Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

Gyümöics-dömpiiig a békéscsabai piacon A békéscsabai piacon legutóbb rendkívül jó volt a felhozatal, a különböző termékekből, különö. sen a gyümölcsből, ahol valósá­gos dömping volt. Igen sok sző­lőt hoztak a termelők, összesen 2200 kilogrammot, s az ára most már lényegesen olcsóbb. A kü­lönböző borszőlőket négy forin­tért, a csemegeszőlőt pedig 8—10 forintért adták. Őszibarackból is még mindig van befőzési és az érettebb étkezési is. Összesen 3170 kilogramm érkezett, ára 5— 10 forint volt. Nagy mennyiség­ben jelent meg a szilva is, 3000 kilogramm volt a tegnapi pia­con, s olcsó is, 2—3 forintért ad­ták kilóját. A dinnye szezonja most már lasan elmúlik, az egyéni termelők összesen 12 má_ zsát hoztak, ennek zöme is in­kább a kisebb fajta befőzési dinnye volt. Ára két forint. Meg­jelent a szedett jonatánalma is, összesen 1075 kilogrammot hoztak a termelők, egyéb almá­ból pedig 2900 kilogrammot, s az átlagos ára 5—7 forint volt kilónként. A vásárlók részéről igen kedvelt körtéből is bőven volt, válogathattak a különböző fajták között, 1600 kilogrammot hoztak a termelők, s 8—10 fo­rintért kínálták. A zöldségpiacot a zöldbab ural­ta, melyből igen nagy mennyi­ség érkezett, s ez bizonyítja azt, hogy az időjárás nagyon kedve­zett e népszerű terméknek, ösz- szésen 1450 kilogramm volt, s már olcsóbban adták, 6—7 forin­tért. A zöldborsó is ilyenkor, szeptemberben nagyobb mennyi­ségben jelenik meg a piacon. Szombaton összesen 500 kilo­gramm érkezett, s az ára is elfo­gadható, 10—12 forint. Újdonság a csomós, hónapos retek, melyből 300 csomó volt, egy forintért ad­ták. Parajból, sóskából, kicsi volt a felhozatal, viszont gombából annál több érkezett, az esős idő­járás következményeként össze­sen 43 kilogramm, s most eb­ből is különböző fajtákat kínál­tak eladásra. Ára 30 forint kilo. grammonként. Salátából 1850 da­rabot hoztak, egy forintért adták. Karfiolból 270 kilogramm érke­zett, kilója tíz forint A lecsó leg­főbb tartozéka a paradicsom és zöldpaprika még mindig bőven kapható, a két termékből több mint 1500 kilogramm volt, a pa­radicsom ára 3—4, a paprikáé 4—6 forint. A baromfipiacon csirkéből volt a legtöbb. 515 pár, s az ára lé­nyegesen olcsóbb, mint néhány héttel ezelőtt, kilóját 23—24 fo­rintért adták. Tojásból 8200 da­rab érkezett, reggel még 1,80-ért adták darabját, a déli órákban K. J. Romániába szállítják Román exportra központfúrókat készítenek a Békéscsabai For­gácsoló és Szerszámgépgyárban. Képünkön Veszelka Anna if­júmunkás a fúrókon dolgozik. (Fotó: Demény) A TISZÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI VÁLLALAT KÖZPONTJA SZARVAS, Szabadság u. 30. pályázatot hirdet azonnali belépéssel az alábbi munkakörök betöltésére: közgazdasági és igazgatási osztályvezető Követelmény : közgazdasági egyetem, vagy számviteli főiskolai végzettség, 5 éves gyakorlat. Belső ellenőr Követelmény : mérlegképes könyvelő, 5 éves gyakorlat. Építési ágazati előadó Követelmény : vízépítő mérnöki képesítés, vagy vízgazdálkodási üzemmérnök. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a személyzeti vezetőnél. x A mezőhegyesl kommunisták megtalálják a gazdaságosabb, jövedelmezőbb megoldást Megtiszteltetés számomra, bogy a gazdaság első fél évi terme- lesi helyzetéről, elért eredményeiről és feladatainkról beszámol­jak a mai vb-ülésen résztvevő elvtársaknak”. », a kezd° sorai annak a jelentésnek, melyet a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetői terjesztettek 1972. au­gusztus 14-én az üzemi párt végrehajtó bizottság ülése elé. Azóta már a gazdaság kommu­nistái az alapszervezeti taggyű­léseken őszintén és nyíltan megtárgyalták a gazdasági mun­ka fogyatékosságait és ráirá­nyították a figyelmet a legfon­tosabb tennivalókra. Kiderült, hogy a kommunisták valóban jól értelmezték a dolgozók jel­zéseit és helyes volt, hogy a párt vb-n az ezt követő tag­gyűléseken szóltak a mulasztá­sokról. Laza a munkafegyelem? Igaz. Többet termelhetnénk? Igaz. Nagyobb felelősséggel dol­gozhatnánk? Igaz. De mi az oka, hogy mind ez mulasztást szenved? S megfogalmazták a választ: főként a hiányos el­lenőrzés ! Az augusztusi taggyűlések után azonban már nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a gaz­daság dolgozói bíznak a vezetés erőfeszítésében, a párt- és ta­nácsi szervek következetes, se­gítő munkájában. Biztatónak tűnik a párt politikai munká­jának erősödése, a., tervek tel­jesítéséért. E tekintetben a Központi Bizottság decemberi határozata az abból adódó fel­adatok végrehajtása külön je­lentőséggel bír itt, hiszen a Mezőhegyesi Állami Gazdaság mezőgazdasági termékek előál­lításának egyik bázisa, A Ifi figyelemmel kíséri a “■'i párt- és kormányhatáro­zatokat, az láthatja, hogy min­dig előtérbe kerül a termelé­kenység növelése, a gazdasá­gosság, jövedelmezőség fokozá­sa, a takarékosság, a munka- fegyelem, a gazdasági vezetés színvonalának emelése. Teljes joggal vetődik fel a kérdés, mi az, amiben másképpen kell gondolkodni és cselekedni a mezőhegyesieknek, mint azt ed­dig tették? Erről Lapusnyik Lajos, a gazdaság pártbizottsá­gának titkára így vall: — Éppen ad üzem kommu­nistáinak tanácskozásai szol­gálják azt a célt, hogy a ter­melési viszonyokban, az embe­rek tevékenységében, munká­jukban rejlő lehetőségeket, tar­talékokat minél eredményeseb­ben aknázzuk ki. A munkában jelentkező nehézségeket, az egymásnak ellenható tényező­ket pedig szüntessük meg. A decemberi határozat jelentősé­gét mindenekelőtt az fokozza: a gazdaság eredményei ked­vezően vagy kedvetzőtlenül be­folyásolják a dolgozók életszín­vonalának alakulását. Ezért egyáltalán nem közömbös, hogy milyen eredményekkel zárjuk az 1972-es tesztendőt. E natTV ®s nemes feiadat- / ban az üzemi pártszervezeteknek meghatáro­zó szerepük van. A most lezaj­lott párttaggyűlések minden egyes kommunista feladatává tette — legyen a vezető, vagy beosztott —, hogy a politikai munka eszközeivel, személyes példamutatásával pozitív irány­ba befolyásolja a politikai han­gulatot, munkamorált, az éves tervszámok kedvező alakulását. A kommunisták legutóbbi ál­lásfoglalásaiból következtethető, hogy a gazdaság dolgozói ké­pesek még jövedelmezőbb gaz­daságot teremteni. Korábban már könyvelték Mezőhegyest veszteségesnek. Kiláboltak be­lőle. Ennek igazolásául hadd példázzuk az elmúlt három év eredményeit: 1969-ben 42, utá­na 34, és 1971-ben pedig 47 millió forint vállalati nyeresé­get érték ei. Ilyen magas ered­ményt fennállása óta nem ért el a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság. Ezek az eredmények jo­gosították fel a gazdaságveze­tést, hogy az 1972-es évre csak­nem 43 millió forint nyereséget irányozzon elő. Az első félév eredményei az ismert kedve­zőtlen időjárás ellenére is meg­nyugtatóak. A múlt év hason­ló időszakához képest 4 millió 756 ezer forinttal jobb ered­ményt értek el az idei első fél­évben. Vannak és év végéig lesznek termelési kiesések, különösen a növénytermesztési ágazatban. De nem lenne célszerű a ter­mészeti csapásokat (egész idő alatt 240 milliméter eső volt összesen, az is 60 részben esett le) emlegetni, hogy kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásol­ja a gazdaság tervének alaku­lását. Inkább az emberi okokat közelítsük meg, ahogyan azt a kommunisták tették tanácsko­zásaikon. így többek között: A segédüzemágak eredménye 1 millió 347 ezer forinttal rosz- szabb, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az alacsony teljesítés mellett igen magas önköltséggel számol a traktor­üzem. Nem megnyugtató a te­hergépkocsi-üzem teljesítése és önköltsége sem. Az általános költség tekintetében is komoly túllépés mutatkozik — a be­szerzési árkülönbözetet figyel­men kívül hagyjuk, akkor is csaknem 4 millió forinttal több felhasználás keletkezik. Egy­millió 600 ezer forinttal több munkabért használtak fel. Az eredmétiykíesés nagymértékben befolyásolhatja a jövő évi gazdálkodásukat és az ez évi beruházási hitel visz- szafizetését is. Itt idézem Oláh János igazgató igen jó megfo­galmazását, melyet a képviselői csoportülésen mondott el: „Ez évben a múlt évi, jövő évben pedig az ez évi eredményeink­ből gazdálkodunk”. Aki ismeri a mezőgazdasági üzemek adott­ságait, az ezzel a megállapí­tással egyet kell hogy értsen. Említést tettek arról is, hogy a gazdaságban az elmúlt évben országos átlagot meghaladó ter­mésátlagot értek el, de annak megóvását nem tudták megfe­lelőképpen biztosítani. Az ál­lattenyésztő szakemberei részé­ről elhangzott panaszok is na­gyon sok esetben jogosok. A jó minőségű takarmányokkal igen kedvezően lehet befolyásolni a termelést, de jelentős mérték­ben rontható a penészes és a jó gazda gondosságát nélkülöző takarmányok etetésével. Problémák munkamorál3 a tervfegyelem betartásánál is. A legutóbbi ellenőrzés az ál­lattenyésztés területén tárt fel legtöbb hiányosságot. Ez vonat­kozik a takarmány helyelen tárolásától, az etetés be nem tartásáig, az adminisztrációs hiányosságig bezárólag. Az el­lenőrzés során kitűnt a mun­kabérek helytelen számfejtése, a munkakönyvek kezelése és kiadása, a szerződések lejárta, stb. De ide tartozik a lakbérek, kertbérek be nem fizetéséből eredő hiányosságig minden. Az ilyen ellenőrzések során derült fény arra, hogy egyes dolgozók igen hanyagul látják el munka­köri kötelességüket. Különösen Üjmezőhegyesen és a gyümöl­csösben volt tapasztalható. Mindezekből jelentős kára szár­mazik a gazdaságnak. Szóvá tették a taggyűléseken azt is, hogy a tehergépkocsi- üzemnél meg kell vizsgálni va­lamennyi gépkocsi üzemanyag felhasználását. Nem engedhető meg. hogy azonos típusú gépek lényeges eltérési fogyasztási mennyiséget mutassanak ki. És sorolhatnám az ilyen jellegű példákat, de felesleges. Közös nevezőre jutottak: a legszigo­rúbb intézkedéseket kell meg­tenni a munkamorál, a taka­rékosság megjavításáért. Biztos, hogy a párt vb hatá­rozatainak végrehajtásáig sok > különböző vélemény alakul ki, egy azonban biztos, a párt­tagok és pártonkívüliek tudnak a tennivalókról, s így egysége­sen nagyobb lesz az építő, előbbrevivő erejük. Bár a fel­adatok megoldásához alkalma­zott eszközökről, módszerekről különböző vélemények hangza­nak el. A fő kérdésben azon- ben egyetértenek. Amennyi­re helyeselték a a gazdaságban bevezetett napi 8 órás munka­időt, fenntartással fogadták a hatalmas török idők végvárai- re emlékeztető sertéstelep épí­tését. Nyugodnak a kedélyek: a terv szerint október 31-én üzemel a sertéstelep. Kilenc- száz koca már készen áll a be­telepítésre. Ötvenmillió forint termelési értéket kell hozni egy évben. A telep teljes bete­lepítéséhez 1100 koca szükséges, 22 ezgr mázsa húst kell adnia évente. Ennek bevétele nyom az egyéni borítékba is vala­mit ... Tudomást szereztek a terve­zett cukorrépa-termesztési tár­sulásról is. Ez nem más, mint a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság és a környező termelőszö­vetkezetek társulása. Számol­gatnak, latolgatnak; a gazdaság saját területén 1 millió 111 ezer USA-dollár értékű cukorré­pát termelt 1971-ben. Ez 3886 vagon cukorrépa, 13 százalékos cukortartalommal — 505 vagon cukor. A cukor ára 220 dollár/ tonna. Most még inkább érde­mes a termelése, mert ma 250 dollár/tonna az ára. a társulás létrejött, öt megyéből 15 társ tsz-ből tevődik össze 10 és fél ezer holdon termelnek majd cukorrépát. A gazdaság maga egyedül 2200 holdon. így kere­sik és találják meg a jövedel­mezőség megoldását. A mezőhegyesi kommunisták­nak most nem könnyű a dol­guk. A párt- és gazdaságveze­tés által tett intézkedések csak akkor válnak hasznossá, ha a gazdaság egész kollektívájának alkotókedvét csatasorba állít­ják. És talán ez a legnehezebb.. Rocskár János Azóta A hétfői vendég: Dér Endre A Megyei Művelődési Köz­pontban hétfőn este 7 órakor Dér Endre József Attila-dljas író lesz a „Művészeink” soro­zat vendége. Dér Endre Békés­csabán született Innen indult sikeres írói pályája, a „békét- len Békés” tájait írtja le, e vi­dék embereit szólaltatja meg műveiben. Ahogyan ő mondja hitvallásában: „ ... ezt & sok­nyelvű régiót kellene nékem szép, tiszta és közös nyelven kifejeznem, — írott igékkel”. írói világáról hétfőn este be­szélget a békéscsabai közönség­gel, a Megyei Művelődési Köz­pontban. 3 sésÉmms 1973, SZEPTEMBER 10..

Next

/
Thumbnails
Contents