Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
Gyorslista az I. Békekölcsön sorsolásáról {Folyt a 9. oldalról) *5405 401—500 3288 901-1000 5470 301—400 5297 ooa-üoo 5470 701—800 5300 901-1000 5474 401—500 5317 301—400 5485 601—700 5318 301—400 5487 701—800 5322 901-1000 5497 001—100 5327 001—100 5498 101—200 53137 901-1000 5771. 201—300 5367 301—400 5807 001—100 5367 201—300 5822 601—700 5369 201—300 5823 801—900 5381 001—100 5829 801—900 5393 701—800 5836 701—800 5400 201—000 5833 401—500 5400 601—700 5839 001—100 5403 801—900 5842 701—800 5433 801—900 5847 501—600 5435 701—800 5847 701—800 5437 201—300 5855 701—800 5438 501—600 5872 201—300 5455 101—200 5873 401—500 5899 401—500 5922 001—100 5022 301—400 5923 601—700 5942 401—500 5948 401—500 3952 801—900 5957 001—100 '5972 001—100 5975 101—200 5983 801—900 5997 201—300 6005 301—400 600« 001—ICO 6018 701—800 6066 101—200 6067 901-1000 6069 101—200 0070 001—100 6074 501—600 0080 601—700 6084 701—800 6098 001—100 I Magyar Népköztársaság 4 százalékos kamatozá törlesztéses kölcsöne 80009 80061 80063 80064 80093 80095 80169 80175 80208 80226 80231 80240 80262 80273 80293 80320 80324 80336 80353 80359 80362 80375 80377 80394 80398 80420 80341 80455 80458 80467 80486 80488 80524 80535 80537 80565 80593 80598 80617 80648 80710 80727 80761 80762 80774 80778 80816 80847 80869 80874 80887 80926 80932 80935 80940 80979 81019 81025 81030 81038 81046 81058 81070 81096 81102 81113 81116 81132 81133 81171 81176 81190 81192 81212 81258 81293 81298 81318 81330 81331 81364 81366 81367 81392 81396 81425 81430 81436 81475 81795 81520 81300 81546 81547 81564 81580 81582 81641 81652 81669 81691 81695 81702 81733 81738 81742 81762 81779 81785 81812 81930 81941 81943 81952 81977 81993 81999 82034 82038 82059 82075 82093 82094 82166 82189 82207 822213 82238 822263 82295 82317 82355 82371 82408 82414 82444 82452 82458 82431 82510 82532 82536 82537 82547 82578 82581 82605 82626 82648 82649 82658 82709 82729 82741 82777 82795 82803 82807 82829 82831 82837 82842 82868 82884 82908 82930 82947 82961 82964 82872 82998 83029 83098 83113 83135 83136 83148 83149 83153 83159 83170 83171 83244 83287 83291 83303 83308 83309 83350 83439 83448 83478 83480 83500 83506 83523 83545 83584 83595 83624 83626 83634 83649 83655 83669 83708 83734 83775 83813 83815 83854 83885 83910 83811 83925 83927 83951 83958 83968 83972 83986 84001 84012 84016 84024 84033 84049 84056 84107 84121 84144 84148 84168 84217 84234 84243 84260 84317 84347 84448 84470 84493' 84512 84522 84591 84610 84639 84643 84659 84698 84712 84759 84773 84774 84787 84876 84932 84956 84978 A kisorsolt összegek 200 Ft névértékű egész kötvényre vonatkoznak. A 200 forinttal kisorsolt kötvényekre a kötvényein feltüntetett névértéket kell kifizetni. A kisorsolt nyereményösszegek a kötvény névértékét is magukban foglalják. A nyeremények összegéből a kötvény névértéken felüli rész után 20 százalék nyereményilleték kerül levonásra. A gyorsISsta közvetlenül a hűzás után készült, ezért az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyeremények kifizetését október 9-én, hétfőn kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok. (MTI) Szövetkezeti közgyűlés Tótkomlóson A közelmúltban tartotta meg 20 éves jubileumát ünneplő közgyűlését a Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet. A közgyűlésein Urbán Pál elnök ismertette a szövetkezet két évtizedének 10 tm marnia 1972. SZEPTEMBER 26. történetét, majd 15 szövetkezeti tagnak Kiváló Dolgozó kitüntetést, 22-nek húsz éves, 33-nak a tizenöt éves, 63-nak tízéves türzsgárda-jelvényt adott ét. A szövetkezet 101 tagja kapta meg az 5 éves állandó munkaviszonyért járó törzsgárda-jel- vényt. Képünk a közgyűlésen készült. Urbán Pál elnök beszédét mondja, mellette dr. Pilis Pálné, a HISZÖV elnöke. (Fotó: Mihalik) Alapvető állategészségügyi feladatok a magánkelfető tevékenységgel kapcsolatban A baromfitífusz megelőzéséről és leküzdéséről szóló 5/1970. (II. 10.) MÉM számú rendelet hatálybalépése óta több ízben vetődött fel, hogy a rendeletben a keltetői tevékenységgel kapcsolatos előírások vonatkoznak-e a keltetést végző magánszemélyekre és ha igen, milyen mértékben? Több esetben volt vitatéma az is, hogy a keltetőgépek működési helyén illetékes állatorvos milyen követelmények szerint ellenőrzi a keltetőket? Mint ismeretes, a baromfibetegségek jelentős része, e!sősor_ ban a fertőzött tyúkok által rakott fertőzött tojások és az ilyenekből kikelt naposcsibék révén terjed. Az ilyen módon elharapódzó betegségek közül tenyésztési, végsősoron pedig népgazdasági szempontból legnagyobb jelentőségűek a baromfitífusz, az ún. libainfluenza, a Marek-féle betegség heveny alakja, a mi- koplazmózis, a fertőző gége- és légcsőgyulladás és a fertőző bronchitisz. Az országban általánosan elő. • forduló baromfitífusz ellen ezért csak úgy védekezhetünk eredményesen, ha felkutatjuk és kiemeljük az állományból a fertőzött egyedeket s így megakadályozzuk, hogy fertőzött tojások kerülhessék a keltetőüzembe. A keltető felelőssége A baromfitenyésztésben a keltetőüzemék által betöltött központi szerepkör miatt volt szükség a keltetői tevékenységre vonatkozó mindazoknak az alapvető jogoknak és kötelességeknek előírására, melyek betartása valamennyi keltető személyre vagy szervre kötelezőek. Az említett jogok és kötelességek konkrét meghatározása és a keltető tevékenységgel kapcsolatosan előírt feladatok végrehajtásának elősegítése céljából került kiadásra a baromfikeltető üzemekről és a naposbaromfi értékesítésről, valamint a baromfifélék nemesítéséről és szaporításáról szóló 39/1968. (XI. 10.) MÉM számú rendelet, illetve a 74/1968. (MÉM. É. 45.) MÉM szá. mú utasítás. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy a baromfitífuszos fertőzött- ség felderítésére irányuló vér- vizsgálatok egyre gyöngülő lelkiismeretességei való elvégzése, és a vizsgálatok helyett a köny- nyebben kivitelezhető, de többnyire eredménytelen gyógykezelések előtérbe kerülése miatt, az 1960-as évek végére a baromfi- tífusz okozta kiesésekből származó károk hirtelen a korábbi évek többszörösére emelkedtek. Az alapvető állategészségügyi előírások — amelyek a keltetői tevékenységet folytató magán- személyekre is vonatkoznak — a következők. A keltető tevékenység megkezdése előtti ieladatok A keltetőüzem létesítését, működésének megkezdését a tulajdonos tartozik a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervé, hez a 39/1968. (XI. 16.) MÉM számú rendelet 1. mellékletében megjelölt módon bejelenteni. Az olyan keltetőüzem tulajdonosának, aki a saját baromfiállományától származó tenyésztojá- son kívül más állományáét is kelteti, a 39/1968. (XI. 16.) MÉM számú rendelet 3. melléklétében előírt adatokat tartalmazó üzemi naplót kell beszereznie, s a kel- tetési tevékenység tartama alatt folyamatosan vezetnie kell. A keltető tevékenység megkezdése előtt a gépek tulajdonosainak bérbeadás esetén üzembentartóinak gondoskodniuk kell a használandó helyiségek alapos kitakarításáról és fertőtlenítésé, ről. A fertőtlenítés természetszerűleg a gépekre is vonatkozik. A gépeket — a keléskor a bennük visszamaradt fertőző anyag megsemmisítése érdekében — minden keltetés befejezése után valamennyi alkatrészre kiterjedően alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni. Csak olyan állománytól származó tenyésztojást szabad keltetésre átvenni, amelyet a tojások értékesítése előtt a baromfitífuszos fertőzöttség szempontjából 3 hetes időközzel legalább két ízben megvizsgáltak és ezek során a fertőzött egyedek száma egyik esetben sem haladta meg az állomány 1 százalékát, s a pozitív reakciójú egyedeket az állományból azonnal eltávolítót, ták. A vérvizsgálatok időpontjáról és eredményéről a vizsgálatot végző állatorvos igazolást állít ki, s egy példányát a tulajdonosnak átadja. A keltetőüzem vezetőjének (a gép tulajdonosának) a tojások átvétele előtt meg kell győződnie, hogy a tojást átadó tenyésztő rendelkezik-e érvényes állatorvosi igazolással. Ha az értékesíteni kívánt tojásokat a keltetőgép tulajdonosa több helyről szerzi be, csak olyan tojásokat vehet át keltetésre, me. lyek a 38—68 MÉM számú tenyésztői ás szabvány szerint azoA bujkáló veszedelem A legtöbb mérges növény, már messziről jelentkezik. A formája, a színe, a szaga elárulja, hogy veszedelmes, emberre állatra egyaránt. A gyilkosgalóca kétszeresen veszedelmes, mert ahelyett, hogy riasztana megbúvik a többi ártalmatlan — sőt hasznos és egészséges gomba között. Lám a légyölőgalóca fehór- pettyes vörös kalapja, már messziről kiabál. Azt mondják még a rovar se telepszik rá. A gyilkosgalóca húsa és lemezei mindig fehérek. Szabályos kerek kalapja szürkés, zöldes, zöldessárga, vagy enyhén sárgásbarna. Tehát színe nem jellemző. Tönkjén alul viszont jellemzően fehér hártyás bocs- kora van. Felül ugyanilyen lelógó gallérja lehet, ami sajnos néha hiányzik és felismerését nehezebbé teszi. Miért időszerű ez a kérdés? Mert ősszel és tavasszal — de nedves hűvös időben még nyáron is — esőverte lombos erdők, főleg tölgyesek árnyékában megszaporodik ez a bujkáló gyilkos. Lám az idén is már több súlyos gombamérgezésről olvashattunk. Ezért ne bízzék senki önmagában^ A vadon felszedett gombát mutassa meg gombaszakértő- nekfi nosíthatő jelzéssel vannak ellátva. A hivatkozott számú szabvány a tojások íelzésére vonatkozóan lényegében azt írja elő, hogy a tenyésztojásokat grafitceruzával vagy bélyegzővel meg kell jelölni. A jelölésnek olyan, nak kell lennie, hogy a tojás származási helye és kora megállapítható legyen. Ezért a tojást legcélszerűbb úgy megjelölni, hogy tompa végén a tenyésztő neve, lakhelye és a magtojás dátuma kerüljön feltüntetésre. Így az abból kelt naposállat származás szerinti azonosíthatósága biztosított. A keltetésre átvett tojások fertőtlenítése A gépek takarítására és fertőtlenítésére fordított munka állategészségügyi szempontból csak akkor hatékony, ha a gépeken és tartozékain kívül a berakni kívánt tojások is fertőtlenítésre kerülnek. A már tiszta, fertőtle. nített gépbe ugyanis a tojásokkal együtt, azok héjához tapadva, baktériumok, vírusok és különféle kártékony gombák, pél- dául a tüdőpenész spórái is bekerülhetnek. Ezek megsemmisítésére kell a tojásokat a keltetés megkezdése előtt fertőtleníteni. Ezt legegyszerűbben úgy hajthatjuk végre, hogy a keltetni kívánt tojásokat berakjuk a már korábban felfűtött gépbe. Ezt követően minden 5 000-es gépegységre számolva 25 g forma- lint és 25 ml vizet elegyítünk egy zománcozott edénybe, amelyet a gép aljára helyezünk. Ehhez a víz- és formalin-keverék- hez 25 g káliumpermanganátot adunk, tvigyázva, hogy a kémiai reakció során keletkező fertőtlenítő hatású, szúrós szagú formaldehid-gáz ne érje arcunkat. A gépet ezután lezárjuk és zárt szellőzőnyílásokkal 30 percig fertőtlenítjük, ezt követően pedig alaposan kiszellőztetjük. Miért kell a kístenyésztői állományokat kétfyavonként vérvizsgálattal ellenőrizni ? A kisüzemi tenyésztojás és naposharomfiértékesítés jelenlegi rendszere mellett a kiste- nyésztői állományok vérvizsgálattal történő folyamatos ellenőrzése lényegesen nagyobb biztonsággal szolgálja a baromfitífusztól mentes tenyésztojás és naposállat előállítását, illetve forgalmazását, mint a befulladt tojások bakteorológiai vizsgálata. Ezért nem írja elő a baromfitífusz leküzdésére vonatkozó rendelet a kístenyésztői tulajdonban levő keltetőüzemek részére a befulladt tojások vizsgálatra való küldését. Természetesen ha nemcsak a rendeletben előírtakhoz ragaszkodunk, minden olyan esetben, amikor egy-egy na- gyobblétszámú, egy helyen együtt tartott állománytól származó tojások, nagyobb volumenű keltetőben kerülnek keltetésre, indokoltnak látszik a te- nyésztojások bakteriológiai vizsgálata. Dr. Kemény András MÉM Állategészségügyi és Élei- miszefhiaéniai Főosztálv
