Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
Négymilliárd — táppénzre Hazánkban jelentősek a társadalombiztosítás kiadásai, csak táppénzre évente négymilliárdot fizetünk ki; ennyibe kerül a dolgozók betegállománya. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán most készült el az első hat hónapi statisztika, s eszerint az 1971 első félévi egymil- liárd 918 milliós táppénzkifizetéssel szemben 1972 első félévé, ben kétmilliárd 83 milliót tett ki a táppénz. Érdekes, hogy a kilenc százalékos emelkedés nem jelentett több táppénzes napot. Esztendőnként tehát négymilliárdot visz el csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy népgazdaságunk az orvosi, kórházi és rendelőintézeti ellátásra 6—6,5 milliárdot költ évente. Ha feltesszük a kérdést reális-e ez az összeg, reális-e, hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba kerül, akkor a szakemberek azt válaszolják: ez az összeg reális, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmények, a munkahelyi körülmények javítása, az alaposabb táppénzellenőrzés, az orvosi .liberalizmus csökkentése, de főleg a táppénzes fegyelem az, ami megtakarítást eredményezhetne. Főleg a fiatal szakmunkások szerepelnek gyakran betegállományban, az évi 12 nap pihenőidejüket megkísérlik megtoldani néhány nappal, s rendszerint sikerrel. A javuló életkörülmények is szerepet játszanak a betegállomány növekedésében, amit az jelez, hogy ma sokkal hamarabb elmennek az emberek az orvoshoz, mint régen, sokkal többet törődnek az egészségükkel. Olyan betegségek megelőző gyó. gyítására is sor kerül manapság, amiben az emberek régebben a betegség korai felismerése és kezelése nélkül egyszerűen meghaltak. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága vizsgálja és számontartja azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táppénzes állományba. Sok tanulsággal szolgál erről néhány adat. Száz dolgozóra jutó .betegségi napból 1965-ben a tbc volt az ok 127 esetben, 1970- ben mindössze 83 esetben. A bőrbetegségeknél is csökkenés tapasztalható, 87-ről 75-re, a gyermekápolási táppénzes napok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyilván a hároméves gyermekgondozási segély bevezetésének eredményeként. Néhány betegség-fajta azonban feltűnően és kiugró növekedést mutat; így a szív. és érrendszeri betegségek aránya’ 193-ról 230-ra, az idegrendszerieké 57- ről 82-re, s az abortuszoké 33- ról 65-re nőtt, holott köztudott, hogy nagyon sok nő nem is veszi igénybe a terhességmegszakításra a táppénzes állományt. A négymilliárdos évi táppénzkifizetés tehát függvénye és mutatója egész egészségügyi és orvosi ellátottságunknak, munkahelyi körülményeinknek és egészében véve életkörülményeinknek. Sokat mondó az is, hogy milyen dolgozó rétegek és mely városok a listavezetők a táppénz-ügyben. A szénbányászatban évente 28,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, az építőiparban 19,4, a kohászatban 19,1, a textiliparban 18,9, a vegyiparban 15,7, a villamose- nergia-iparban pedig csak 13 nap. Ugyanakkor vannak „kiemelkedő” városaink. Az országos adat szerint száz dolgozóból öten kerülnek havonta betegállományba. Ez a szám ugyanakkor Salgótarjánban 7,2 Esztergomban 6,6, Miskolcon 6,4, Tatabányán 5,6, Budapesten 5,1- et mutat. Nem lehet eleget ismételni, nem az a négymilliárd forint a sok, amit évente társadat ombiztosí tásunk a táppénzek kifizetésére fordít, hanem a munkahelyi, munkavédelmi és az egyéni egészségvédelmi megelőzési törekvés a kevés, a betegségek időbeni feltárására és kiküszöbölésére. Kocsis Sív» Világ proletárját? egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA 1972. SZEPTEMBER 3«. SZOMBAT Ara: 1,— forint XXVII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM: Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról. Ennek alapján megváltoztatta az egyes hatásköröket a tanácsok és szerveik közötti jobb munkamegosztás érvényesítésére. A törvényben kifejezésre juttatott alapelvek érvényesítése szükségessé tette a hatásköröket megállapító jogszabályok felülvizsgálatát. A most megalkotott törvényerejű rendelet életbeléptetésével az érintett, azonos szintű szakigazgatási szerv hatáskörébe kerül több olyan jogkör — főleg egyedi hatósági döntés — amelyben jelenleg a végrehajtó bizottság jár el. A törvényerejű rendelet a decentralizálást szélesítve, egyes feladatokat a községi és városi tanácsi szerv hatáskörébe utal. A. hatásköri módosítások elősegítik az eljáró szervek tevékenységének javítását, az állampolgárok ügyeinek gyorsabb intézését. Az Elnöki Tanács ezután időszerű kérdéseket és egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt. (MTI) Ifjúsági húsát avattak Csorváson Megyénkben egyedülálló kezdeményezés alapján épült fel Csorváson az Ifjúsági Ház. A meglévő Művelődési Ház oldalszárnyaként emelték tető alá az ifjúsági házat, amelyben kiállító folyosó, előadód nagyterem, két ifjúsági klub, illetve szakköri helyiség áll rendelkezésre. A másfél millió forint költséggel felépült Ifjúsági Ház beruházásához a KISZ Központi Bizottsága is hozzájárult. A! község lakói — elsősorban a j HÓDIKÖT szocialista brigádjai — igen tekintélyes társa- j dalmi munkával segítették a fiatalok második otthonának létrehozását, illetve a környék szépítését. így a művelődési ház új neve: Csorvási Művelődési és Ifjúsági Ház. Az új ifjúsági ház avatóünnepségén a Fegyveres Erők Napja tiszteletére honvédelmi nevelési kiállítás nyílt. Felújítják a békéscsabai vasútállomás épületét Békéscsabán felújítják a vasútállomás épületét. Még az idén kicserélik av elavult villany-, víz- és gőzvezetéket, valamint a telefonkábelt. A továbbiakban belső átalakításra kerül sor. Terv szerint jövőre az épület vágány felöli részén ka- pusszabát, pénzíbeváltó és mál- házó helyiséget valamint hírlapárusító pavilont létesítenek. Bővítik és rendbehozzák az utas WC-ket. Az épületet külsőleg is tatarozzák. A főkupola megmarad, a többi rész lapos tetejű lesz. Tervezik, hogy jövő május 1- től a menetrendbe új vonatokat állítanak be, amelyek gyorsabbá, kényelmesebbé teszik a Budapestre való utazást. Napirenden a nődolgozók helyzete, a reálbérek alakulása Ülést tartott a KPVDSZ megyei Bizottsága Két fontos témát vitatott meg tegnap délelőtti ülésén a KPVDSZ Békés megyei Bizottsága. Az egyik az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésén a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására vonatkozó határozat végrehajtása, és annak megyei tapasztalata volt. Második napirendként az említett terüle- | tek dolgozóinak reálbér alakulását és munkakörülményeinek helyzetét vitatta meg a megyei bizottság. Szóljunk elsőként a nők helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásáról. A vizsgálat során megállapították, hogy valameny- nyi KPVDSZ-hez kapcsolódó vállalatnál és szövetkezetnél elkészítették az erre vonatkozó intézkedési tervet, melyben konkrétan megjelölték a nőkről való fokozottabb gondoskodást. Általában figyelemmel is kísérik az intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtását. Ezt példázza többek között, hogy 1971_ ben és az idei esztendő első félévében 19 vállalat és szövetkezet ösz- szesen 3 millió forintot meghaladó összeget fordított a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítására. Szintén az utóbbi másfél évben 23 vállalat és szövetkezet több mint két és fél millió forintot költött a munkahelyek imllHIBIHMHIIBNIIHIHlnlUIHIIIIIIIimiHHHM fűtésének és világításának korszerűsítésére. Nem megnyugtató azonban a nődolgozók átlagkeresetének alakulása. És erről sok bíráló szó esett a tegnap délelőtti megyebizottsági ülésen. Meglepő és elgondolkoztató ugyanis az a nagy aránytalanság, ami számos vállalatnál és szövetkezetnél a férfi és nődolgozók keresete között van. Arányos emelkedés a nődolgozók esetében csak a Békés megyei Élelmiszer és UNIVER- ZÁL Kiskereskedelmi Vállalatnál, továbbá a gyulai, a békéscsabai és a Mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nél tapasztalható. Jónak ítélte meg a megyei bizottság vizsgálata és tegnapi tanácskozása a nők erkölcsi és anyagi elismerését. Továbbá azt is, hogy 12 vállalat, illetve szövetkezet 801 ezer forintot ajánlott fel gyermekintézmények létesítésére és fenntartásuk támogatására. Ezzel szemben — és ez tegnap délelőtt is bírálóan hangzott el — a KPVDSZ megyei bizottságának vonzásába' tartozó további 30 vállalat, illetve szövetkezet egyetlen fillérrel sem támogatta a gyermekintézmények fejlesztését, azok számszerű növelését. Ugyanakkor a múlt hónapi vizsgálat során csaknem valamennyi helyen jónak ítélte meg a bizottság a gyermekgondozási segély alatt levő ég nehezebb anyagi körülmények között élő anyák segítését. Óriás fólia-gyártás a TVK-ban Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát Műanyagfe’dolgozó Gyárában széles fóliagyártó gépsoron megkezdődött a próbaüzem. A gépről 12 méter széles Agró fólia kerül le. Ezt a szélességű műanyagot eddig importból szerezték be. (MTI fotó: — Balogh P. László felv. — KS) 222 anyának csaknem 120 ezer forint rendkívüli segélyt adtak a szóbanforgó gazdasági szervek. Hasonlóan gondot fordítanak szinte mindenütt az egyedülálló és többgyermekes anyák anyagi támogatására is. Nagy körültekintéssel vitatta meg a megyebizottsági ülésen a dolgozók reálbérének alakulá_ sát is. Megállapította a testület, hogy a szóbanforgó szakmákon belül nagy az eltérés, a gazdasági, illetve forgalmi növekedési eredményekben. Ebből következik aztán, hogy sok helyen nem tudják biztosítani a párt és a kormány határozatainak megfelelően az évenkénti 2,5—3,5 százalékos reálbér-növekedést. Erről éppen olyan sok szó esett tegnap délelőtt, mint az egyes helyeken jelentkező aránytalan jutalomfelosztásról, valamint a még mindig tapasztalható túlóráztatásokról. Pozitívan ítélte meg a megyebizottság viszont a munkavédelmi helyzet alakulását. Ebben a tervidőszakban, vagyis másfél év alatt több mint 25 millió forintot költöttek erre a célra a szóban forgó szektorok Balkus Imre
