Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
•■■■■■■•■■I iflBBBBfliaaBBBBRRaBi iBaRRRiaBRRBaaBRi9flaRRaRRaRBBasB8aB*aBBBRBBBRBaRR*SRa«aRRRRBRflRflBR'BBaaB»f aaBBMaajBRRBB! !aaaaaa«aaaaaaa«aaa«>«aaav««Baaaaa>maaaaaaiaiaataaaa«ii I i : ! : l i * : ■ ■ a ■ a : ■ ■ a R ■ : ■ ■ ■ ■ ■ ■ Termelési adatok M em kevés a 63 év, ha egy működő gyár életkorát takarja. A Paimut- textilművek Békéscsabai Gyára pontosan ennyi idős. 1909-re épült fel, eredetileg selyemfonoda volt. Hogy ben már nem volt lehetőség új termelőeszközök beruházására. Csupán arra törekedtünk, hogy a termelés tárgyi feltételeit (elektromos meghajtás, világítás, fűtés) korszerűsítsük. Csak 1966-ban szerelték le a régi, elavult gépeket, és néhány év kiesés után ekkor tudtuk beda-tagokat külön elismerésben részesítjük és a nyereség elosztásánál figyelembe vesszük a gyárban eltöltött éveket. A dolgozók jobb bérezését fontos feladatnak tartjuk. Ennek eredményeként állandó emelkedés tapasztalható. Míg 1967-ben egy dolgozó évi keresete 18 382 Ft volt, addig ez 1971-re 20 955 Ft-ra emelkedett. Ebben az évben 21 577 Ft-ot terveztünk A szakmunkásutánpótlásról önálló 2 éves iskolánkban gondoskodunk, ahol ipari tanulóink szövőszakmunkás képesítést szereznek. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy megszűnt a nagyobb arányú munkaerő- vándorlás és állandósult a gyári kollektíva, ami érezteti hatását a termelésben. Az előkészítőben. Korszerűbb termelés 1954-től a gyár és a Pamutszövőipari Vállalat egyi gyáregysége lett. Ezekben az évekTermébeink miért pont Békéscsabán telepítették azt nem nehéz kitalálni, hiszen ezen a vidéken bőven volt eperfa, amelynek levele a selyemhernyó nélkülözhetetlen tápláléka, a selyemiparnak fontos alapanyaga volt. Az első világháború Idején hadikórház működött falai között, majd a Tanácsköztársaság után véglegesen leszerelték a selyemszövő teljes berendezését a támadó imperialista csapatok. 1921-ben a Selyemfonodák Haszonbérlete RT bérbe vette az államtól az épületet és szövőgépekkel szerelte fel. A következő évben már száz géppel dolgozott a gyár. Később több épülettel bővítették, melyeknek nagy része ma is használatiban van. ötven évvel ezelőtt finom zefireket, hermelin flanellt, te- niszflanellt, satén árukat, kö- perféleségeket gyártottak itt. Később — a világgazdasági válság hatására — megszűnt a finomabb, munkaigényesebb áruik termelése. A második világháborúban hadiüzem let+ a Pamutszövő, majd a felszabadulást követő napokban megindult a szövés és a megmaradt nyersanyagból a Vörös Hadseregnek termelt a gyár. A további . nyersanyagról a Szovjetunió gondoskodott, amikor bérmunkára fonalat küldött az üzemnek. Ez több szempontból is hasznos volt, hiszen munkalehetőséget biztosított és a készáru egy része hazai fogyasztásra került 1950-től a gyár Békéscsabai Pamutszövő név alatt dolgozik. Teljes önállóságot kapott akkor és gépi, épület-re’ 'on strukcióhoz, beruházásokhoz kezdett. vezetni az új technológiát. A következő évre befejeztük a cérnázónak és előkészítő részlegének telepítését, majd 1968-ban megterveztük az állóeszközök fokozattabb kihasználását és ezzel csökkentettük a munkaidőt is. A gazdaságosságot, a termelési eredményeket növelte a dolgozók nagyobb szakmai gyakorlata, a munkafegyelem megszilárdítása, mind jobb termelési és szociális feltételek biztosítása. Ez utóbbihoz tartozik az 1,4 millió Ft értékű modern női öltöző és fürdő megépítése is. Dolgozóink szociális igényeinek kielégítésére nagy gondot fordítunk. Amennyire lehetőségeink engedik, csökkentjük a szakmai ártalmak (zaj és izületi) káros hatását. A törzsgárA cérnázóban 1968-ban a telepítést követő évben összesen 912 tonnát, 1972-ben már az I. félévben 911 tonnát termeltünk. Az ez évi tervszám 1728 tonna. Bármennyire is meglepő, a szövődé teljesítményét az idén befolyásolta a Duna vízállása és a font ingadozása is, ugyanis Budapesten — ahol a fonalat festik — vízhiány volt, a nyugati festékek ára pedig jelentősen változott 1971-ben 8 milliárd 93 millió vetést, ez év első felében 4 milliárd 53 millió vetést „termeltünk”. Ez azt jelenti, hogy ennyiszer vitte át a keresztszálat a vetőorsó az anyagon. A fonal útja Nem könnyű a szövőnők munkája. Végig a fonal utján, állandóan, — percnyi megállás nélkül — figyelni kell a gépeket. A gépkocsiról a fonal a raktárba kerül. Innen a gyengébb az előkészítőbe, az erősebb szál először a cérnázóba kerül, ahol kettőt egyesítenek és fonnak össze. Az előkészítőben a kis orsókról mind nagyobb hengerekre kerül a fonal. Nyolc hengerről egyetlen lánchengeren egyesítik, viaszréteggel bevonják. a mintának megfelelően befűzik és átadják a szövődének. A szövődé után nyírógépen, tisztítón, minőségi ellenőrzésen és mérőgépen megy át a félkész méteráru, majd raktárakba kerül és végül elszállítják a végtermékeket gyártó üzemeknek. Nemrégen adták át a korszerű öltözőt. A Budapesti Pamuttextilművek gyáregysége vagyunk, így félkész árut termelünk. A gyárban készült anyagokból gyártott végtermékek kaphatók a Békés megyei üzletekben is. Az Ibolya, Nárcisz, Ida fantázianévvel ellátott ágynemű-garnitúrák anyagát, a most rendkívül divatos bársony, kord, vellington anyagokat a Békéscsabai Pamutszövőgyár szövi. Budapesti központunk ezeken kívül gazdag választékban gyárt frottier törülközőket, köpenyeket. A szállodai abroszok, ágyneműk, törölközők nagyobb része a Budapesti Pamuttextil, művek végterméke. Ezek az áruk megtalál’I-a': 5k Párizsban, Nigériában, az NDK-ban is. Csupán érdekesség, hogy Ku- waitnak még rituális alkalmakhoz gyártott kéztörlőket is szállítunk. Gyáregységünk bérmunkában a többi gyárak részére cémázó- munkát végez. Ugyanakkor a Mezőberényi Pamutszövőnek a szövéshez szükséges előkészítő műveleteket végezzük. A Békéscsabai Pamutszovő Gyáregység a hosszú évtizedeken át megalapozta és megőrizte termékeinek jó hírnevét. (-) A Pamutszövő évtizedeken át alapozta meg termékeinek jó hírnevét í ■ ■ : ■ : 9 s » \ 9 9 i 9 : 9 l 9 : : : : ■ ■ ■ a a ■ : : ■ ■ a : ■ ■ s S A evár. A cérnázóban.
