Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
Hét község szövetkezeti pénzintézete Üzletház-avatáson Kevermesen Másfél évtizede, hogy Recski József elnökletével megalakult Kevermesen. a takarékszövetkezet létrehozását előkészítő bizottság. Alig néhány hetes előkészítő munka után 1958. március 30-án jelentős esemény .•színhelye volt a községi kulműködési körzetét a Kevermesi Takarékszövetkezet. E működési körzettel évek óta a legnagyobb szövetkezeti pénzintézetként emlegetik Békés megyében a keverrrtesit. Ezt a jelzőt egyrészt nagy betétállományával, másrészt hét községre kiterjedő műKödnifSn József tanácselnök méltatja a takarékszövetkezet tizenöt éves működését. turház. Ezen a napon mondta ki L 120 kevermesi lakos a szövet-' kezeli pénzintézet megalakulár | tót. Ha a takarékszövetkezet másfél évtized alatt elért eredményeiről érdeklődünk, mindenekelőtt Ködmön József neve kerül szóba. Mint mondják: ő! volt az ,aki 15 évvel ezelőtt mint j földművesszövetkezeti elnök a1 legtöbbet tett e pénzintézet létrehozásáért. Az utóbbi évékben pedig mint tanácselnök segíti a szövetkezet eredményes működését. Az első év gazdasági eredményei meglehetősen rossz képet mutattak. Ebből következett, j hogy nemcsak a lakosság, hanem a párt és a tanács helyi vezetőd is kételkedve tekintettek a takarékszövetkezet további létezése elé. E Válságos időszakban lett a Kevermesi Takarékszövetkezet elnöke Bera Bálint. A vezetésben bekövetkezett változás hatására úgymond máködési körzetével érdemelte ki. Jelenleg 600 tagja van a Kevermesi Takarékszövetkezetnek, miközben részjegyalapja pedig meghaladja a 620 ezer forintot. Hogy a 15 év alatt mennyire érdemelte ki e pénzintézet a lakosság bizalmát, azt legjobban példázza az a 29 millió forint, melyet betétállományként kezelnek Kevermesen és a kunágö. tái, a dotnbegyházi, a dombira- tosi, valamint a lökösházd kirendeltségen. Ugyanakkor a kölcsön-óllomány összege megközelíti a 11 millió forintot. Miközben évről-évre növekedett gazdasági ereje, úgy vált sokrétűbbé tevékenysége és fordított az igazgatóság mind nagyobb figyelmet kirendeltségei korszerűsítésre, illetve újak építésére. A napokban Kevermesen Ködmön József tanácselnök köszöntötte az odaérkező vendégeket a takarékszövetkezet központi üzletházának átElső betétesek az új UzKtházban. rój -holnapra kapott erőre e szövetkezeti pénzintézet. Három évvel később — 1960-ban — már a környékbeli községek lakossága is felfigyelt a takarékszövetkezet tevékenységére. S ez abban jut kifejezésre, hogy az említett évben hat községre — Lökösházára, Dombiratosra, Dombegyházára, Magyardomb- egyházára, Kisdombegyházára és Kunágotára — terjeszthette ki adása alkalmából. A 600 ezer forint költséggel átadott impozáns üzletházat Sarkadl István, a MÉSZÖV elnökhelyettese adta át rendeltetésének. Ez egyben azt is jelentette, hogy a hét község lakosságát Kevermesen, Kunágotán, Dombegyházán, Dombiratosán és Lökösházán korszerű szövetkezeti pénzintézetek várják. Kép, szöveg: Balkus Imre Az ifjúság művelődéséről Ifjúság. Soha annyiszor • nem mondták ki és írták le ezt a szót, mint napjainkban. A szót, amely a lakosság nagy részét és a jövő felnőtt nemzedékének egészét jelenti. Az utóbbi években előtérbe került az ifjúság. Társadalmunk megtervezi életmódjukat és jövőjüket. Törvényeket .intézkedéseket hoz hap mint nap a fiatalok érdekében. A Parlament falai között az elmúlt években sokszor volt napirenden az ifjúsági kérdés. Kormányelőterjesztések születtek az ifjúsági törvényről, a pályaválasztásról, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi és diákszociális segítéséről, az ifjúsági turizmusról. az ifjúsági és az úttörő létesítményekről, a fiatalok kulturális ellátottságáról. Állásfoglalások, irányelvek, beszámolók és tájékoztatók, kormányszintű javaslattételek és tanácskozások. Legutóbb a Parlament széles lépcsősorain újságírók, tv- és rádióriporterek tartottak a delegációs terem felé. ahol Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter emelkedett szólásra a sajtótájékoztatót). Kölcsönös elvárások A miniszter elmondta, hogy az utóbbi időben sok szó esett az oktatásról, de kevesebbet beszélünk az ifjúság megfelelő értékű és művészi színvonalú kulturális „termékkel” való ellátásáról. — Nem az elmaradottságot kell pótolni, hanem tovább kell lépni a fejlődésben .hiszen az iskolán kívüli művelődés lehetőségeinek biztosítása a magyar ifjúság szocialista nevelésének része — mondotta, majd ártól beszélt, hogy javítani kell e munka színvonalát és hatásfokát. Á Körösmenti Kulturális Hetek eseményeiből A békési művelődési központ rendezésében szombaton este 0 órakor a nagyközség református templomában a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa vendégszerepei. A világhírű gyermekegyüttes műsorában Botka Valéria és Csányi László vezényli Bach, Händel, Liszt és Kodály műveit. Ezen a napon este 8 órakor a művelődési központban az 1972. évi Ki mit tud? győztes Generál együttes, és a Mikro- lid Vokál ad koncertet. Vasárnap délelőtt ugyanitt a járás hímző szakköreinek munkái oól nyitnak kiállítást. Szobrász Békésen Borics Pál szobrászművész emlékkiállítása nyílik a békési Jantyik Mátyás Múzeumban, október hó 1-éh, Vasárnap délelőtt 11 órakor. A művész Sírokon született 1908-ban, ahol minti kőfejtő dolgozott, majd mflvész- szé képezte magát, és 1941-től, rendszeresen szerepelt országos és egyéb tárlatokon, 1969-ben bekövetkezett tragikus haláláig. A kiállítást dr. Pogány ö. Gábor a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. mumm 5 1972. SZERIEMBE«, 30. ** mert megnövekedtek az ifjúsággal szemben a társadalmi elvárások A társadalom többet kér a fiataloktól, de ezzel együtt többet is kell adnia az ifjúságnak. A rhai ifjúság tájékozottabb a korábbi korosztályoknál, egyéniségének fejlődési lehetőségei és ezáltal igényei is nagyobbak. Mindezek kielégítéséhez, a társadalmi elvárások teljesítéséhez kevés az iskola szerepe. Az iskolai oktatás csak alápokat tud adni a művelődéshez. A szabad idő növekedése által is egyre nagyobb jelentősége vah a kul- türálódásnak. Így az iskola után óriási szerep vár a társadalomra és az egyes emberre — hangsúlyozta a miniszter, majd á lehetőségekről és a tennivalókról beszélt. Élni a lehetőséggel Kulturális életünk produktumai elérhetőek, A művelődési programokban évről évre nagyobb érdeklődéssel és magasabb százalékkal veszhelk részt a fiatalok. Jó törekvések vannak a népművelési területen, de problémát jelent, hogy nem mindig vesszük figyelembe az ifjúság felkészültségét, érdeklődését és stílusát a programok kialakításakor. — A fiatalok kulturális igényé rendkívül differenciált. Nem egységes, nem lehet „karámba terelni”. Ez természetes — mondotta. Ennék kielégítését kell segíteni, kapcsolatot kell tartani az ifjúság mozgékonyabb magjával, mely megfogalmazza a sajátos igényeket. Törekedni kell ezzel együtt arra, hogy a kulturális programok kialakításánál a politikai gondolkodás. a társadalmi beilleszkedés, a pályakezdés, a családalapítás kérdése is kapjon szerepet.. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ifjúság szórakozási igénye más és más stílusban jelentkezik. Ez ugyan bizonyos összeütközésekre vezet a generációk egyes képviselői között, de a stíluskérdésékből semmiképp nem lehet politikai kérdést csinálni. A miniszter ezután a művelődési intézmények helyzetéről és feladatairól beszélt. — A művelődési otthohbk szerepe óriási, mert látogatóinak 70 százaléka fiatal. Sajnos probléma még, hogy nem minden ! esetben az ifjúság otthonai ezek a kulturális létesítmények. Sok helyen — különösen faluh — még mindig előfordul, hogy kereskednek a házzal, alkudoznak a fiatalokkal, mennyiért, mikor kaphatják meg a helyiségeket. Hangsúlyozta; a művelődési otthon a fiatalok érdeklődését figyelembe vevő programjaival .foglalkozási formáival, ifjúsági önkormányzat működtetésével legyen az ifjúság btthona! Az ifjúsági klubokról szólva elmondta, hogy az utóbbi években nagy népszerűségbe tettek szert ezek a művelődési formák. Hazánkban -5000 ifjúsági klub működik, nem kevés tehát az a réteg, amelyre hatással van tevékenységük. Probléma viszont, hogy az ifjúsági klubok nem kapnak megfelelő és rendszetes módszertani segítséget. Biztosítani szükséges politikai és szakmai irányításukat és a klubok állami felügyeletét is, de kizárólag a fiatalok öntevékenységével. Az állami felügyelet ellátása is az ifjúság feladata legyen, ezt saját maga oldja meg. Ennek megvalósításához az Országos Ifjúságpolitikai Tanács és a KISZ Központi Bizottság kidolgozta a jogi alapokat, melynek eredményeként a közeljövőben megjelenik az ifjúsági klubok működésére vonatkozó klubszabály. A miniszter a filmpropaganda gondjaival folytatta tájékoztatóját : — Az ifjúság jéleh- tős része nem jut el azokig a filmekig, amelyeket érdemes lenne megnéznie — mondotta, majd az olvasásnak a művelődésben betöltött alapvető szerepét elemezte. Elmondta, hogy Magyarországon a könyvtárak beiratkozott olvasóinak 75 százaiéira fiatal. Nagyobb részük viszont 14 éven aluli tanuló és kevés a 20—24 éves könyvtárlátogató. Kevesen veszik igénybe a szakmai ismeretterjesztő könyveket, nagyobb a krimi, a szórakoztató, a romantikus .irodalom iránti igény. A munkásfiatalok 50 százaléka olvas, de a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül még mindig kevesen látogatják a könyvtárakat. A problémák között megemlítette. hogy az iskolákban is hiányzik a megfelelő könyv- állomány. A múzeum, a színházi előadások, a hangversenyek iránt nőtt az érdeklődés. Áz elmúlt évadban a hangversenyek látogatóinak 72 százaléka fiatal volt. Ezt a fejlődést e művelődési ágazatok állami támogatása is elősegítette. A miniszter beszélt arról is, hogy sok a tennivaló a mozgalmi dalkultúra terjesztésében. Ki kell használni azt a körülmény, hogy a fiatalok az aktuális politikai mondanivaló tolmácsolására szívesen használják a modern zene (kifejezési eszközeit! Támogatni kell az ifjúsági munkáskórusokat alakító kezdeményezéseket. Megyei teendők A sajtótájékoztatón a művelődésügyi miniszter az országos tapasztalatokat elemezte, így megyénk is érintett a felsorolt eredményekben, de a problémákban is. Mert probléma az, hogy néhány községben még mindig nem adnak az ifjúságnak megfelelő, korszerű helyiségeket. Sok helyen nem újították fel a művelődési házakat az elvárásoknak megfelelően. Egyes helyeken nem épült fel a tervezett művelődési otthon, vagy nem művelődési célokra használják a meglevő épületeket. Keresni kell a lehetőségét annak, hogy kisebb átalakításokkal, a fiatalok társadalmi munkájának felhasználásával további helyiségeket építsünk az ifjúsági klubok céljaira. Az ifjúsági parképítésben sok jó példa van megyénkben, de lehetne több, téli időszakban is használható ifipark, ahol táncolhatnak, zenét és műsort hallgathatnak a fiatalok. Kezdeményezni lehet sportpályák építését is valamennyi településünkön. A Megyei Tanács és az Idegenforgalmi Hivatal járuljon hozzá saját eszközeivel megyénkben az ifjúsági kempingezés további fejlődéséhez. Állami feladat A mai ifjúság a jövő felnőtt nemzedéke. Hogy évek múlva hogyan tevékenykedik, milyen kapcsolata lesz a kulturális élettel, az függ attól is, mit kap ma és mit tehet ma saját művelődéséért. A fiatalok kulturális nevelése, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítása valameny- nyi nevelési intézménynek, munkahelynek és társadalmi szervezetnek együttes felelőssége és összehangolt tevékenysége melleftt állami feladat. A Minisztertanács erre vonatkozó határozatában felhívja a tanácsok elnökeit, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetőit, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a fiatalok művelődésére és segítsék a kulturális lehetőségek bővítését saját erőforrásaikkal. Réthy István
