Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

A közös vagyon védelmét vizsgálta a NEB Javítani kell a belső ellenőrzést a termelőszövetkezetekben Nagyarányú vizsgálatot tartott megyénkben a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A népi ellenőrök 12 termelőszövetkezetben — a csárdaszállási Petőfi, a körös- tarcsai Petőfi, az újkígyós! Aranykalász, a kétegyházi Bé­ke ,a Battonyai Petőfi, a kun- ágotai Bercsényi, a csanádapá- cai Üj Barázda, a csorvási Vö­rös Október, a szarvasi Táncsics, a hunyai Hu­nyadi, a szeghalmi Petőfi, va­lamint az ecsegfalvi Egyetértés termelőszövetkezetekben — górcső alá vették a közös va­gyon védelmének helyzetét. A vizsgálat kiterjedt a pénzügyi fegyelemre, a készletek nyil­vántartására, a bérezésre, a ki­egészítő tevékenységre és az ellenőrző bizottságok munkájá­ra. A népi ellenőrök azt tapasz­talták], hogy a pénzügyi fegye­lem az előző évekhez képest sokat javult. Az itt-ott előfor­duló szabálytalanságoknak az az oka, hogy a jogszabályokat helytelenül értelmezik. Ámbár arra is van példa, hogy szán­dékosan hagyták figyelmen kí­vül a pénzügyi előírásokat. Több termelőszövetkezetben a pénztár ellenőrzése rendszerte­len. Az útielszámott'ások sokszor nem tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek alapján meg­állapítható a kifizetés jogossá­ga, vagy éppen az elszámolás hibás. Ä készletek raktári nyil­vántartását, tárolását, kezelé­sét. felhasználását a népi el­lenőrök megfelelőnek találták. A raktárban a készletek meg­egyeztek a nyilvántartás ada­taival. Az utalványozás viszont gyakran csak utólag történik. Hiba az is, hogy nem tüntették fel a nyilvántartásokban, mire használják fel a raktárból ki­adott alkatrészeket. Legtöbb rendellenességet a vizsgálat az üzemagyag-nyilvántartásnál de­rített ki. A termelőszövetkeze­tek különböző formában tart­ják nyilván az üzemanyagot. Közös jellemzőjük, hogy a nyilvántartások és elszámolások pontatlanok, megbízhatatlanak. A könyv szerinti és a valósá­gos készletek között több ter­melőszövetkezetben jelentős volt az eltérés. A raktárosok sem a többlet, sem a hiány okára nem tudtak elfogadható magyarázatot adni. A szolgálati járművek üzemanyag-ellátása nincs szabályozva, vagy ha van, azt nem tartják be. Ugyan­csak sok szabálytalanságot fed­tek fel a népi ellenőrök a trak­tor és a tehergépkocsik menet­leveleinek. vizsgálata során. En­nek elsősorban az az oka, hogy a termelőszövetkezeteik nem követelnek pontosan kiállított menetlevelet az erőgépek ve­zetőitől. Gyakran igazolatlan menetlevelek után számfejtik a bért. I 12 termelőszövetkezet többsége a leltározást körülte­kintően szervezi meg. A lel­tárhiányok okának kiderítésére vizsgálatot indítanak és fele- lősségrevonást is alkalmaznak. Van azonban olyan tsz is, ahol nem nagy súlyt helyeznek a leltározásra. Nem csoda, hogy a leltár adatai nem tükrözik a termelőszövetkezet valóságos vagyoni helyzetét. A leltár-hi- : ányok megszüntetésére pedig a legegyszerűbb utat\ választják: a számtani műveletet. A bér- számfejtés és a bérek kifizeté­se már jobb (képet mutat. A természetbeni juttatások, a ré­szes művelés után adott jára­dékok terén azonban szabályta­lanságok is előfordulnak. Nem egy ízben a részelés szemrevé­telezéssel történt meg. R kiegészítő tevékenység ' a múlt évhez képest nem bő­vült. Legtöbb termelőszövetke­zetben korszerűtlen eszközök­kel dolgoznak. A .melléküzem- ág részére nem készítenek éves tervet. Ennek tudható be, hogy különösen azokban a tsz-ekben, ahol ipari jellegű kiegészítő tevékenységet folytatnak, még az év közepén sem volt leköt­ve a kapacitásuk. Magyarán szólva, nem tudták, hogy a kö- | vetkező hónapban mit fognak j csinálni. A kiegészítő tevékeny- : ségre vonatkozó jogszabályokat , a termelőszövetkezetekben be- j tartják. Legtöbb tsz-ben kiegé- | szító tevékenységként építő- ! iparral foglalkoznak. A rendel- lenességek többsége abból adó­dik. hogy az elvégzett munkát helytelenül számolják el. Nem egy esetben találtak olyan számlát, a népi ellenőrök, amelyből nem lehetett megál­lapítani ,hogy az építőanyagot mire használták fel. A meg­vizsgált 12 termelőszövetkezet elárusítóhelyet is tart fenn a városban, vagy a közeli köz­ségben. Legtöbb gondot azok az elárusítóhelyek okozzák, amelyeket megyénk határain kívül tartanak fenn. Költséges az áruellátásuk, s nehezen el­lenőrizhetők. ’ A NEB-vizsgálat j azt állapította meg, hogy a ki­egészítő tevékenység általában veszteséges, vagy csak mini­mális hasznot hoz, ennek elle­nére a termelőszövetkezetek nem mondanak le a kiegészítő tevékenységről. A veszteség ugyanis nem szembetűnő. Hi­szen a kiegészítő tevékenység és a termelőszövetkezet szám­vitelét egy termelőszövetkezet sem különítette el. Ehhez a rendellenességhez társul az is, hogy a kiegészítő tevékenysé­get alig ellenőrzik. Hz ellenőrző bizottságok működése megfelel a szövetke­zeti törvények és a tsz-alapsza- bálynak. Az ellenőrzések szín­ismét egyenesen áll a Bibi-Hanim tornya Üjra függőlegese^ áll a 600 éves szamarkandi Bibi-Hanim mecset tornya, mely az építé­szettörténet egyik legérdekesebb alkotása. Szamarkand ősi város Üzbegisztán területén. A mina­ret a középkorban épült, s az idők folyamán csúcsa csaknem másfél méterre hajolt el az ere­deti tengelytől. A bonyolult helyreállítási munkálatokat Em­manuil Gendel szovjet építész­mérnök irányította, aki már több hasonló „ferde-torony” ki- egyenesítésében vett részt. Az előkészítő munkálatok két hó­napot vettek igénybe. Maga a Megyenesítés, mely hatalmas da­ruk segítségével történt, három éráig tartott. Időjárásportré * A Türkmén. Tudományos Aka_ démia Sivatagkutató Intézetében különféle időjárási viszonyokat illusztráló éghajlati térképet mutattak be. A diagramtérkép segíségével elég pontosan meg­határozható, milyen következ­ményekkel jár a helyi időjárás az emberi szervezet számára, nemkülönben az is, hol a leg­kedvezőbbek adott időben a kö­rülmények a gyógyászat és az üdülés számára. Ezen zónák kö­zé tartozik a Kaspi. tenger ke­leti partvidékén található Ko- pet-Daga szoros is. Az új térkép Türkménia éghajlati-biológiai felosztásának alapját képezi. vonala, hatékonysága viszont nagy különbséget mutat a 12 termelőszövetkezet között. A gyengén gazdálkodó, munka szervezési, vezetési gondokkal küzdő tsz-ekben az ellenőrző bizottságok tevékenysége is gyenge. A legnagyobb hiba az, állapították meg a népi ellen­őrök, hogy az ellenőrző bizott­ság sokszor szakszerű és vi­tathatatlan megállapításait nem követi érdemi intézkedés. Fel tűnő az is. hogy az utóvizs­gálatok során az ellenőrző bi­zottságok ugyanazokkal a rendellenességekkel találják szemben magukat mint koráb­ban. Az ismételt jelzések, írás­ba foglalt felhívások gyakran eredménytelenek maradnak. A gazdasági vezetők annyiba se veszik ezeket a jelzéseket, hogy még az intézkedések elmaradá­sának okáról sem tájékoztat­ják az ellenőrző bizottságot. Bár a NEB vizsgálata,| csupán két termelőszövetkezet­ben tárt fel a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűncselekményt, a tapasztalat azt igazolja, hogy a pénzügyi és bizonylati fegyelem hiánya, a felületes ellenőrzés, az átte­kinthetetlen anyaggazdálkodás, melegágya a visszaéléseknek. A közös vagyon védelmét szol­gáló jogszabályok betartása »és betartattatása csak a hatékony belső ellenőrzés révén valósít­ható meg. Éppen ezért a je­lenleginél sokkal nagyobb súlyt kell helyezni az ellenőr­ző bizottságok munkájára. A termelőszövetkezeteknek bizto­sítaniuk kell a bizottságok működéséhez szükséges feltéte­leket. Ez azonban végsősoron csak akkor vezet eredményre, ha az ellenőrző bizottság- nem az asztalfióknak dolgozik. Az­az, ha a rendellenességek fel­tárását intézkedések követik. (Serédi) Arán \flakodalom Ö Mién íjkúfort Ezen az őszön ünnepelte Ör- ménykúton Dobrotka István 74 éves termelőszövetkezeti járadé­kos és 70 éves felesége házas­ságkötésének ötvenedik évfor­dulóját. Ebből az alkalomból, hamisítatlan tanyai lakodalmat rendeztek, amelyre hivatalos volt — a kedves szomszédok, barátok mellett — a nagyszámú rokonság és a nagy család — Dobrotka bácsi utolsó munka­helyének, az örménykúti Béke Termelőszövetkezetnek az elnö- j ke, Jansik Pál is. Amikor megtudtuk, hogy az ünnepelt Dobrotka házaspárnak csak egy fiú gyermeke és két unokája van, nem tudtuk, hon­nan e nagy rokoni vendégse­reg. Ifjabb Dobrotka István ta­nár elmondotta, hogy Dobrotka bácsiék kilencen voltak testvé­rek, akik közül még ma is he­ten élnek. Dobrotka néni szülei 7 gyermeket neveltek fél és öten közülük eljöttek a félévszáza­dos jubileumra. Természetesen magukkal hozták gyermekeiket, unokáikat, sőt dédunokáikat, akik a szerény tanya minden helyiségét megtöltötték vidám nevetéssel, örömteli ünneplés­sel. Beszélgettünk Dobrotka 1st-* ván bácsival is, akitől megkér­deztük, mit tudna ezekben az ünnepi percekben tanácsiként mondani a fiatal házasoknak. — Tanácsot adni nagyon ne­héz. Elmondanám inkább saját élettapasztalatomat. Amit na­gyon fontosnak tartok: házas­ságunk ötven éve alatt soha nem az „Én”, hanem a MI szót használtuk ... Közösen döntöt­tünk nagy és kis dolgokban. A kölcsönös megértés és megbe­csülés szerintem a legfontosabb a házaséletben ... Amikor búcsút vettünk a la­kodalmas tanyától, amely egész életükben meleg otthont adott a Dobrotka családnak, szólt a fúvós zene. Azt kívánjuk Dob­rotka Istvánnak és feleségének, hogy éljenek sokáig jó erőben, egészségben. (K.) Jansik Pál, a Béke Termelőszövetkezet elnöke gratulál az idős házas párnak. 9I|I ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■I Gerencsér Miklós: Fekete tél 8. — Köszönöm, Willi. Ez már valami. De változatlanul bosz- szantanak ezek a röpcédulák. Valósággá^ nevetségessé tesznek bennünket. Feltétlenül nyomra kell szagolnotok. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a röpcédulák mennyire kényel­metlenek. Szinte demonstrálják a tehetetlenségünket és többet ártanak a tekintélyünknek, mintha naponta lelőnék egy katonánkat a nyüt utcán. — Teljesen egyetértek veled... — Willi, minél hamarabb itt akarom látni az asztalomon a röpcédulák kliséjét. A vörösöket pedig az akasztófán. Világos, Willi? A szeplős Heinike pontosan megismételte előző szavait: — Teljesen egyetértek veled . Közben e’érkezett a vacsora­idő és Volkhardt úgy döntött, hogy hálából a jó hírekért ma­gánál marasztalja pulykasültre a barátját. Inkább záptojás szagú széngáz mint meleg áradt az Aranykert mozi kályháiból. Foghíjasán ég­tek a csillár viilanykörtéi és a gyér fényben méginkább kopott­nak látszott a fáradt közönség Németh László János a vagon­gyáriak szürkéskék viharkabát­jában ült az úgynevezett zárt­szék harmadik sorában, mellet­te üres volt a szélső hely. Alig borult sötét a nézőtérre, elfoglal­ták mellette az üres. szélső szé­ket. Feltűnés nélkül a jövevény­re pillantott Kissé nyúlt pro­filjáról, fülére omló hosszú ha­járól megismerte Stelczer Lajost, a Keffel-gyár fiatal tisztviselő­jét. Stelczer Lajos üres szipkát - vett a szájába. Németh László János ebből megtudhatta, hogy ismét sikerült hamis papírokat szerezni a katonai nyilvántartó­ból, újabb öt szökött munkaszol­gálatost csempésztek biztonságba a Pannonhalmi Főapátság nem­zetközileg védett falai közé. A költő nézte, de nem látta a fil­met. Mindössze annyit vett ész(- re belőle, hogy valami csuhás, kalapos fiatal pap rohan a pesti utcán, pisztollyal hadonászik és nyilas suhancok loholnak utána. Németh László János szája elé tette összezárt öklét, hármat köhhentett, s ezzel elmondta Stolczer Lajosnak, hogy újra szerencsével járta meg az ácsi utat, elhozta a röpcédulákat. Jó félórán át még a jelbeszéd­től is tartózkodtak. Ekkor ész­revétlenül sapkát cseréltek. A kö'tő sapkájának bélése alatt kétszáz darab röpcédula rejtő­zött. Amikor az előadás felénél ki­gyulladt a nézőtéri csillár, Né­meth László János úgy hagyta el helyét, mintha nem is ismerné Stolczer Lajost. A körülmények­hez képest akár jókedvűnek mondhatta volna magát. Eddig minden úgy történt, ahogy el­képzelte. Már-már majdnem azt hitte, hogy a kelleténél jobban félnek a veszélytől. Latolgatta, miképpen szélesíthetnék vállal­kozásukat egyrészt új társak be­avatásával, másrészt marészebb akciókkal. Nem tartotta lehetet­lennek, hogy fegyveres ellenál­lásra is sor kerülhet. A csendes szabotálásig mindenesetre már eljutottak. Fékezték a harcko­csik javítását, ahogy csak tud­ták. Rongálták a gépeket, szer­számokat — munka közben ta­lálni magyarázatot ilyesmire. Ártatlannak látszó tévedésekkel hátráltatták a Messerschimdt vadászgépek sárkányépítését' Mindebből ösztönzést, önbizal­mat merített Németh László János. Mint afféle gondtalan legény, hanyag hányavetiséggel bakta­tott az állomás felé. A lakta­nyaszerű állomás hosszú-hosszú fala mentén nem győzte kerül­getni a sötét kora estében ácsor­gó katonacsoportokat. — Ennek már erősen fron tsza_ ga van — állapította meg ön­kéntelenül Németh László János. A lélegzettel együtt szívta ma­gába a reményt: néhány hétnél már nem tarthat tovább. Élén­külő bizakodással sietett talál­kozni Boadanov Istvánnal. Azt hitte, összetévesztik vala­kivel. de non tosen szemKp rin­gott vele egy vékony lábú nő. — Nincs szüksége tiszta és ol­csó szállásra a fiatalúrnak? — kérdezte a nő a szavaknál töb­bet seitetőn és inarkodntt me­leget sugározni nyűtt, hideg ar­cáról-. önkéntelenül megtomant a költő. Amilyen józanul feltalálta magát a veszélyes helyzetekben,

Next

/
Thumbnails
Contents