Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-08 / 212. szám
I Megkezdődött a cukorrépa-betakarítás, a kukoricatörés megyénkben Hét közepére beköszöntött a sokrétű őszi munka megyénk mezőgazdasági üzemeibe. Nemcsak a talajelőkészítést végezték a különböző géptípusok, de néhány helyen vetik már az ösziárpát, másutt megindultak a napraforg'ó-betakarító kombájnok, dolgoznak a cukorrépa-, illetve kukoricabetakarító gépek. A mezőhegyes! és a sarkadi cukorgyár körzetében több állami gazdaság és termelőszövet' „Nehéz” ősz a mezőgazdaságban i Az előzetes termésbecslések j szerint az eddigi legnehezebb I őszi betakarítással kell megbir- j koznia megyénk mezőgazdaságának. Csak kukoricából várható nem kevesebb mint 3 millió mázsa. Napraforgót 20 ezer holdról kell lehozni”, a cukorrépa pedig 200 mázsát ígér holdamként átlagosan.. Végeredményben most ősszel kétszer akkora termésmennyiséget kell a mezőgazdaságban j dolgozóknak megmozgatniuk, mint nyáron, aratáskor. Ennek köszönhető, hogy az idén először (országosan is) egyensúlyba kerül az állatállomány és a megtermelt takarmány. Ez utóbbit a mezőgazdasági üzemek jó munkaszervezéssel úgy igyekszenek biztosítani, hogy az őszi munkákat lehetőleg a rossz idő beálltáig elvégezzék. Korszerűsítették a cukorrépaátvevőhelyet Tervek szerint szeptember 12 én kezdődik el a répafeldolgo zási idény megyénk két cukor-1 gyárában. Ehhez azonban természetesen nemcsak a gyárakban kell alaposan felkészülni, hanem a nyersanyag-átvevőhe- ■ lyeken is. Amint megtudtuk, a Mezőhegyesi Cukorgyár mint- I egy 6 millió forintot költ elsősorban három körzeti répaát- , vevőhely: a magyarbánhegyesi, j a dombegyházi és a székkutási korszerűsítésére, rakterületé- nek bővítésére, gépesítésére és villamosítására. A magyarbánhegyesi átvevőhely korszerűsítésénél július eleje óta a helyi Egyetértés Tsz tíz tagú építőbrigádja dolgozott. Szeptember 6-án már csak az utolsó simítások voltak hátra. Az igyekezet magyarázata a másnapi, a szeptember 7-i műszaki átadás és átvétel. Majsai János építésvezetőtől megtudtuk, hogy a brigád igen nehéz körülmények között, olykor víz- és anyagellátási gondokkal küszködve készítette el a 2 ezer négyzetméter beton- utat. Ők építették fej az irodát és a raktárhelyiséget magába foglaló húsztonnás hídmérleg épületét is. Az úthálózat mintegy 800 ezer, a mérlégház pedig 180 ezer forintba került. Elkészült a térvilágítás is, amely a körülbelül 1 500 vagon cukorrépa tárolására alkalmas átvevőhelyen folyamatosabb átvételt és biztonságosabb munkakörülményeket teremt. kezet földjén szedik a cukorrépát. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban például — ahol összesen 2 200 holdon termett répa — nagyteljesítményű gépsorok dolgoznak. Naponta mintegy 60 vagon répát adnak át a gyárnak, hogy megfelelő tartalékkal indulhasson szeptember 12- én. A Hidasháti Állami Gazdaságban francia cukorrépabetakarító gépsorok dolgoznak. Az első napok eredményei azt mutatják. hogy holdanként 260 mázsájával fizet a cukorrépa. Hidasháton egyébként 610 hold cukorrépa vár betakarításra, ezért újabb gépsorok állnak később munkába. Megkezdődött a korai kukorica törése is. Mezőhegyesen a korai szegedi fajtát törik, a Hidasháti Állami Gazdaságban pedig a hibridkukorica vetőmag előállító telepen külön gépek törik az apasorokat, az anyasorokat pedig — amiből értékes bőtermő vetőmag lesz — kézzel tö rik mintegy 80-an. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben és számos más helyen napraforgó-betakarító kombájnok serénykednek. Bár legtöbb helyen haragoszöld még a későn érő kukoricatábla, a sokrétű mezei munka az őszre emlékezteti a szemlélőt. Intézkedések a lakásépítési költségek stabilizálására Sas Béla, az MTI hírmagyarázója írja: A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az építésügyi és városfejlesztési miniszternek és az Orsizágos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését, amely az állami lakásépítési költségek emelkedésének okait és tendenciáit elemezte, Az előterjesztés rámutatott arra, hogy a negyedik ötéves tervidőszak kezdete óta emel- j kedtek a lakásépítési költse- 1 gek. A számítások szerint a költségek növekedésének na- - gyobb része, csaknem 60 százaléka olyan okokra vezethetők vissza amelyek az árváltozásoktól függetlenül érvényesülnek. Az utóbbi években ugyanis növekedett a költségesebb közép-magas és -magas lakóházakban átadott lakások aránya, egyes években emelkedett az otthonok átlagos alapterülete a lakások felszereltsége és növekedett a költségesebb építési technológiával megvalósított lakások aránya is. Ebben a költségemelkedésben érvényesülő ió néhány elkerülhetetlen, objektív tényező is. Egyebek között mind kevesebb az olyan építési terüA Dombegyházi Állami Gazdaság vendége volt az országgyűlési képviselő Keszthelyi Zoltán és Papp Tibor a szarvasmarhatelepcn. A hét elején a Dombegyházi Állami Gazdaságba látogatott Keszthelyi Zoltán, megyénk országgyűlési képviselője. A vendéget Papp Tibor, gazdaság- igazgató fogadta. A képviselő elsőként a mező- gazdasági üzem több vezető munkatársával találkozott és beszélgetett. Keszthelyi Zoltán, aki „Civilben” a battonyai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, természetesen élénken érdeklődött az állami gazdaság eredményedről, a betakarítási munkák jelenlegi állásáról és arról, hogyan segítik elő a gazdaságban a baromfi-, a szarvasmarha- és a cukorrépa-program megvalósulását Papp Tibor igazgató elmondotta. hogy általában pozitívan értékelik a kormányhatározatot, azonban a végrehajtásnál előfordulnak kisebb zökkenők. Ez különösen a cukorrépa- és a szarvasmarha-programnál érez. hető. Az a tapasztalatuk, hogy a cukorrépa-átvétel vontatottan halad. Mivei a betakarítási munka teljesen gépesített, naponta 100 vagonnyi répát szednek fel, de a Mezőhegyesi Cukorgyár kapacitáshiányra való hivatkozással, ennek csak a felét képes átvenni. Szállítási gondokkal bajlódnak a sertés exportnál. Ez évben 3000 hízott sertést adtak át eddig és vagonhiány miatt négy hete itt tartják a már szállításra váró jószágokat. Ez pedig jövedelemkiesést okoz. Éppen a szállítási gondok miatt azt tervezik, hogy a volt kastélyépületben sertésfeldolgozó üzemet alakítanak ki. A képviselő ezenkívül több szakmai témáról is érdeklődött, Arról, hogyan állnak szakmunkással, a szakmunkásképzéssel, milyen a dolgozók szociális ellátottsága, hogyan alakul a jövedelmük. A beszélgetés után Keszthelyi Zoltán a gazdaság vezetőivel ■ megtekintette a szarvasmarha- és sertéstelepet, ahol beszélgetett a dolgozókkal, munkájukról és gondjaikról. let, amelyen olcsó alapozási módszer valósítható meg. A szigorúbb biztonsági követelmények és a vállalatok munkaerőgondjai miatt is gyakoribb a drágább de jól gépesíthető mélyalapozás. Gondoskodni kellett korszerűbb felvonók. födémszigetelések, megfelelőbb légcsereelszívók, j újtípusú gáztűzhelyek alkal- J mazásáról is, amelyek műsza- j kilag indokoltak voltak s j ugyanakkor a költségeket is j növelték. A jelentés hangsúlyozza. I hogy a lakásépítés irányításában, tervezésében, kivitelezésében több hatóság, szervezet, Vállalat, vesz részt s döntéseik, esetenként szubjektív szemléletük is jelentősen befolyásolja a költségeket. A helyi tanács a leginkább érdekelt abban, hogy a rendelkezésre álló j erőforrásokból a lehető leg- j több lakás épüljön. Ugyanak- i kor a legjobban informált a konkrét igényekről és a meg- valósítás lehetőségeiről. A tanácsok saját hatáskörben döntenek a lakásépítés fede- zeti forrásainak felhasználásairól. s megbízást adnak a beruházó vállalatok réven a tervezőknek, építőknek. A tanácsok szakmai felkészültsége azonban még nem mindenütt tekinthető megfelelőnek. Ezért előfordult, hogy a lakásépítési terv-változatok kiválasztásánál a gazdaságosabb háttérbe szorult. Megtörtént az is, hogy a lebonyolítással foglalkozó beruházó vállalatok — jónéhány- szor túlzott igényt támasztva — határozták meg, müyen fel- szereltségű, alapterületű, szintszámú lakóházak épüljenek. Gyakori volt, hogy betonlábakra állították az épületet s ez a megoldás lakásonként 15 ezer forintog költségtöbbletei jelent. Helyenként mellőzték a takarékosságot a lakóházak felszereltségének. homlokzatának és lépcsőházának kialakításakor is. Az utóbbi hónapokban az ÉVM több megyében és Budapesten a tanácsokkal együtt vizsgálta a lakásberuházások költségeit, s azóta már határozott intézkedéseket tettek, hogy a jövőben körültekintőbben gazdálkodjanak a lakásépítési költségekkel. Ezenkívül központi intézkedések alapján csökkentik a lakás-szanálásokat, szigorúbban mérlegelik a városközpontok rekonstrukciójának engedélyezését és csökkentik a városközpontokba tervezett költséges, egyedi megoldású épületek számát. A jelentés részletesen elemzi a lakásépítési költségek árváltozásait is. Az építési-szerelési díjak tételesen' maximáltak és hatóságilag szabályozták azt is, hogy az ál-képzésnél egy-egy szerkezeti elemhez mennyi anyagot használhatnak fel. Az egyes költségvetési tételek egységárát azonban csak az építéshez szükséges ipari termékek ára alapján lehet meghatározni, s ha e termékek ára hatósági intézkedésből vagy piaci hatásra változik, akkor módosítja az építési költségeket is. Az építőipari árak emelkedésének mintegy háromnegyed része az ilyen begyűrűző anyagár és fuvar- költség növekedésére vezethető vissza. A lakásköltségek emeikedé- ' sének mérséklésére, stabilizálására számos intézkedést terveznek. Így a közeljövőben megszigorítják az építőipari árképzés és költségvetés készítésének azokat a tételeit, amelyek az árszint meg nem engedett növelésére korábban lehetőséget nyújtottak. i Ugyanakkor gondoskodni kívánnak arról, hogy a lakó- házépítéshez felhasznált ipari termékek hatósági árellenőrzése is az eddiginél hatékonyabb legyen. Ezért megvizsgálják, hogy az építőiparban felhasznált szabadáras ipari termékeknek milyen körébe^ kell előírni az árváltoztatás előztes bejelentési kötelezettségét. Különösen nagy figyelmet fordítanak majd a nagyüzemi — házgyári, paneles, blokkos — módszerrel épített lakások ár- és költségváltozásának ellenőrzésére hiszen ezekkel a módszerekkel építik az állami lakások több. mint 80 százalékát. A lakótelepek beépítési terveinek szigorúbb felülvizsgálatával kívánnak gátat szabni a költségesebb beruházási és tervezői törekvéseknek, ugyanakkor a tervezési és a beruházás lebonyolítási díjak megállapításánál arra törekednek, hogy ösztönözzék e szervezeteket a korábbinál gazdaságosabb tervváltozatok kialakítására, megvalósítására. A Minisztertanács egyetértett az előterjesztett javaslatokkal és a határozatában felhívta az illetékes állami szervek és tanácsok vezetőit, hogy gondoskodjanak az intézkedések megvalósításáról, az állami lakásépítési beruházások rendszerének továbbfejlesztéséről. (MTI) Barátság-vonatot indít a Szovjetunióba as SZBT Háromszázharminc fővárosi dolgozó részvételével szeptember 12-én Barátság-vonatot indít a Szovjetunióba a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa — jelentették be az SZBT keddi sajtótájékoztatóján. Kétszázharminc budapesti üzemből, intézményből a munkaversenyben kitűnt dolgozók, szocialista brigádvezetők ismerkednek majd meg az ottani üzemek életével, viszonozva a Barátság-vonaton tavaly hazánkban járt moszkvai dolgozók látogatásét. Az utazás a jó munka jutalma, ennek megfelelően a szovjetunióbeli látogatás idejére a dolgozók vállalatuktól jutalomszabadságot kapnak, Moszkvában és Leningrádhan felkeresnek 20—22 üzemet, elsősorban azokat a vállalatokat, amelyekkel magyar üzemek, intézmények termelési vagy kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. Moszkvában magyar—szovjet barátsági nagygyűlést ( tartanak, amelyre a meglátogatott üzemek dolgozóit és vezetőit is meghívják. 3 mjs HCHUSKt 1973. SZEPTEMBER *_
