Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
A partosabb táblákon elkezdték a búza vetését. Sáli János és Mladonyiczki Pál traktorosok szabadnapjukon, vasárnap is munkába álltak. Vetettek. Kép, szöveg: Márton A hajrá marad? Egyszer hopp, máskor kopp Valótlan vélemény kártérítésre jogosít Előfordul, hogy a vállalatok munkahelyet változtató dolgozóikról nem helyt álló véleményt adnak az új munkáltatónak. Az érintettek nem tudják hová fordulhatnak jogorvoslásért. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának most közzétett állásfoglalása szerint: ha a munkáltató volt dolgozójáról más vállalatnak véleményt nyilvánít vagy tájékoz-1 tatást ad, az nem a munkaviszonyból eredő kötelezettségen alapul. Ezért az ebből eredő vita nem tekinthető munkaügyi vitának, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha pedig a valótlan adatokat tartalmazó tájékoztatás az elhelyezkedést is akadályozza — tehát vagyoni kárt is okoz —, kártérítés is igényelhető. Mint a rossz háziasszony. Hol i rogyásig rakja meg az asztalt, hói éppen csak föltálal valamit, j A család dolga. Ám, ha nagy az asztal, s körülötte sokan ülnek, már nem lehet beletörődni az ilyesfajta gazdálkodásba. Ezért, hogy újra meS újra előkerül a téma: az ipari termelés egyenetlensége. Rontja a termelékenységet, károsan befolyásolja a létszámmal való gazdálkodást, kihat a termékek minőségére. Mindezzel gyűrűző mozgást indít meg. Föllborulnak a kooperációs tervék, a hó végén, a negyedév zárásakor „kirabolt” alkatrészraktárakban hetekig nem lelni semmit, akadozik vagy éppen megáll a munka, hogy azután újból, mint elkerülhetetlen természeti csapás, csőstül szakadjon a műhelyek, gyáregységek nyakába. Hajrá-nak titulálja mindezt a gyári szóhasználat. A hajrá nagyon régi buzdító szavunk. De ebben az esetiben olyasmit fed, amit már jó lenne átadni a múltnak. Rossz hagyomány Természetesen nem lehet kívánni, elérni az ipar minden ágában teljesen egyenletes ütemű termelést. Ám a jelen — s a hosszú évek óta hagyományosan ismétlődő — különbségek az indokoltnál nagyobbak, különösen az egyes hónapok terA szívóhatás fokozása — ultrahanggal A Szovjet Felfedezés, és Találmányügyi Bizottság bejegyezte Jevgenyij Konovalovnak — a Belorusz Tudományos Akadémia tagjának — az ultrahang-ka pillantás jelenségére vonatkozó felfedezését Az általa szerkesztett ultrahang-generátor alkalmazásával bizonyos anyagok a szokásos Időnek egytizede alatt itatódnak át folyadékokkal, vagy folyékony halmazállapotú anyagokkal. A találmány kitűnően alkalmazható olyan eljárásoknál, amikor szivacsos szerkezetű anyagokat folyékony fémmel s árbocokat, faoszlopokat, talpfákat, drótköteleket, egyes elektro. és rádiótechnikai berendezéseket különféle olajokkal kívánunk átitatni. Az átitatódás gyorsításának igen nagy a jelentősége az élelmiszeriparban is. Az ultrahang-kapillaritás felkeltette az orvostudomány művelőinek és a biológusoknak figyelmét. Segítségével több — ed. dig megoldatlan — problémára szándékoznak fényt deríteni. Az ultrahang hatására, amint azt a kísérletek során megállapították, a növények hajszál gyökerei sok. kai intenzívebben szívják fel a tápoldatot, meggyorsítva a fejlődést és a termés beérését. melési produktumának eltérése | szembeszökő. A termelés meg- i szakíthatatlan folyamat, de a | naptári időszakok túlzott szerepe — pénzügyi, elszámolási értelemben is — hol lassú, hol meg lázas tempójúvá változtatja. A többi között bizonyítja ezt, hogy negyedév, félév végén a legnagyobb a túlórafelhasználás a7 iparban. S igazolják azok a viták is. amelyek a készletezés miatt támadnak: az egyszerre és nagy mennyiségűén szállított árut nem akarja átvenni a kereskedelem, vagy a felhasználó vállalat, hanem „ütemezett” termékkibocsátást óhajt. Az olyan iparterületeken, ahol többségében folyamatos üzemű vállalatok dolgoznak — így a villamosenergiaiparban, a vegyiparban, a kohászatban — kisebbek az eltérések, mint másutt. Idén, a, első félévben a villamosenergiaiparban 12 százalék volt a legnagyobb és legkisebb havi produktum közötti különbség. A kohászatban 17 száza.é- kot tett ki. a villamosipari gépek és készülékek gyártásában viszont már 33, az építőanyagiparban 44, a műszeriparban 67 százalék volt! Akár a lázgörbe Ha grafikonon ábrázoljuk a szocialista ipar termelését, akkor a havi átlagokat összekötő vonal akár lázgörbének is beil- lenék. Tavaly — tizenkét hónap átlagát száznak véve 85—113 százalék között, azaz 28 százalékot kitevő volt az inga- i dozás, idén az első félévben 90 —108. aza7 18 százalék az eltérés, a legkisebb és a legnagyobb telj esitményt összevetve. Még elgondolkoztatóbb a kép, ha a termelés és a létszám együttesét helyezzük nagyító alá. 1971 januárjában az ipar 1722 ezer foglalkoztatottal az átlagterme- lés 85 százalékát érte él, júniusban viszont hétezerrel kisebb létszám mellett 105 százalékot produkált. Decemberben — 1729 ezer fővel — a csúcs: 113. Januárban —a létszám 1706 ezer —90, júniusban —1697 ezer ember — 108 százalék. Hasonló a helyzet az egyes ágazatok esetében is. A közlekedési eszközök gyártása idén januárban a havi átlag 84 százalékát teljesítette csak, 109 ezer fővel. Júniusban viszont ugyanannyi ember a januárinál 40 százalékkal többet. 124-et ért el. A híradás- és vákuumtechnikai iparban a január mellett a 68-as szám áll — 84 600 ember —, júniusban viszont — mindössze kétszázzal több dolgozó — 141 százalékot produkált. Enyhén fogalmazva: a vállalati szervezetek túl sok tartalékot rejtenek, „prolongálják” a hajrát, s mindez kellő fényt vet az üzem- és munka- szervezés jelenlegi állapotára, s a teendőkre. Elvben független A szállítási szerződések rendszere — amelyre 'ma a termelők és folhasználök, értékesítők kapcsolata alapozódik — elvben független a naptári időszakoktól, a gyakorlatban mégis a kényelmesebbet, azaz a naptárt követik a vállalatok. A negyedév végét, vagy éppen december 31-et jelölnek meg a szerződésben, s ha sikerül a korábbi szállítás, az tiszta haszon, ha nem, akkor sem szólhat semmit a másik fél, hiszen ott áll a papíron.;. Jó néhány helyen ügyeskednek is, azt veszik sorra, amiből gyorsan pénzt láthatnak. Elhanyagolják az alkatrészgyártást a készre szerelés érdekében, a termelési programból a rövidebb megmunkálási idejű egységek rukkolnak előbbre; „mazsoláznak”, mondja az üzemi szóhasználat... Hiszen rendben van, hogy Diesel-mozdonyból, motorvonatból nem lehet egyenletes átlagot produkálni, mert ezek lényegében egyedi darabok, gyártásuk átfutási ideje nem egy-két hónap. De az már elgondolkoztató, hogy — például — a szalagszerű termelésben készülő televíziókból januárban 24 ezer, márciusban 40 ezer darab, a kárpitozott ülőbútorokból 125, illetve 157 ezer darab hagyja el az üzemeket, mint volt ez az idén. A gyógymód a szervezés Időarányosan nagyjából elfogadható a belkereskedelemnek történő szállítások megoszlása, ám a beruházási célokra, s az exportra való értékesítés már a negyedévek végére, de különösen az esztendő befejezésére zsúfolódik. Az állami ipar a belkereskedelemnek idén januárban 5,7 milliárdért. márciusban 7,1 milliárd forintért adott árut. A külkereskedelemnek viszont 3,1, illetve 8,1 milliárd értékű volt a szállítás! S itt nem véletlen jelenségekről van szó, hanem rendszeresen ismétlődő gyakorlatról. A külkereskedelmi értékesítés 33 százalékát a negyedik negyedévben teljesítette az ipar 1971-ben, de ennek felét decemberben! Majdnem annyit ebben az egyetlen hónapban, mint a, első negyedévben összesen. Hasonlóan kirívóan egyenetlen a beruházásra való értékesítés. 1971 októberében 655 millió forintot tett ki, decemberben 3,4 milliárdot! Talán fölösleges a tények sorát folytatni, hiszen mindennél beszédesebbek. A termelés hullámzása rengeteg gond forrása, hatalmas veszteségek szülője. A gyógymód ismert: az előrelátó, a zavaró tényezőket időben felderítő és léküzdő, céltudatos szervezés. Ismeretesek a baj okozói, okai is. Föltehetően „doktorokban” sincs hiány. Remélhetően most már — az üzem- és munkaszervezés napirendre kerülésével — cselekedetekben sem lesz. M. O. Bélmegyeren is dolgoztak vasárnap A mélyfekvésű bélmegyeri földekről is kiszorultak a gépek. Vasárnap előkerültek a répaszedő-horgok, a fejelőkések és az igen kedvező időben szedték a répát az Üj Barázda Tsz gazdái. Benkó Lászlóné lányával egy hold cukorrépát művelt M idén, most ezt takarítják be. Szatmári Sándor tehenésznek vasárnap szabadnapja volt. de csak az istállóból. Egész nap törte családjával a kukoricát * háztájiban. Október 22-töl a Brigád Mozi az Építők Trefort utcai CMunkácsy Mihály Kultúrotthon) Kultúrotthonában üzemel Vasárnaptól szerdáig fél 4, fél 6 és fél 8 órai kezdettél. 229098
