Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
A hétköznapok realizmusát keresem Tíz perc Illés György Kossuth-díjas operatőrrel I 11" I ■ H I ■ A művész-riporter ti M ■ Operatőr: Illés György. Közel hatvan filmen szerepel ez a felirat, ennyiszer állt a kamera mögött, hogy a maga sajátos egyéniségével formálja képpé az írói gondolatokat, a rendezői elképzeléseket. Nehéz utánaszámolni, de talán éppen most készül hetvenedik filmje, amelyet Fá.bri Zoltánnal forgat, A forgatás enged néha egy kis pihenőt is, s ilyenkor jó alkalom kínálkozik a beszélgetésre. — Hogyan kezdődött? — Nagyon egyszerűen. A régi egri mozi oldalajtóinál mindig ácsorgott néhány gyerek, 8 amikor a jegyszedő nem nézett oda: lógás befelé. Akkortájt sokam jártak így moziba. A „törzsvendégek” között voltam mar gam is. Ámulva néztem a pergő képsorokat, azt hiszem így szerettem meg a filmeket. Aztán 1928-ban felköltöztünk Budapestre. Az iskola után bekerültem a filmgyárba világosítónak. Egy évtizedig dolgoztam, ismerkedtem a filmkészítés titkaival, 1945-ben lettem operatőr. — Mi volt az első siker? — Az első sikerre az 1949-es budapesti VIT adott lehetőséget. Dokumentumfilmet készítettem, s megkaptam érte a Nemzetközi Béke-díjat. A következő évben játékfilmet forgattam, akkor készült az első munkás témájú filmt, a Szabóné. — Ezért kapott Kossuth-díjat? — Igén,. De a legkedvesebb filmem mégis a Budapesti tavasz. Ezzel az alkotással fordult ki a sematizmusból a magyar filmgyártás. Itt már igazán emberi sorsokat, őszinte érzéseket rögzített a. filmszalag. Még ma is szeretem ezt a filmet. — Hogyan lehetne megfogalmazni művészi hitvallását, célkitűzését? — Ilyeneket nem szívesen fogalmaz meg az ember. De ha nagyon muszáj, akkor azt mondhatom, hogy a hétköznapi ólet realizmusát keresem. Eiz azt jelenti, hogy a dokumentum film végtelen egyszerűségével igyekszem ábrázolni, kifejezni az író Gyomai kulturális hírek A Gyomai Művelődési Ház ifjúsági klubja minden héten rendszeres összejöveteleket tart. Október 14-én, ma délután szolnoki vendégeket is várnak magnós estjükre. A vasárnapi táncesten a vésztői művelődési ház „Pop-Star” zenekara vendégszerepel, október 18-án szerdán este pedig a KPVDSZ Kulturális Napok keretében Gyomán egész estét betöltő előadást tart a gyomai Körösmenti Szövetkezeti Táncegyüttes. A Budapesti Közlekedési Vállalat 44 órás munkahéttel, állandó 1 műszakos beosztással azonnali belépésre keres: LAKATOS, MAROS, VILLANYHEGESZTÖ SZAKMUNKASOKAT, valamint vasipari és építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidőbeosztás: hetenkénti szabad szombat. Felveszünk továbbá: • Szakma nélküli férfi dolgozókat vasúti pályajavítási és építési munkára, nődolgozókat pálya- tisztítási munkára. ' . A munkaidőbeosztás: kéthetenkénti szabad szombat és szabad hétfő. Egyenruha ellátás. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! Bérezés: a kollektív szerződés szerint! • Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16., és a vállalat valamennyi telephelyén. 2228 Különleges egyéniség Antal Imre. Azon igyekszik, hogy lehetőleg rövid idő alatt minél több izgalmasat, érdekeset adjon a nézőknek. Pereg a nyelve és sohasem előre megfogalmazott ,százszor elpróbált mondatokat használ. A nézők milliói előtt gondolkodik és ezzel .az alkotó-folyamattal bevonja a közönséget is a játékba. Antal Imre a szó szoros értelmében üstökösként tűnt fel a televízióban. Bár nevével már a képernyő előtt is megismerkedhettünk, de a kezdetben csak kevesen gondolták, hogy a jeles zongoraművész hasonlóan virtuóz Tv „show-mann” lesz. Mert ha valakire, akkor Antal Imrére illik ez a megfogalmazás. Ma a Magyar Televízió főmunkatársa. Két műsor próbája között sikerült lelülni vele, hogy néhány kérdésre választ kapjunk. — Hogy került a zongora mellől a televízióba? — Mondhatom azt is, hogy véletlenül, de mondhatom azt is, hogy sorsszerűén . Néhány évvel ezelőtt ugyanis —, remélem átmeneti, egészségi okokból —, abba kellett hagynom a zongorázást. Azt hiszem nem kell hangsúlyozni, hogy mit jelent ez egy aktív zongoraművész számára. Kétségbeesetten keresi ilyenkor az ember az új önkifejezési módokat. Öt éve és néhány napja történt, hogy felkértek egy műsor vezetésére. Aztán úgy látták a szerkesztők, a rendezők, hogy nem csináltam egészen rosszul. Ekkor kezdődött. Talán még emlékeznek a kedves olvasók, arra a sorozatra, hogy „Könnyű-e együttélni veled?” Ezután következett az ismertséget hozó „Halló fiúik, halló lányok” című műsor. — A zenével végülie nem szakított — Jelenleg a zenei főosztály komolyzenei-rovatának vagyok a főmunkatársa, tehát rendkívül szoros a kapcsolatom a zenével. — Milyen tervekkel kezdett a műsorok készítéséhez? — Szinte már közhely, de mégis elmondom ,hogy a célunk: minél több ember szeresse meg a zenét. Ezért hoztuk létre pl. a Tv Zenei Klubját, ahol külön élvezethez juthatnak a kamarazene rajongók. Ezenkívül a Szó—Mi—Szó című zenei műsorban lehetőségem nyílott egy-egy zenei műszó magyarázatára, természetesen sok zenével illusztrálva. Szeretnénk a legjelentősebb európai zenei versenyekről is önálló műsorokban beszámolni. — Most mivel foglalkozik? — Elárulom, de természetesen a részletekről mélyen hallgatok, hiszen még titok; mi lesz benne, hogy a televízió szilveszteri „monstre műsorához” 15 perces komolyzenei paródia-blokkot írok. — Szabad Idejében mivei foglalkozik? — Ha lehetj természetesen zenét hallgatok, színházba járok és olvasok. De nyugodtan nevezhetem egyik hobbym- nak, ha élőszóban Is terjeszthetem a zene szeretetét. Erre kitűnő alkalmam nyílott a közelmúltban megalakult Ki mit tud Klubban. KISZ Központi Művészegyüttes budapesti székhazában pesti és vidéki fiatalok jönnek el, hogy folyamatosan bemutassák tudásukat két televíziós Ki mit tud adás között. Engem kértek fel a rendezők, a komolyzenei számok elbírálására. Emellett sokat rádiózok, legközelebb november első hetében kerül adáába a „Találkozás a stúdióiban” című műsor. K. L — Mi a véleménye a filmkritikákról, arról, hogy még a terjedelmesebb értékelések is csapán egy-két sort ejtenek az operatőr munkájáról? — A filmkritikusok többsége irodalomcentrikus, s így a moziban elsősorban az irodalmi alap. anyagot keresik és azt elemzik. S az operatőrnek bizony már csupán néhány maradók sor jut Persze az is lehet, hogy a kritikusok egy része kevésbé ért a képi megfogalmazáshoz, mint a mondanivaló elemzéséhez. Ettől függetlenül nagyon izgalmas az operatőr munkája. Félreértés ne essék, a rendező elsődlegességét senki nem vitatja, de azért nem árt észrevenni, hogy az operatőr fordítja képsorokká az; írói gondolatot, mégpedig olyan képsorokká, amely biztosítja a néző számára az érthetőségét és a művészi élményt is. Márkus* László Az üzemi balesetet be kell jelenteni A vállalatok kötelesek az üzemi baleseteket bejelenteni különböző szerveknek, köztük az SZMT Munkavédelmi Bizottságának. A bejelentés alapján lehetővé válik a veszélyforrások feltárása és megszüntetése, másrészt pedig az, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó megkapja az őt megillető társadalmi szolgáltatásokat és munkajogi védelemben (kártalanítás, ban, a felmondás korlátozásában sfcb.) részesüljön. Előfordul azonban, hogy a munkahelyi vezetők nem vizsgálják ki és nem jelentik be az üzemi balesetet Egy nemrég megtartott vizsgálat alkalmával többek között a Mezőhegyesi Kollégiumot kapnak a tanyai tanulók Békéscsabán Közismert, hogy a városi is-] kólákban sokkal korszerűbb fel-] tételek mellett folyik a tanítás, mint a tanyai iskolákban. A sta-j tisztika azt is tanúsítja, hogy a tanyai iskolákból a középiskolába került tanulók köréből „morzsolódnak” le a legtöbben. jQ BitemBasa 1972 OKTOBER. 14. Békéscsabához tartozó tanyai iskolákban 1962-ben 975 gyermek tanult. Számuk évről évre csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi években sok tanyai család beköltözött a városba, vagy pedig gyermakét városi iskolába járatja. De még mindig számottevő a tanyai iskolákban tanuló diákok létszáma: jelenleg 322. A békéscsabai tanács úgy döntött, hogy 1974-ben a városban kollégiumot létesít a tanyai diákok számára. Állami Gazdaság újniezőhegyesi kcrületóbén cs a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál állapítottak meg ilyen szabálytalanságot A kivizsgálás és a bejelentési kötelezettség elmulasztása általában, hanyagságból ered, de előfordul szándékosság is. A vezetők prémiumának vagy egy- egy elismerés, kitüntetés odaítélésének ugyanis rendszerint a balesetmentesség az egyik feltétele. De ha a baleset kivizsgálása és bejelentése elmarad, a dolgozót anyagi és jogi hátrány érheti. Különösen akkor, ha a látszólag kisebb sérülésből hossz- szabb gyógykezelést igénylő súlyos betegség származik, vagy rokkantság, esetleg halál következik be. Az utóbbira van is példa. Egyszer az egyik gazdaságiban, munka közben vasvillával megszórta magát egy dolgozó. A sérülést fel sem vette. Orvoshoz sem ment. Amikor észrevették, hogy tetanusz-mérgezése van, már nem lehetett rajta segíteni. Meghalt. Bármilyen balesetnél a kivizs. gálás és a bejelentés, egyúttal a dolgozó orvosi kezeléséről való gondoskodás kötelezettsége a munkahelyi vezetőre és a biztonsági megbízottra hárul. Persze a dolgozók maguk is követeljék ügyük elintézését. A balesetről jegyzőkönyvet kell kapniuk és felszólítást arra, hogy a kárigényüket jelentsék be. Az eljárás tsá-tagökra is vonatkozik, amit miniszteri rendelet ír elő. r. b. gondolatait Ügy érzem, ha hátat fordítok az egyszerűségnek, ha nem így fényképezek, akkor a gondolat ellen fordul a kép. Remélem, a filmek meggyőzőbben beszélnek hitvallásomról. — Gondolom, ez a realizmust kutató célkitűzés köti immár hosszú évek óta Fábri Zoltánhoz. — Ez is, és még sok minden. Az az érzésem, hogy egyformán gondolkodunk a világról, az emberekről, s így már szinte fél . szavakból is értjük egymást. Nem is csoda, a hetedik filmet forgatjuk együtt. A legizgalmasabb feladat a Húsz óra volt. A feldolgozás módszere, a különböző idősíkok ábrázolása állandóan mozgó kamerát követelt, s a bonyolult történelmi időszakban játszódó cselekményben a képeknek kellett eligazítani a nézőt. — Hol kezdődik az operator munkája? — Nálunk úgy alakult, hogy az operatőr munkája az irodalmi forgatókönyvnél kezdődik. Sőt, gyakran a vázlatnál, mert a rendező ekkor már megbeszéli az operatőrrel az egyes figurákat, helyzeteket. Aztán a rendezővel együtt elindulunk megfelelő helyszínt keresni. Bekapd csolódik az operatőr, a díszlet- és a jelmeztervező munkájába is. Ez különösen a színesfilmnél fontos. En például nem szeretem a rikító, tarka színeket, inkább a lágyabb, színtelenebb képek felé vonzódom. Ügy is mondhatnám, hogy a színesben is a fekete—fehér színvilágot keresem. Időközben a rendező elkészíti a technikai forgatókönyvet, amely már tar- I talmazza a beállításokat, a i felvevőgép állását is. E!zt ismét i megvitatjuk, majd ha minden í elkészült, jöhet a forgatás. Ezek- I bői a vázlatszerű felsorolásokból j is látható, hogy milyen szigorú- ' an kollektív munka a filmgyártás.
