Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

Az integráció hétköznapjai Az együttműködés első eredményei a mexőgépiparban Nem tévedtek azok a szakem­berek, akik a 60-as évek végé­re, a 70-es évek elejére várták a KGST országok mezőgazdasá­gi gépgyárainak első, kézzel­fogható eredményeit a fejlesz­tési, gyártási, szakosodási együttműködésben. Először — lényegében, valamennyi KGST tagországiban ilyen vagy amo­lyan mértékben, de meg kellett alapozni a nemzetközi szempont­ból is korszerűnek tekinthető mezőgépgyártást. Sőt, ennek elő­feltételeként az egyes országok­ban ki kellett alakulnia a nagy­üzemi mezőgazdaságnak: a nagy sorozatokat, korszerű gé­peket készítő mezőgépiparhoz kell a nagyigényű és felvevő­képességű piac is. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár tárgyalójában ritka az a nap, hogy nem ülnek külföl­diek. A gyár termelési produk­tumának 30 százaléka a KGST országok piacán talál gazdára. A BMG évente, a világ legna­gyobb gabona csávázógép telje­sítményét állítja elő — éppen az. egyik KGST-megállapodás eredményeként. Van ugyan olyan ország, ahol a darabszá­mot tekintve évenként lényege­sen több csávázógépet (vetés előtti magfertőtlenítő berende­zés)' készítenek, de a BMG az általa gyártott gépek össztelje­sítménye szerint, első a nem­zetközi mezőnyben. A nagytel­jesítményű, önjáró csávázóból eddig több mint 10 ezret szállí­tottunk a Szovjetunióba. Ma már a bolgárok, lengyelek, csehszlovákok is tőlünk veszik, és nem utolsósorban az NDK. Ez a ma már — ahogy mondani szokás — jól bevezetett termék gyártása ugyanis 8 évvel ezelőtt éppen az NDK-val kötött sza­kosítási megállapodás, értelmé­ben került a magyar vállalathoz. Az NDK akkoriban készített egy vetőmagelőkészítő gépsort (Fetrusz Gigant), amelynek a csávázó tagját átadták gyártás­ra Magyarországnak, A BMG mai, jó KGST kapcsolatai ennek az első megállapodásnak kö­szönhetők: az akkori német se­gítségnek, és annak, hogy a gyár felmérte: ennek a gépnek — ha igazodik a KGST-szab- ványhoz — sokáig sok megren­delője lesz. A KGST-ben folyó, a Komp­lex .Program megvalósítása köz­ben megélénkült és kiszélese­dett tervszerű, szakmai konzul­tációkra, közös kutatásokra ala­puló fejlesztő munka , eredmé­nye a BMG új termékeinek egész sora. A mezőgazdaság pillanatnyi legégetőbb gondjain segíthetnek ezek az üj gépek: iparszerű termelést tesznek le­hetővé a szántóföldi zöldség, és gyümölcstermesztésben. Szerte a világon ezen dolgoznak most a konstruktőrök, mert ebben az ágazatban hiányzik most mindé, nütt a legjobban-a munkaerő. Az AGROMAS szervezésében — a Komplex Programnak megfelelően — most készülnek nálunk a zöldborsó-betakarító gépsor dokumentációi. A rend- rearatón és a cséplőgépen a< BMG dolgozik, a felszedőgépen a MEZŐGÉP Tröszt. Sőt: a cséplőt a BMG már szállítja is és a Szovjetunió — a maga ré­széről — ezt a gépet már fel is vette a szakosítási jegyzékbe, tehát ők ezzel a témával, a párhozamosságot elkerülendő, már nem foglalkoznak. Egyébként egy-egy ország szántóinak legfeljebb 5—10 százalékán termesztenek csak zöldborsót, ezért ennek gépesí­tésére mindenütt csak egyedi, vagy kis sorozatú gyártás for­májában gondolnak. Ez így na­gyon drága. A KGST országok megállapodása alapján, ezután nagy sorozatban készülnek majd ezek a %épek, ami lehetővé teszi a gazadságos fejlesztést és gyár­tást. Elkészült a KERTITOX gép­család teljes dokumentációja és a nullszéria már kifutott a gyár szereldeiéből. Ez a növényvédő gépcsalád 17 alapgépből és sok szerelvényből áll. Az építőszek­rény elv alapján összerakható berendezés-sor 100 féle művelet elvégzésére alkalmas. Ezt a csa­ládot az NDK-val fejlesztési ko. operációban készítettük el' szá­mításba véve a csehszlovák igé­nyeket is. Ez a megoldás a fel­használóknak is előnyös, főképp az építőszekrény-elvből követ­kezően — mert a hasonló ren­deltetésű Célgépeknél sokkal ol­csóbb. A BMG a KGST tagországok technikai eredményei és meg­rendelései nélkül ennyi új és a haladás fősodrába illeszkedő termék megszerkesztésére és . gyártásba vételére semmiképp se gondolhatott volna. Ehhez a" befektetések biztonsága kellett, no meg az, hogy nem kellett mindent a saját kasszából fizet­ni. De a termékeken túl, meg­lepően megváltozott a gyár tel­jesítőképessége, kondíciója is. Profilt tisztíthattak, megritkí- tctták a terméklistájukat, így könnyebb volt szervezni a munkát; de közben, szélesedett a műszaki látókörük, jóképes­ségű fejlesztő, konstruktőr gár­da telepedett meg a gyárban, s mindent összevetve: a gyár mű­szaki kultúrája szembetűnően megnövekedett a nemzetközi együttműködés- fejlődése során. G. F. Túl a Bajkálon A Burját Köztársaságban az utóbbi tíz évben 2,5-szeresére nőtt az ipari termékek gyártása. Az OSZSZSZK-hoz ötven éve tartozó autonym köztársaság gazdasági élete a jövőben is gyorsan fejlődik. A /nőst folyó ötéves terv alatt nagyobb anya­gi beruházást hajtanak végre, mint a két megelőző tervidő­szakban együttvéve. , ötven évvel ezelőtt a mai Burját Köztársaság a cári biro- daloih egyik legelmaradottabb vidéke volt; fejletlen volt a mezőgazdaság, ipar egyáltalán nem létezett. Ma már sok üzem- ággal rendelkezik; termékei el­4 Itnto ntulel 1972. SZEPTEMBER 6, jutnak az ország minden részé­re, sőt külföldre is. Az 1971— 75-ös időszak terveinek megfe­lelően. beható geológiai kutatá­sok folynak. A föld melye bő­velkedik értékes ásványi kin­csekben. amelyek fontos alapjai több új nagyvállalat létrehozá­sának. Az iparosodással párhu­zamosan egyre több lakás, kul­turális és jóléti központ épül. Szigorú intézkedésekkel védik a vidék sajátos természeti kin­cseit, különösen a Bajkál tavat, amelynek páratlan szépsége vi­lágszerte ismert. 1926-ban az akkori népszámlá­lás adatai szerint a burját la­kosság 62 százaléka írástudat­lan volt. Egyetemi végzettségű szakemberek számának tekin­tetében ma a köztársaság nem­csak ázsiai, hanem sok nyugat­európai országot is megelőz. Országos vízügyi gépészeti konferencia Gyulán Kedden, szeptember 5-én délelőtt kétnapos országos víz­ügyi gépészeti konferencia kezdődött Gyulán. A konferenciát, amely a vízgépészeti berendezések au­tomatizálásának és üzemelte­tésének kérdéseivel foglalko­zik, a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Békés me­gyei szervezetével és a MTESZ-szel közösen rendezte meg. Tegnap több előadás hang­zott el a vízügyi gépgk mű­szaki fejlesztésének és^a kor­rózió elleni védekezés problé­máiról, feladatairól. A mai napon a konferencián résztvevő vízügyi igazgatósá­gok, vízügyi építőipari vállala­tok, illetve az öntöző vállala­tik szakemberei megtekintik a korszerűsített vargaosszi, majd az éppen korszerűsítés alatt álló hosszúfoki szivattyú- telepet. A program a békési duz­zasztónál a katódos korrózió- védelem bemutatásával ér vé­get. Jó pihénést — Pali bácsi! Arcán megtörik az ablakon be­áramló napfény. Nyugodtnak látszik. Csak, aki évek óta is­meri a mindig hall? szavú, na­gyon szerény embert, az veszi észre, hogy bensőjét megannyi emlék feszíti, de az emlékeinél is nagyobb súllyal nehezedik rá a nyugdíjas évek gondolata. Hónapokkal ezelőtt még csak emlegette életének e közelgő ese­ményét, most azonban már érzi is. Tudja, hogy életében határkő ez, amely mellett nem lehet el- érzékenyülés nélkül elmenni. Szavai nyomán próbálom ma. gam elé idézni a múlt rendszer hárommilliót számláló nincste­Tánc és tárlat Gyomán Hétfőn délelőtt Békési Mihály- i né pedagógus nyitotta meg a I Művelődési Házban a Tempera j és akvarell című kiállítást, ame- I lyet az érdeklődők 13-ig látogat- I hatnak. A vasárnapi táncesten a fiata- [ lók egy új beat-zenekarral is­merkedhetnek: a szentesi Mini- | Max-együttes zenéjére táncol­hatnak a gyomaiak. A Művelődési Ház Kisdobos- és Úttörő Táncklubja is e napok­ban kezdi meg évi programját. A nagy hírű Körösmenti Szövet­kezeti Táncegyüttes az októberi nagykállói „Kállai kettős” Nép- táncíesztiválra készül. lenje közül Ancsin R. Pált, aki tízéves korában már a gazdagok semmibevett szolgája. Csak le­hajtott fejjel járhatott. ^>ja ko­rán e’halt. Öt és* testvéreit édes­anyja özvegyen nevelte. A tanyá­kon, mint kanász és egyéb me­zőgazdasági munkák után kapott keresettel segítette a családját. Később a nincstelenek útját jár. va, kereste szőkébb hazájában a munkaalkalmat, hogy legalább máról holnapra megkeresse a kenyerét. A szó igaz értelmében vett ínséges sors volt ez. Amikor 1951-ben Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási, Beszerző és Értékesítő Szövetke­zet átvette a Szabó-féle darálót, ahol ő is dolgozott, ottmaradt és onnan is ment most nyugdíjba. A felesége is nyugdíjas. Nem pa­naszkodik. Neki, a ihindannyi hasonló sorsú dolgozónak a fel- szabadulás hozta meg a jobb vi­lágot. Gyermekeinek életét is jó irányba fordította. Ancsin R. Pált a munkahelyén nem a magas beosztás — mert az nem volt — tett naggyá, ha­nem embersége, végtelen szor­galma és becsületessége. Ilyen jelzőkkel illette a szak- szervezet titkára, amikor a kis ünnepségen köszöntötte abból az alkalomból, hogy a csaknem 40 évi szolgálat után nyugdíjha vo­nult. Tulajdonosa a Kiváló Dolgozó jelvénynek, a törzsgárda 20 év után járó .aranyfokozatú jel­vényének. Munkájának sikeres útját még számtalan oklevél fémjelzi. Pali bácsi már megérdemelt pihenését tölti felesége mellett, gyermekei között. A több évtize­des munkássága után a Békés­csaba és Vidéke Általános Fo­gyasztási Szövetkezet valameny- nyi dolgozója nevében kívánunk még hosszú életet és jó egészsé­get. Back Gyula K ÓPIUM - MORFIUM - CSANDU H * Mákony — Mámor » 2 Gyilkosság ^ HASIS—MARIUH AN A—MESZK AL—LSD Múlt és jelen Jogosan vár választ arra a kér., désre az olvasó, hogy az emberi történelem folyamán mikor je­lent meg a kábítószer egyike- másika, A kérdésre sokan keres­ték a választ, de hiába. Eredete a legendák és a mítoszok va­rázsködébe vész. Csak egy bizonyos: időtlen idők óta fogyasztja az ember. Üj-Guinea alig ismert tájain, Brazília ősvadonjában, Délkelet- Ázsia és az óceániai elmaradott törzsek világában a legendák és mítoszok alkotják alapját még ma is a kábítószerrel kapcsolatos rituáléknak. Thaiföld és Burma sziklás hegyvidékein még 1967- ben egy francia utazót — a bi­zalom iegvekánt — meghívtak a Szellemek hegyére, hogy ott „megkönnyebbüljön” az óiét ter­heitől. Megadatott neki az a sze­rencse, hogy végignézhette a máktáncot. Tehát a mák eredete a kiindulópont, hiszen az ópium tartalmú mákony az, amit ős­korban már „élvezett” az ember. Említettük már a 3300 éves vá­zát, amelyen máktok a díszítő­elem. Statius Thebais című epo. szában leírja a Tireszaisz-rituá- lét: a híres tébai jövedőmondó egy lángoló oltár füstje segítsé­gével jósolt. A homéroszi eposz, régi feliratok, ókori történészek gyakran szólnak olyan növények­ről melyeket joggal tartunk a kábítószerek elődjeinek. Plinius már olyan kábító füveket említ, amelynek füstje pipán keresztül jut a szervezetbe — a római nádszál, az ópiumpipa őse. Az inkák között a kókalevélrágás vallásos kötelesség volt —, a kó- kabombóc rágása nélkül tilos volt a szent hajlék megközelí­tése. Az egyik legrégibb dokumen­tum a „gyógyító gyomokról” egy Shen-nun császár idejéből szár­mazó kínai könyv. Más írott em­lékek is említenek kábító füve­ket. Az is ismert, hogy a svájci cölöpépítményeken máktokokat is találtak, de az is, hogy az i. e. VIII. századi Trapezunt kikötő­városba Indiából a babilóniai bi­rodalmon át karavánok szállítot­ták ezeket a termelvényeket. Az irodalmi alkotások közül, amelyik a legszebben és legpreg­nánsabban bizonyítja az ópium használatát, az Homérosz hatal­mas eposza, az Odisszea. Az idő­számításunk előtti IX. században a „feledés italát”, egy ópiumos készítményt Meneláosz udvará­ban már tudatosan használtak. Nézzük meg mi is közelebbről a IV. éneknek ezt a so*ak ál­tal tanulmányozott részét. A szöveg így szól: „Mást gondolt akkor Helené, Zeusz isteni lánya. Lopva vará- zsos szert hintett, amit ittak, a borba, fájdalom- és haragűzőt, mely feledést hoz a bajra, min­denre. Ki ezt, miután keverőbe keverve lenyelte, aznap orcáján nem perdül végig a könnye, s még akkor sem, ha az apja, az anyja hal is meg, vagy ha a testvérét, vagy drága fiát a csatában érckelevéz veri át, s ő végignézi szemével. Zeusz lányá­nak ily bűvös szere volt, okos ésszel elkészítve, amit Polü- damna adott, felesége Thón- nak, egyitomi nő, hol a termő­föld az ilyenben legdúsabb: sok a hasznos fű ott, és sok a gyil­kos; és aki ott él, mind bölcs orvos a földi lakók közt, mert az egész nép Paiéóntól szárma­zik ottan.” Mi derül ki ebből a szöveg­ből? 1. Akkor már ismertek egy „bűvös szert”, melynek „búfeledtető” hatása volt. 2. Homérosz csak úgy írhatta le a fenti sorokat, hogy megfi­gyelhette a bűvös szer haszná­lóin a következményeket. 3. Ez a szer Egyiptomból szárma­zik. A szövegkutatók, az orvo­sok egy dologban megegyeznek: ez a szer a mákból, tudomá­nyos nevén Papaver somnife- rumból, annak is a virágjában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents