Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Jó és rossz hírek Misidig furcsa érzés, ami­kor egy személyes emlék drá­mai jelentésként tér vissza a világlapok címoldalain. Hanoi központjában, nem messze a visszaadott Kard tavától, ma­gam is jártam a francia főmeg­bízotti hivatal pálmafák övez­te épületeiben. A VDK főváro­sából érkező híradások azon­ban arról tudósítottak a héten, hogy a francia diplomáciai missziót amerikai bomba talál­ta telibe; Susini főmegbízott súlyos égési sebekkel fekszik, s bőrátültetésre szorul; a mo­solygós vietnami tolmács, öt gyermek apja, aki annakidején kalauzom volt — nincs már az élők sorában .,. Aligha^ valószínű hogy az amerikaiak szándékosan a NATO szövetséges diplomatáit vették volna célba, néhány órával azután, hogy a Párizs­ban tárgyaló Kissinger, elnöki főtanácsadó, közvetítői szerep­re kérte fel Franciaországot. Ám az egyre folytatódó és fo­kozódó légiháború során már eddig is számtalanszor bebizo­nyosodott, hogy mialatt „hadi­célpontokról” beszélt a Penta­gon, valójában lakóházak, egészségügyi és kulturális in­tézmények, templomok válnak a pusztítás martalékává. Az amerikaiak indokínai háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bi­zottság, amely a dán miniszter- elnök jelenlétében, éppen a hé­ten kezdte meg koppenhágai ülésszakát, kötetnyi bizonyító anyaggal tudja mindezt alá­támasztani. A Hanoi belvárosa felett rob­bant bombák mindenesetre különös kísérőül szolgáltak a Vietnammal kapcsolatos fel­gyorsult diplomáciai tevékeny­séghez .amely két csatornán is folyik .Csütörtök délelőtt meg­tartották a szokásos Vietnam- konferencia 163. ülését, közben azonban az eddigi leghosszabb bizalmas tárgyalási szakasznak is tanúi lehettünk. Négy ízben ült össze Kissinger Le Dúc Tho- val, s a tanácskozások titkos ■ jellege miatt nem lehetnek hi­telt érdemlő információink. Va­lószínűnek látszik, hogy a vita elsősorban a saigoni rendszer jövője körül bontakozott ki, s jól ismert a vietnami álláspont, amely hármas koalíciós kor­mányzattal kívánja felváltani a Thieu-rezsimet Tényleges ha­ladásra csak akkor lehet szá­mítani, ha Washington elvben hozzájárul egy ilyen megoldás­hoz. Ennek mindeddig nincs semmiféle jele, sőt a hét végé­re az „optimista” amerikai nyilatkozatok is mértáktartób- bak lettek. Több francia lap a korábbi, mesterkéltnek tűnő derűlátást, valamint a látványos mellék- zöngéket — így Kissinger több­szöri be- és kicsomagolását — annak tulajdonítja, hogy McGo­vern ezekben a napokban tette közzé vietnami béketervét. Jól­lehet a jelenlegi helyzet sze­rint, három héttel az elnökvá­lasztások előtt, Nixon behozha- tatlannak tűnő vezetést szerzett — mégis sebezhetőnek érezheti magát a vietnami háború ügyé­ben és csökkenteni szerette vol­na demokratapárti vetélytársa bejelentéseinek hatását. fl nemzetközi politikában I egyaránt vannaik jó hírek és rossz hírek — ezzel a gondolat­tal kezdte felszólalását hazánk külügyminisztere, Péter János, amikor felszólalt az ENSZ-köz- gyűlés általános vitájának utolsó napján. Százhuszonöt or­szág képviselői fejtették ki ez­úttal nézeteiket a nemzetközi helyzet egészéről, vélemé­nyeik híven tükrözték a világ- politikában végbemenő ellenté­tes folyamatokat. Rossz híreik érkeznek Délkelet-Ázsiából és kedvezőtlen az a holtpont, amely továbbra is jellemzi a közelkeleti válságot. (Igaz, eb­ben a tekintetben is vannak új elemek: Szidki egyiptomi mi­niszterelnök holnap, hétfőn kezdi meg moszkvai megbeszé­léseit, s ezzel összefüggésben több egyiptomi lap — eltérően korábbi cikkeitől — a kétolda­lú kapcsolatok gyorsabb fej­lesztését sürgette...) A legbiztatóbb fejlemények, elsősorban kontinensünkön, Európában vannak. Jelentős konzultációk folytak a Szovjet­unió és az NSZK között. (Moszkvában négyórás négy- szemközti tanácskozás Brezs- nyev és Bahr között.) S foly­tatódott a két német állam pár­beszéde is. Az NDK pozícióját a nemzetközi életben tovább erősítette India kormányának elhatározása a diplomáciai kap­csolatok felvételére. Két év alatt húsz ország részesítette teljes nemzetközi jogi elisme­résben a demokratikus német államot. Az NSZK sem volt tétlen, hiszen Scheel külügymi­niszter Pekingben járt, s befe­jezett ténnyé vált a kínai—nyu­gatnémet kapcsolatok már ko­rábban bejelentett felvétele. (A normalizálás természetesen mindig örvendetes jelenség, de nehéz lenne elfeledkezni róla. hogy a kínai külpolitika — saj­nos az ENSZ-vitában is ez bi­zonyosodott be — változatla­nul előtérbe helyezi a szovjet- ellenességet, s ilyen hátsó gon­dolatokkal „nyit” a nyugati országok felé is ...) Az NSZK-ban azonban belső ügyek állnak előtérben. A héten ■ tartotta meg programadó válasz- ; tási kongresszusát az ellenzéki S kereszténydemokrata párt, illet, j ve a szociáldemokrata kormány- • párt, Brandték ezúttal határozót- ■ tabban bírálták a jobboldali de- : magógiát, s offenzívába kerül- * tek. A CDU tanácskozásán hang- ! erőben nem volt hiány, de hiány £ volt konstruktív javaslatokban. £ Ezzel szemben te^es mellel ki­álltak az enyhülés ellen, s a „ke­leti politika” felülvizsgálatát, át, értékelését helyezték kilátásba. Elfeledkeznek azonban arról, hogy az NSZK magatartásában bekövetkezett változások nem kizárólag Brandt koalíciójának jóindulatát tükrözik. A szociál­demokrata-szabaddemokrata ka­binet felismerte a „keleti politi­ka” objektív előnyeit és szük­ségszerűségét, de ezek a körül­mények továbbra is hatnak, füg­getlenül a választások kimenete létől... Zavarban van a saigoni diplomácia A Thieu-rezsim sürgős konzul­tációkra hazarendelte washing­toni, londoni és párizsi nagykö­vetét. A saigoni külügyminisztéri­um szóvivője csak a hazaren­delés tényét jelentette be, kö­zelebbi részleteket nem közölt. A washingtoni nagykövetség szóvivője szombatra virradóan közölte, hógy Phuong röviddel azelőtt utazott el Washington­ból, hogy Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót a VDK magas-rangú képviselőivel Párizsban tartott megbeszélései­ről visszaérkezett az amerikai fővárosba. Eilswort Bunker, az Egyas-iüt ! Államok saigoni nagykövete : szombaton reggel — egy hét ; alatt már második alkalommal ■ — újból felkereste Thieu, dél- • vietnami elnököt. A Reuter £ Iroda feltételezi, hogy e meg- • beszéléseken is a vietnami konl- j liktus rendezését célzó legutőb- £ bi diplomáciai lépésekről volt | szó. A VDK és az Egyesült Álla- i mok képviselőinek négynapos £ párizsi bizalmas megbeszélései j újabb tápot adtak azoknak a \ saigoni feltevéseknek, hogy a í tárgyaló felek közelebb jutót- ; tak a megállapodáshoz. (Reuter) ■ Aziz Szidki látogatása előtt EI\SZ-jeIenlés Tizenöt fejlődő ország javasla­tot terjesztett az ENSZ-közgyű- lés elé arról, hogy hirdessék meg a „fajgyűlölet és faji megkülön­böztetés elleni harc akcióinak évtizedét” és tartsanak megfe­lelő rendezvényeket 1973. decem­ber 10-én, az ENSZ emberi jo­gok egyetemes nyilatkozatának 25. évfordulóján. Az Apartheid kérdésével fog­lalkozó különleges ENSZ-bizott- ság jelentést tett közzé a dél­afrikai börtönök helyzetéről és a nemzeti felszabadító mozgalom harcosaival való bánásmódról. A dokumentum meggyőző bizo­nyítékokat tartalmaz a dél-afri­kai hatóságok embertelen mód­szereiről, amelyeket a faji el­nyomás politikájával szembe­szálló személyek ellen alkalmaz. Az ENSZ-közgyűlés S. számú bizottságában Egyiptom képvise­lője a faji megkülönböztetés problémáinak megvitatása során elhangzott felszólalásában vála­szolt az izrae'i delegátus beszé­dére és felszólította a bizottsá­got, akadályozza meg Izraelt ab­ban, hogy ezt a fórumot propa. ganda célokra használja fel. (TASZSZ) Scheel elutazott Pekingbttl A Kínai Népköztársaságban tett ötnapos hivatalos látogatá­sát befejezve, szombaton Feking- ből Hong Kong-ba utazott Wal­ter Scheel nyugatnémet külügy­miniszter. A pekingi repülőtéren búcsúztatására megjelent Csi Peng-fej kínai külügyminiszter, Jü Csan külügyminiszter-helyet_ tes és több más magasrangú hi­vatalos személyiség. Scheel a tervek szerint egy­napos pihenő után utazik tovább Hong Kong-ból. (Reuter) Bokor Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: A szovjet fővárosban szomba­ton a diplomáciai megfigyelők érdeklődése már elsősorban Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök hétfőn kezdődő moszkvai látoga­tására irányul. Bizonyosra ve­szik ugyanis, hogy az egyiptomi kormánydelegáció itt tartózkodá­sa idején a két ország vezetői között nagyjelentőségű, átfogó véleménycserére kerül sor, ame­lyen a szovjet-egyiptomi viszony és a közel-keleti helyzet minden lényeges vonatkozását újra át­tekintik. A lapok számos cikket szen­telnek az egyiptomi nép gazdasá­gi és társadalmi fejlődésben el­ért sikereinek. Ezekben — mint■ köztudott — nem lebecsülhető Közös baloldali akció Japánban A japán demokratikus erők, az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is megtartják október 21- én a „háborúellenes akció” napját. Tizennyolc japán bal­oldali szervezet, köztük a Ja­pán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt és a Sohyo százezres tömeggyűléssel és fel­vonulással fejezi ki tiltakozá­sát az Egyesült Államok viet­nami agressziója és az azt tá­mogató japán kormány-politika ellen, A tömeggyűlés követelé­sei között szerepel a japán- amerikai katonai szerződés fel­mondása, az amerikai támasz­pontok eltávolítása, Japán ne­gyedik hadseregfejlesztési ter­vének felfüggesztése és az ár­emelkedések megállapítása, A japán rendőrség nagyarányú előkészületeket tés7 a tün­tetők „fékentartására”. Meg- j figyelők jelentős belpolitikai eseménynek tekintik az ok­tóber 21-i megmozdulást, i amelyre röviddel a japán parlament rendkívüli ülésszaká­nak megkezdése és az általános választások időpontjának beje­lentése előtt kerül sor. (MTI) szerepe van a Szovjetunió segít­* ségnyújtásának. A Közel-Keleten szovjet közreműködéssel épülő négyszáz létesítmény több mint egynegyede az egyiptomi nép­gazdaságot erősíti meg. Éppen pénteken indult útnak az AE­ROFLOT egyik különrepülőgépe Kairó felé: több mint száz szov­jet szakember utazott a gépen Egyiptomba, hogy részt vegyen a hatalmas heluani kohászati kombinát építkezésének felelős­. ségte’jes befejező munkálatai­ban. Nem kétséges, hogy a kor­mányfői találkozón — akárcsak Aziz Szidki legutóbbi, júliusi moszkvai látogatása alkalmával — újra megvitatják az izraeli agresszió következményeinek felszámolásával kapcsolatos kö­zös tennivalókat is. Moszkvában ezzel kapcsolatban megint csak a szovjet álláspont állandóságára helyezik a hangsúlyt: A Szov­jetunió minden segítséget kész megadni az arab országok ha­ladó .antiimperialista erőinek az agresszió elleni küzdelemhez. Egyiptom esetében ez a segítség az ország gazdasági és katonai ellenálléképességének és annak biztosítására irányul, hogy az ország tovább haladhasson előre a haladás, a nemzeti független­ség és az antiimperialista össze­fogás nasszeri útján. (MTI) Légiszerencsétlenség Moszkvában Moszkvában közölték, hogy október 13-án, helyi idő szerint 21.50 órakor a seremetyevód re­pülőtér körzetében szerencsét­lenül járt egy utasszállító re­pülőgép, amely Leningrádból tartott Moszkvába. Az utasok és a személyzet tagjai halálukat lelték. A szerencsétlenség okainak kivizsgálására kormánybizottsá­got küldtek ki. (MTI) Hong Kong-ból. (Reuter) Világpolitika és a pártszervezetek A világpolitika szövevényé­ben eligazodni nem köny- nyű. Nem elég ismerni a történteket, azt is tudni kell, milyen okok játszottak közre, melyek a mélyebb összefüggé­sek, hogyan illeszkedik egyik­másik esemény a nemzetközi élet egész folyamatába. Mind­ezek alapján alkothatunk csak véleményt az eseményekről, a kialakult helyzetről. Mindez nem teszi könnyűvé a pártszervezetek, a kommu­nisták dolgát. Egy-egy esemény kapcsán az emberek elsősor­ban tőlük várják a magyará­zatot, az értékelést. Ennek a várakozásnak pedig csak akkor tehetnek eleget, ha képesek a háttér, a tendenciák, a mozgató rúgok ,a belső összefüggések felfedezésére és megítélésére. Ez pedig mindenekelőtt helyes, megalapozott, reális szemléletet követel. Olyan nézőpontot, amely egységbe ötvözi világné­zetünket, a realitások iránti érzékünket, a közeli következ­mények és a távoli perspektí­vák felismerését. Az értékelés csak ebben az esetben tükrözi elkötelezettségünket, csupán így lehet valósághű, logikus és érthető. Ha ugyanis egyik vagy másik esemény értékelésénél, vagy az egész nemzetközi hely­zet megítélésénél nem a helyes nézőpontból vizsgálódunk, ak­kor az adott esetben teljesen hamis következtetésekre jut­hatunk és az eligazodás he­lyett eltévedünk a világpolitika útjain. V együnk egy példát — a problémák „sűrűjéből”. Miként ítélhetjük meg a mai erőviszonyokat? Vajon az a tény, hogy a burzsoá reakció egyik vagy másik országban átmenetileg előretör, változtat-e a szocializmus, a haladás és a béke híveinek a második világ­háború után fokozatosan kiala­kult erőfölényén? Az igaz vá- leszt csak azzal a szemlélettel adhatjuk meg, miszerint a nem­zetközi erőviszonyok a két vi­lágrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus erejének viszo­nyát fejezik ki, A kérdés tehát az, hogy — mondjuk — az egy vagy néhány országban meg- nyilvánvaló jobboldali előre­törés döntő módon befolyásol­ja-e a két rendszer erőviszo­nyát? E hhez viszont azzal kell tisztában lennünk, hogy a szocializmus, a hala­dás, a béke erőinek fölényét négy mozzanat határozza meg: dinamikusan fejlődik és egyre nagyobb világpolitikai befolyás­sal rendelkezik a szocialista vi­lágrendszer; élesedik az osztály­harc a tőkés világban; feltar­tóztathatatlanul bomlik a gyar­mati rendszer; a béke erőinek mindeddig sikerül megakadá­lyozni az új világháború kirob­bantását .Ezek a vitathatatlan tények jogosítanak fel arra, hogy a két világrendszert te­kintve joggal beszélhessünk a szocializmus változatlan erőfö­lényéről, miközben helyenként és átmenetileg lehetségesek és vannak is jobboldali fordulatok, puccsok. Ameddig tehát e négy területen nincs változás, nem módosulnak az erőviszonyok sem. Véleményem szerint csak­is ezzel a szemlélettel lehet megérteni és megmagyarázni napjaink e sokszor tárgyalt és valóban problematikus kérdését, az ezzel kapcsolatos konkrét eseményeket. A társadalmi rendünkből, eszméinkből fakadó osz­tályszemlélet nélkül alig­ha kerülhetünk közel pl. a kö­zel-keleti helyzet lényegéhez. Ennek kapcsán pedig nem kevesebbről van szó, mint arról, mivel magyarázható a szocia­lista országok, köztük hazánk szolidaritása a haladó arab né­pek harcával? Ezt a kérdést is gyakran teszik fel. és az őszin­te válasz ott kezdődik, hogy megvilágítjuk: a Közel-Keleten nem egyszerűen arab—izraeli konfliktus támadt, hanem ez voltaképpen a nemzetközi osz­tályharc egyik frontszakasza, A harc egyik oldalról a gyarma­tosítás minden formája ellen, a független nemzeti létért és ön­álló fejlődésért, az imperializ­mussal szemben küzdő orszá­gok, másik oldalról a nemzet-

Next

/
Thumbnails
Contents