Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1973. OKTOBER 13., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXVII. ÉVÉ OLY AM, 243. SZÁM MA NŐK A MŰHELYBEN (3. oldal) • MIÉRT TŰRJÜK? (4. oldal) • ÉVADNYITÁS A SZÍNHÁZBAN (4. oldal) Országos ügy Régen tárgyalt olyan izgalmas, várost, falut és mindenfajta hivatási! embert gyakran foglalkoztató kérdést az ország- gyűlés, mint ezen a* héten. Mint ismeretes, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar — vagy miként újabban, összevontan nevezzük —■ az élelmiszergazdaság állt a tanácskozás középpontjában. Voltaképpen. tehát azt vizsgálták a képviselők, hol tartunk szocialista agrárpolitikánk megvalósításában, hogyan győzi le az ezzel kapcsolatos nehézségeket a maga munkaterületén a dolgozó parasztság és a munkásság, miként valósul meg manapság e munkában, küzdelemben kettőjük szövetsége és nem utolsósorban: hogyan élünk, hogyan boldogulunk, különös tekintettel a mezőgazdaságra, mint közvetett jövedelemforrásra, mint táplálékunk és fontos javaink előállítójára? Még föltenni sem egyszerű a kérdést, hát még megválaszolni! Nem mintha nem akadna elegendő tény, elbizakodottság nélkül mondhatjuk: kimagasló eredmény, amely örvendetes, esetenként meglepően gyors előrehaladásunkat igazolja e téren. Gondoljunk a hús- és tojásfogyasztás növekedésének imponáló számaira, vagy a növény- termesztés néhány olyan eredményére, amély akár csak pár' évvel ezelőtt is halvány remény lehetett csupán, vagy a dolgozó parasztság jövedelmi viszonyaira, amelyek lényegében megegyeznek ma már a munkásdké- vajl; vagy pedi'g arra, hogy míg egy évtizede még öt ember részére termelte meg a szükséges élelmiszert egy-egy mezőgazda., sági dolgozó, ma kilenc ember számára teremti elő a mindennapit, s általában nagyobb bőségben. A feldolgozás is sokat fejlődött, a készítmények választéka, tartósítása, csomagolása sok vonatkozásban messze túlhaladta a néhány évvel ezelőttit. Hogy mindezek ellenére —. és még számos jó eredmény tudatában, amelyekre itt ki sem tértünk — nem egymást dicsérhették a képviselők, hanem mai megváltozott helyzetünk reális számbavételével, inkább a problémákat és a további előrehaladás lehetőségeit feszegették, az felelősségtudatukra vall és némileg szerénységükre is, hiszen választóik nem keveset tettek azért, hogy idáig eljuthas_ sunk. Milyen kérdések kerültek hát elsősorban szőnyegre? Min_ denekelőtt a zöldség- és gyü- mölcsellátás. Nem volt ok a helyzet dramatizáilására, hiszen a fogyasztás nálunk ebben a vonatkozásban, gazdag országokat is figyelembe véve, közepes szintűnek mondható, amivel persze, különös tekintettel kedvező adottságainkra, nem vagyunk megelégedve. És nem kis gondokat okoznak a zöldséges gyümölcspiaci árak, olyany- nyira, hogy emelkedésük olykor már olyan látszatot kelt, mintha általában is megdrágultak volna az élelmiszerek, amiről szeren_ cséré szó sincsen! Mindenesetre, az országgyűlésen számos fontos javaslat hangzott el, amelynek megvalósítása elősegítheti a zöldségtermelés komplex fejlesztését és az árak stabilizálását, is. Szóba került a kenyér minősége is. Mértékadó vélemény szerint, most már a sütés, sőt a választék fokozatos javulására számíthatunk, amit itt-ott máris tapasztalni lehet. És bár a hús_ ellátásra, mennyiségi vonatkozásban mostanában ritkán és kevés helyen van panasz, a szak- szervezetek titkára felszólalásában nehezményezte, hogy viszonylag kevés az olcsóbb hús és töltelékáru, és a minőség sem kielégítő sok esetben. Megjegyzéseit a csekélyebb jövedelmű városi és falusi emberek, családok gondjai indokoltál:, ezért is iiallgatták szavait különös fi gyelemmel a képviselők. De ettől eltekintve is korántsem az élelmiszergazdaság technikai és közgazdasági feladatkörében mozogtak hozzászólásukban a képviselők. Behatóan megvitatta az országgyűlés a termelőszövetkezeti tagság jövedelmi és életviszonyait, a még meglehetősen széles kört érintő igen alacsony személyi jövedelmeket, a. termelőszövetkezeti, öregek helyzetét, a járadékok összegének időszerűvé vált felemelését, ami továbbra sem menti fel a szövetkezeteket az alól, hogy maguk is rendszeresen segítsék munkában megöregedett tagjaikat. És szóba kerültek, számos oldalról megközelítve, a növény- termesztés és az állattenyésztés bonyolultabb közgazdasági problémái, különös tekintettel a termelőszövetkezetek erősen eltérő adottságaira, a gépek és felszerelések árára ég választékára, a hitelviszonyokra, tehát mindazokra a körülményekre, amelyek között a mezőgazdaság termel és a sok nehézség ellenére fejlődik. „Egyszerű’5 képviselők és magasabb beosztásban dolgozók egyaránt rendkívüli tá_ jékozottságról tettek tanúbizonyságot, ami már önmagában is fontos biztosítéka a további előrehaladásnak. Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT delegációja A világ első szocialista aila- ma, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Moszkvában október 3—d. között nemzetközi konferenciát rendezett a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A történelmi évfordulóról megemlékező tanácskozásról — amelyen több mint 70 ország képviselői vettek részt — csütörtökön hazaérkezett az MSZBT országos elnökségének háromtagú delegációja. A konferencia résztvevői szekció-üléseken vonták meg a íél- évszázados szovjet államiság tanulságait. A találkozó résztvevői felhívással fordultak a világ közvéleményéhez, hogy fejlessze és erősítse a soknemzetiségű szovjet állammal való barátságért és együttműködésért tevékenykedő mozgalmat. (MTI) Békés megye közoktatásának fejlesztéséről tanácskozott az MSZMP megyei bizottsága Tegnap, október- 12-én. kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága és megvitatta Békés megye állami oktatásának , helyzetét és fejlesztésének feladatait. A vita alapjául szolgált a végrehajtó bizottság írásos jelentése, melyet Enyedi G. Sándor elvtárs, a pártbizottság titkára szóbeli előterjesztéssel egészített ki. A pártbizottsági tagokon kívül a tanácskozásra meghívottak közül is többen kifejtették véleményüket a napirenddel kapcsolatban. Valamennyien utaltak az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 15—i határozatára, amely behatóan tárja fel állami oktatásunk állapotát és megszabja fejlesztésének feladatait. A felszólalók megállapították, hogy a végrehajtó bizottság jelentése és a szóbeli kiegészítés jól tükrözi Békés megye közoktatásának állapotát és helyesen határozza meg fejlesztésének feladatait. Többen kiemelték, hogy a hosszú időre szóló határozatból a jelenlegi feladatokra nagy gondot kell fordítani. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Tóth István elvtárs, a Központi Bizottság alosztályvezetője. Kitért azokra az állami feladatokra, amelyek a közoktatás fejlesztését szolgálják majd. Második napirendi pontként a pártbizottság jóváhagyólag tudomásul vette az alapszervezeti pártmunka továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatairól szóló végrehajtói bizottsági jelentést. Ezt követően az elnöklő Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára berekesztette az ülést. Dr. Soós Gábor előadása Békéscsabán Termelőszövetkezeti vezetők, az élelmiszeripar Békés megyei irányítói, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezető beosztású szakemberei, a megyei tanács járási hivatalainak vezetői keresték fel október 11-én, szerdán este a TIT Értelmiségi Klubját Békéscsabán, hogy meghallgassák dr. Soós Gábornak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter j első helyettesének előadását i élelmiszergazdaságunk néhány' időszerű kérdéséről. A vendégeket Csatári Béla, a j megyei tanács elnökhelyettese j köszöntötte, majd dr. Soós Gá-; bor mintegy 90 percen át arról a jó iramú fejlődésről beszélt, melyet mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedben elért. Eredmé-1 nyeinket viszonyította a világ mezőgazdaságához, s megállapította, hogy kalászos gabonából és kukoricából néhány év alatt olyan nagy mennyiséget takarítottunk be, mellyel egyből a világ legjobbjai közé kerültünk. Ma, 1972-ben nincs a világon még egy olyan hozam-produktum, mint a mienk. Az ország minden lakosára tíz mázsánál is több szemestermény jut az idei termésből. A miniszter első helyettese részletesen taglalta az élelmiszergazdaság fejlesztésének társadalmi és gazdasági célját. Többek között elmondta, hogy az élelmiszerfogyasztásban bizonyos változás tapasztalható. A zsíros ételeket mind jobban felváltja a biológiailag nagyobb értéket képviselő húsok, állati fehérjék. frissen vagy mélyhűtött állapotban történő fogyasztása. Az élelmiszerek 60—70 százalékban csomagolva, félkész vagy konyhakész állapotban jutnak el a fogyasztókhoz. Ez a saárn 20 évvel ezelőtt alig érte el a 30 százalékot. A belső ellátás kiegyensúlyozott azért, mert élelmiszergazdaságunk képes arra, hogy minden keresett cikket a lakosság ellátására maga termeljen meg. A fejlesztés gazdasági célja között azt jelölte meg követésre méltónak, hogy állandó legyen és összhangban álljon az üzemi és a népgazdasági érdekkel. Az előadást vita követte. tiumimitiHHitmn.immnninnt Segít a gép a buttonyaiaknak A rossz idő nem akadályozza aa őszi mezőgazdasági munkákat „ battonyai Május 1. Tsz-ben. A központi major szérűskertjében Varga István rakodó markoló-géppel pakolja meg a vontató pótkocsiját azzal a műtrágya keverékkel, melyet a szakvezetés a búza vetőágyába összeállított. Segítőtársai Eékasi József és Imre Pál. (Fotó: Gál Edit)
