Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

Itália 1972 tavaszán Politika és vallás Jelest érdemel a ktsz Jócskán kinőttek már az is­koláskorból, mégis jelest érde­melnek a gyomai építőipari ktsz dolgozói, különösen Lator- czai János kőműves brigádjának tagjai. Az osztályzat magyaráza­ta: pótolva a betegség és az esős idő okozta kieséseket, hajnal­tól késő délutánig fáradozva ha­táridőre készítették el a gyomai 1-es számú általános iskola ta­tarozását. Így a tantermek tisz- . tán, teljes rendben fogadhatták j a gyerekeket szeptember 1-én. ' Gyulának Olaszországban van egy testvérvárosa: Budrio. A városka Bolognától 16 kilomé­terre fekszik. Egy ottani ked­ves olasz házaspár a Belletti család meghívására ez év feb­ruár—március—április hónapját Bolognában, Emilia tartomány székhelyén töltöttem ... Sűrű-ködös februári éjszakán és hideg záporban keltem át az olasz határon és léptem a „napfény földjére”: Itáliába, ahol éppen akkoriban kezdődött meg a választások előtt szoká­sos politikai kampány időszaka. Szálláshelyemről Bolognáról maguk az ott lakók vallják büszkén, hogy: Bologna la citta grossa — grossa e rossa, vagy­is Bologna a /kövér, zsíros és vörös város. A bolognai kony­ha a maga spcialitásaivaí való­ban nagyon közkedvelt. De a politikai életben korántsem ilyen nagy az összhang. Ma­gam is hitetlenkedve bámul­tam, amikor az egyik, Bologná­tól 15 kilométerre fekvő város­ka főterén egy vasárnap reggel megjelent a kereszténydemok­rata párt szónoka, s miután hasztalan igyekezett híveit ösz- szetoborozni, — eltávozott. Nyomban utána a liberális párt A Piazza Venezia —■ Róma központja Daróczi Ágnes j a békési cigányklubban I A Körösmenti Kulturális He­tek ünnepségsorozatának kereté­ben a békési cigányklub a Mű­velődési Központ nagytermében tartotta legutóbbi klubfoglalko­zását, melyre meghívta Daróczi Ágnes versmondót. A tv „Ka mit tud?” vetélkedőjének jóvoltá­ból már a békési cigánylakos­ság is személyes ismerőséül, barátjaként fogadta a nemcsak versmondásában, hanem céltu­datos, emberformáló munkálko­dásában is tehetséges gimnazis­ta lányt. Ágnes ismertette több száz hallgatója előtt az európai, s benne a magyar cigánylakos­ság helyzetét. Intette testvéreit a rendszeres életmódra; rend­szertelenségük ne legyen ok a csúfolódásra. Szakadjon fel az évszázadok óta épült gát erő­ben és ember között. Előadása után József Attila, Illyés Gyu­la. Bari Károly verseiből adott elő, a tőle már megszokott művészi átéléssel. Különös fi­gyelemmel hallgatták cigány­nyelvű szavalatait. Kép és szöveg: Márton László egyik képviselője lépett helyére és szónoklatával az előbbi agi­tátort támadta, függetlenül at­tól, hogy csak egy-két öreg­emberből és néhány kutyából állt a közönsége. A városokban mindenfelé autósok járták naphosszat az utcákat, gyűlésre toborozva a polgárokat. A fiatalok sztrájkol­tak, újságokat, vörös szegfűket osztogattak, rádió, televízió on­totta magából a különféle sző-V noklatokat... A politika mellett a vallás és a vallási kötődések azok, ame­lyek még erősen befolyásolják az olaszok életét, gondolkodá­sát, megnyilvánulásait. Ha nem a saját szememmel látom, talán el sem hiszem azt, hogy a Szent Péter templom előtt Rómában vasárnaponként, a téren hatal­mas tömeg gyűlik össze, hogy VI. Pál pápa áldásosztását el ne mulassza. Ugyancsak Rómában történt: a Piazza Venezia-n álltunk ven­déglátóimmal, én az itthon már ódivatúnak ható forrónadrá­gomban azt sem tudtam hova bújjak a fürkésző pillantások elől, amikor hirtelen egy való­di szerzetes állt, meg előttem, s máig sem tudom, tetszésének vagy nem tetszésének megnyil­vánulásaként, de fergeteges fej- csóválásba kezdett, miközben ruhájának kötelét ronggyá tép­ve, hangosan motyogott. A forrónadrágom miatt egy másik kellemetlen esetem is akadt a keresztény Rómában. A közismert Trevi kútnál ültünk, éppen túlestünk a hagyományos „pénzbedobáson”, amikor egy tö­pörödött bácsika az ottlévők felé fordulva így kiáltott fel: itt a világ vége! Nézzétek, a nők már félmeztelenül járnak! Először megpróbáltuk meggyőz­ni, de végül is jobbnák láttuk el- _ iszkolni, mert egyre nagyobb l gyűrű fogott közre bennünket.. • K. M. JyVI/x Q SLÁ­GER­UL TA l. (2) A szó veszélyes fegyver (Illés) (3) Mondd el, ha kell (Koncz) (5) Mit tehet az ember (Generál) (1) Varázslatos fehér kő (Omega) (6) Add már uram, az esőt (Kovács Kati) (8) Ügy szeretném (Bergendi) 7. (—) Jelbeszéd (Illés) 8. (9) Viharos éjszakán (Corvina) 9. (4) Csak egy szóra (LGT) 10. (—) Minden jót Mónika (Payer András) 4. 5. 6. Daróczi Ágnes József Attila: S „Szegény ember szeretője” cí- ; mű versét szavalja. Harmadik évnyitó a Tízek Klubjában A békési cigányklub tagjai között A békéscsabai Ifjúsági és Űt- törőház lgnépszerűbb klubja a „Tizeké”. Az idén már har­madszor gyűlnek össze évnyi­tóra, és az alapítókon kívül a híradótechnikai vállalat és a gabonafelvásárló vállalat KISZ- fiataljai is a tagok soraiba lép­tek. A Tizek Klubja népes tá­borának a békéscsabai Ifjúsági Ház negyedik emeleti termei adnak heti két alkalommal ott­hont. Egy-egy estén 40—50 fia­tal művelődhet és szórakozhat közösen. Szeptemberi műsortervük változatos, érdekes. A fiatalok megismerkedhetnek a lengyel filmművészet nagy alkotásai­val. az OKISZ labor legújabb A Mini Magazint összeállította: konyái László modelljeivel, találkozhatnak a Békéscsabán tanuló algériai fiatalokkal. A sok vihart és fél­remagyarázást megért amerikai pop-operát a Jézus Krisztus szu­persztárt zenei és irodalmi szakértők kommentálásával hallgathatják végig. A sportkedvelőknek is tarto­gat érdekességet a program: egy müncheni olimpiát meg­járt sportoló tart élménybeszá­molót. Célja a klubnak az is, hogy bemutasson olyan amatőr képzőművészeket, akiknek még nem volt önálló tárlatuk. Ezek a kiállítások havonta váltják majd egymást. A Tizek Klubja célja változat­lan. Az elmúlt két évhez ha­sonló lelkesedéssel, aktivitással igyekeznek majd az ifjúsági ház programját színesebbé, változa­tosabbá tenni. Nemesi László Fiatalok arcképcsarnoka „Szemüveges" Marika — Lehet, hogy furcsállja, de én mindig optikus akartam len­ni. — mondja nevetve Karsai Miária és rögtön meg is magya­rázza: — Mikor valakinek a munkájáról olvasok, általában azzal kezdik, hogy véletlenül került a pályára, s csak később szerette meg. Nálam ez más­képp van. Egyik ismerősöm op­tikus volt és sokat mesélt a munkájáról. Nagyon tetszett amit mondott, és mert én vala­mi olyat akartam csinálni, ahol állandóan kapcsolatban vagyok az emberekkel, így hát össze­kötöttem a kettőt. Érettségi után elmentem dolgozni a bé­késcsabai OFOTÉRT boltba. Két évig mint képesítés nélküli betanított munkás dolgoztam, utána levelezőn elvégeztem egy kétéves szaktanfolyamot Most optikai és fotóáru szakeladó vagyok, egyben az optikai szak­bolt vezető-helyettese. A szemüvegekkel foglalkozók nem közönséges kereskedők. Legjobban talán a gyógyszeré­szekhez hasonlíthatók, hiszen orvosi receptre, emberek egész­ségét befolyásoló eszközöket adnak el. Itt nem lehet tévedni, hiszen egy esetleges elnézést a beteg szem sínylené meg. Fej­ből kell tudni 60—80 szemüveg- lencse minden adatát és ha va­laki recept nélkül jön, őt is ki tudják szolgálni. Marika nagyon szeret a ve­vőkkel foglalkozni, bár ez nem mindig könnyű feladat Év ele­je óta nagy hiány van szem­üveglencsékben, s emiatt sok­szor hónapokat kell várni a szemüvegekre. Ilyenkor persze idegesebbek az emberek, de Marika a huszadik reklamáló­nak is mosolyogva magyarázza el: „nem mi tehetünk a késés­ről kérem, ha a gyár leszállítja az üveget, napokon belül elké­szül a szemüveg.” Havonta mintegy háromezer szemüveggel foglalkoznak a boltban, és a rendszertelen üvegszáílítás az ő munkájukat is megnehezíti. Gyakran marad­nak bent zárás után is este 8- ig, 9-ig, hogy pótolják vala­hogy a lemaradást. Brigádban dolgoznak és brigádnaplójukba beírják a fontosabb eseménye­ket, így azt is, hogy Marika nemrég tartatta eljegyzését Vőlegénye szintén kereskedő, 5 Körösladányban dolgozik. Csak esténként találkoznak, akkor tv-t néznek, ebszélgetnek Az esküvőt jövőre tervezik. Lányai László békés mtygttn g 1972. SZEPTEMBER 3.

Next

/
Thumbnails
Contents