elárusítóhelyek okozzák, amelyeket megyénk határain kívül tartanak fenn. Költséges az áruellátásuk, s nehezen ellenőrizhetők. ’ A NEB-vizsgálat j azt állapította meg, hogy a kiegészítő tevékenység általában veszteséges, vagy csak minimális hasznot hoz, ennek ellenére a termelőszövetkezetek nem mondanak le a kiegészítő tevékenységről. A veszteség ugyanis nem szembetűnő. Hiszen a kiegészítő tevékenység és a termelőszövetkezet számvitelét egy termelőszövetkezet sem különítette el. Ehhez a rendellenességhez társul az is, hogy a kiegészítő tevékenységet alig ellenőrzik. Hz ellenőrző bizottságok működése megfelel a szövetkezeti törvények és a tsz-alapsza- bálynak. Az ellenőrzések színismét egyenesen áll a Bibi-Hanim tornya Üjra függőlegese^ áll a 600 éves szamarkandi Bibi-Hanim mecset tornya, mely az építészettörténet egyik legérdekesebb alkotása. Szamarkand ősi város Üzbegisztán területén. A minaret a középkorban épült, s az idők folyamán csúcsa csaknem másfél méterre hajolt el az eredeti tengelytől. A bonyolult helyreállítási munkálatokat Emmanuil Gendel szovjet építészmérnök irányította, aki már több hasonló „ferde-torony” ki- egyenesítésében vett részt. Az előkészítő munkálatok két hónapot vettek igénybe. Maga a Megyenesítés, mely hatalmas daruk segítségével történt, három éráig tartott. Időjárásportré * A Türkmén. Tudományos Aka_ démia Sivatagkutató Intézetében különféle időjárási viszonyokat illusztráló éghajlati térképet mutattak be. A diagramtérkép segíségével elég pontosan meghatározható, milyen következményekkel jár a helyi időjárás az emberi szervezet számára, nemkülönben az is, hol a legkedvezőbbek adott időben a körülmények a gyógyászat és az üdülés számára. Ezen zónák közé tartozik a Kaspi. tenger keleti partvidékén található Ko- pet-Daga szoros is. Az új térkép Türkménia éghajlati-biológiai felosztásának alapját képezi. vonala, hatékonysága viszont nagy különbséget mutat a 12 termelőszövetkezet között. A gyengén gazdálkodó, munka szervezési, vezetési gondokkal küzdő tsz-ekben az ellenőrző bizottságok tevékenysége is gyenge. A legnagyobb hiba az, állapították meg a népi ellenőrök, hogy az ellenőrző bizottság sokszor szakszerű és vitathatatlan megállapításait nem követi érdemi intézkedés. Fel tűnő az is. hogy az utóvizsgálatok során az ellenőrző bizottságok ugyanazokkal a rendellenességekkel találják szemben magukat mint korábban. Az ismételt jelzések, írásba foglalt felhívások gyakran eredménytelenek maradnak. A gazdasági vezetők annyiba se veszik ezeket a jelzéseket, hogy még az intézkedések elmaradásának okáról sem tájékoztatják az ellenőrző bizottságot. Bár a NEB vizsgálata,| csupán két termelőszövetkezetben tárt fel a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményt, a tapasztalat azt igazolja, hogy a pénzügyi és bizonylati fegyelem hiánya, a felületes ellenőrzés, az áttekinthetetlen anyaggazdálkodás, melegágya a visszaéléseknek. A közös vagyon védelmét szolgáló jogszabályok betartása »és betartattatása csak a hatékony belső ellenőrzés révén valósítható meg. Éppen ezért a jelenleginél sokkal nagyobb súlyt kell helyezni az ellenőrző bizottságok munkájára. A termelőszövetkezeteknek biztosítaniuk kell a bizottságok működéséhez szükséges feltételeket. Ez azonban végsősoron csak akkor vezet eredményre, ha az ellenőrző bizottság- nem az asztalfióknak dolgozik. Azaz, ha a rendellenességek feltárását intézkedések követik. (Serédi) Arán \flakodalom Ö Mién íjkúfort Ezen az őszön ünnepelte Ör- ménykúton Dobrotka István 74 éves termelőszövetkezeti járadékos és 70 éves felesége házasságkötésének ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból, hamisítatlan tanyai lakodalmat rendeztek, amelyre hivatalos volt — a kedves szomszédok, barátok mellett — a nagyszámú rokonság és a nagy család — Dobrotka bácsi utolsó munkahelyének, az örménykúti Béke Termelőszövetkezetnek az elnö- j ke, Jansik Pál is. Amikor megtudtuk, hogy az ünnepelt Dobrotka házaspárnak csak egy fiú gyermeke és két unokája van, nem tudtuk, honnan e nagy rokoni vendégsereg. Ifjabb Dobrotka István tanár elmondotta, hogy Dobrotka bácsiék kilencen voltak testvérek, akik közül még ma is heten élnek. Dobrotka néni szülei 7 gyermeket neveltek fél és öten közülük eljöttek a félévszázados jubileumra. Természetesen magukkal hozták gyermekeiket, unokáikat, sőt dédunokáikat, akik a szerény tanya minden helyiségét megtöltötték vidám nevetéssel, örömteli ünnepléssel. Beszélgettünk Dobrotka 1st-* ván bácsival is, akitől megkérdeztük, mit tudna ezekben az ünnepi percekben tanácsiként mondani a fiatal házasoknak. — Tanácsot adni nagyon nehéz. Elmondanám inkább saját élettapasztalatomat. Amit nagyon fontosnak tartok: házasságunk ötven éve alatt soha nem az „Én”, hanem a MI szót használtuk ... Közösen döntöttünk nagy és kis dolgokban. A kölcsönös megértés és megbecsülés szerintem a legfontosabb a házaséletben ... Amikor búcsút vettünk a lakodalmas tanyától, amely egész életükben meleg otthont adott a Dobrotka családnak, szólt a fúvós zene. Azt kívánjuk Dobrotka Istvánnak és feleségének, hogy éljenek sokáig jó erőben, egészségben. (K.) Jansik Pál, a Béke Termelőszövetkezet elnöke gratulál az idős házas párnak. 9I|I ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■I Gerencsér Miklós: Fekete tél 8. — Köszönöm, Willi. Ez már valami. De változatlanul bosz- szantanak ezek a röpcédulák. Valósággá^ nevetségessé tesznek bennünket. Feltétlenül nyomra kell szagolnotok. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a röpcédulák mennyire kényelmetlenek. Szinte demonstrálják a tehetetlenségünket és többet ártanak a tekintélyünknek, mintha naponta lelőnék egy katonánkat a nyüt utcán. — Teljesen egyetértek veled... — Willi, minél hamarabb itt akarom látni az asztalomon a röpcédulák kliséjét. A vörösöket pedig az akasztófán. Világos, Willi? A szeplős Heinike pontosan megismételte előző szavait: — Teljesen egyetértek veled . Közben e’érkezett a vacsoraidő és Volkhardt úgy döntött, hogy hálából a jó hírekért magánál marasztalja pulykasültre a barátját. Inkább záptojás szagú széngáz mint meleg áradt az Aranykert mozi kályháiból. Foghíjasán égtek a csillár viilanykörtéi és a gyér fényben méginkább kopottnak látszott a fáradt közönség Németh László János a vagongyáriak szürkéskék viharkabátjában ült az úgynevezett zártszék harmadik sorában, mellette üres volt a szélső hely. Alig borult sötét a nézőtérre, elfoglalták mellette az üres. szélső széket. Feltűnés nélkül a jövevényre pillantott Kissé nyúlt profiljáról, fülére omló hosszú hajáról megismerte Stelczer Lajost, a Keffel-gyár fiatal tisztviselőjét. Stelczer Lajos üres szipkát - vett a szájába. Németh László János ebből megtudhatta, hogy ismét sikerült hamis papírokat szerezni a katonai nyilvántartóból, újabb öt szökött munkaszolgálatost csempésztek biztonságba a Pannonhalmi Főapátság nemzetközileg védett falai közé. A költő nézte, de nem látta a filmet. Mindössze annyit vett ész(- re belőle, hogy valami csuhás, kalapos fiatal pap rohan a pesti utcán, pisztollyal hadonászik és nyilas suhancok loholnak utána. Németh László János szája elé tette összezárt öklét, hármat köhhentett, s ezzel elmondta Stolczer Lajosnak, hogy újra szerencsével járta meg az ácsi utat, elhozta a röpcédulákat. Jó félórán át még a jelbeszédtől is tartózkodtak. Ekkor észrevétlenül sapkát cseréltek. A kö'tő sapkájának bélése alatt kétszáz darab röpcédula rejtőzött. Amikor az előadás felénél kigyulladt a nézőtéri csillár, Németh László János úgy hagyta el helyét, mintha nem is ismerné Stolczer Lajost. A körülményekhez képest akár jókedvűnek mondhatta volna magát. Eddig minden úgy történt, ahogy elképzelte. Már-már majdnem azt hitte, hogy a kelleténél jobban félnek a veszélytől. Latolgatta, miképpen szélesíthetnék vállalkozásukat egyrészt új társak beavatásával, másrészt marészebb akciókkal. Nem tartotta lehetetlennek, hogy fegyveres ellenállásra is sor kerülhet. A csendes szabotálásig mindenesetre már eljutottak. Fékezték a harckocsik javítását, ahogy csak tudták. Rongálták a gépeket, szerszámokat — munka közben találni magyarázatot ilyesmire. Ártatlannak látszó tévedésekkel hátráltatták a Messerschimdt vadászgépek sárkányépítését' Mindebből ösztönzést, önbizalmat merített Németh László János. Mint afféle gondtalan legény, hanyag hányavetiséggel baktatott az állomás felé. A laktanyaszerű állomás hosszú-hosszú fala mentén nem győzte kerülgetni a sötét kora estében ácsorgó katonacsoportokat. — Ennek már erősen fron tsza_ ga van — állapította meg önkéntelenül Németh László János. A lélegzettel együtt szívta magába a reményt: néhány hétnél már nem tarthat tovább. Élénkülő bizakodással sietett találkozni Boadanov Istvánnal. Azt hitte, összetévesztik valakivel. de non tosen szemKp ringott vele egy vékony lábú nő. — Nincs szüksége tiszta és olcsó szállásra a fiatalúrnak? — kérdezte a nő a szavaknál többet seitetőn és inarkodntt meleget sugározni nyűtt, hideg arcáról-. önkéntelenül megtomant a költő. Amilyen józanul feltalálta magát a veszélyes helyzetekben,