Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
Gombamérgezés — felelőtlenség I udomány eciinika „Szelíd“ robbantás Az eddig alkalmazott, hagyományos robbanóanyagokkal folytatott tengeri kőolaj- és földgázkutatás nagy károkat okozott a halállományban, ezért szovjet kutatók új, a tengervíz lakói számára ártalmatlan geofizikai vizsgálati módszert dolgoztak ki. A robbanás, amely oxigén és propán-bután gáz speciális, víz alatti robbantókamrában való elegyítésével történik, csak úgynevezett síkhullámokat kelt, amelyek elijesztik a halakat anélkül, hogy kárt tennének bennük, de ugyanakkor tartalmazzák az összes, a geológusok számára értékes információt is. Építkezéseknél, belső átalakításoknál a szakipari munkát végzők tevékenységét nagyon megkönnyítheti a képen latható nagy teljesítményű és kis helyet elfoglaló körfűrész, amelyet egy luxemburgi cég hoz forgalomba. Márványt, téglát, betont, künkért, műkövet, stb. egyaránt vágni lehet a változtatható fordulatszámú, gyémántélű fűrésztárcsával, mégpedig — a vastagságától függően — egy perces időtartamon belül. Az idei csapadékos nyár kedvezett a vadontermő gombáknak, „gomba módra” lepték el az erdők alját e „kalapos” növények — és „gomba módra” szaporodott a mérgezési esetek száma is. Szinte elképesztő, hogy sokan milyen felelőtlenül bánnak a szedett gombákkal, kellő ismeretek híján — vagy vélt „szakértelmük” birtokában — is elfogyasztják az erdei gombákból készített ételeket. A hozzá nem értésen kívül a legtöbb baj oka két, magát szívósan tartó balhiedelem. Az egyik az, hogy a forró víz kioldja a gombából a mérgező anyagot, a másik pedig, hogy az ezüstkanalat megfeketíti a mérges gomba leve. Mindkét tévhit következményei végzetesek lehetnek. Az a közhiedelem is téves, hogy valamennyi mérgező gombafaj azonos megbetegedést okoz, és a mérgezés súlyossága csupán a szervezetbe jutott méreganyag mennyiségétől függ- Sokan azt hiszik, ha a gombás ételek elfogyasztása után 1/2—1 óra múlva nem jelentkezik a rosszullét, akkor nem kell tartaniuk a mérgezéstől. Pedig a mérgezési tünetek valójában csak ritkán mutatkoznak 1 órán belül. Gyilkosgalócák A legsúlyosabb mérgezéseket a gyilkosgalóca (Amanita phal- loides) és a fehér gyilkosgalóca (Amanita vema) okozzák (ez utóbbi azért is nagyon veszélyes, mert könnyen összetéveszthető a csiperkével). A galócákban levő mérgek hőtűrők: sütésre, főzésre, forrázásra vagy száríCsaknem teljesen pormentesen dolgozik a gép, a vágótárcsa környezetéből ugyanis erős elszívóberendezés „szippantja fel” a port és továbbítja azt a gyűj- tőzsákba. Felhevülés, túlterhelés ellen automatikus mágneses kapcsoló védi a gépet. Á köny- nyen szállítható kis körfűrésznek a gyorsaság mellett másik fő erénye a pontosság. Az állítható tárgyasztal pontosan beállítható szögű ferde vágást is lehetővé tesz. tásra nem bomlanak el. Jóllehet a belekből gyorsan felszívódnak, az első mérgezési tünet — a hányás — mégis csak 8—36 óra múltán jelentkezik. A hányást görcsös bélfájdalom és heves hasmenés követi. A mérgezett személy nyelve kiszárad, arca sápadttá, bőre nyirkossá, keze, lába szederjessé válik. Érverése gyors ugyan, de oly enyhe, hogy alig tapintható. Ha a beteg esetleg át is vészelte a mérgezésnek ezt az első periódusát, néhány nap múlva bekövetkezik a második szakasz a veseműködés elégtelenségével és májsorvadással, ami ellen már nagyon keveset lehet tenni. A galócákkal mérgezetteket nerp szabad hánytatni, mert az legyengíti őket és a szervezetet még további vízveszteséghez vezeti. Rendszerint gyomormosásra sincs szükség, hiszen ilyenkor a méreg már régen felszívódott. Addig is, míg kórházi ápolást kaphat a beteg,- hideg teát kell itatni vele, néhány tabletta orvosi szenet lehet beadni neki. és jó melegen be kell takarni. Sustilykák A barna- és olajsárga su- sulyka, a parlagi tölcsérgomba, a sátántinoru stb. okozta mérgezések annyival „előnyösebbek”, hogy a tünetek viszonylag hamar jelentkeznek. Itt nem a hányás a mérgezés első jele, hanem arc kipirulása, erős ízzadás, nagymértékű nyál- és orrfolyás. A pupilla összeszűkül. látási zavarok lépnek fel (a beteg a távoli tárgyakat feltűnően nagynak látja), és különös félelemérzet hatalmasodik eá a mérgezetten. A hányás és a hasmenés csak ezután következik. Amíg az orvos megérkezik, hányásra kell késztetni a mérgezettet, gyomrából, beleiből ugyanis még eltávozhat a mérges gomba egy része. Néhány szem orvosi szén beadása itt sem árt, de jó hatású a meleg takaróval való beburkolás is. Mivel a susulykákkal való mér- gezettség rendszerint még idejében „jelt ad magáról”, a halálos vég többnyire elkerülhető. I párduc- ás légvölő galócák Az e gombafajokkal mérgezettekre mondják azt, hogy „bolondgombát evett”, az étel elfogyasztása után 1—3 órával jelentkező tünetek ugyanis szerfölött különösek. A betegen féktelen izgatottság vesz erőt, sokszor nevető- vagy sírógörcsöt kap, esetleg ugrál, táncol, kiabál. Az izgalmi állapot néha eszméletvesztéssel jár, máskor mély alvással végződik. Annak ellenére, hogy ez a mérgezési forma csak ritkán halálos, a beteghez azonnal orvost kell hívni. Hányinger vagy hasmenés bem jellemzi ezt a mérgezést, így mindkettőt haladéktalanul elő kell idézni. A gyomorban maradt méreg lekötésére itt is orvosi szén szolgálhat. Enyhe nyugtató is beadható a betegnek, akit le kell fektetni és egy percre sem szabad magára hagyni, nehogy önmagában, vagy másokban kárt tegyen. Súlyosabb vagy enyhébb gyo- mor-béltünetes mérgezést még sok más gombaféleség okozhat: a nagy döggomba, a világító tölcsérgomba, a galambgomba, a szőrgomba (amelyet sokan ösz- szetévesztenek a csemeg számba menő rizikével!), a sárguló csiperke stb. Aki minden áron ragaszkodik a — kétségtelenül jobb ízű — vadontermő gombák fogyasztásához, ne sajnálja a fáradságot, hogy az oly sok helyen megtalálható képesített gombaszakértőkkel megvizsgáltassa az egész ételkészítésre szánt mennyiséget, B. J. „Mindent vágó“ körfűrész Kézi EKG-készülék A szív állapotáról, működéséről gyors tájékoztatást adó dekt- rokardiográí’ra (EKG) nemcsak helyhez kötötten (kórházakban), rendelőintézetekben) lehet szükség, hanem „külső” vizsgálatoknál is (elsősegélynyújtásnál, el nem mozdítható fekvőbetegnél, sportorvosi megfigyeléseknél, stb.). Erre a célra „Visi- card” néven kis hordozható EKG-készüléket hoz forgalomba egy freiburgi cég. A készülék három talpát a mellkas meghatározott pontjaira kell illeszteni a vizsgálatkor, közvetlenül a szív fölé. A műszert négy szárazelem táplálja. Az elülső műszerlapon helyezkednek el a kezelőgom bök, szabályzók, a jelzőlámpa és az EKG-görbét mutató kisméretű katódsugárcső képernyője. Csecsemők és kisgyermekek vizsgálatához cserélhető, egymáshoz közelebb eső talpakkal szerelik fel a készüléket. Klímavdltoxáso és a történelem Milyen volt Földünkön az időjárás az évszázadok távlatában? Ez a kérdés nemcsak a meteorológusokat, geológusokat, de a történészeket is izgatja. Számos történelmi esemény alakulása ugyanis a szakértők szerint részben időjárási tényezőkkel magyarázható. Az egyik ilyen kérdés, amely régóta foglalkoztatja a történészeket: mi lehet annak az oka, hogy a vikingek, ezek az ügyes és bátor hajósok, viszonylag hirtelen felhagynak hódító útjaikkal azokon az európai és északatlanti vonalakon, amelyeken történelmük büszke, dicső lapjait megírták? Napjainkban radioaktív izotópok segítségével vissza lehet pörgetni az elmúlt évszázadok időjárási viszonyait Földünkön és pontosan meg lehet határozni a jegesedési és az enyhébb időszakokat. A kutatók szerint a sarki és az egyenlítői vidékek hőmérsékleti különbsége az elmúlt századokban is döntően befolyásolta a széljárási viszonyokat. Sarki jégminta vizsgálatok során az oxigén izo- topjai arányából ki tudják számolni azt a hőmérsékleti különbséget. amely a jéghegy keletkezésekor a sarkvidék és az Egyenlítő vidéke között fennállt A jégkorszakokban ez a különbség 20—25 százalékkal volt nagyobb, mint az enyhébb periódusban. Másrészt a kutatók azt is 1972. SZEPTEMBER 5. megállapították, hogy az elmúlt évszázadokban, amikor a sarkvidékeken melegebb volt a. hőmérséklet, akkor ezekben a korszakokban kisebb volt a hőmérsékleti különbség az Egyenlítő és a sarkvidékek között. A szakértők ebből többek között azt a következtetést vonják le, hogy a múltban Főidőnkön a melegebb korszakokban enyhébb volt a szél- járás, mint a hidegebb időszakokban. Ezt a feltevést egyébként geológiai példák is alátámasztják. A jégkorszakokban keletkeztek az erősebb széljárások következtében a homok dünék és a lősz-képződmények. A Gobi- sivatag és Ausztrália sivatagos dünéit a jégkorszakokra vezetik vissza. Grönlandi jégminták vizsgálatai szerint a 12—13. századbeli felmelegedés után következett Földünkön az a kisebb jégkorszak, amely megszakításokkal a 19. századig tartott. Ebben a hidegebb időszakban megváltoztak a klímaviszonyok és valószínű, hogy a megnövekedett szélerősség és a változó széljárás késztette a vikingeket, hogy fel. hagyjanak hódításaikkal, tengeri portyáikkal a jól bevált útvonalaikon. A történészek sokáig azt sem értették, hogy mi lehet annak az oka, hogy a Tahiti szigetéről kiinduló polinéz hajósok Űj-Zé- landot még elérték, de vándorút- jukat Ausztráliába, Tasmaniába már nem folytatták. Lehetséges, hogy őket is a hidegebb időjárással együtt megnehezedett navigációs viszonyok, erősebb szelek késztették arra, hogy felhagyjanak tengeri útjaikkal, amelyet primitív járműveiken hajtottak végre.
